A PTE közleményében emlékeztettek arra, hogy a kar 2020 őszén indította el a Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök és szakember szakirányú továbbképzését. A képzés az épületdiagnosztikát kiemelve állította gyakorlatiasabb vonalra, nem titkolt szándékkal megcélozva a kivitelezésben dolgozó építész- és építőmérnököket is.

A mai, egész napos szakmai fórum előadói a PTE MIK Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnöki képzés oktatói és a közelmúlt jelentős műemléki helyreállításaiban aktívan részt vevő építészek, építőmérnökök.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a történeti épületek rehabilitációja a közös múlt megismerése és megőrzésének igénye mellett a fenntarthatóság kihívásaira is választ ad, ugyanis az érték megőrzésén túl az épületek mai kor igényei szerinti használhatósága feszül egymásnak még az azonos funkciót hordozó épületek esetében is.

A szakmai fórum előadásai konkrét példákon keresztül mutatja be szerkezetek, homlokzatok, homlokzati részletek, belső terek vagy éppen az épületegyüttes egészének értelmezését segítő periodizáció feladatait, ugyanis a  történeti épületek felújítása, újra használatba vonása több szakma együttműködését és sajátos elköteleződést követel meg – jelezték.

A rendezvényen a pécsi képzés egyik vezető tanára, Mezős Tamás megmutatja, hogy erős tönkremenetel mellett a bontás helyett is sikerülhet a műemléki épület megmentése, míg Bodó Balázs prezentációjából a római Palazzo Falconieri komplex épületkutatásáról hallhatnak részleteket a résztvevők.

A szakmai fórumon az új építészeti törvényről, valamint a 2024-ben a műemlékvédelem területén várható változásokról is hallhatnak majd információt a résztvevők, valamint arról, hogy miként alakul a 2024-es jogszabályi környezetben az építtetők, a tervezők, a felelős műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök felelőssége és feladata – olvasható a kommünikében.

The post A történeti épületek helyreállításáról tartanak fórumot Pécsen appeared first on BaHír.