A köztársasági elnök kiemelte: csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra „szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló” kötelességgel.    

Sulyok Tamás azt mondta: az ember mint olyan, szent, és semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete felett.     

A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel és az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre – tette hozzá.    

A köztársasági elnök szólt arról is: 12 évvel a holokauszt után született, és a családban azt hallotta, hogy ők soha senkinek nem ártottak. Megrendítette, amit az elmúlt hetekben a lassan 40 éve halott apja múltjáról elé tártak a nyilvánosságban.    

Olyan korban nőtt fel ő és halt meg édesapja, „amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak, legyen szó holokausztról, szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról vagy ’56-os sortüzekről” – hangoztatta.    

„Nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai, ma sem tudom már kérdezni. Abból tudok ítélni, ahogyan őt bő 30 esztendő alatt megismertem. ’45-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, s egy világ dőlhetett össze benne. Számomra így ér össze az elmúlt évtizedekben hallott családi elbeszélésekkel. A múltat, saját, személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – fogalmazott az államfő.    

Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Hangsúlyozta: a holokauszt a világtörténelem legsötétebb fejezete, és az elkövetett gonosztettek közül is kimagaslik a magyarok ellen elkövetett bűntett annak sebessége és akadálytalansága miatt. Azt is mondta: hálás, amiért Magyarország teljes felelősséget vállalt kollaborációjáért a nácikkal, és aktív szerepet vállal a nemzetközi holokausztszervezetekben.    

Magyarország antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciája egyértelmű üzenet, és biztonságot ad a magyar zsidó közösségnek egy olyan korban, amikor a zsidók iránti gyűlölet sok-sok zsidó életét veszélyezteti világszerte – tette hozzá. Az október 7-i Hamász-támadás egyértelművé tette, hogy a holokauszt leckéje, tapasztalata változatlanul releváns – jelentette ki Jichák Hercog.  

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke arról beszélt: a hiány, amelyet a soá okozott és okoz ma is a magyarságnak, máig érezhető, és nem számszerűsíthető, felmérhetetlen. A Mazsihisz elnöke kiemelte: a mai nemzedékek nem felelősek felmenőik tetteiért, de nagyban felelősek azért, hogy a felmenők tettei ne ismétlődhessenek meg. Az egész magyar nemzet felelős azért, hogy tanuljon a történelmünkből, és különösen fontos ez ma, amikor ismét magasra csapott a zsidóellenesség lángja.    

80 évvel a holokauszt után sem hevertük ki és soha nem is fogjuk kiheverni a vészkorszak által okozott veszteséget, de elmondható, hogy újra van virágzó zsidó élet Magyarországon és vannak innen származó zsidó közösségek Izraelben, amelyek a két ország között „élő láncszemet” képeznek – hangoztatta a Mazsihisz elnöke.    

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a holokauszt olyan súllyal nehezedik az emberiség vállára, hogy időről időre elviselhetetlenné válik és „szabadulni vágyunk tőle”. Az emléknapok hívják fel a figyelmet arra, hogy ezt a lelki munkát „nem spórolhatjuk meg”. „A holokauszt velünk és bennünk él, és felelősségünk felismerni ugyanazt a gyűlöletet, amely egyszer már elhitette, hogy az ember nem ember, hanem ellenség, hogy őt megölni nem szégyen, hanem kötelesség és dicsőség” – mondta.    

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt 6 millió ember életét követelte és több volt, mint gyilkosság, mert megfosztotta őket emberi méltóságuktól is. Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, integráns részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, gazdaságnak és kultúrának – tette hozzá.    

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke arra figyelmeztetett, a világ az elmúlt 80 évben nem változott és nem tanult a bűneiből. A világ és Európa zsidóságának jó része továbbra sem élhet biztonságban, a Hamász terroristái 1400 embert mészároltak le a legkegyetlenebb, nácikat megszégyenítő brutalitással, a világ pedig példátlan módon a zsidó nép ellen fordult.     

Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke szerint erősíteni kell a zsidó közösségek biztonságát, érvényt kell szerezni a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeknek és elő kell mozdítani a vallások és kultúrák közötti párbeszédet.     

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija kiemelte: a 80. évforduló alkalmából eljött az ideje, hogy beszéljünk a leszármazottak felelősségéről is. A zsidó közösség felelőssége – mondta Mózes V. könyvére hivatkozva -, hogy az életet válassza.    

Magyarországon az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása Kárpátalján.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss közéleti híreket, információkat.

The post Április 16: Holokauszt-emléknap appeared first on BaHír.

1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg.

A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.

A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt, vagyis végső soron ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzések során.

Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport-, politikai- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.

Február 25-én emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre.

Ezen a napon felidézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett.

Forrás: kommonizmusaldozatai.kormany.hu

A bahir.hu oldalon nap, mint nap talál friss híreket, információkat.

The post Február 25: A kommunizmus áldozatainak emléknapja appeared first on BaHír.

Dunja Mijatovic a srebrenicai mészárlás áldozatinak állított emlékközpontban tartott muszlim-zsidó közös megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta: a partnerségek és az értelmes párbeszéd előmozdítása iránti elkötelezettség erőteljes bizonyítéka az egységben rejlő erőnek.    

„A holokauszt nemzetközi emléknapjának közös, muszlim és zsidó megtartása reménysugár egy olyan időszakban, amikor a megosztottság gyakran leküzdhetetlennek tűnik” – fogalmazott.    

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszak, a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletkeltés aggasztó méreteket ölt. Mecseteket, zsinagógákat és más vallási helyeket, valamint más felekezetkehez tartozók magánházait támadják és rongálnak meg. A muszlimellenes és antiszemita incidensek számának Európa-szerte tapasztalt növekedése a sötét múltra emlékeztet, és figyelmeztetésként szolgál – emelte ki.   

Ezek a cselekmények ellentétesek a pluralizmus, a tisztelet és a nyitottság alapelveivel – emlékeztetett.    

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy kötelességünk határozottan fellépni a gyűlöletbeszéd, a vallási erőszakra való uszítás és a diszkrimináció ellen” – fogalmazott az emberi jogi biztos, majd úgy folytatta: „közös felelősségünk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek elősegítik a múltbeli népirtások áldozataira való emlékezést, valamint az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az etnikai vagy vallási intolerancia minden formája elleni küzdelmet”.    

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon naponta talál friss híreket, információkat.

The post Január 27: A holokauszt áldozatainak emléknapja appeared first on BaHír.

Az idei évben a koronavírus-járvány miatt a programok online kerülnek megrendezésre. A Holokauszt Emlékközpont oldalán Emlékmozaik címen online kiállítás tekinthető meg a beküldött fotókból és tárgyakból. Emellett az Emlékközpont Facebook oldalán és a Nemzeti Ünnepek és Emléknapok Youtube csatornáján kisfilmek is megtekinthetőek.

1941 és 1944 között több mint 600 ezer magyar zsidó vesztette életét munkaszolgálat közeben, a haláltáborokban vagy a halálmenetek során.

Az első deportálóvonat 1944. április 28-án indult Kistarcsáról, a marhavagonokba 1800 embert zsúfoltak össze, főként 16 és 60 év közötti férfiakat és nőket, a szerelvény május 2-én érkezett meg az auschwitzi táborba. Május végére szinte a teljes zsidó lakósságot gettókba és táborokba zárták. Ezt követően a tömeges deportálás május 15-én kezdődött meg.

A pécsi gettóból a zsidókat június 28 és 29 között átterelték a volt Lakits-laktanya területére, majd július 4-án megkezdték a deportálásukat, ami 6-án fejeződött be. A Pécsről és Pécs környékéről elhurcolt zsidók 90%-a nem tért vissza az auschwitzi táborból.

The post Április 16: a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja appeared first on BaHír.

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábora legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta, ami Krakkótól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. 

Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a zsidó volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150 000 lengyel, 23 000 cigány, 15 000 szovjet fogoly, 400 Jehova Tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.

A holokauszt áldozatainak számát több különböző becslés próbálta felmérni. A széles körben elfogadott számok öt és hatmillió között mozognak.

Forrás: Wikipedia

The post Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja appeared first on BaHír.