Az élet törékenysége sokszor váratlanul és fájdalmasan emlékeztet bennünket arra, hogy vannak sorsok, amelyek beteljesületlenek maradnak. A meg nem született gyermekekért rendezett mécsesgyújtás éppen ezért különösen szívhez szóló alkalom: közösségi tér, ahol az emlékezés, a gyász és a szeretet csendes fényben találkozik.

A Pécsi Köztemető I. parcellájában álló emlékhelynél szerda délelőtt nemcsak a gyertyák lángja lobban majd fel, hanem a szívekben is újraéled a remény és a közösséghez tartozás érzése. Az eseményen való részvétel lehetőséget kínál a főhajtásra, a közös imára és arra, hogy a fájdalom mellett a szeretet, az együttérzés és a hit is helyet kapjon.

A meghitt programon több felekezet képviselője is jelen lesz, akik szavaikkal és imáikkal segítenek abban, hogy a közös emlékezés megnyugvást hozzon. Kőhegyi Csaba, a BIOKOM NKft. stratégiai és köztemető vezetője, Zag Gábor, Pécs város alpolgármestere, valamint a történelmi egyházak képviselői – Máger Róbert, a Pécsi Egyházmegye püspöki irodaigazgatója, Manhardtné Szlovák Katalin evangélikus lelkész és Kisóvári-Németh Norbert református lelkész – is szót kapnak.

Ez a nap nemcsak a veszteségről, hanem a szeretetről is szól. A gyertyák fényében mindenki, aki már megtapasztalta a hiányt, erőt meríthet abból, hogy nincs egyedül.

Forrás: Pécsi Köztemető / BIOKOM Nonprofit Kft.

The post Mécsesek fénye a meg nem született gyermekek emlékére appeared first on BaHír.

A ravatalnál Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, Potápi Árpád János „neve beíratott a nemzetpolitika, s így a magyar nemzet történetébe”. Magyar és keresztény volt, a nemzetpolitika, amit képviselünk, nem pusztán magyar, de keresztény is – tette hozzá.

Mert „minden nemzet Istennek egy gondolata, ami egyszeri és megismételhetetlen, semmi nem adhatja azt az értékgazdagságot, ami (…) a magyarság, csak a magyarok” – fogalmazott.

Kifejtette: nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felmutatása.

„Árpád ezt a keresztény nemzeti gondolatot képviselte, tiszteletben tartva minden nemzetet, és a küldetést, hogy a magyarság megmaradjon” – jelentette ki.

Az elhunyt politikust úgy jellemezte, hogy sajátos karaktere a szerénység volt, nem volt meg benne a hübrisz, a nemzetpolitikában is inkább hátralépett. Azt vallotta, hogy „mi a keret és a vászon vagyunk, a képet a magyar közösségek festik”.

Nyugodj békében, de székelyesen segíts minket odaátról – zárta szavait Semjén Zsolt.

A néhai államtitkártól búcsúzott mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Áder János és Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

A politikust római katolikus szertartás szerint temették el, emlékére a Szeplőtelen fogantatás templomban Felföldi László pécsi megyéspüspök mondott gyászmisét. A püspök a ravatalnál tartott búcsúbeszédében azt mondta, Potápi Árpád János nemcsak ismerte, hanem szolgálta is a Kárpát-medence magyarságát, közös, nemzeti célkitűzéseinket.

Potápi Árpád János 1967. március 28-án Bonyhádon született. 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom-történelem szakán, 1991 és 1994 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a történelem szakot. 1991-1993 között egy szegedi általános iskola, 1993-1998 között a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium tanára volt.

A politikai életbe 1993-ban kapcsolódott be, az 1994-es parlamenti választásokon a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke volt. 1998-2007 között a Fidesz Tolna megyei alelnöke, 2007 óta elnöke volt. 1998-tól 2011-ig a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, 2004 és 2014 között a völgységi kistérség önkormányzatai alkotta társulás elnöke, 2002-től 2014-ig Bonyhád polgármestere volt.

1998 óta volt egyéni mandátummal országgyűlési képviselő, 2022-ben hetedszer szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 2011 és 2014 között a Fidesz egyik frakcióvezető-helyettese, ugyancsak 2011 és 2014 között az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, 2014 óta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt.

Forrás: mti.hu

Fotó: Facebook

The post Eltemették Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt appeared first on BaHír.

A november 1-ét követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.

Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Mindenszentek napját.) Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával, s november első napja egyben az év kezdetét is jelentette.) Később III. Gergely pápa (731-745), a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanú, hanem „a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember” tiszteletére szentelte. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.

Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett.

A Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep is. Elnevezése, az angol „All Hallows” magyarul azt jelenti: mindenszentek. A nap előestéje (angolul „All Hallows Eve”, rövidítve: halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, Isten színről-színre látása előtt tisztulniuk kell. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz kapcsolódó némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok körében még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, s néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.”

Forrás: mti.hu, ezenanapon.hu

The post November 1: Mindenszentek napja appeared first on BaHír.