Korábban azt lehetett tudni, hogy tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ezek szerint tavaly augusztus óta 636 ilyen elítélt hagyhatta el a börtönök falait. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly augusztus óta átlagosan 127 rabot engedtek ki havonta, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.

A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból. Formálisan ugyan „reintegrációs őrizetbe” kerül az elítélt, de a gyakorlatban a rendszer szélnek ereszti, és oda megy, ahova csak akar.

Miután a kormány lehetővé tette azt, hogy a külföldi embercsempészek szabadulhassanak, egyre több külföldi embercsempész lett érdekelt abban, hogy ügyében mielőbb jogerős ítéletet hozzon a bíróság. Ha ugyanis megszületett a jogerős ítélet, az elítélt gyakorlatilag zöld utat kapott a szabadulásra (és a korábbi tevékenységének folytatására).

A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Noha kétségkívül emelkedett az elmúlt élvekben az embercsempészés miatt szabadságvesztés-büntetés hatálya alatt álló, illetve letartóztatásban lévő fogvatartottak száma, az elmúlt években ismételten megjelenő zsúfoltsági problémát elsősorban nem ez okozza: a 2020 óta bevezetett kriminálpolitikai változások – melyek a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását is elrendelték – révén a börtönből szabadulók száma is jelentősen csökkent az években, ami azt jelentette, hogy hasonló bűnözési adatok mellett is folyamatosan emelkedett a börtönpopuláció.

E mellett a kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet egyre nagyobb biznisz lett. Menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot” teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.

A rendelet aggályairól már korábban írtunk, ahogy arról is, hogy elvileg az országot elhagyni köteles személy is követett már el újabb bűncselekményt az ország területén belül.

The post 2021 embercsempészt engedtek ki tavaly a magyar börtönökből appeared first on BaHír.

A vádirat szerint a vádlottak korábban embercsempészés miatt voltak letartóztatásban, melyből elsőfokú ítéletüket követően szabadultak, és mindketten Litvániában végrehajtandó bűnügyi felügyeletbe kerültek. A hatóságok előírták számukra, hogy 72 órán belül hagyják el az országot és jelentkezzenek a litván hatóságoknál.

A két vádlott azonban ennek nem tett eleget, hanem 2023. január 29-én, az éjjeli órákban a szegedi buszpályaudvaron kifigyeltek egy férfit, aki egy pénzköteget tartott magánál. A sértettet közrefogták, majd erőszakkal a váróterem kijárata felé rángatták, a padlóra szorították, közben elvették tőle 40.000 ezer forintját. Tettüket követően sietve elhagyták a helyszínt.

A két elkövetőt a nyomozó hatóság még aznap a közelben, egy dohánybolt előtt elfogta, ekkorra azonban már csak az összeg felét találták meg náluk.

Ahogy arra az Index felhívja a figyelmet, a túlterheltség miatt egyre több embercsempészt engednek ki a magyar börtönökből. Nekik minden esetben 72 órán belül el kell hagyniuk az országot, de mint azt a példa mutatja, erre sokszor nem kerül sor.

Képünk illusztráció!

The post Börtönből szabadult embercsempészek raboltak Szegeden appeared first on BaHír.

    Azt írták, Röszke térségében péntek reggel 6 óra után figyelt fel a térfigyelő kamerarendszert kezelő operátor egy férfira. Aki létrán éppen átmászott Szerbia felől az ideiglenes biztonsági határzár kerítései közötti úgynevezett manőverútra.
    A férfi megállt a manőverúton, leemelt a válláról egy gépkarabélyt, és annak fedezetével biztosította, hogy az utána érkező 13 illegális migráns átjusson a határzáron.
    Az ORFK hozzátette, a közelben nem voltak a helyszínre irányítható járőrök, mert ugyanabban az időben egy kicsit távolabb két másik illegális migránscsoportot tartóztattak fel.
    A csoport átjutását követően a fegyveres „biztosító” a létrán visszamászott Szerbiába. A rendőrök pedig nem sokkal később a határtól mintegy fél kilométerre feltartóztatták. És a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz a 13 illegális migránst – áll a közleményben.

Forrás: MTI

The post Gépkarabéllyal kísért egy embercsempész határsértőket Röszkénél appeared first on BaHír.

A kormány azzal indokolta ennek a rendeletnek szükségességét, hogy az EU nem fizetett Magyarországnak a határvédelemért, ezért a börtönök zsúfoltsága miatt – amit elvárnak tőlünk – ez egy szükséges lépés. Azzal még egyet is tudok érteni, hogy ebben az ügyben nemzetközi szinten elvárható lenne egy ennél arányosabb tehermegosztás. Viszont ezzel a néhányszáz emberrel magyarázni a zsúfoltság problémáját, na ez már nem reális érvelés. A börtönök telítettsége Magyarországon egy olyan probléma, ami nemhogy az elmúlt 10 évben, hanem legalább az elmúlt 50 évben létezik és igazából egyik kormányunk sem tudta teljesen hatékonyan megoldani.

Az igaz, hogy a probléma igazán akuttá az elmúlt évtizedben vált, amikor elindultak a zsúfoltság miatti nemzetközi perek Magyarország ellen. Akkoriban számos börtönépítési project elindult (köztük Komlón is), amik egy része azonban nem járt sikerrel. Ezzel együtt is a tavalyi évre sikerült a börtönök befogadóképességét 18.000 fő fölé növelni, ami egyébként egy nagyon jó eredmény, és bármikor elég lett volna az elítéltek elhelyezésére…kivéve az elmúlt 2 évben. Ugyanis a börtönpopuláció 2020-ról 2022-re 16.752 főről 19.347-re emelkedett. És nem, nem az embercsempészet miatt. Hanem a folyamatosan szigorodó bírói gyakorlat miatt, meg azért, mert a 2020-as változások után kevesebb embernél tudják a feltételes szabadságra bocsátást alkalmazni.

Szóval eléggé komikus az én szememben a zsúfoltságot felhozni érvként egy ilyen helyzetre, amikor ezt a zsúfoltságot, amit már majdnem sikerült megoldani, éppen a jelenlegi kormány hozta össze a saját döntéseivel. Ma elég sok olyan ember van börtönben Magyarországon, ahol ez kriminológiai szempontokból nem feltétlenül lenne indokolt, de a szabályok miatt mégis kénytelenek ott lenni. Ez nem baj, de az embercsempészek igen…

Ráadásul itt még csak nem is egy veszélytelen csoportról beszélünk. Hiszen ezek az emberek érdekből, anyagi haszon fejében tették azt, amit, egy olyan illegális üzletágban, ami gyümölcsöző. Vajon ezek után nem fognak visszatérni? Dehogynem! Egy dolog persze, hogy Magyarország területére nem léphetnek be, de magát a csempészetet lehet folytatni más útvonalakon. Ráadásul mivel a legtöbb embercsempész nem magányos farkas, hanem valamilyen hálózatban dolgozik, sima átszervezéssel is megoldható a probléma kezelése; ráadásul visszakaptak egy olyan embert, aki már rendelkezik némi információval a határrendészetről. Gratulálok.

Azt már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy ugyebár a kiengedés feltétele, hogy csak embercsempészet miatt legyen elítélve a terhelt. Ez bizonyos szinten indokolható, mégis teremthet abszurd szituációkat. Egy egyszerű példa: valakit üzletszerű embercsempészés miatt elkapnak és a középértéket figyelembe véve kap 7.5 év szabadságvesztést. A másik személy szintén embercsempészés miatt ül, de van egy lopási kísérlet is a lajstromán. Az is lehet, hogy egyébként ő semmivel nem kap hosszabb büntetést, mint a másik fél, mert egy ilyen súlyos bűncselekmény mellett egy ennyire enyhe annyira eltörpül, hogy gyakran figyelembe sem veszik. De ha igen, akkor is valószínűleg csak néhány hónappal kapna többet. Az első viszont elengedhetik az új szabály alapján – sőt, el kell engedni – a másodikat tilos. Tehát közvetett módon ebben az esetben egy bolti lopás miatt kell valakinek több mint 7.5 évet leülnie. Ez azért eléggé ellenkezik azzal, amit a tettarányos büntetésekről hallottam.

Még ami mellett nem tudok elmenni, azok a jogászi ellenérzéseim. Önmagában zavar, hogy egy kormányrendelet határoz meg egy törvényben foglalttól eltérő rendelkezést, de sajnos, ha gonosz akarok lenni, ezt már megszoktuk. Ugyanakkor a mellett nehezen megyek el, hogy egy kormányrendelet gyakorlatilag bírói ítéleteket negligál – mégha csak a végrehajtás szempontjából is. A bírói függetlenségnek az a lényege, hogy a bírói döntéseket más hatalmi ágak nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben (mint Magyarországon a közkegyelem és az egyéni kegyelem) írhatják felül. Azzal, hogy ez most megtörtént, félek, hogy kinyitottuk Pandora szelencéjét, és a jövőben további hasonló, direkt a bíróság hatalmát gyengítő döntésre lehet számítani.

Összességében az alapproblémában látok realitást, és valóban felvetődik, hogy ezt nem kellene-e nemzetközi szinten kezelni. Akár úgy, hogy azokat az elítélteket, ahol ez lehetséges, kiadjuk a saját országuknak (nyilván, ha ezzel nem érjük el ugyanazt, amit anno az azeri baltás gyilkosnál), akár úgy, hogy más országok is részt vállalnak a büntetés végrehajtásában. De az semmiképpen nem megoldás, hogy több száz kriminogén embert kiengedünk.

The post Miért aggályos az „embercsempész-rendelet”? appeared first on BaHír.

A gyanú szerint a sofőr – ellenszolgáltatás fejében – a határsértőknek segítséget akart nyújtani abban, hogy Nyugat-Európába jussanak, ezért vele szemben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indít.

A férfit előállítják, és gyanúsítottként kihallgatását követően őrizetbe veszik. A nyomozók előterjesztést tesznek az embercsempész letartóztatásának indítványozására, a migránsokat pedig a hatályos magyar jogszabályok értelmében visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

The post Francia embercsempészt fogtak el a határon appeared first on BaHír.