Vakmajom az írásában kiválóan foglalta össze a tengeren túli elektromos autó jelenlegi helyzetét.

Egyre nehezebb eladni a teljesen elektromos autókat az Egyesült Államokban, míg benzinesből 1 havi készlet van a kereskedőknél, elektromosból 6-12 havi (!) készlet halmozódott fel emiatt. És a kínálat egyre csak nő, míg idén 56 akkumulátor meghajtású modell közül lehet választani, jövőre a szám 100-ra ugorhat.

Az ok: a fogyasztók jelentős része nem akar elektromosra váltani. Zavarja őket a magas ár, a nehézségek a hatótávval, a töltéssel, van-e épp töltő, működik-e, hozzáférhető-e, mennyit kell a töltés miatt vesztegelni stb. – míg azért egy benzines kocsiba bárhol 5 perc alatt beletöltesz 5-600 kilométerre (vagy többre) elég üzemanyagot és szaladsz tovább. Aki elektromosra is vált, gyakran tart hosszabb utakra egy benzinest is, még inkább második-harmadik autónak tart elektromost, városi furikázásra jó, pláne ha van garázs is hozzá, ahol lehet tölteni.

Azt nem lehet tudni, hogy ez egy átmeneti megtorpanás a keresletben, vagy tartósabb jelenség, hogy a fogyasztók óvatosabbak a macerásabb elektromossal, nem lehet mindent bármi áron eladni nekik, mindenesetre több nagy gyártó máris lefújt vagy elhalasztott pár gyárberuházást, ahol elektromos autót szerelnének össze, attól tartva, hogy majd nem lesz kinek eladni. Akkugyártóknak nem olyan jó hír. A jelenség az elektromos autók rosszabb értektartása irányába is mutathat, hiszen amire kisebb a kereslet, azt alacsonyabb áron lehet eladni, az újaknál is áresés lehet belőle, hiszen a kereskedők nem szeretnének a készletekbe belefulladni.

Szóval azok a gyártók járhatnak jól, amelyek nem szaladtak nagyon előre az elektrifikációban, és kellő választékban kínálnak hagyományos meghajtású és hibrid kocsikat is, hiszen a fogyasztó továbbra is akarja ezeket a kényelmesebb rendelkezésre állásuk miatt.

Forrás: https://www.wsj.com/…/electric-vehicle-push-auto…

The post Megtorpanás mutatkozik az elektromos autók értékesítése terén appeared first on BaHír.

Ennek hatására várhatóan az államok felében vagy betilthatják, vagy komolyan szigoríthatják a terhességmegszakítást. Egyes információk szerint legalább 21 államban már előkészítettek ezzel kapcsolatos törvényeket, amik a mostani döntést követően zöld utat kaphatnak.

Samuel Alito bíró a többségi állaspont ismertetése során elmondta, hogy Roe kontra Wade indoklása rendkívül gyenge volt és nem segítette az abortusz kérdés országos megoldását, csak elmélyítette a vitát. Az abortusszal kapcsolatos szabályozás eldöntése politikai testületek hatáskörébe kell tartoznia, ez nem a bíróságok feladata.

Ezzel szemben a többségi álláspontot kritizáló bírák úgy vélték az legfelsőbb bíróság ezzel a döntésével több millió amerikai nőtől vette el az abortuszt, mint alapvető jogot.

The post Döntött az amerikai legfelsőbb bíróság: többé nem alkotmányos jog az abortusz appeared first on BaHír.

A demokraták szerint Trump január 6-án egy nagygyűlésen elmondott beszéde vezetett oda, hogy a republikánus elnök hívei megostromolták később a Capitolium épületét. Az ostromban öten vesztették életüket, köztük egy rendőr is.

A most nyilvánosságra hozott biztonsági kamerák felvételén látható, ahogy Mitt Rommney szenátort az ülésteremből való távozásakor Eugene Goodman a capitoliumi rendőrság egyik tagja figyelmezteti az épületbe betörő tüntetőkről.

Donald Trump korábbi alelnöke is célpontja volt a tüntetőknek, mivel a republikánus politikus nem tett eleget az elnök utasításainak. Az eset után Trump, akkor még meglévő Twitter fiókján azt írta, hogy alelnökének nem volt elég bátorsága, hogy megtegye a szükséges lépéseket az ország és az alkotmány védelme érdekében és az Egyesült Államoknak igazságtételt követel.

Mike Pence és családja nem sokkal kerülte el a feldühödött tömeget. Pence evakuálása után a tüntetők különváltak és kisebb csoportokban haladtak tovább a Capitolium épületében.

A demokraták vádja Trumppal szemben lázadás szítása. Stacey Plaskett demokrata párti képviselő szerint a voltelnök erőszakra buzdította az a csőcseléket, ami később megrohamozta a törvényhozás épületét.

A gyújtóhangú beszéde és a választás utáni, a szavazás eredményét megkérdőjelező kommunikációja vezetett a január 6-ai eseményekhez a demokraták szerint.

Ezzel szemben Ted Cruz, texasi szenátor szerint az elnök szóhasználata és az általa elmondott beszéd nem felel meg a felbujtás jogi kereteinek.

Ahhoz, hogy Donald Trumpot elítéljék a jelenlegi eljárásban a szenátus kétharmadának szavazta szükséges. Jelen állás szerint ehhez a demokraták szavazatai mellett még 17 republikánus voksára lesz szükség.

The post Eddig még nem látott felvételeket hoztak nyilvánosságra a Capitolium ostromáról appeared first on BaHír.

A szocialista képviselő által beadott, a jelölésről szóló dokumentumban az írja, hogy a BLM mozgalom miatt békés civil engedetlenség révén megindult a fellépés a rendőri brutalitás és a rasszista erőszakkal szemben, az Egyesült Államokon kívül is.

Csak az USA-ban 20 millióan vettek részt a Black Lives Matter tüntetésekben. Amik George Floyd halála miatt indultak. A BLM mozgalom 2013-ban indult el és akkor vált nemzetközivé, az afroamerikaik elleni elkövetett rendőri brutalitásokat követően, írja a BBC.

A feketék jogaiért küzdő mozgalom 2020 májusában vált széles körben is ismertté, amikor George Floyd egy rendőri intézkedés közben meghalt. A tüntetés sorozat sok nagy amerikai városban erőszakos megmozdulásokkal és üzletelek kifosztásával párosul. Illetve a radikális Antifa szerepvállalása miatt a BLM mozgalom megítélése kettős. Az amerikai alt-right (alternatív jobboldal) csoportok egy ellenmozgalmat is indítottak, All Lives Matter (Minden Élet Számít) néven.

A Béke Nobel-díjra január 31-ig van lehetőség a jelöléseket leadni. A békedíj az egyetlen olyan Nobel-díj, amit nem csak személyek, hanem szervezetek is megkaphatnak. A Nobel-díjakat a Svéd Tudományos Akadémia bizottsága ítéli oda, kivéve a békedíjat. Ezt Alfred Nobel végakarata alapján a svéd parlament szavazza meg. A díjra jelöltek listáját általában nem hozzák nyilvánosságra. Egyes sajtóértesülések szerint az idei jelöltek között Donald Trump, volt amerikai elnök, fehérorosz ellenzéki politikusok és az Oltóanyag- és Védőoltás Világszövetség is rajta van.

Kiemelt kép: Shane Aldendorff fotója a Pexels oldaláról.

The post A Black Lives Matter mozgalom is ott van a Nobel-békedíj jelöltjei között appeared first on BaHír.