A tavalyi év, vagyis 2024. szeptember-novemberi időszakában a férfi foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, 2 millió 488 ezerre, addig a nőké kismértékben, 2 millió 203 ezerre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 39 ezerrel, 4 millió 517 ezerre csökkent. A közfoglalkozatottak és a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, az előbbi 63 ezer, utóbbi 111 ezer fő volt.

A 2024. szeptember-novemberi időszakban a 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1 százalék volt. A ráta a férfiak esetében 0,5 százalékponttal kisebb lett (78,7 százalék), a nőknél nem változott2 (71,4 százalék) az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2024. szeptember-novemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezerrel, 231 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.

A kimutatás arra is rámutatott, hogy a férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A nőknél a munkanélküliek száma 111 ezret tett ki, rátájuk 4,8 százalék volt, 0,5 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszakában mért értéket.

A 2024. szeptember-novemberi időszakban a munkakeresés átlagos időtartama 11,6 hónap volt. Az összes munkanélküli 49,0 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 3,5 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 33,1 százalékát tették ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. november végén 0,5 százalékkal, 225 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Forrás: mti.hu

The post Közel 40 ezerrel kevesebben dolgoznak hazánkban, mint tavaly novemberben appeared first on BaHír.

Ungár Péter (LMP) azt mondta, év elején úgy tűnt, a legfontosabb ügy a gyermekvédelem lesz, de most már alig van szó erről. Minden rendszer akkor tud működni, ha vannak olyanok, akik működtetik, a szociális szektorban dolgozók, így a gyermekvédelmi dolgozók is nagyon rosszul keresnek – közölte.

Hozzátette: az elmúlt harminc évben nagyon alacsony volt a szektorban a bérszínvonal, de az, hogy ebben érdemben nem történt előrelépés, ennek a kormánynak a felelőssége. Szerinte a béremeléssel lehet egyre több és jobb szolgáltatást elvárni ezektől az intézményektől. Az államtitkár ismerje el – kérte -, hogy idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő úgy beszélt a gyermekvédelemről, hogy a legaktuálisabb gyermekvédelmi kérdésre nem tért ki. Fél évvel ezelőtti ügyeket gyakrabban emlegetnek, mint egy héttel ezelőttieket – jegyezte meg, hozzátéve, sokféle hír röppent fel az elmúlt napokban a gyermekvédelem kapcsán elég ismert szereplőkről, akik a baloldali közéletnek is részesei.

Hangsúlyozta, az elmúlt 10-15 évben sok lépés történt annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a gyermekvédelem intézményrendszere, de az LMP ezeket a törvényeket nem támogatta, sőt a magyar ellenzékkel együtt feljelentette Brüsszelben a kormányt a gyermekvédelmi törvény miatt. Szólt arról is, hogy 2010-es 325 milliárd forintról mostanra 1463 milliárd forintra emelték a gyermekvédelmi célokra fordítható forrásokat. Akkor átlagosan egy szociális dolgozó bruttó bére 137 ezer forint volt, most 473 ezer forint – részletezte, közölve azt is, hiába volt a sok emelés, továbbiakra van szükség, a kormány ezen dolgozik.

Kanász-Nagy Máté (LMP) november 12., a szociális munka napja alkalmából azt kérdezte, mikor és mekkora fizetésemelést kapnak a szociális dolgozók?

Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a nemzetgazdasági ágakat együtt nézve az átlagos havi kereset Magyarországon 628 ezer forint volt augusztusban, miközben a szociális ellátásban dolgozók havi bére csupán bruttó 347 ezer forint, ami a nemzetgazdasági átlagbér 55 százaléka.

Rétvári Bence elmondta, hamarosan megismerhetők lesznek a jövő évi költségvetés számai, látni lehet majd ki és miből tud gazdálkodni 2025-ben. Hozzátette: az elmúlt években folyamatosan, 350 százalékkal nőtt a szociális szféra költségvetési kerete, most 1463 milliárd forint. Az átlagbér, ami 137 ezer forint volt a kormányzás kezdetén, mostanra elérte 473 ezer forintot – közölte.

Forrás: mti.hu

The post LMP: idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét appeared first on BaHír.

A lap megkeresésére a gyár illetékesei elmondták: a következő hónapok termelési programja miatt nem minden kölcsönzött munkavállaló számára tudják biztosítani a további foglalkoztatást.

A hirtelen jött elbocsátás előtt pár nappal még azt mondták nekik, hogy hosszú távon számítanak a munkájukra, mondta a lapnak az egyik érintett munkavállaló.

A kecskeméti Mercedes-gyárból végül azokat a kölcsönzött dolgozókat, akikkel váratlanul azt közölték, hogy többet nem kell menniük dolgozni, a biztonsági őrök egyszerűem kikísérték. – írja a Kecsup.

A portálnak az egyik érintett munkavállaló azt nyilatkozta: a két műszakra való átállást követően folyamatosan érdeklődtek, hogy mi lesz a sorsuk, de konkrét választ nem kaptak, az egyik főnökük pedig mindenkit megnyugtatott, hogy hosszú távon mindenkire szükség van, nincs miért aggódniuk. Ehhez képest nem sokkal később az egyik műszak végén megkérték őket, hogy szedjék össze a cuccaikat, majd négy biztonsági őr kikísérte őket, és közölték velük, hogy már nem kell menniük dolgozni.

Az érintett dolgozók az elmondásaik alapján igencsak megalázónak találták a történteket, szerintük ugyanis éppen úgy kísérték őket, mint a „börtöntöltelékeket”.

Az egyik érintett elbeszélése szerinte nem az övék volt az egyetlen műszak, akikkel ugyan így jártak el. Elmondásuk szerint kecskeméten legalább száz embert érinthet az elbocsátás.

A Kecsup megkeresésére a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. azt közölte a lappal, hogy „a következő hónapok termelési programját figyelembe véve nem minden kölcsönzött munkavállaló számára tudjuk a további foglalkoztatást biztosítani a kecskeméti gyárban”

Vagyis a termelési programot figyelembe véve tehát ennek megfelelően az érintettekkel kötött szerződések ezekben a hetekben lejártak.

Hozzátették még azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzésre „fontos rugalmassági eszközként” tekintenek, ami minden esetben kiegészíti a saját állományukban foglalkoztatott munkaerőt.

Forrás: kecsup.hu

Fotó: mercedes-benz.com

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post A kecskeméti Mercedes-gyárból biztonsági őrök kísérték ki a csoportosan elküldött dolgozókat appeared first on BaHír.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.    

A földrajzi bontás alapján megállapították, hogy míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között mozog az átlagórabér, addig a többi régióban már 2000 forint felett alakul ez a mutató. A Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország pedig felfelé ugrik ki ebből a mezőnyből: az előbbi régióban 2300 forint már az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már elérte a 2750 forintos szintet is.    

A közleményben idézték Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta, hogy ez már a harmadik olyan negyedév volt, amikor a visszaeső infláció hatására újból erőteljes reálbér-növekedést tapasztalhattak a munkavállalók, ami már kompenzálhatja az elmúlt évek jelentős áremelkedési hullámainak negatív hatásait.     

A Moore Hungary tanácsadó- és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó, csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke idén a második negyedévében átlagosan 10,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.  

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben a szellemi középvezetők körében tapasztalható 10 százalék feletti bérnövekedésről megjegyezte, hogy mindez ebben a munkavállalói körben masszív, 7 százalékos reálbér növekedést jelent.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post 13,5 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére a második negyedévben appeared first on BaHír.

Az ellenzéki politikus a munka ünnepe alkalmából tartott – a párt közösségi oldalán is közvetített – sajtótájékoztatón hozzátette, a költségvetés évről évre arról tanúskodik, hogy a kormány rengeteg támogatást ad multinacionális cégeknek, lehetővé teszi, hogy elkerüljék, az amúgy is alacsony közterheket is, míg a munkavállalóknak még az inflációt követő béremelésre sem szán elég forrást.    

Ez szörnyű következményekkel jár a közszféra szolgáltatásaira, az oktatásra, egészségügyre, szociális szférára és a gyermekvédelemre.   

Megemlítette, hogy az elmúlt időszakban több baleset történt a kormány által támogatott akkumulátoriparban. „A kormánynak nem csak az a feladata, hogy pénzzel pumpálja a számára kedves iparágakat, hanem az is, hogy a törvény erejével garantálja a munkavállalók biztonságát” – jelentette ki.    

Utalt arra, hogy az LMP ezért a munkavédelmi törvényeket szigorító módosítást kezdeményezett. Javaslatuk szerint akár meg is lehetne szüntetni egy cég tevékenységét, ha nem tesz eleget a munkavédelmi követelményeknek – mondta.    

Beszélt arról is, hogy az év elején Lázár János építési és közlekedési miniszter „a közlekedésben dolgozók bérkövetelését erőből törte le”.    

Bakos Bernadett hangsúlyozta, azt várják a kormánytól, hogy erősítse meg a munkavédelemről szóló törvényeket, „ne a multikat támogassa közpénzből”, hanem biztosítsa a megfelelő béreket a közszférában, a magyar munkavállalók egészségét, képzését és biztonságát.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss közéleti híreket, információkat.

The post Bakos Bernadett: az állam nem becsüli meg a dolgozóit appeared first on BaHír.

Érthetetlen, hogy a szuveneritásra szavakban roppant érzékeny magyar kormány miért engedheti meg azt a gyakorlatot a távol-keleti multiknak, hogy a magyarországi üzemegységeikben semmibe vegyék a Magyarországon hatályos munkavédelmi előírásokat.

Munkavállalók beszámolói szerint az iváncsai akkumulátorgyár koreai vezetősége nem tartja be a Magyarországon hatályos munkahelyi törvény rendelkezéseit, ezzel sokszor megalázó és veszélyes helyzetbe hozva a dolgozókat. Sok mindent lehet a kulturális különbségekre fogni, de a folyamatos mérgezések, illetve a munkavédelmi, munka-egészségügyi és egyéb előírások folyamatos be nem tartása elfogadhatatlan.

A munkavállalói jogok korlátozása Dél-Koreában lehetséges, hogy elfogadott, de Magyarországon ez elfogadhatatlan. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint a magyar kormány már megint nem a magyar munkavállalók mellé áll, hanem szervilis módon kiszolgálja a távol-keleti mérgező multik érdekeit. – írja az LMP Sajtó

Földre ülve, térdelve kellett volna hallgatni az iváncsai akkugyár dolgozóinak a műszak vezetőt. Az iváncsai akkugyárban a számunkra hihetetlen eset miatt többen is a HR-eshez fordultak, így végül az intézkedést szerencsére visszavonták.

Még csak teszt üzemmódban termel az SK akkumulátorgyár iváncsai üzeme, de már beindult a munka, igaz, rendszeresen be is számolhat a sajtó arról, hogy hogyan lettek rosszul az ott dolgozó munkások, legutóbb március kilencedikén volt ilyenre példa, amelyről a bahir.hu is beszámolt.

A Komáromban már négy éve termelő SK akkumulátorgyár iváncsai üzeme azonban a napokban nem csak ezért került ismét a sajtó kereszttüzébe.

A gyárban dolgozó két munkás az RTL Házon kívül című műsorának többek közt arról számolt be, hogy például rendkívül szigorú biztonsági előírásokat kell nap, mint nap betartaniuk az itt dolgozóknak.

Bár tudják, hogy a biztonsági előírások mindenképpen védik a gyárat, hogy így semmilyen információ se tudjon kiszivárogni a gyár falak közül.

A magyar munkavállalókon kívül vietnámiak, ukránok, kirgizek és dél-koreaiak dolgoztak – a magyar munkavállalók beszámolója szerint pedig a kommunikáció leginkább kézzel-lábbal megy. Nem értik az irányító koreaiakat, sőt, azt látják, még ők sem feltétlenül beszélik meg egymás között a dolgokat. – írja a hvg.hu

Az üzemben dolgozók körében mégis a legtöbb problémát a kulturális különbségek okozzák. A Házon kívül riporterének az egyik munkás elmesélte, hogy:

„pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét”

A gyár munkásai között e az intézkedés olyan nagy felháborodás keltett, hogy sokan a HR-osztályhoz fordultak, így aztán ezt az utasítást hatályon kívül helyezték, vagyis egyszerűen visszavonták.

Az SK komáromi üzemében történt balesetről a bahir.hu is beszámolt:

The post LMP: A magyar kormány meddig szolgáltatja ki a magyar munkavállalókat a távol-keleti multiknak? appeared first on BaHír.

Mint írták, a kínai vállalat elsődlegesen a logisztika, a raktározás, az építkezés és a termelés gépesítésének területére keres új dolgozókat, valamint pályakezdőket, a toborzás elősegítésére pedig Debrecenben és Budapesten létesített irodákat.    

A közleményben hangsúlyozzák, a cég elkötelezett abban, hogy Debrecen „jó szomszédja” legyen és a helyi közösség részévé váljon, ezért társaság a helyi futballcsapat, a DVSC támogatása mellett döntött a most futó szezonban. Az Eve Power emellett együttműködési nyilatkozatot írt alá a Debreceni Egyetemmel, amely humánerőforrás-képzést, hallgatói ösztöndíjprogramot, közös kutatás-fejlesztési tevékenységet és egy akkumulátorkutató intézet létrehozását tartalmaz.    

A világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója 2023 májusában jelentette be, hogy mintegy 400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét. A beruházással több, mint ezer új munkahely jön létre.    

A cívisváros északnyugati gazdasági övezetében épülő akkumulátorcella-üzem földmunkáit 2023 végén kezdték meg, az építkezés befejezése 2025 végére várható. A tervek szerint a gyár 2026-ban egy gyártósorral kezdi meg működését és felfutó rendszerben, folyamatosan bővíti kapacitását.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan értesülhet a debreceni akkumulátorgyár létesítésével kapcsolatos friss hírekről, információkról.

The post Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power appeared first on BaHír.

A 24.hu-nak egy most konkrét példát is bemutattak, mégpedig Nógrád vármegyéből. Az írásban felsoroltakkal, és hasonló mondva csinált okokkal, indokokkal a magyar munkaerőt is foglalkoztató cégek egyre inkább a térség lakosságának munkaerő kiszolgáltatottságára építenek, és ilyenkor ismételten napirendre kerül a már amúgy is magas túlóraszám megemelése.

„A Mahle autóipari cég balassagyarmati üzemében arra lettek figyelmesek a helyi kirendeltségünknél, hogy a magyar dolgozókba mindenféle okkal „beleáll” a cégvezetés, burkoltan belekötnek az emberekbe, majd fegyelmi ügyekre hivatkozva rövid úton megszüntetik a munkaviszonyukat. Érdekes módon nagyjából mindig annyi magyar munkavállalót küldtek el, amennyi indonéziai kölcsönzött munkás érkezett éppen” – számolt be a 24.hu–nak tapasztalatairól László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A 24.hu cikkét IDE kattintva olvashatja.

Pedig a magyar kormány szerint egyáltalán nem erről van szó:

The post A vendégmunkások többet túlóráznak, nincsenek gyerekeik, ezért jobbak a magyar dolgozók helyére appeared first on BaHír.

A portfolio.hu az írásában arra is rámutat, hogy az online konferencián megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.

Az online megtartott konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta. Ő az, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól, amelyben érintette az ágazatra jellemző munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőket is.

A kutató az ágazat munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőiről elmondta, hogy: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai, főképpen dél-koreai, kínai és japán vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél alapanyaggyártóknál, alkatrészgyártóknál, cellagyártóknál, újrahasznosítóknál, a jelenlegi tendenciát figyelembe véve, az évtized közepére várhatóan már 30 ezernél több ember fog dolgozni.

Jelenleg pontos adatokat 2021 őszéig ismert állapotról adott ki a kormány, és ezek alapján tudható, hogy már akkor 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.

„A kormány nagyon intenzív beruházásösztönzési politikát folytat ebben az ágazatban, viszont ehhez kapcsolódóan hiányzik az erre az ágazatra célzottan kidolgozott foglalkoztatáspolitika. Azt látjuk, hogy a beruházók folyamatosan jönnek, de hogy miként lesznek dolgozók is az új üzemekben, az már sokkal kevésbé átgondoltabb” – hangsúlyozta az online konferencián a kutató.

Az akkumulátorgyártói ágazatban, a nem éppen veszélytelen, és egészségkárosító munkavégzés miatt is, a dolgozói létszám biztosítása jelentős nehézségekkel jár. A munkaerő biztosítását több módon igyekeznek megoldani a hazánkba települő akkumulátorgyárak:

• Először is, a környékbeli munkahelyekről történő átcsábítással. Például magasabb bérekkel, szélesebb körű dolgozói juttatásokkal, jobb munkakörülményekkel,
• másodsorban próbálkoznak a munkaerő-vonzáskörzetek növelésével, ezért például céges buszjáratokkal szállítják a munkaerőt a gyárakba,
• harmadszor pedig akár munkaerő-kölcsönzéssel, amelynek célcsoportja egyre nagyobb mértékben a harmadik országbeli munkavállaló.

A témáról részletesebben olvashat a portfolio.hu írásában, amelyet IDE kattintva is olvashat.

The post A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak fele külföldi, de szinte éhbérért dolgoznak appeared first on BaHír.