Díszpolgári címet kapott:

• Csányi Vilmos, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, író,
• Gálvölgyi János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
• Jordán Tamás, a nemzet színésze, Kossuth-, Jászai Mari- és Prima Primissima díjas érdemes művész, rendező, színigazgató, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
• Keleti Éva fotográfus, Kovács Katalin olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakozó, valamint
• Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, érdemes művész.  
• Kovács Katalin olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakozó,

A kitüntetés posztumusz díjazottja Mécs Imre, 1956-os halálraítélt, a Szabad Demokraták Szövetségének alapítója, országgyűlési képviselő és Vágó István televíziós műsorvezető, közéleti személyiség, a DK volt politikusa.    

A Mécs Imrének járó elismerést felesége, Magyar Fruzsina, a Vágó Istvánnak járót szintén felesége, Vágó Judit vette át.   

 Keleti Éva nem tudott jelen lenni az ünnepségen, az elismerést később veszi majd át.    

A főváros napján tartott ünnepségen, amelyen több más elismerést is átadták, Karácsony Gergely azt mondta, a díjazottak „Budapest szebbik és jobbik arca, színe és legjava.”    

A főpolgármester beszédében kijelentette: Budapest „őrzi a polgári ethosz maradékát hazánkban”. Ennek a városnak a 150 éves küzdelmei és a mai küzdelmei is jelentős részben éppen arról szólnak: a ragaszkodásról a polgári értékekhez, hogy „hiszünk a demokráciában, hiszünk az európaiságban, az emberségben, a szolidaritásban, a civil kurázsiban” – mondta a főpolgármester. Hozzátette: mi itt, Budapesten ezek jegyében rendezzük be az életünket.   

A díszpolgárokról szólva a főpolgármester arról beszélt, ők azok, akik Budapesten összeszedik a jövő zálogát, akik képesek voltak kilépni a dogmák szorításából, akik szembe mentek a jövőt felemésztő „jól van ez így” mentalitással, és akik máshogy, máshonnan néztek rá országra is, városra is, emberre is.    

A díszpolgárok nagyívű életpályái adnak csillogást annak a budapestiségnek, amit a mindennapi találkozások, a történek, az itt élők egymáshoz és a városhoz való viszonya tölt meg hétköznapi tartalommal – mondta.    

Karácsony Gergely hangsúlyozta, „ma, a születésnapon” muszáj emlékeztetni magunkat: „azon múlik Budapest következő 150 éve is, hogy képesek vagyunk-e levetni a szűklátókörűség kényszerzubbonyát, és találunk-e a haza és a város hasznára megfelelő válaszokat.”    

Szerinte túl sokáig volt ez a város a dogmák, a megszokások, a „jól van az úgy” mentalitásának a csapdájában. Ami a mi életünkben történik a bolygónkkal, a környezetünkkel, a városainkkal, annak megoldását nem hagyhatjuk a gyerekeinkre – mondta Karácsony Gergely. Úgy vélte: már semmit nem tehetünk rutinból, kényelemből, megszokásból. Budapest 150 éves történelme előtt is úgy tudunk tisztelegni igazán, ha közben nem engedjük, hogy a város múltja foglyul ejtse a város jövőjét – mondta.    

Karácsony Gergely hangsúlyozta: ebben a városban a közösség érdeke előrébb való az egyéni részérdekeknél. Azt jelenti, hogy a méltóság egyenlősége mindenkit megillet, hogy Budapest nagyszerűségét a sokszínűsége adja – mondta.    

A főpolgármester úgy fogalmazott, „Budapesten tudjuk: a szabad társadalomban annak polgárai elsősorban nem a maguk, hanem egymás szabadságáról gondoskodnak.”    

Ez pedig számunkra a dolgok emberi léptékének helyreállítását jelenti. A hatalom visszaszolgáltatását azoknak, akiket megillet – tette hozzá.    

Karácsony Gergely kiemelte: ezért Budapesten nem az egyik, vagy a másik politikai oldal van hatalmon, Budapesten a budapestiek vannak hatalmon. „Ezek a mi értékeink, ezek az elveink, amelyek egyetlen szóval is leírhatóak: köztársaság” – mondta. Úgy fogalmazott: „a köztársaság, amit kiradíroztak az országunk nevéből, de a köztársaság ügye nem veszhet el, mert Budapest köztársaság”.    

Az ünnepségen átadták a Pro Urbe Budapest díjat is. Elismerést kapott az ARC közérzeti kiállítás, Bibó István művészettörténész, tanár, Deák Bill Gyula, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett előadóművész, bluesénekes, a Quimby zenekar, a Tanítanék Mozgalom, valamint Zsigmond Attila Endre formatervező művész, a Budapest Galéria címzetes főigazgatója.    

Az elismerés posztumusz díjazottja Mede Márton tűzoltó főtörzsőrmester, kutatóbúvár és Lang Györgyi előadóművész.    

Budapestért díjban részesült Bartos Erika meseíró, a Budafoki Dohnányi Zenekar, Czermann Imre, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgatója, Halasi Imre, Jászai Mari-díjas érdemes művész, rendező, színházigazgató, Kissné Márté Zsuzsanna, a Fővárosi Önkormányzat Kútvölgyi Úti Idősek Otthona intézményvezetője, a Kolompos együttes, a Napraforgó utcai Bauhaus Egyesület, Radnay Tibor, a BKV Zrt. metró felújítási projektigazgatója, Schwarcz Ádám rapper, zeneszerző, dalszövegíró, Szanyi-Karl Attila, az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány intézményvezetője, Temesi István, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke, valamint az Utcajogász Egyesület.    

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.

Forrás: mti.hu

The post Budapest díszpolgára 2023: Csányi Vilmos, Gálvölgyi János, Jordán Tamás, Keleti Éva, Presser Gábor, Kovács Katalin appeared first on BaHír.