Sajnos az imént felsorolt, súlyos környezetszennyezéssel, természetkárosítással járó katasztrófák időnként szerte a világban megtörténnek, ebben a cikkben most ezek közül veszünk sorra néhányat és bemutatjuk, hogy milyen pusztítást is tudnak ezek okozni.

Csernobil

Habár nekünk, magyaroknak a csernobili atomerőmű katasztrófájával kapcsolatos történéseket kell a legkevésbé bemutatni, egy ilyen témájú cikkből természetesen nem maradhat ki az atomerőműben történt baleset.

1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a Csernobil és Pripjaty mellett található Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkja. A katasztrófa egy, az atomerőmű dolgozói által elvégzett tesztelés következtében történt, azonban a robbanás pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok. Az emberiség legnagyobb ipari nukleáris katasztrófáját követően mintegy 8 tonna (!) radioaktív törmelék került a légkörbe. A helyszínen tapasztalható óriási sugárzás miatt a környező települést a katonaság evakuálta.

A Szovjetunió vezetése politikai okokból döbbenetes módon napokig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak még a környező országok számára sem, így hivatalosan egészen április 29-ig nem került bejelentésre az erőműben történt katasztrófa. Az atomenergia erőművi felhasználásának veszélyeire hívja fel a figyelmet az is, hogy a kármentesítés „leghatékonyabb” módja még a jelenlegi technológiák használata mellett is csupán egy hatalmas, több, mint 100 méter magas betonszarkofág építése volt a felrobbant blokk területe fölé.

(Ez itt nem a reklám helye, de ha valaki szeretné felfrissíteni a tudását – vagy egyáltalán ismereteket szerezni – a csernobili balesettel kapcsolatban, akkor jó szívvel tudom ajánlani a HBO által készített minisorozatot.)

Fukusima

Ugrunk néhány évtizedet az időben, azonban ismét egy nukleáris balesetről lesz szó. 2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,1-es erősségű földrengés rázta meg Japánt, amely földrengés, valamint az ezt követő szökőár olyan súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet, hogy robbanás következett be, majd három reaktor leolvadt.

Az erőmű környezetében mintegy 170 ezer embert kellett evakuálni, a környezetre mért szennyezés pedig becslések szerint elérte a csernobili katasztrófa 30-40 százalékát is.

Fukusima az elmúlt hónapokban ismét bekerült sajtóba, mivel a Japán kormány azt tervezi, hogy az erőmű speciális eljárással kezelt hűtővizét még az idei évben elkezdik beleengedni a Csendes-óceánba. Habár a hűtővizet az erőművet korábban működtető vállalat az óceánba történő engedés előtt megtisztítja és abból a legtöbb sugárzó anyag eltávolítása megtörténik, a tervezett akciót így is rengetegen ellenzik.

Deepwater Horizon baleset

A Deepwater Horizon egy tengeri olajfúró torony volt, amelyet a British Petrol nevű cég üzemeltetett. 2010. április 20-án egy meghibásodás következtében robbanás történt a tornyon, amely az USA legnagyobb olajkatasztrófáját hozta magával. A robbanásokat követően az olaj több, mint három hónapig ömlött a tengerbe, hozzávetőlegesen Magyarország területének kétszerese volt a vízfelszínen tapasztalható szennyezés.

A katasztrófa visszafordíthatatlan, az élővilág szempontjából igen súlyos következményekkel járt. A mértékét jól mutatja az is, hogy az utólagos kármentés három éven át tartott.

Kiemelt kép: Pexels, Luciann Photography

The post A legsúlyosabb ipari katasztrófák, szennyezések appeared first on BaHír.

Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze megerősítette, hogy a reaktor szétroncsolódott betoncsatornája alatt egyre intenzívebbé váltak a hasadási reakciók.

Csernobilban az éghető anyagot maguk az eredeti uránrudak, az üzemanyagcellák jelentik, valamint azok grafit és cirkónium elemei. A fűtőelemek nagy része az 1986. április 26-án a négyes reaktorblokkban bekövetkezett baleset során nem használódott el, semmisült meg, hanem a többi anyaggal – köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal – lávává olvadt össze. Ez a kóriumlávának (LFCM) is nevezett sugárzó elegy befolyt és bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott “kihűlve” megkeményedett, de ebben még mintegy 170 tonna sugárzó urán van – az eredeti üzemanyag 95 százaléka – írja a napi.hu.

Már történt ilyen…

1990 júniusában már volt hasonló esetre példa, mikor az esőzések miatt befolyt a víz a betonszarkofágba és növekedett a neutronszám. Ez azért következett be mert a víz lelassítja a neutronokat ezáltal növeli az ütköző és hasadó uránmagok esélyét. Egy hasonlat segítségével leegyszerűsíthető, hogy mi is történt.  Képzeljünk el egy flippergépet, ahol a golyó a neutron és az ütközők a víznek felelnek meg. A golyó cikázás közben megrongálhatja és széttörheti a pálya bizonyos elemeit, melyek az uránmagoknak felelnek meg ebben a példában.

A most mért neutronszám emelkedést jelenleg nem tudják, hogy pontosan mi okozza, mert most nem került víz a betonszarkofágba. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a területet nem lehet közelről megvizsgálni. Maxim Saveliev, az ISPNPP ( Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants)  munkatársa a Science lapnak azt nyilatkozta, hogy

SOK A BIZONYTALANSÁG, EZÉRT NEM ZÁRHATJÁK KI A BALESET LEHETŐSÉGÉT.

 A neutronszám szerencsére lassan növekszik, ezért a vezetőknek még van néhány évük kitalálni miként orvosolják a problémát.

A tudósok csak találgatnak, hogy vajon a reakciók maguktól csillapodnak, vagy azonnali beavatközásra lenne szükség. Jelenleg az a legvalószínűbb opció miszerint  ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját – olvashatjuk.

AZ VISZONT KIZÁRHATÓ, HOGY MEGISMÉTLŐDJÖN EGY AZ 1986-OSHOZ HASONLÓ ROBBANÁS, AMIKOR RADIOAKTÍV FELHŐ TERJEDT EURÓPA FELETT. AZ ERŐMŰ FÖLÉ ÉPÍTETT BETONSZARKOFÁG, VALAMINT A 2016-BAN AKÖRÉ FELHÚZOTT SZUPERKUPOLA FELFOGNA EGY ÚJABB ROBBANÁST.

Ettől függetlenül viszont nem kizárt, hogy az épület gyengébb szerkezeti részei megsérülhetnek és az ott lévő sugárzó hamus por felkeveredne és esetlegesen ki is jutna a területről.

A robotok nyújthatják a megoldást.

Az egyik ötlet egy olyan robot kifejlesztése, amely elég hosszú ideig képes ellenállni az intenzív sugárzásnak ahhoz, hogy lyukakat fúrjon az FCM-be, és behelyezzen bórhengereket, amely úgy működne, mint a vezérlő rudak és felpörgetik a neutronokat. Időközben az ISPNPP fokozni kívánja további két olyan terület megfigyelését, ahol az FCM-ek kritikus helyzetbe kerülhetnek.

(Science, Napi.hu, Jövő TV)

The post Megint berobbanhat Csernobil? appeared first on BaHír.

A baleset következtében radioaktív felhő lepte el Európát, a sugárzás 70 százaléka Fehéroroszország területén összpontosult. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt. A 4-es blokknál ezért következhetett be a gőzrobbanás. A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.

Az Ökopolisz Alapítvány az évforduló alkalmából Magyarországon mértem… címmel Dr. Kóbor József biofizikussal, pécsi önkormányzati képviselővel szervezett tartalmas és mindenre kiterjedő beszélgetést a csernobili katasztrófáról és annak hatásairól.

Forrás: Ökopolisz Alapítvány

The post 35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa appeared first on BaHír.