Súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség annak a férfinak az ügyében, aki 2022 augusztusában Pécs külterületén szemétégetéssel olyan tüzet okozott, amely több ingatlanra és erdőrészletekre is átterjedt.

A vádirat szerint a férfi egy pécsi zártkerti ingatlanban élt, és rendszeresen egy közeli gödörben égette el háztartási hulladékát. 2022. augusztus 18-án – az országos tűzgyújtási tilalom ellenére – ismét szemetet vitt a helyszínre, majd öngyújtóval meggyújtotta azt.

A rendkívüli szárazság és az erős szél miatt a lángok gyorsan továbbterjedtek: először az aljnövényzet kapott lángra, majd a tűz perceken belül elszabadult, és átterjedt a szomszédos területekre is.

A férfi megpróbálta saját maga megfékezni a tüzet – papuccsal és egy autós szőnyeggel csapkodta a lángokat –, ám nem értesítette azonnal a hatóságokat. A késlekedés a vád szerint hozzájárult ahhoz, hogy a tűz gyorsan továbbterjedjen. Végül volt barátnőjét kérte meg telefonon, hogy segítséget hívjon.

Az eset során több ingatlan is megrongálódott, a károk értéke több tízezer forinttól több millió forintig terjedt. A lángok elérték a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozó erdőrészleteket is, emellett a környék áramhálózata is megsérült. Az ügyészség szerint az eset összesen több mint 50 millió forintos kárt okozott, miközben emberek életét és biztonságát is veszélybe sodorta.

A Pécsi Törvényszék első fokon különösen nagy kárt okozó közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt öt év börtönbüntetésre, valamint öt év közügyektől eltiltásra ítélte a férfit.

Az ítélet azonban nem jogerős: az ügyészség súlyosabb büntetésért fellebbezett, míg a vádlott és védője felmentést kér. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség szerint a súlyos következményekre tekintettel indokolt a büntetés további szigorítása.

The post Szemétégetésből pusztító tűz: súlyosabb büntetést kér az ügyészség a pécsi férfira appeared first on BaHír.

Családi hálózatban ment az üzlet

A Pécsi Törvényszék ítélete alapján az egyik férfi nagy mennyiségben szerzett be zárjegy nélküli, adózatlan cigarettát, majd 2023-ban kapcsolatba lépett két társával. A vádlottak rendszeresen vásároltak tőle, hogy a dohánytermékeket továbbértékesítsék.

Az egyik elkövető a saját családját is bevonta az illegális tevékenységbe: édesanyja és élettársa is részt vett a cigaretták tárolásában és értékesítésében. A termékeket garázsban és kamrában rejtegették, a szállítmányokat pedig teherautóval vitték a helyszínre. Mivel az egyik vádlott nem rendelkezett megfelelő ingatlannal az áru biztonságos átvételéhez, társai biztosították a helyszínt a lebukás kockázatának csökkentése érdekében.

Pénzmosás miatt ítélték el őket

A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmény pénzmosásnak minősül, mivel a vádlottak a jogellenes tevékenységből származó termékeket értékesítették.

Négy vádlott esetében született ítélet:

• két főt letöltendő szabadságvesztésre ítéltek (3 év 6 hónap, illetve 2 év 6 hónap),
• két másik vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott,
• mindannyiukat pénzbüntetéssel is sújtották,
• valamint vagyonelkobzást rendeltek el.

A büntetési tételek az elkövetési értékhez igazodtak: egyes vádlottaknál 2–8 év, másoknál 5–10 év közötti szabadságvesztés is kiszabható lett volna.

Fellebbezések mindkét oldalról

Az ügy azonban még nem zárult le. Az ügyészség három vádlott esetében súlyosítást kért, míg több vádlott és védőik enyhítésért fellebbeztek. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a jelenlegi ítéletek nem érik el a törvényi minimumot sem, ezért hosszabb tartamú szabadságvesztést, illetve a felfüggesztett büntetések esetében hosszabb próbaidőt tartanak indokoltnak.

Forrás: Ügyészség

The post Több tízezer doboz illegális cigaretta: súlyosabb büntetést kér az ügyészség appeared first on BaHír.

A GVH 2024 februárjában indított versenyfelügyeleti eljárást az eMAG hazai működtetőjével szemben. A vizsgálat feltárta, hogy a romániai központú cég 2023 nyarán az „Őrült napok” akció idején a divatkategória számos termékét valótlan kedvezményekkel hirdette weboldalán és mobilalkalmazásában. Emellett 2023 őszétől a szállítási idők feltüntetése sem felelt meg a szakmai gondosság követelményeinek.

A hatóság kifogásolta azt is, hogy az eMAG 2023 júliusa és 2024 áprilisa között egyes termékeknél a jogszabályon alapuló 14 napos elállási és jótállási jogot a vállalkozás saját ajánlati előnyeként tüntette fel. 2024 áprilisától pedig a szállítási és utánvételi költségek megjelenítése vált nehezen követhetővé a felületeken.

A GVH vizsgálta a fogyasztói értékelések moderálását is: ezen a téren jogsértést nem állapított meg, ugyanakkor kötelezte a céget, hogy szigorítsa és következetesebben alkalmazza az értékelési szabályokat, valamint tegye lehetővé az eladók és a szállítás értékelését.

A közlemény szerint az eMAG az eljárás során együttműködött a hatósággal, elismerte a jogsértéseket, és lemondott a jogorvoslatról. A bírságot 30 napon belül kell befizetnie a központi költségvetésbe. Emellett a vállalkozást kötelezték egy általános fogyasztóvédelmi megfelelési program kidolgozására, a szállítási becslések rendszerének fejlesztésére, valamint az utánvételi díjak egyértelmű feltüntetésére.

A GVH emlékeztetett: az eMAG korábban is többször a hatóság látókörébe került árfeltüntetési jogsértések miatt. Ráadásul 2025 februárjában újabb utóvizsgálat indult a webáruház üzemeltetőivel szemben, amely jelenleg is folyamatban van.

Forrás: MTI

The post 235 millió forintra büntette a GVH az eMAG Magyarország Kft.-t appeared first on BaHír.

Meixner Barna, a társaság ügyvezetője a pecsma.hu-nak arról számolt be, hogy a cég valamennyi telephelye ellen feljelentés érkezett. Az ellenőrzések során a hatóság szakemberei a legtöbb esetben kisebb észrevételekkel éltek. A tüskésréti földdepó és zölddepó miatt azonban milliós bírságot kaptak. A Kormányhivatal indoklásával a Biokom nem ért egyet, így bíróságon támadja meg a határozatokat. 

Üzemi gyűjtőhelyként is használták a zölddepót

Mint a pecsma.hu beszámolt róla: a zölddepó 2013-ban nyílt meg, akkor adta át az önkormányzat a Biokomnak ingyenes használatba a területet azzal a céllal, hogy a városüzemeltetési, parkerdei fenntartási munkáink során keletkező faanyagokat, ágakat, fatörzseket itt lehessen ideiglenesen tárolni. Ezeket később mulcsként, aprítékként vagy szociális tűzifaként a társaság újra tudja hasznosítani, pl. a közparkokban, a Meseerdőben, vagy a városi csemetekertben. Idővel ezt a területet üzemi gyűjtőhelyként is használta a Biokom. A városban összegyűjtött lomot, gumiabroncsokat, kevert csomagolási, takarítási hulladékokat készletezte itt ideiglenesen. Tehát ha egy társasháznál összeszedtek 20 kilogrammnyi lomot, azt először ide vitték, s amint összegyűlt egy teherautónyi hulladék, akkor szállították csak el a kökényi hulladéklerakóba. A Kormányhivatal álláspontja szerint a zölddepóban lévő faanyag hulladéknak minősül, ennek a tárolására és mulcsként való hasznosítására pedig nem volt engedélye a társaságnak.

Építési törmeléket találtak a területen

A földdepó kapcsán a városi lap azt írta, 2016-2017 környékén a Biokom azt a feladatot kapta az önkormányzattól, hogy az önkormányzati területekről parkolóépítés, támfalépítés, útépítés, parkrendezés során kikerülő önkormányzati föld kerüljön ide, ezen, szintén önkormányzati földterületre, azon közcél érdekében, hogy így egy értéktelen területből egy hasznosítható alakulhasson ki, idővel. A hatósági vizsgálat során azonban a földdepóban nem csak földet, hanem lomhulladékot és építési, bontási törmeléket is találtak, vélhetően illegális lerakásból. A jegyzőkönyv szerint palahulladékot, eternit cső darabokat, PVC csatornacső darabokat, műfű darabokat, zöldhulladékot és sílécet is azonosítottak a területen. A palahulladék, valamint az eternit cső vélhető azbeszt tartalma miatt veszélyes hulladéknak minősülhet.

A pécsi városüzemeltetési társaság vezetője, amikor ez tudomására jutott, azonnal el is rendelte a terület teljes megtisztítását. 120 kiló lomot és 80 tonna törmeléket vittek el a földdedóról. 2019 óta egyébként 40 ezer tonna föld érkezett a depóba. A vizsgálat során kiderült, hogy ebből 5 ezer tonna magánépítkezésből származott, amelyről nem volt tudomásuk, és nem is adtak rá megbízást, ezért ezzel kapcsolatban jogi eljárást indít a Biokom – nyilatkozta Meixner Barna, a BIOKOM Nonprofit Kft. ügyvezetője a pecsma.hu-nak.

The post Feljelentették a Biokomot, 16 millió forint bírságot szabott ki rá a környezetvédelmi hatóság appeared first on BaHír.

Az Országgyűlés honlapjára felkerült törvényjavaslat rögzíti, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, és célja a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.

Az előterjesztés szerint a „kábítószer súlyosan károsítja az egészséget, megöli az embereket, bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezet„, és a tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet.

A módosítások érintik többek között a rendőségről szóló törvényt, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályt, a szervezett bűnözésről szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet (Btk.) is.

A javaslat szerint a jövőben a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni, illetve ha beszállításukat követően nem működnek együtt a kijózanító állomás vagy az egészségügyi intézmény személyzetével.

A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani, és akkor szűnik meg, ha a kezelőorvos nyilatkozik, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel, ha a szabálysértési vagy a büntetőeljárási kényszerintézkedést rendelnek el vagy letelik a 72 óra. A közbiztonsági őrizet ezen új formájával szembeni jogorvoslat lehetőségét a törvényjavaslat – a bírósági felülvizsgálatra is kiterjedő hatállyal – kizárja.

Kábítószer-fogyasztás, illetve -birtoklás esetén bűnmegelőzési célú felügyelet néven bevezetnének egy új kényszerintézkedést, amelyet az ügyészség rendelne el három hónapra, és egy alkalommal lehetne meghosszabbítani. Az előterjesztés indoklása szerint ez nem érintené a mozgási és tartózkodási szabadságot, hanem kizárólag jelentkezési és passzív közreműködési kötelezettséget ír elő. Katonákkal és a fiatalkorúakkal szemben viszont nem lenne elrendelhető.

A törvényjavaslat változtatna a hatályos Btk. kábítószer-fogalmának tartalmán: továbbra is kábítószernek minősülnének a jogszabályban meghatározott listákon szereplő „hagyományos” kábítószerek, az ugyancsak meghatározott listákon feltüntetett új pszichoaktív anyagok, ugyanakkor a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

Szigorítanának a büntető törvénykönyv rendelkezésein, rögzítve, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét különös visszaesőként – másodjára – követte el. Az indoklás szerint ez eddig csak a többszörös, illetve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozott.

Az indítvány lehetővé tenné a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzását.

Egyes bűncselekményeket – így az emberölést, a súlyos és a könnyű testi sértést – új minősített esettel egészítenék ki, nevesítve a kábítószerrel összefüggésben megvalósuló elkövetést.

Lehetővé válna, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltás büntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehetne tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre.

A Btk. kiegészülne a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” elnevezésű újabb tényállással, amely a kábítószernek nem minősülő, nem emberi

fogyasztásra szánt élvezetszerzési célú anyag kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha az ilyen kábítószer több mint tíz ember számára válik hozzáférhetővé.

Korlátlanul enyhíthetővé válna azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandóak megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködő személyeket. Az elterelés jogintézményét viszont leszűkítenék, ez a jövőben csak annak lenne elérhető, aki a hatóság előtt felárja az elkövetés körülményeit, illetve lehetővé teszi, hogy a kábítószer-kereskedő kilétét megállapítsák. Az eltereléssel azonban legfeljebb két alkalommal lehetne élni, ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni.

Az egészségügyi adatokról szóló szabályokat úgy módosítanák, hogy a jövőben a kezelőorvosnak kötelezettsége lesz értesíteni a törvényes képviselőt, ha kiskorú kezelése során kábítószeres befolyásoltságról szerez tudomást.

A kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre kiterjesztenék a jegyző általi ideiglenes üzletbezárás lehetőségét, így a jövőben ha egy üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt, akkor a települési jegyzőknek kötelezően el kell rendelnie az üzlet ideiglenes bezárását legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre. Azt is rögzítenék, hogy a bezárás okáról az üzlet bejáratán írásos tájékoztatót kell elhelyezni, kívülről is a jól látható módon.

Forrás: mti.hu

The post Korlátlanul enyhíthetővé tennék azoknak a fogyasztóknak a büntetését, akik feladják a terjesztőt appeared first on BaHír.

Bartalné Mentes Judit közölte: az egyik ügy vádlottja 2024 júniusában este 11 órakor közlekedett bérelt elektromos rollerével Zalaegerszegen egy járdaszakaszon. A férfinak fékeznie kellett, de a közepes fokú ittassága és a helytelenül megválasztott sebesség miatt megcsúszott és elesett. Nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett.

A másik ügy vádlottja tavaly novemberben szintén Zalaegerszegen használta a hátsó világítással nem rendelkező elektromos rollerét, ami miatt a rendőrjárőrök megkülönböztető fény- és hangjelzés használatával ellenőrzés alá akarták vonni. A férfi továbbhajtott, holott a rendőrök az autójukból szóban is felszólították a megállásra.

Továbbra sem engedelmeskedett, először egy társasház parkolójába hajtott, majd még tíz percen át menekült a rollerrel a járőrök elől. Az elfogása után derült ki, hogy enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt.

A Zalaegerszegi Járásbíróság a két ügy vádlottját bűnösnek találta ittas járművezetésben, emiatt az első vádlottra 156 ezer, a másikra 180 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Ezenfelül az első ügy vádlottját négy hónapra, a másikét öt hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől, mindkét esetben jogerős ítélettel.

forrás:mti

The post Ittas elektromos rollereseket tiltottak el minden jármű vezetésétől appeared first on BaHír.

A „rendbontók” a Pride betiltását célzó törvénymódosítást indítványozó szavazás után azonnal kivonultak a teremből, miközben az ülést vezető Latorcai János már előre beígérte a büntetést. Ez pedig most meg is érkezett a párt posztja alapján, összesen 70 milliós büntetést kaptak a Momentum képviselői:

• Bedő Dávid: 24 025 140 forint
• Lőcsei Lajos: 14 415 084 forint
• Gelencsér Ferenc: 9 610 056 forint
• Sebők Éva: 11 211 732 forint
• Tóth Endre: 11 211 732 forint

A Momentum szerint veszélyes precedenst teremthet az elfogadott törvény. „Ma a gyülekezési jog, holnap egy másik alapvető jog. Össze kell fognunk, mert ami most történik, az mindannyiunk bőrére megy” – írták.

The post Kitiltást és összesen 70 milliós büntetést kaptak a Momentum képviselői appeared first on BaHír.

A közlemény szerint ismét megsértette a műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és közzétételének időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat a Radio Plus Kft. a Rádió1-en 2024. október 24-én reggel 6 óra 3 perctől sugárzott Balázsék című műsorszámmal, amelyben a műsorvezetők egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek.

A médiaszolgáltató az adást a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliaknak nem ajánlott), a médiatanács azonban megállapította, hogy a műsorszám káros lehetett a 12-16 év közöttiek személyiségfejlődésére, ezért azt a IV. korhatári kategóriába (tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott) kellett volna sorolni, és 21 órát követő időpontban közzétenni.

A testület a jogsértés miatt a médiaszolgáltatóra 8 millió 150 ezer forint bírságot szabott ki, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét kétszázezer forint megfizetésére kötelezte, emellett a médiaszolgáltató számára a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételét is előírta.

Közölték azt is, hogy a médiatanács március 18-i ülésén elfogadta a Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban (2024. január 1. – december 31.) című dokumentumot is, amely a (https://nmhh.hu/cikk/251347/Tarsadalmi_sokszinuseg_a_hirmusorokban_2024_januar_1__december_31) linken a hatóság honlapján elérhető.

A Balázsék című műsort két évvel ezelőtt, 2023-ban is több mint negyedmillióra büntette a Médiatanács, amelyről akkori írásunkban szintén beszámoltunk.

Forrás: mti.hu

The post Ismét törvényt sértettek Balázsék, 8 milliós a bírság appeared first on BaHír.

A 2018-ban jogerősen 11 évre ítélt férfi, rátámadt egykori szerelmére a nő otthonában, elkábította, megkötözte és a nemi szervét lúggal öntötte le.

B. Krisztián szörnyű, embertelen tettének elkövetésekor a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója volt. A férfi egyébként Mikola István, volt fideszes egészségügyi miniszter unokaöccse.

Két nappal ezelőtt mi is beszámoltunk arról, hogy 2025. február 25-én engedélyezte a büntetés-végrehajtási bíró, hogy B Krisztián feltételes szabadságra kerüljön.

Tegnapi közleményében pedig már magyarázkodik is a Fővárosi Törvényszék, hogy miért is engedné szabadon a kegyetlen bűncselekményt elkövető orvost. 

Íme, a Fővárosi Törvényszék közleménye az alábbiakban, változtatás nélkül:

A Fővárosi Törvényszék a lúgos orvosként ismertté vált személy feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó elsőfokú döntéssel kapcsolatban fontosnak tartja az alábbiak hangsúlyozását.

A lúgos orvos feltételes szabadságra bocsátásának ügyében szültetett döntés nem jogerős!

Az ügyben az előre megismerhető, nyilvánosan közzétett ügyelosztási rend alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátásról szóló végzésében elrendelte az elítélt pártfogó felügyeletét, valamint külön magatartási szabályként előírta számára, hogy az általa elkövetett bűncselekmények sértettjével sem személyesen, sem pedig harmadik személy „igénybevételével” nem léphet kapcsolatba, továbbá a sértett személyét sértő, őt lejárató tartalmakat sem tehet közzé. Az elítéltet arra is kötelezte a bíróság, hogy a sértett lakásától és munkahelyétől tartsa távol magát. Utolsó magatartási szabályként pedig azt rögzítette a bíróság, hogy az elítélt a feltételes szabadság tartama alatt nem utazhat külföldre.

E helyen fontos megemlíteni, hogy pártfogó felügyelet elrendelésére és speciális magatartási szabályok előírására kizárólag feltételes szabadságra bocsátás esetén van lehetőség! Abban az esetben, ha az elítélt a szabadságvesztésének maradéktalan kitöltését követően szabadul, nincs mód az illető bármiféle nyomon követésére.

A büntetés-végrehajtási bírák a feltételes szabadságra bocsátás kapcsán induló eljárásokban a következők együttes mérlegelését követően hozzák meg döntésüket: az elkövetett bűncselekmény, a kiszabott büntetés és az abból hátralévő rész, az elítélt személyiségét leíró szakvélemények, az elítélt bv. intézetben tanúsított magatartása stb.

A lúgos orvos ügyében eljáró bíró is a rendelkezésére álló számos adat együttes mérlegelését követően, kizárólag a vonatkozó jogszabályok alapján és saját belső meggyőződése szerint hozott döntést a feltételes szabadságra bocsátás ügyében!

The post Saját jogi-szakmai meggyőződése, és saját belátása szerint döntött a bíró a lúgos orvos ügyében appeared first on BaHír.

A Kecskeméti Törvényszék tavaly áprilisban társtettesként előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 50 és 52 éves vádlottakat, és őket tizenhárom és fél év fegyházbüntetéssel sújtotta.

Az elsőfokú ítélet szerint a két férfi kidobóként dolgozott a kecskeméti Silver diszkóban, ahol 2000. október 1-jén, hajnalban, ittas állapotban megjelent a későbbi sértett. Az egyik vádlott a tánctéren odament a 24 éves férfihoz, hogy eltávolítsa a szórakozóhelyről. Szóváltás, majd dulakodás alakult ki, a vádlottak ököllel, illetve egy teleszkópos bottal, viperával is megütötték a férfit. Kivezették a diszkóból a sértettet, ahol újból bántalmazták, aki ettől elvesztette eszméletét és összeesett.

A vádlottak, mivel tartottak a felelősségre vonástól és a szórakozóhely hírnevét is meg akarták őrizni, úgy döntöttek, hogy az eszméletlen férfit nem hagyják életben, az esetet vonatbalesetnek fogják álcázni.

A magatehetetlen sértettet a bejárattól 100-150 méterre futó vasútvonalhoz vitték, és a sínek közé fektették abban bízva, hogy a vonatgázolás okozta sérülések elfedik a bántalmazások nyomait is.

A magára hagyott sértettet mintegy negyed óra múlva egy 29-38 km/h sebességgel közlekedő vonat elgázolta, amitől a helyszínen életét vesztette.

A haláleset miatt először közigazgatási eljárás indult, és mivel idegenkezűséget nem állapítottak meg, az ügyet lezárták. A rendőrség egy orgazdaság miatt indult eljárás során jutott olyan információkhoz, amelyek alapján nyomozás indult. Az áldozat maradványainak exhumálását követően az orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A vádlottakat végül 2022. november 29-én fogták el.

Ilia Péter ügyész perbeszédében kifejtette, az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés nem történt. Az emberölés minősített esetének büntethetősége pedig sem az elkövetéskori, sem az elbíráláskori jogszabályok alapján nem évül el.

Az ügyész úgy fogalmazott, abban az esetben, ha az elkövetők kiléte közvetlenül az eset után kiderül, a bíróság bizonyosan életfogytig tartó szabadságvesztést szabott volna ki, az időmúlásra tekintettel azonban a törvényszék helyesen járt el, hogy határozott idejű büntetéssel sújtotta a vádlottakat, ennek tartama azonban aránytalanul enyhe.

Vaskúti András ügyvéd szerint az áldozat halálát vonatbaleset okozta, ahogy azt a korábbi közigazgatási eljárás megállapította. A korábban évtizedekig bíróként dolgozó védő szerint, ha azonban mégis megállapítható lenne idegenkezűség, a bűncselekmény már elévült.

Az ügyvédek szerint sérült a vádlottak védekezéshez és hatékony védelemhez való joga, mert a védelem – az igazság kiderítése szempontjából lényeges – bizonyítási indítványait elutasította a törvényszék, ezért hatályon kívül helyezésre lenne szükség.

A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangsúlyozták és ügyvédeikhez hasonlóan szavahihetetlennek nevezték a rájuk terhelő vallomást tevő tanúkat, akik közül többek ellen is büntetőeljárás folyt és csak a kedvezmények reményében beszéltek a 2000-ben történtekről.

Forrás: mti.hu

The post Súlyosabb büntetést kért az ügyészség a kecskeméti gyilkosság ügyében appeared first on BaHír.