Az I. világháborús vereség és az ország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződés súlyos gazdasági, politikai és lelki sokk volt a társadalom egésze számára. Jól jelzi ezt, hogy ellene politikai oldaltól függetlenül minden párt hevesen tiltakozott. Ennek megfelelően az 1920 után hatalomra kerülő kormányokra szinte megoldhatatlan feladat várt: rendbe tenni az országot mind gazdaságilag, mind politikailag.

Ez nem ment könnyen, hiszen előbb Simonyi-Semadam Sándor kormányára várt a hálátlan feladat, hogy aláírja a békeszerződést, ami után azonnal le is mondott a miniszterelnök. Őt gróf Teleki Pál követte, de ő sem maradt sokáig, hiszen 1921 tavaszán távozni kényszerült. Ennek oka IV. Károly visszatérési kísérlete (az úgynevezett első királypuccs) során tanúsított kétértelmű viselkedése volt.

A zűrzavaros időszakban Horthy Miklós kormányzó mindenképp egy higgadt és konzervatív politikust szeretett volna miniszterelnöknek. Így esett a választás az erdélyi származású Bethlen Istvánra, aki korábban a bécsi Antibolsevista Comité megszervezésében jeleskedett. Nem volt tapasztalatlan politikus, hiszen a legnagyobb támogatással rendelkező Keresztény Nemzeti Egység Pártjának elnöke volt.

Bethlen István első számú feladata a politikai élet konszolidálása, a szélsőséges pártok visszaszorítása és a trianoni béke által többszörösen megroppantott magyar gazdaság talpra állítása volt. A feladatot nagyjából sikeresen véghezvitte, igaz, rengeteg kritika érheti a választási rendszer vagy éppen a baloldal ellehetetlenítése miatt, aminek köszönhetően 10 évig hatalomban tudott maradni.

A sikerek azonban kétségtelenül nem kerülték el a tehetséges politikus időszakát: megegyezett a Szociáldemokrata Párttal és a kisgazdákkal, utóbbiakkal pártját összeolvasztotta, ezzel létrehozva az Egységes Pártot. Ugyanakkor a szélsőjobbot is igyekezett perifériára állítani, ennek a későbbi miniszterelnök, Gömbös Gyula itta meg a levét, aki távozni kényszerült a pártból.

Kállay Tibor pénzügyminiszter vezetésével sikerült az országot gazdaságilag is stabilizálni. A Nemzeti Bank megalapítása és a pengő bevezetése mind jó döntésnek bizonyultak. A méltán elismert Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig a hátországot teremtette meg: a széleskörű oktatás bevezetése és annak színvonalának emelése megfelelő társadalmi hátteret hozott.

A külpolitika területén volt talán a legnehezebb dolga, hiszen a fő cél a revízió volt. Ezt az egész társadalom érthető módon támogatta, de a világháborús vereség és a szomszédos országokat tömörítő kisantant aknamunkája miatt erősen elszigetelődött. 1927-ben barátsági szerződést kötött Mussolinivel, amiért máig sok kritika éri Behtlent, de a kor reálpolitikusaként jól látta, hogy ez egy kitörési pont. Bethlen egyébként angolszász irányba mozdult volna, ami később is problémákat okozott számára.

Bethlen István bukását végül az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság okozta. 1930-ban már a jegyrendszert is be kellett vezetni, ami miatt támogatottsága folyamatosan zuhant. 1931-ben végül lemondott tisztségéről, ami után az Egységes Pártban is háttérbe vonult. 10 éves kormányzása következtében egy stabil államot adott át Károlyi Gyulának, de az 1930-as évek jobbratolódását már nem nézte jó szemmel. Bethlen István nézetei miatt mind a megszálló németek, mind az 1945-ben érkező szovjetek szemében szálka volt, Sztálin utasítására Moszkvába hurcolták, ahol a következő évben, 72 esztendős korában szívbénulásban hunyt el egy katonai kórházban.

Forrás: Rubicon

The post 100 éve lett miniszterelnök a XX. század egyik legfontosabb magyar politikusa appeared first on BaHír.