Király Lajos (Pécs, 1921. március 27. – Auschwitz, 1944) édesapja Király Aladár építőmérnök, édesanyja Schwarz Berta. A szülők elváltak, édesapja Budapestre költözött. Király Lajos iskoláit Pécsett végezte, a középiskolában Gábor Jenő volt a rajztanára, majd később Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. 1942-ben, Fülep Lajos és Elek Artúr támogatása ellenére sikertelenül felvételizett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Tehetséges fiatal művészként képeivel többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának Csoportos kiállításain.

A vidéki zsidóság deportálásának megkezdésekor Budapesten, apjánál tartózkodott, s a híreket hallva hazautazott Pécsre. Anyjával és nővérével együtt deportálták. Nővére, Erzsébet túlélte a holokausztot, s Király Lajos művei az ő, majd halála után két fiának, Zádori Ivánnak és Zádori Péternek a tulajdonában maradtak fenn. 2010 júliusában műveiből kamarakiállítást rendeztek a Pécsi Zsidó Hitközség Dísztermében.

Roder Judit (Pécs, 1920. július 29. – Auschwitz, 1944) iskoláit Pécsett végezte, 1938-ban tett gimnáziumi érettségit. 1942-ben férjhez ment Schön Jánoshoz. Király Lajossal együtt Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. Gebauer Ernő tanácsára jelentkezni szeretett volna a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de erre a zsidótörvények miatt már nem kerülhetett sor. Tehetséges fiatal művészként többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának csoportos kiállításain. 1944-ben a pécsi gettóból férjével, szüleivel és nővérével együtt deportálták. A 1976 márciusában Roder Judit nővére, Révész Györgyné (Roder Anna), a család egyetlen túlélője húga hagyatékának egy részét a Janus Pannonius Múzeumnak és a Pécsi Zsidó Hitközségnek adományozta. Roder Judit portrérajzai a hitközség levéltárának rendezése során kerültek elő 2013-ban.

Károly Ernő (Siklós, 1892 – Auschwitz, 1944) középiskolái elvégzése után négy évig a Mintarajziskolán tanult. Először a Nemzeti Szalonban, az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán állított ki képeket, aztán Műcsarnokban figurális képeket. Később megfordult Albániában, Boszniában és Hollandiában, ahol tájképeket, gettórészleteket és figurális képeket festett. Károly Ernő képei, s életének egyéb dokumentumai az 1946-os posztumusz kiállítás után – néhány festmény kivételével – megsemmisültek vagy kallódnak. Míg a 2014-ben rendezett kiállításon csak két festménye volt ismert, néhány évvel ezelőtt öt festménye, köztük egy önarcképe, a Németországban élő Fischer Péter adományaként került a Pécsi Zsidó Hitközség tulajdonába.

Kellermann Emilt (Villány, 1896. január 28. – Auschwitz, 1944) 1924. május 19-én avatták orvossá. 1924–1932 között a pécsi belgyógyászati klinikán volt gyakornok, majd tanársegéd. Később Dorogon, a Szent Borbála bányakórházban dolgozott, majd Tatán és ismét Pécsett. Orvosi munkája mellett autodidakta festőként rendszeres kiállítóként szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának kiállításain.

Országosan ismert – Fülep Lajos, Elek Artúr és Kállai Ernő elismerő támogatásával – az 1943-ban, a korszakban nagyon jelentős intézményben, a budapesti Tamás Galériában nyílt önálló kiállításával lett. A kiállításhoz készült katalógus előszavát Kállai Ernő írta. 1944 ben Pécsről deportálták feleségével, dr. Fehér Idával és két középiskolás gyermekükkel Kellermann Istvánnal és Kellermann Katalinnal. Mindannyian Auschwitzban haltak meg. Az 1946-os posztumusz kiállítás után Kellermann Emil megmaradt művei Martyn Ferenc közbenjárásával a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe kerültek.

A Négy pécsi festőművész című kiállítás ez év október végéig látogatható.

Kép: Károly Ernő – Kikötő (1930-as évek)

The post Auschwitzban mártírhalált halt négy pécsi festő műveiből nyílik kiállítás appeared first on BaHír.