Július végén és augusztus elején történelmi helyzet alakult ki Pakson. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt fokozatosan csökkenteni kellett az atomerőmű teljesítményét, több blokkot pedig teljesen leállítottak. Az erőmű végül csak hajszál híján kerülte el a teljes leállást: augusztus elején a mintegy 2000 megawattos létesítmény teljesítménye alig haladta meg kapacitásának tíz százalékát.

Az elmúlt napokban azonban fordulat következett be. A Duna vízszintjének emelkedése, valamint a Paksi Atomerőmű vízellátását segítő fenékküszöb építése lehetővé tette a korábban leállított egységek fokozatos újraindítását.

Az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása szerint a 3. blokk egyik turbinagenerátorát augusztus 22-én 23 órakor kapcsolták ismét hálózatra, majd megkezdték a teljesítmény fokozatos növelését. A hatóság közlése szerint a Duna emelkedő vízszintje és a fenékküszöb építésének hatása teremtette meg ehhez a biztonságos üzemeltetés műszaki feltételeit.

Hétfőre már három blokk termel közel teljes teljesítménnyel

Az OAH augusztus 24-én 10:14-kor frissített adatai szerint az 1. blokk 468 MW, a 2. blokk 478 MW, a 3. blokk pedig 477 MW teljesítménnyel működött. A 4. blokk ekkor még nem termelt villamos energiát.

Ez összesen mintegy 1423 megawattos teljesítményt jelent, vagyis az erőmű termelésének jelentős része már helyreállt.

A 4. blokk 0 MW-os értéke ugyanakkor jelenleg nem egy újabb, váratlan leállást jelent. Vigh Károly, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatója vasárnap arról számolt be, hogy a blokk energetikai indítása folyamatban van.

Érdekesség, hogy a 4. blokknál augusztus végére egyébként főjavítást terveztek, ezt azonban a kedvezőbb vízhelyzet miatt elhalasztották. Emiatt jelenleg kevesebb üzemanyag van a blokkban, így annak felterhelése is lassabban történik.

Szerdára mind a négy blokk működhet

A jelenlegi tervek szerint, amennyiben nem történik váratlan esemény, augusztus 26-ra, szerdára ismét mind a négy blokk üzemelhet, és a Paksi Atomerőmű elérheti a mintegy 2000 MW-os névleges teljesítményét.

Közben a Dunán sem állt le a munka. A fenékküszöb építése éjjel-nappal zajlik, a munkálatokban 180–220 ember vesz részt folyamatosan. Augusztus 23-ig 33 500 tonna követ indítottak el az ország bányáiból a paksi és dunaszentbenedeki munkaterületekre. A beavatkozás célja, hogy az erőmű számára szükséges vízszint akkor is biztosítható legyen, amikor a Duna ismét apadásnak indul.

A néhány héttel ezelőtti, teljes leállással fenyegető helyzethez képest tehát jelentős a változás: hétfőn már három blokk közel névleges teljesítményen termel, a negyedik újraindítása pedig zajlik.

Akit részletesebben is érdekel, mi történik éppen a magyar villamosenergia-rendszerben, annak érdemes felkeresnie a Hol a delej oldalt. A látványos, közérthető és folyamatosan frissülő felületen bárki nyomon követheti többek között az ország aktuális áramfogyasztását és -termelését, az import és export alakulását, Paks teljesítményét, az áram tőzsdei árát, sőt még a Duna paksi vízállását és a fenékküszöb építésével kapcsolatos információkat is. Az oldal azok számára is könnyen érthetővé teszi a magyar villamosenergia-rendszer működését, akik egyébként nem jártasak az energetikában.

The post Három blokk már teljes teljesítmény közelében Pakson appeared first on BaHír.

Sajnos van bőven okunk aggódni a természetes vizeink, a folyók, a tavak – és ha az országhatáron túlra tekintünk – a tengerek és az óceánok tekintetében is. Ezeket a vizeinket leginkább a különböző emberi tevékenység következtében keletkező szennyezések veszélyeztetik, valamint a rengeteg szemét, amit szintén mi emberek termelünk. Bizonyára sokan emlékeznek még a Sajó folyó szlovákiai szakaszán történt ökológiai katasztrófára, ahol egy nem megfelelően lezárt korábbi bányából ömlött ki a rákkeltő anyagokat tartalmazó bányavíz, ez pedig rozsdaszínűre festette a folyót és egy hosszú szakaszon elpusztította annak élővilágát is.

Az ilyen és ehhez hasonló szennyezések sok esetben akár visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak. Nem véletlenül övezi igen komoly tiltakozás és felháborodás azt a döntést, amelynek következtében Japánban a fukusimai atomerőműben felgyülemlett, radioaktív szennyvíz Csendes-óceánba történő beengedését tette lehetővé.

Az erőmű még 2011-ben rongálódott meg, amikor egy földrengést követő szökőár súlyos pusztítást és magolvadást eredményezett. Az első hírek tavaly nyáron jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megadták a szükséges engedélyeket a víz leengedéséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erőmű területén tárolt mintegy 1,3 millió tonna szennyezett hűtővizet összesen 30 év alatt engedik majd a Csendes-óceánba. Az első 7800 köbméter beengedése több mint két hetet vesz igénybe, a folyamat pedig a világsajtóban megjelent információk alapján néhány nappal ezelőtt, egészen pontosan 2023. augusztus 24-én megkezdődött.

Az elmúlt években folyamatosak voltak az intézkedéssel kapcsolatban a különböző tiltakozások. Most, hogy megkezdődött a víz beengedése, Kína hivatalosan is bejelentette, hogy leállítják a tengeri halak és rákok importját Japánból a sugárszennyezés kockázatától tartva. Továbbá komoly kritikákkal illeték a japánok lépését, többek között önzőnek és felelőtlennek nevezve azt.

A Greenpeace is erősen kritizálta a japán kormányt, Hisayo Takada a Greenpeace Japan projektmenedzsere elmondta, hogy mélységesen csalódottak amiért a japán kormány a radioaktív vizet a halászok, lakosság, a nemzetközi közösség, különösen a szomszédos országok aggodalmai ellenére hozta meg a döntését.

A Greenpeace Japan teljes nyilatkozata itt olvasható.

Egyelőre nehéz állást foglalni ebben a kérdésben, hiszen az egyik oldalról az illetékes hatóságok engedélyének birtokában kezdődhetett meg a szennyezett víz óceánba történő engedése, a másik oldalról viszont nem ismerhetjük még ennek a hosszútávú hatásait, továbbá az valóban aggasztó, hogy a környező országok és kereskedelmi partnerek heves tiltakozása ellenére születhetett meg ez a döntés. Egyvalamire viszont egészen biztosan felhívja a figyelmet ez a téma, ezek pedig a nukleáris energia használatának, atomerőművek működtetéseinek súlyos veszélyei.

The post Miközben a vizeink megmentése lenne a feladat, Japánban az óceánba engedik a fukusimai atomerőmű szennyvízét appeared first on BaHír.

Sajnos az imént felsorolt, súlyos környezetszennyezéssel, természetkárosítással járó katasztrófák időnként szerte a világban megtörténnek, ebben a cikkben most ezek közül veszünk sorra néhányat és bemutatjuk, hogy milyen pusztítást is tudnak ezek okozni.

Csernobil

Habár nekünk, magyaroknak a csernobili atomerőmű katasztrófájával kapcsolatos történéseket kell a legkevésbé bemutatni, egy ilyen témájú cikkből természetesen nem maradhat ki az atomerőműben történt baleset.

1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a Csernobil és Pripjaty mellett található Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkja. A katasztrófa egy, az atomerőmű dolgozói által elvégzett tesztelés következtében történt, azonban a robbanás pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok. Az emberiség legnagyobb ipari nukleáris katasztrófáját követően mintegy 8 tonna (!) radioaktív törmelék került a légkörbe. A helyszínen tapasztalható óriási sugárzás miatt a környező települést a katonaság evakuálta.

A Szovjetunió vezetése politikai okokból döbbenetes módon napokig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak még a környező országok számára sem, így hivatalosan egészen április 29-ig nem került bejelentésre az erőműben történt katasztrófa. Az atomenergia erőművi felhasználásának veszélyeire hívja fel a figyelmet az is, hogy a kármentesítés „leghatékonyabb” módja még a jelenlegi technológiák használata mellett is csupán egy hatalmas, több, mint 100 méter magas betonszarkofág építése volt a felrobbant blokk területe fölé.

(Ez itt nem a reklám helye, de ha valaki szeretné felfrissíteni a tudását – vagy egyáltalán ismereteket szerezni – a csernobili balesettel kapcsolatban, akkor jó szívvel tudom ajánlani a HBO által készített minisorozatot.)

Fukusima

Ugrunk néhány évtizedet az időben, azonban ismét egy nukleáris balesetről lesz szó. 2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,1-es erősségű földrengés rázta meg Japánt, amely földrengés, valamint az ezt követő szökőár olyan súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet, hogy robbanás következett be, majd három reaktor leolvadt.

Az erőmű környezetében mintegy 170 ezer embert kellett evakuálni, a környezetre mért szennyezés pedig becslések szerint elérte a csernobili katasztrófa 30-40 százalékát is.

Fukusima az elmúlt hónapokban ismét bekerült sajtóba, mivel a Japán kormány azt tervezi, hogy az erőmű speciális eljárással kezelt hűtővizét még az idei évben elkezdik beleengedni a Csendes-óceánba. Habár a hűtővizet az erőművet korábban működtető vállalat az óceánba történő engedés előtt megtisztítja és abból a legtöbb sugárzó anyag eltávolítása megtörténik, a tervezett akciót így is rengetegen ellenzik.

Deepwater Horizon baleset

A Deepwater Horizon egy tengeri olajfúró torony volt, amelyet a British Petrol nevű cég üzemeltetett. 2010. április 20-án egy meghibásodás következtében robbanás történt a tornyon, amely az USA legnagyobb olajkatasztrófáját hozta magával. A robbanásokat követően az olaj több, mint három hónapig ömlött a tengerbe, hozzávetőlegesen Magyarország területének kétszerese volt a vízfelszínen tapasztalható szennyezés.

A katasztrófa visszafordíthatatlan, az élővilág szempontjából igen súlyos következményekkel járt. A mértékét jól mutatja az is, hogy az utólagos kármentés három éven át tartott.

Kiemelt kép: Pexels, Luciann Photography

The post A legsúlyosabb ipari katasztrófák, szennyezések appeared first on BaHír.

Az országgyűlési képviselő továbbá azt is meg szerette volna tudni, hogy a kormány azok után is kitart-e az orosz atomerőmű mellett, hogy az orosz hadsereg fegyveres támadást indított Európa legnagyobb atomerőműje ellen Ukrajnában, és európai uniós szankciók nehezítik meg az együttműködést a Roszatommal.

Keresztes ezekkel a témák kapcsolatban írásbeli kérdésekkel fordult Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszterhez. Az írásbeli kérdésekre megszabott határidőn belül köteles választ adni az illetékes minisztérium. A külügyi tárca államtitkára Magyar Levente ennek a feladatnak egy érdekes módját választva összevont válaszban reagált.

Számos kérdést feltettünk a magyar emberek biztonságával, energiaellátásával és jövőjével kapcsolatban, azonban Magyar Levente államtitkártól csak egy rövid, konkrétumokat nem tartalmazó választ kaptunk – írja az LMP közleményében.

A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a kormány egy aktív törésvonal fölé akarja építeni Paks 2-t, joguk van tudni azt, hogy ez mekkora biztonsági és gazdasági kockázatot jelent. Ennek ellenére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelentette be, hogy szeptember elsejével elkezdődnek az építkezési munkálatok – áll a zöldpárt közleményében.

Mivel a kormány eltitkolja a konkrét információkat a magyar emberek elől, ezért az LMP – Magyarország Zöld Pártja bírósági pert fog indítani annak érdekében, hogy ezek az adatok a nyilvánosság elé kerüljenek. 

Az LMP szerint a kormánynak színt kell vallania: mi garantálja, hogy az egy biztonságos atomerőmű lesz, hogyan kívánják megoldani a kiégett kazetták biztonságos tárolását, és nem utolsósorban mikorra készül el és mennyibe fog kerülni az új atomerőmű megépítése az országban?

A kérdéseket itt olvashatják, az egységes választ pedig itt.

The post LMP: A kormány ne titkolózzon tovább Paks II-vel kapcsolatosan! appeared first on BaHír.

A szennyezett víz első kibocsátására körülbelül két év múlva kerül sor, így a Tokyo Electric Power (Tepco) mint üzemeltetőnek ennyi ideje van a víz szűrésének megkezdésére a veszélyes radioaktív izotópok eltávolítására, az infrastruktúra kiépítésére és a hatósági jóváhagyás megszerzésére.

Japán úgy érvelt, hogy a víz kibocsátása szükséges a tönkrement erőmű bonyolult leszerelésének megoldásához, miután az erőművet egy 2011-es földrengés és cunami megbénította. Arra hivatkoznak, hogy a hasonlóan szűrt vizet rutinszerűen bocsátják ki az atomerőművekből szerte a világon.

Közel 1,3 millió tonna szennyezett vizet – ez kb. 500 olimpiai méretű medencének felel meg – hatalmas tartályokban tárolnak az üzemben, évente mintegy 100 milliárd jen (912,66 millió dollár) költséggel – és a hely fogy.

„A … kezelt víz kibocsátása elkerülhetetlen feladat a Fukushima Dai-ichi Atomerőmű leszerelésére és Fukushima térségének rekonstrukciójára” – mondta Joshihide Suga miniszterelnök e folyamatról, amelynek befejezése évtizedekig fog tartani.

A döntés körülbelül három hónappal a múlt évről ezévre halasztott tokiói olimpiai játékok előtt született meg. Néhány eseményt alig 60 km-re fognak megtartani a lerombolt üzemtől. Shinzo Abe volt japán miniszter 2013-ban arról biztosította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy Fukushima „soha nem fog kárt okozni Tokiónak”.

A Tepco a szennyezett víz szűrését tervezi az izotópok eltávolítása céljából, és csak a trícium (H3) marad, ez a hidrogén radioaktív izotópja, amelyet gyakorlatilag lehetetlen elválasztani a víztől. A Tepco ezt követően addig hígítja a vizet, amíg a trícium szintje az előírt határértékek alá nem csökken, mielőtt az óceánba pumpálja.

A tríciumot viszonylag ártalmatlannak tartják, mert kis energiájú beta sugárzása nem tud áthatolni az emberi bőrön sem (ugyanakkor éppen a vízhez való kötődése miatt evéssel, ivással, belégzéssel bármelyik emberi szervbe bejuthat – ford. megj). Világszerte más atomerőművek rendszeresen szivattyúzzák az óceánba (illetve egyéb közelükben lévő vizekbe) az alacsony izotópszintű (mentességi szint alattinak minősülő) vizet.

Az Egyesült Államok megjegyezte, hogy Japán szorosan együttműködött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel az ügy kezelésében.

„Ebben az egyedülálló és kihívásokkal teli helyzetben Japán mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat, átláthatóan döntött, és úgy tűnik, hogy a globálisan elfogadott nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő megközelítést alkalmazott” – áll az amerikai külügyminisztérium honlapján.

A szomszédok viszont aggódnak

Japán szomszédjai azonban határozottan reagáltak, Kína és Dél-Korea egyaránt további konzultációra szólítottak fel a tervvel kapcsolatban.

„Ez a döntés rendkívül felelőtlen, és súlyosan károsítja a nemzetközi közegészségügyet és biztonságot, valamint a szomszédos országokban élő emberek létfontosságú érdekeit” – áll a kínai külügyminisztérium honlapján kiadott közleményében.

A dél-koreai kormány behívatta Japán szöuli nagykövetét, hogy tiltakozzon a lépés ellen.” A döntést soha nem lehet elfogadni, és nemcsak a szomszédos országok biztonságát és tengeri környezetét veszélyezteti” – mondta egy magas rangú tisztviselő tájékoztatóján, miután a miniszterhelyettesek rendkívüli ülést tartottak a kérdés megvitatása céljából. Egyoldalú döntés anélkül, hogy elegendő egyeztetést folytattak volna hazánkkal, amely Japánhoz a legközelebbi szomszéd.” Ugyanekkor egy Tokióban tartott tájékoztatón egy kormánytisztviselő azt állította az újságíróknak, hogy Japán konzultált a szomszédokkal.

Tajvan is aggodalmát fejezte ki.

Aggódnak a halászok is

A fukusimai halászszakszervezetek évek óta szorgalmazták a kormányt, hogy ne engedje ki a vizet, azzal érvelve, hogy ennek „katasztrofális hatása lesz” a halászati iparra.

Egy Scientific American cikk 2014-ben például a trícium rákkockázatáról írt, de a szakértők aggódnak más szennyeződések miatt is. A Tepco is elismeri, hogy a víz a víz az évekig tartó kezelés ellenére jelenleg még mindig jelentős mennyiségű káros izotópot tartalmaz.

„Aggódom a nem trícium radioaktív szennyeződések miatt, amelyek továbbra is magas szinten maradnak a tartályokban” – mondta Ken Buesseler, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet vezető tudósa. (Az amerikai intézet a világ egyik vezető kutatóközpontja, és elsősorban cézium és stroncium szennyezőkre utalt a kutató – ford. megj)

„Ez a többi szennyeződés mind nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a trícium, és könnyebben felhalmozódnak a tengeri élőlényekben, halászzsákmányban és a tengerfenék üledékeiben” – tette hozzá Buesseler, aki a Fukushima környéki vizeket tanulmányozta.

A japán kormány hangsúlyozza a víz szűrését és hígítását. A kormány egyik magas rangú állami tisztviselője hétfőn e-mailt küldött a médiumoknak, hogy a „szennyezett” kifejezést ne használják a jelentésekben, azzal érvelve, hogy ez “ félrevezető”.

A halászközösségek és mások, akik a víz kibocsátása miatt jó hírüket féltik, kártérítést kapnak – mondta a Tepco.

(A Reuters anyagát fordította Kóbor József)

The post Japán több mint egymillió tonna szennyezett vizet bocsát ki a tönkrement fukusimai atomerőműből a tengerbe appeared first on BaHír.