A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Éva jelentette be, hogy a kabinet biztosítja a debreceni, a sármelléki és a Pécs–Pogány Repülőtér idei működéséhez szükséges forrást. A három regionális légikikötő támogatására összesen 5,5 milliárd forintot különítettek el.

A tájékoztatás szerint az idei költségvetés eredetileg nem tartalmazott működési támogatást a három repülőtér számára. A többletforrás nélkül az üzemeltető társaságok még ebben az évben fizetésképtelenné válhattak volna, ami a légikikötők működésének leállásával és összesen mintegy 250 munkahely veszélybe kerülésével járhatott volna.

A Pécs–Pogány Repülőteret Működtető Kft. 206 millió forint támogatásban részesül, míg a repülőtér ingatlanjainak és infrastruktúrájának tulajdonosa, az Air-Horizont Nonprofit Kft. további 53 millió forinthoz jut az idei fejlesztések megvalósítására. A pécsi légikikötő számára így összesen 259 millió forintot biztosít az állam.

Nemcsak pénzt adnak, átvilágítás is kezdődik

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közösségi oldalán azt írta, hogy a közlekedési ágazat átvételekor szembesültek a debreceni, a sármelléki és a Pécs–Pogány Repülőtér súlyos anyagi helyzetével. Közlése szerint az 5,5 milliárd forintos többletforrás nélkül az üzemeltető társaságok még idén fizetésképtelenné válhattak volna, a repülőterek működése leállhatott volna, és mintegy 250 munkahely kerülhetett volna veszélybe.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a támogatás csak az első lépés. A kormány teljes körű átvilágítást rendelt el az érintett társaságoknál, ezt követően pedig olyan javaslatokat vár, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóvá tehetik a regionális repülőterek működését.

„Nem az a célunk, hogy évről évre újabb mentőöveket dobjunk a regionális repülőtereknek, hanem az, hogy valódi fejlesztési és üzleti koncepció mentén működjenek” – fogalmazott Vitézy Dávid.

Hozzátette: minden repülőtérnek meg kell találnia azt a szerepet, amelyet az adott térség gazdaságában és közlekedési rendszerében hosszú távon is képes betölteni. A regionális légikikötők a turizmus, a befektetések, a gazdaságfejlesztés és a térségi versenyképesség szempontjából is fontosak lehetnek, jelenlegi utasforgalmuk azonban önmagában sehol sem biztosítja a fenntartható működést.

Továbbra is kérdéses a pécsi reptér jövőbeli szerepe

A Pécs–Pogány Repülőtér évek óta keresi azt a működési modellt, amely tartósan életképessé tehetné. A repülőteret üzemeltető társaság 51 százalékban a magyar állam, 49 százalékban pedig Pécs önkormányzatának tulajdonában áll. A tulajdonosi szerkezet 2021 végén változott meg, amikor az önkormányzat a fejlesztések reményében többségi részesedést adott át az államnak.

A légikikötőn az elmúlt években több alkalommal is megpróbálták újraindítani a menetrend szerinti utasszállítást, ezek a kezdeményezések azonban nem hoztak tartós eredményt.

Legutóbb 2026 márciusának végén indult el ismét a Pécs–München járat a Skyhub PAD, a Danish Air Transport és a Lufthansa együttműködésében. A közvetlen kapcsolatot Pécs és a régió gazdasági szereplői is fontosnak tartották, mivel a müncheni repülőtéren keresztül számos európai és tengerentúli úti cél vált elérhetővé.

A járat azonban alig több mint két hónapig működött. A Skyhub PAD június elején pénzügyi nehézségekre, az üzemanyagárak emelkedésére, a közel-keleti konfliktusok gazdasági következményeire és a magas németországi működési költségekre hivatkozva függesztette fel a közlekedést.

A most bejelentett 259 millió forintos támogatás rövid távon stabilizálhatja a Pécs–Pogány Repülőtér helyzetét. Hosszabb távon azonban továbbra is arra kell választ találni, hogy milyen feladatot és piaci szerepet tölthet be a légikikötő Pécs, Baranya és a dél-dunántúli térség közlekedésében, turizmusában és gazdaságában.

The post Állami segítséggel stabilizálják a Pécs–Pogány Repülőtér működését appeared first on BaHír.