Az Országgyűlés titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával,134 igen és 13 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül választotta meg az Alkotmánybíróság elnökévé Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt, akit májusban választottak tizenkét évre alkotmánybíróvá és a héten lépett hivatalba.

Ugyancsak titkos szavazáson, ugyanilyen szavazati aránnyal, az Alkotmánybíróság tagjává választották tizenkét évre Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, aki szeptember 26-án lép majd hivatalba.

A képviselők szintén titkos szavazáson – ugyancsak 134 igen és 13 nem szavazattal – döntöttek arról, hogy kilenc évre legfőbb ügyésznek választják Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.

Az Ab új elnöke és tagja, valamint az új legfőbb ügyész esküt tett a parlament előtt.

Forrás: mti.hu

The post Polt Pétert választották az Alkotmánybíróság elnökévé appeared first on BaHír.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke csütörtöki online sajtótájékoztatóján felidézte: három éve az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók az Alkotmánybírósághoz fordultak a klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében. Abban bíztak, hogy a klímaváltozás negatív hatásai miatt gyorsan napirendre tűzi az Ab a beadványt és kimondja annak alkotmányellenességét, mert nem biztosítja az alaptörvényben rögzített egészséges környezethez való jogot és a természeti értékek megőrzését.    

Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az elfogadott klímatörvény szerint Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább negyven százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es évhez képest. Ugyanakkor már az elfogadáskor tudni lehetett, hogy ez az arány több mint kevés – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy az ENSZ tudományos testülete már 2021-ben 65 százalékos csökkentés szükségességéről beszélt. A helyzet azóta tovább romlott – mondta. Mint fogalmazott: a klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, ami nélkül a klímavédelmi célok nem elérhetők.    

Elfogadhatatlan az is – folytatta -, hogy a klímatörvény csak 21 százalékos megújulóenergia-részarányt irányoz elő 2030-ra, ez messze elmarad a lehetőségektől.

Kiemelte: ha kezdeményezésük sikeres lenne, az Országgyűlésnek módosítania kellene a törvényt szigorúbb célkitűzéseket előírva.    

„Az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát”- figyelmeztetett az LMP-s politikus.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket, információkat zöld témákban is.

The post LMP: az Alkotmánybíróság tűzze napirendjére a klímatörvényről szóló beadványt! appeared first on BaHír.

Csárdi Antal elmondta, az a céljuk, hogy a kiemelt beruházásokról szóló rész kikerüljön a törvényből. Reméli, hogy kezdeményezésükhöz a többi ellenzéki párt is csatlakozik – mondta, emlékeztetve arra, hogy az utólagos normakontrollt az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti.    

Felidézte, hogy az LMP ismét népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottságnak a kiemelt beruházások ügyében, miután a Kúria által jóváhagyott elsőt, „ócska jogi csűrcsavarral” ellehetetlenítette, értelmetlenné tette a kormány.    

Szerinte a kormány retteg attól, hogy az állampolgárok véleményt mondjanak a kiemelt beruházások felgyorsításáról, mert tudja, hogy az „a törvénytelenségek törvénye”.    

Ma egy kiemelt beruházás megvalósításakor átugorhatják a jogszabályok sokaságát, nem kell biztosítani sem a beruházások átláthatóságát, sem a helyiek beleszólását – mondta.     

Csárdi Antal közölte, azt várják az Ab-től, hogy mondja ki az építészeti törvény kifogásolt szakaszának az alkotmányellenességét, mert amiatt sérülnek az állampolgárok alaptörvényben biztosított jogai.

Forrás: mti.hu

The post Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a kiemelt beruházások miatt appeared first on BaHír.

Az ellenzéki politikus azt mondta, „kikerült” egy kormányrendelet-módosítás a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokról, és ennek értelmében az aligai magaspartra már nemcsak szállodát, de lakópartot is lehet építeni.  

Kiemelte, hogy a beruházás szerintük veszélyeztetné a magaspart geológiai egységét, továbbá a módosítás ellentétes az eredeti 2006-os rendelkezéssel, az egészséges környezethez való joggal és a jogállamiság alapelvével is.    

Szólt arról is, hogy a kikötőnél elbontották a köztulajdonban lévő földszárat, és az új felépítmény magántulajdonba kerül, a környező utakat már korábban kivették a közhasználatból.    

Szendefy Mária közölte: egyértelmű, hogy a módosítással elsődlegesen a befektető érdeke érvényesül a társadalmi érdekekkel szemben, ezért az LMP – Magyarország Zöld Pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, normakontrollt kezdeményez a kormányrendelet megtámadására.     

Hozzátette, egy ilyen beadványhoz 50 képviselő aláírása szükséges; bíznak abban, hogy az ellenzéki pártok kivétel nélkül támogatni fogják beadványukat, mert „a magánérdek nem előzheti a közérdeket”.

Forrás: mti.hu

The post Az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP a „Club Aliga” kapcsán appeared first on BaHír.

A politikus azt mondta: emellett egyéb – akár a jogi eszközökön túlmutató – akciókra is készek. Nincs hova hátrálni, ha tovább hátrálnak, azzal a saját életüket és a gyerekeik életét teszik tönkre – fogalmazott. 

Kijelentette: a magyar alaptörvény tartalmazza, hogy Magyarországon mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A szeptember végén kiadott rendelettel ezt az alkotmányos jogot csorbítják – mondta.    

A politikus közölte: a kormányrendelet teljes mértékben mentesíti a nagyvállalatokat a környezetszennyezés miatt kiszabott bírságok alól.    

Csárdi Antal hazugsággal vádolta a kormányzati tisztviselőket, akik – bár ígéretet tettek a rendelet módosítására, illetve pontosítására – ám ez azóta sem történt meg.    

A kohászati szennyezés – ahogy a környezetkárosítás egyéb fajtái – az emberek életkörülményeit teszi teljesen tönkre – hangsúlyozta.    

Szerinte a magyar kormány végletesen ki van szolgáltatva a nagyipari lobbiérdeknek. Ennek eredményeként nem a magyar választópolgárokat képviseli, hanem azokat a lobbistákat, a nagyvállalatok tulajdonosait, akik „a profitot zsebre teszik” – jegyezte meg.    

Szólt arról is, hogy az ipari szennyezésekről szóló adatgyűjtésbe kezdenek, annak érdekében, hogy egyesével fel tudjanak lépni ezek ellen.      

Szendefy Mária, az LMP országos elnökségének tagja kiemelte: szeptember 23-án, a rendelet kiadásának napján „meghalt” a magyar környezetvédelem. „A hatósági környezetvédelem kihunyt, vége, elmúlt” – fogalmazott.     

A kormány ezzel a rendelettel lényegében szabad utat engedett a környezetrombolásnak, bármilyen szennyező nagyvállalat számára. Nem kell normál hatósági eljárást lefolytatni, ahol a szennyező vállalatra vonatkozó határozatot hoznak, és büntetést szabnak ki, hanem úgynevezett szerződést kötnek – fejtette ki, megjegyezve: elég lesz, ha a vállalat megígéri, hogy nem fog szennyezni. Kijelentette: a magyar termőföld, a vízkészlet, a magyar emberek egészsége nem eladó, meg kell tudni védeni.     

Suszter András, a Védegylet tagja a rendeletet kritizálva arról beszélt, hogy szennyezik a környezetet, elveszik a gyermekek jövőjét.

Forrás: mti.hu

The post Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló kormányrendelet miatt appeared first on BaHír.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője pénteki, online is követhető sajtótájékoztatóján kijelentette: egyben lemondásra szólítják fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert, aki szerintük az alkalmatlanságát bizonyítja azzal, hogy asszisztál a környezetvédelem felszámolásához.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke pedig jövő héten bizottsági ülést kezdeményez az ügyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lantos Csaba meghallgatása érdekében – ismertette Gál József.     

Közölte még: az LMP a jövő héten gyertyagyújtást is szervez az Energiaügyi Minisztérium elé.     

Felidézte a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek szerint a rendelet csupán a Dunaferre vonatkozna. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány pontosítást is ígért, az azonban az LMP szerint semmit nem változtat a rendelet eredeti mozgásterén, továbbra is a környezetvédelmi intézményrendszer végső felszámolását jelenti – mondta Gál József.     

A politikus utalt rá: a jogszabály értelmében, ha egy cég környezetvédelmi jogsértést követ el, de szerződében vállalja annak helyrehozását, akkor a hatóságoknak tilos lesz korlátozni az adott céget. Ez szerinte a legszennyezőbbeknek is felmentést ad a szankciók alól.     

Gál József az akkumulátoripari létesítmények engedélyezési eljárásának szigorítását is szorgalmazta.

Forrás: mti.hu

Ebben a témában Keresztes László Lóránt, mint helyi, baranyai országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, is megszólalt ma délelőtt:

The post Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a környezetvédelemre „csapást mérő” rendelet miatt appeared first on BaHír.

Azt írták, csütörtök este „a kormány véglegesen megsemmisítette a környezetvédelem intézményrendszerét Magyarországon”. Az akkor megjelent veszélyhelyzeti kormányrendelet szerint ugyanis, amennyiben a szennyező és jogszabályellenesen működő gyár szerződést köt az illetékes hatósággal, és vállalja, hogy megszünteti a jogellenes szabálysértéseket, akkor teljesítési határidőn belül nem szankcionálható, így nem lehet működési engedélyét sem felfüggeszteni – írták.    

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja azonnal az Ab-hoz fordul, hiszen ezzel a rendelettel „a kormány teljes egészben megszüntette a már amúgy is a véglegesen felpuhított és ellehetetlenített környezetvédelmi intézményrendszer utolsó darabjait is, és hitet tett a magyar emberek egészsége helyett a szennyező multik profitjának oltárán” – áll a közleményben.

Forrás: mti.hu

Hallgassák meg Szendefy Máriának, az LMP Országos Elnökségének tagjának a témában  „A kormány a fék helyett a gázra lépett a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások ügyében” ma délelőtt online tartott sajtótájékoztatóját.

The post Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a környezetvédelmi intézményrendszer „megsemmisítése” miatt appeared first on BaHír.