A fórum azért került megszervezésre, mert a 2023 nyarán Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében a kormány által kijelölt – majd később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított – beruházási célterülettel kapcsolatban továbbra sem kapnak információt a döntéshozóktól az érintett települések lakói.

A rendezvény házigazdája Jónás István volt, aki a Közös Jövőnkért Egyesület elnöke. Ő a bevezetőjében többek között a tájékoztatás hiányára hívta fel a figyelmet, valamint az érintett döntéshozókat kritizálta. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Azt gondolom ezzel a lakossági fórummal egy olyan kötelezettségünket teljesítjük, ami talán nem is biztos, hogy a mi kötelességünk lett volna így szervező egyesületként, hanem elsősorban a döntéshozóké, nem utolsó sorban a helyben döntéshozóké lett volna.”

Jónás István külön kiemelte, hogy Vér József, Bicsérd polgármestere bár kapott meghívót, ennek ellenére sem jelent meg a fórumon.

Ezt követően Dr. Keresztes László Lóránt pécsi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke kapott szót, aki azzal kezdte felszólalását, hogy nem csupán Pécs nyugati részén élő képviselőként vesz részt a fórumon, hanem olyan emberként, akinek ősei a múlt század közepétől visszamenően évszázadokon át Bicsérden éltek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az, hogy az érintett lakosság és a települések vezetői együttműködjenek és készen álljanak arra, hogy közösen tiltakozzanak egy esetleges szennyező beruházás ellen.

Keresztes is kitért a felszólalásában arra, hogy bár 2023-ban született meg a döntés az ipari terület kijelöléséről és azóta több lakossági fórum is megszervezésre került, a döntéshozók egyiken sem jelentek meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megdöbbentő paraméterek kerültek nyilvánosságra a területtel kapcsolatos dokumentumokból, amelyek lehetővé tennék akár a 30 méteres épületmagasságot és akár 55 méteres magasságig torony építését is.

Friss információkról is beszámolt: elmondta, hogy elindult a Bányavagyon-hasznosító NKft. kezdeményezésére egy olyan eljárás, amelyből hosszú hallgatást követően konkrétumok is kiderültek, például az, hogy kezdeményező partnerként nevezték meg a Pécsi Tudományegyetem Kancelláriáját. Ez utóbbi információt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén tartott éves miniszteri meghallgatásán maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. – mondta Keresztes

Az ivóvízbázis és a termőföld védelmére is kitért beszédében, amelyhez kapcsolódóan elmondta:

„Senki nem befektetésellenes, mindenki egyetért abban, hogy ennek a térségnek, a megyének, Pécsnek és térségének szüksége van a gazdaságfejlesztésre, szüksége van a munkahelyteremtésre, de azt is ki kell mondanunk – és ezt már Pécs városa is kimondta – hogy ez nem történhet meg olyan módon, hogy veszélyeztesse azt, ami a legfontosabb, az ívóvíz bázist és a legjobb minőségű termőföldeket tegye tönkre.”

Keresztes örömtelinek nevezte, hogy a bicsérdi képviselőtestület októberi alakuló ülésének első érdemi döntése értelmében egyhangú szavazással fogadtak el egy olyan határozati javaslatot, amely kimondja, hogy nem akarnak szennyező, nagy energia- és vízigényű üzemet a termőföldjeikre, a településük határába.

A felszólalók között volt Talabér Ádám pécsi önkormányzati képviselő, a Pécs Most Egyesület elnöke is. Talabér arról beszélt, hogy bár a döntéshozók nem jelentek meg a fórumon, a lakossági tiltakozásnak, közös fellépésnek igenis komoly jelentősége van. Konkrét javaslataikat is ismertette és elmondta, hogy a bicsérdi önkormányzati képviselőkkel közösen egy olyan határozati javaslat elkészítését fogják kezdeményezni, amelyet aztán a pécsi Közgyűlés elé visznek és amely azt a célt szolgálja, hogy a két település önkormányzata hatékonyan és szorosabban tudjon együttműködni annak érdekében, hogy semmilyen nagy energia- és vízigényű, szennyező beruházás ne települjön a jövőben a kijelölt területre.

„Azt gondolom én is, hogy ez a közös fellépés adja meg végül a közös erőt is ehhez az ellenálláshoz vagy küzdelemhez, ha szükség lesz erre.” – mondta a pécsi képviselő.

A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nevében a társaság elnöke, Berki Gyula is megosztotta gondolatait. A cég különösen érintett ebben a kérdésben, ugyanis a kijelölt 600 hektáros területen több mint 200 hektárt ők művelnek meg, amellyel száznál is több dolgozónak – többségükben helyieknek – biztosítanak munkahelyet és megélhetést. Berki a termőföld védelmére és annak értékére hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Szili Zsanett bicsérdi önkormányzati képviselő szintén a termőföld védelméről beszélt, valamint a helyi érdekek védelméről. Elmondta, hogy családja 80 százalékának helyben van a munkahelye és nem szeretné, ha ők a későbbiekben munkanélkülivé válnának.

„A nagyszüleim arra tanítottak, hogy a földet semmiképpen sem szabad eladni, szóval a választáskor is megkerestek minket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen környezetszennyező ipar ne épüljön itt. Most is megígérem, megígérjük, hogy tényleg mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, hogy ennek ellene menjünk.” – mondta.

A már említett szereplők mellett a lakossági fórumon részt vett és felszólalt a Tettye Forrásház Zrt. vízügyi szakembere, műszaki osztályvezetője, valamint a pécsi önkormányzat képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője is, akik szakmai szempontból válaszoltak a lakosság részéről felmerült kérdésekre.

The post Teltházas lakossági fórumot tartottak Bicsérden, ahol továbbra sem lehet tudni, hogy akkugyár épül-e a település határában appeared first on BaHír.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány elveszi az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó egy részét, és a járásoknak adja ezt az összeget. A javaslat mások mellett Debrecen és Balassagyarmat fideszes polgármesterének sem tetszett. Meglepő módon a kormány korábbi, hasonló lépéseivel kritikus székesfehérvári polgármester beállt az elképzelés mögé.

Navracsics terve szerint az önkormányzatok jövő évtől a 2024-ben beszedett összegig megtarthatják az iparűzésiadó-bevételeiket. Azonban a többlet bekerül egy olyan alapba, amelyből a településnek otthont adó járás pályázhat majd. Azokban a járásokban, ahol nagyon kevés többet termelődik, az állam 250 millió forintra egészíti ki a pályázható keretet.

Ennek a változásnak azok az önkormányzatok lesznek a legnagyobb vesztesei, amelyekben éppen a következő években nőne meg jelentősen az iparűzésiadó-bevétel. Ezek jellemzően azok, ahol most nagy gyárakat építenek. Többek közt Debrecen, ahol egyszerre épül egy autógyár és több akkumulátorgyár, vagy Szeged, ahol a BYD autógyára épül. Nem csoda hát, hogy pont Debrecen fideszes polgármestere tiltakozik a leghevesebben a döntés ellen. – írta meg a Telex.

Az iparűzési adó sok település legfontosabb bevételi forrása, hiszen az önkormányzatok elestek bevételeik egy részétől. Bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor a gépjárműadót elvonták. A HIPA mértékéről 0 és 2 százalék között az önkormányzatok dönthetnek, az adóalap a cégek árbevétele, mínusz az anyagköltségeik, a beszerzett áruk és szolgáltatások ára, valamint a kutatásra fordított összegek.

Az elmúlt hetek nyilatkozatai és a Telexnek név nélkül megszólaló szereplők mondatai alapján hónapok óta több verzió keringett az iparűzési adó reformjáról, és kitartó lobbitevékenység lehetett a most bejelentett verzió kiválasztása mögött.

Sokatmondó a döntés ellen hevesen tiltakozó Papp László fideszes debreceni polgármester nyilatkozata is. Aki szerint „ennek a tételnek, amelyet most a kormány bevezetni kíván, a szolidaritási hozzájárulás részeként kellett volna megjelennie.” Ő azt is mondta, hogy „azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mellett még egy plusz terhet tegyünk az önkormányzatok nyakába, nem tartom elfogadhatónak, és ennek hangot is fogok adni”.

Forrás: telex

Korábban megírtuk, hogy a MÖSZ elnöke szerint az iparűzési adó tervezeten kívül még tervbe van véve átcsatornázni az adóbevétel egy részét már a jövő évtől.

The post Több fideszes önkormányzatnak sem tetszik az iparűzési adóreform appeared first on BaHír.

A német elektromos autó eladások 37%-kal csökkentek ez év júliusában. Nem túl meglepő, hiszen ahogy megszűntek az e-autók vásárlását ösztönző támogatások, ez már korábban is megfigyelhető volt. Ugyanakkor júliusban a legnagyobb visszaesés december óta az adatok szerint, írja az Economix.hu portál.

Svédországban is hasonló a helyzet. Az új elektromos autók regisztrációja 15%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A nagy autógyártókat arra késztetik ezek az adatok, hogy átgondolják stratégiájukat. A Voolkswagen a hónap elején jelentette be, hogy csökkenti a kapacitást a magas költségű németországi üzemekben. Ezen felül az akkumulátorgyártás felfutásának ütemezése kapcsán is változásokat terveznek. Már nem biztos, hogy el fog készülni mind a hat tervezett VW akkugyár. A Trinity elektromos autó sem fog elkészülni 2026-ra. Legjobb esetben is csak 2030-tól fogják gyártani.

Az Audi fontolgatja, hogy bezárja az egyik brüsszeli gyárát. Az Audi Q8 e-tron termékcsalád iránt ugyanis nagyon csekély az érdeklődés. Ha ez megtörténik, akkor 3000 dolgozó munkahelye szűnhet meg.

A Ford úgy látja , hogy egy tisztán elektromos modell képtelen volna egy éven belül nyereséges lenni

A Ford ezen a héten közölte, hogy nem folytatják a teljesen elektromos hétszemélyes SUV fejlesztését. Az amerikai gyártó úgy látja , hogy egy tisztán elektromos modell képtelen volna egy éven belül nyereséges lenni. Ennek oka, hogy nagy versenyt jelentenek a kínai gyártók.

A Ford az első negyedév során komoly veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az elektormos autóknak szánt ágazaton. Pont annyit, mint ami a nettó árbevétele volt. 400 millió dollárt költséget írt le, 1,5 milliárd dolláros kiadással járhat a szemléletváltás. Egy eladott e-autó eddig 100 ezer dolláros veszteséget jelentett a Fordnak ebben az időszakban.

A Renault csoport elnöke, Luca de Meo szerint az EU által meghatározott 2035-ös céldátumon módosítani kellene. A Porsche kereslethiány miatt lemondott az eredeti céljáról, ami az elektromos autók értékesítésével kapcsolatos. Eredetileg azt tervezték a németek, hogy 2030-ig az általuk értékesített gépkocsik 80%-a elektromos lesz, ám úgy tűnik, ez nem teljesíthető.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter július végén az Inforádióban azt mondta, hogy a németek leszakadóban vannak az elektormos autózásra való átállás tekintetében, ez pedig a magyar beszállítók szempontjából nem jó hír. Az Indexnek egy interjúban arról beszélt, hogy az öreg kontinensen általánosságban véve vannak gondok a járműipari átállássall. Csökken az elektromos autók eladása Franciaországban és Németországban is.

További hírek, információk itt!

forrás: alapjárat.hu

The post Zuhannak az elektromos autó eladások appeared first on BaHír.

    Tetlák Örs, az LMP országos elnökségi tagja, Érd LMP-s alpolgármestere keddi, online is követhető sajtótájékoztatóján rámutatott: az akkumulátoripar „túlméretezése miatt” a magyar gazdaság sérülékennyé vált. A gazdasági adatok azt mutatják, hogy visszaesett az ipar: az autógyártás és azon belül az akkumulátorgyártás 18 százalékkal csökkent – ismertette.
    Véleménye szerint az akkumulátoripar „agyontámogatásával” a kormány gyengítette a magyar gazdaságot. Hozzátette: mára kizárólag a magyar kormány számára nem egyértelmű, hogy az akkumulátorgyártás nemcsak szennyező és feléli a rendelkezésre álló energiát, hanem a gazdaság szerkezetét is eltorzítja. Felidézte, hogy a kormány már több mint 1500 milliárd forintot fordított az adófizetők pénzéből az akkumulátoripari összeszerelő üzemek idetelepülésének támogatására.
    Kiemelte: ezeket a forrásokat a valódi rezsicsökkentést jelentő energiatakarékossági célokra, a megújuló energiára, a fenntartható élelmiszer-előállításra, az oktatás fejlesztésére kellene átcsoportosítani.
    A közelgő európai parlamenti és önkormányzati választások tétje, hogy lesznek-e olyan képviselők, akik hajlandóak tenni az akkumulátorgyarmatosítás véglegessé válása ellen – hangsúlyozta, jelezve: az LMP képviselői és jelöltjei erre használják fel a választóktól kapott bizalmat.

forrás: mti

The post LMP: a kormány állítsa le az akkumulátoripar állami támogatását! appeared first on BaHír.

    Tetlák Örs, az LMP országos elnökségi tagja, Érd alpolgármestere keddi online is követhető sajtótájékoztatóján kifejtette: az SK Innovation a hírek szerint a közelmúltban több száz munkavállalójától vált meg. Ahogy megtették a feltehetően vendégmunkásokkal, bármikor megtehetik a magyar munkavállalókkal is – mutatott rá az LMP-s politikus, aki nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is zsákutcaként értékelte a kormány „akkumulátorgyarmatosítási tervét”.
    Emlékeztetett: a távol-keleti multi cég 170 milliárd forintos – munkahelyenként mintegy 87 milliós – állami támogatást kapott, ez 15-szöröse annak, amire bármely magyar kisvállalkozás számíthat.
    Arra szólította fel a kormányt, követelje vissza a munkahelyek létesítését célzó magyar állami támogatásokat; ha ezt nem teszik meg, az szerinte súlyos kérdéseket vet fel. Milyen szerződés lehet az, amikor akár tömeges elbocsátásoknál sincs lehetőség arra, hogy a magyar állam a pénzéhez jusson? – vetette fel.
    Tetlák Örs közölte: elvárják, hogy az állami támogatás visszaköveteléséről szóló határozati javaslatukat minden kormánypárti és ellenzéki képviselő támogassa. Emellett követelte a kiemelt beruházásokról szóló szabályozás eltörlését és jelezte azt is, írásbeli kérdéssel fordulnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, hogy megtudják, valójában hány munkavállalótól vált meg a cég és ezek közül hány volt a magyar és hány a vendégmunkás.

forrás: mti

The post LMP: haladéktalanul fizesse vissza az iváncsai akkugyár az állami támogatásokat! appeared first on BaHír.

A sóskúti lakossági fórum helyszínére kiérkezett polgármester, Kőnig Ferenc is, de nem állt szóba szinte senkivel, majd az utolsó pillanatban pedig egyszerűen lefújta az eseményt. Ekkor aztán végképpen kitört az igazi balhé. Kőniget Ferenc polgármestert, és az akkufeldolgozó képviselőjét is rendőrautóval kellett kimenteni a sóskúti közmeghallgatás helyszínéről.

A Sóskútra tervezett akkumulátoripari beruházás kapcsán az LMP kedd délutánra szervezett fáklyás tiltakozást.

A bahir.hu oldalon mindig friss információkat talál.

The post Rendőrautóval menekült a sóskúti polgármester a népharag elől appeared first on BaHír.