A fórum azért került megszervezésre, mert a 2023 nyarán Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében a kormány által kijelölt – majd később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított – beruházási célterülettel kapcsolatban továbbra sem kapnak információt a döntéshozóktól az érintett települések lakói.

A rendezvény házigazdája Jónás István volt, aki a Közös Jövőnkért Egyesület elnöke. Ő a bevezetőjében többek között a tájékoztatás hiányára hívta fel a figyelmet, valamint az érintett döntéshozókat kritizálta. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Azt gondolom ezzel a lakossági fórummal egy olyan kötelezettségünket teljesítjük, ami talán nem is biztos, hogy a mi kötelességünk lett volna így szervező egyesületként, hanem elsősorban a döntéshozóké, nem utolsó sorban a helyben döntéshozóké lett volna.”

Jónás István külön kiemelte, hogy Vér József, Bicsérd polgármestere bár kapott meghívót, ennek ellenére sem jelent meg a fórumon.

Ezt követően Dr. Keresztes László Lóránt pécsi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke kapott szót, aki azzal kezdte felszólalását, hogy nem csupán Pécs nyugati részén élő képviselőként vesz részt a fórumon, hanem olyan emberként, akinek ősei a múlt század közepétől visszamenően évszázadokon át Bicsérden éltek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az, hogy az érintett lakosság és a települések vezetői együttműködjenek és készen álljanak arra, hogy közösen tiltakozzanak egy esetleges szennyező beruházás ellen.

Keresztes is kitért a felszólalásában arra, hogy bár 2023-ban született meg a döntés az ipari terület kijelöléséről és azóta több lakossági fórum is megszervezésre került, a döntéshozók egyiken sem jelentek meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megdöbbentő paraméterek kerültek nyilvánosságra a területtel kapcsolatos dokumentumokból, amelyek lehetővé tennék akár a 30 méteres épületmagasságot és akár 55 méteres magasságig torony építését is.

Friss információkról is beszámolt: elmondta, hogy elindult a Bányavagyon-hasznosító NKft. kezdeményezésére egy olyan eljárás, amelyből hosszú hallgatást követően konkrétumok is kiderültek, például az, hogy kezdeményező partnerként nevezték meg a Pécsi Tudományegyetem Kancelláriáját. Ez utóbbi információt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén tartott éves miniszteri meghallgatásán maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. – mondta Keresztes

Az ivóvízbázis és a termőföld védelmére is kitért beszédében, amelyhez kapcsolódóan elmondta:

„Senki nem befektetésellenes, mindenki egyetért abban, hogy ennek a térségnek, a megyének, Pécsnek és térségének szüksége van a gazdaságfejlesztésre, szüksége van a munkahelyteremtésre, de azt is ki kell mondanunk – és ezt már Pécs városa is kimondta – hogy ez nem történhet meg olyan módon, hogy veszélyeztesse azt, ami a legfontosabb, az ívóvíz bázist és a legjobb minőségű termőföldeket tegye tönkre.”

Keresztes örömtelinek nevezte, hogy a bicsérdi képviselőtestület októberi alakuló ülésének első érdemi döntése értelmében egyhangú szavazással fogadtak el egy olyan határozati javaslatot, amely kimondja, hogy nem akarnak szennyező, nagy energia- és vízigényű üzemet a termőföldjeikre, a településük határába.

A felszólalók között volt Talabér Ádám pécsi önkormányzati képviselő, a Pécs Most Egyesület elnöke is. Talabér arról beszélt, hogy bár a döntéshozók nem jelentek meg a fórumon, a lakossági tiltakozásnak, közös fellépésnek igenis komoly jelentősége van. Konkrét javaslataikat is ismertette és elmondta, hogy a bicsérdi önkormányzati képviselőkkel közösen egy olyan határozati javaslat elkészítését fogják kezdeményezni, amelyet aztán a pécsi Közgyűlés elé visznek és amely azt a célt szolgálja, hogy a két település önkormányzata hatékonyan és szorosabban tudjon együttműködni annak érdekében, hogy semmilyen nagy energia- és vízigényű, szennyező beruházás ne települjön a jövőben a kijelölt területre.

„Azt gondolom én is, hogy ez a közös fellépés adja meg végül a közös erőt is ehhez az ellenálláshoz vagy küzdelemhez, ha szükség lesz erre.” – mondta a pécsi képviselő.

A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nevében a társaság elnöke, Berki Gyula is megosztotta gondolatait. A cég különösen érintett ebben a kérdésben, ugyanis a kijelölt 600 hektáros területen több mint 200 hektárt ők művelnek meg, amellyel száznál is több dolgozónak – többségükben helyieknek – biztosítanak munkahelyet és megélhetést. Berki a termőföld védelmére és annak értékére hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Szili Zsanett bicsérdi önkormányzati képviselő szintén a termőföld védelméről beszélt, valamint a helyi érdekek védelméről. Elmondta, hogy családja 80 százalékának helyben van a munkahelye és nem szeretné, ha ők a későbbiekben munkanélkülivé válnának.

„A nagyszüleim arra tanítottak, hogy a földet semmiképpen sem szabad eladni, szóval a választáskor is megkerestek minket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen környezetszennyező ipar ne épüljön itt. Most is megígérem, megígérjük, hogy tényleg mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, hogy ennek ellene menjünk.” – mondta.

A már említett szereplők mellett a lakossági fórumon részt vett és felszólalt a Tettye Forrásház Zrt. vízügyi szakembere, műszaki osztályvezetője, valamint a pécsi önkormányzat képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője is, akik szakmai szempontból válaszoltak a lakosság részéről felmerült kérdésekre.

The post Teltházas lakossági fórumot tartottak Bicsérden, ahol továbbra sem lehet tudni, hogy akkugyár épül-e a település határában appeared first on BaHír.

Óriási siker, 2% lesz a Samsung adója! 2020-ban a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűlés azonnal csökkentette a Samsung adójának mértékét 2-ről 1 százalékra amint lehetősége volt rá. Mi ezt már akkor is elleneztük. Az imént pedig – momentumos javaslatra – sikerült ezt visszaállítanunk. 23 igen, 1 nem és 19 tartózkodás mellett született meg a döntés, melynek nyomán a közgyűlés elnökének feladata lesz kidolgozni egy pontos javaslatot, hogy a 2025-ös évben már a Samsung is annyit adózzon, mint bárki más. – írja a Facebook oldalán közzétett bejegyzésében Cseresznyés Csilla, a Dunakeszi önkormányzati képviselője, a Pest Vármegyei közgyűlési képviselője, a Momentum politikusa.

The post Megszavazták: jövőre kétszer annyi helyi adót fizet a gödi akkugyár appeared first on BaHír.

A jövőben kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkumulátorgyáraknál – közölte az MTI-vel csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium (EM).    
    A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése. Melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is – áll a közleményben. A biztonságos, szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari létesítménnyel, így a magyar gazdaság jövőjét jelentő zöldenergia előállításával, tárolásával foglalkozó vállalatokkal, üzemekkel szemben is elvárás. Ezért a vonatkozó jogszabály módosításának hatályba lépésével az újonnan létesülő, valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátorhulladék kezelését végző üzemek esetében kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása.

A korábbi szabályozás szerint az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított

    A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet megjelent módosítása alapján az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül – tartalmazza a közlemény.
    Az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével szükségessé vált az azok gyártására. Valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése.
    A korábbi szabályozás szerint az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított. Azaz a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntést arról, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az erre vonatkozó kötelezettség általános előírása – a környezet védelmének érvényesítése mellett – egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez.

Lapunk többször foglalkozott már az akkumlátorgyárak létesítésének káros hatásaival. Egy LMP-s politikus, Csárdi Antal szerint ezek a gyárak lebetonozzák a termőföldjeinket, elhasználják a vizeinket, tönkreteszik a környezetet, miközben a gyárak környékén meredeken zuhannak az ingatlanárak is. Magyarország egyértelműen vesztese ennek a stratégiának, hiszen ezzel csak a multinacionális tőke jár jól: ők kiviszik a hasznot, a környezeti terhelés pedig itt marad hazánkban.

forrás: mti

The post Kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkugyáraknál appeared first on BaHír.

Iváncsán közel 700 milliárd forintból épített gyárat egy koreai cég. Az akkumulátorgyár beruházás nemrég lett kész. A májusi elbocsátásokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár akkor azzal indokolta, hogy a cég próbaüzemben van. – olvasható az ATV oldalán.

Jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) öt és fél százalékát az akkumulátoripar adja – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon, az iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál rendezvényén.

Nagy Márton ismertette: éves szinten 10 milliárd euró értékben exportál Magyarország akkumulátort és hozzá kapcsolódó termékeket.

Hozzátette, ha a tervezett nagy gyárak is elkezdik a termelést, ez az adat 10-11 százalékra emelkedhet. Megfogalmazása szerint ebben az ágazatban „a legjobbak leszünk a világon GDP-arányosan is”.     

Elmondta, hogy az elektromos autó ágazatban lassulás látszik. Példaként hozta Németországot, ahol egy nap alatt szüntették meg a támogatást az ilyen típusú autókra. A franciák pedig a végletekig támogatják az elektromos autók vásárlását, tehát nagy a töredezettség ezen a területen az Európai Unióban – tette hozzá. Nagy Márton jelezte, hogy az elektromos autózásról összeurópai csomag összeállítására készülnek.     

Adatai szerint Kínában már meghaladta a harminc százalékot az elektromos autók aránya az új autók eladásában. Ez az szám Európában tizenöt, az Egyesült Államokban pedig öt százalék körül alakul. Magyarországon a mutató hat százalék. A miniszter szerint két-három év múlva lendülhet fel újra az elektromos autók piaca, a kutatók most a jobb és olcsó akkumulátor kidolgozásán munkálkodnak.     

Nagy Márton a tarcali konferencián a belföldi foglalkoztatási mutatókról közölte: 80 ezerrel csökkent az inaktívak száma. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál is munkát – jelentette ki.     

Elmondta, az aktivitási rátánk, ami a népességen belüli dolgozni akarók arányát mutatja meg, hatodik az Európai Unióban. Cél, hogy ez a mutató a svédekéhez hasonló, 85-86 százalék legyen, ezt el fogjuk érni – hangsúlyozta. Ennek kapcsán megjegyezte, vendégmunkásokat csak arra a területre engednek be, ahová már nem jut magyar munkaerő.     

A miniszter leszögezte, a vendégmunkások kérdésében a jövőben a jelenleginél is szelektívebb és szigorúbb hozzáállást fognak tanúsítani abban, hogy mely térségekből fogadnak dolgozókat.   

Nagy Márton ismertetése szerint tavaly 6,5 százalék volt a költségvetési hiány. Eközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni. Hozzátette, hogy most már lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban. A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés csak úgy érhető el, ha az unió versenyképessége is rendben lesz – mondta.     

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén. Hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie” – emelte ki. Minimálbért ma Magyarországon körülbelül kétszázezer ember kap, a garantált bérminimum pedig nyolcszázezer dolgozót érint.

Forrás: mti.hu, atv.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Nagyobb odafigyelésre intik a magyar kormányt a sok akkugyár miatt appeared first on BaHír.

A lítiumakkumulátorokat gyártó Aricell hvaszongi gyárában helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül csaptak fel a lángok. A halottak többsége külföldi állampolgár, főleg kínai vendégmunkás. Ketten súlyosan, hatan könnyebben megsérültek. – írja a Telex.

A tűz keletkezésekor a gyárban összesen 102 ember tartózkodott. A kiadott közleményben a hatóságok kiemelték, hogy a lítiumakkumulátorok miatt nehéz hagyományos módszerekkel oltani a lángokat. Egyelőre ismeretlen a tűzkeletkezésének az oka. Az oltási munkálatok továbbra is folynak, mert a tűzoltóknak még nem sikerült megfékezniük a lángokat.

A közleményt kiadó hatóságok szerint az akkumulátorok – amelyekből legalább 35 ezer található a gyárban – a tűz hatására sorozatban felrobbantak, tovább terjesztve a lángokat, illetve akadályozva a tűzoltókat a bent rekedt emberek kimentésében. A robbanásokból származó törmelékek ellepték a gyár környékét, a háromemeletes vasbeton épület felsőbb szintjei súlyosan megrongálódtak.

Jun Szogjol államfő a helyszínre látogatott, és a dél-koreai kormány az eset kapcsán rendkívüli megbeszélést tartott. Az elnöki hivatal pedig maradéktalanul utasítást adott arra, hogy sürgősen dolgozzanak ki intézkedéseket a hasonló tragédiák megelőzésére. A Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint ez lehet Dél-Korea történetének legsúlyosabb balesete egy vegyi üzemben.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát híreket, információkat.

The post Kigyulladt az akkugyár, sorra robban fel a 35 ezer akkumulátor, legalább 22-en meghaltak Dél-Koreában appeared first on BaHír.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese keddi, online is követhető budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a gödi Samsung gyár jelen pillanatban környezethasználati engedély nélkül működik, amivel súlyosan megsérti a magyar jogrendszert, a kormány és a környezetvédelmi hatóság pedig a „kisujját sem hajlandó megmozdítani annak érdekében, hogy betartassa a Samsunggal az érvényes bírói döntést”.    

Ezért döntött a gyár bejáratainak lezárása mellett a párt hétfőn – tette hozzá.    

Csárdi Antal emlékeztetett: a Gödért Egyesület kereste alapján a bíróság az azonnali jogvédelem intézményével élt és hatálytalanította a Samsung gyár korábbi környezethasználati engedélyét. A Samsungnak ez alapján le kellett volna állítani a gyártást vagy legalább is több mint 98 százalékkal csökkentenie kellett volna a termelést. Ez nem történt meg. A gyár „jogszerűtlenül de háborítatlanul” működik.     

Közölte: ezért írásbeli kérdéssel és egy személyes találkozó kezdeményezésével fog fordulni az illetékes minisztériumhoz és Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, valamint levélben fogja megkeresni a Samsung vezetőit, hogy megtudja, hogyan és mikor kívánják betartatni, illetve betartani a bíróság döntését.    

Jelezte azt is: az LMP mindaddig folytatni fogja a hétfőihez hasonló akcióit, ameddig a kormány nem hajlandó lépni az ügyben.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, aktuális híreket, információkat Baranyán túlról is.

The post LMP: a kormány nem kíván fellépni az ipari környezetszennyezőkkel szemben appeared first on BaHír.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese a helyszínen tartott – online is követhető – sajtótájékoztatón elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a magyar kormány tartassa be a gyárral a bíróság döntését.    

Kifejtette: a Samsung SDI környezethasználati engedélye érvénytelen, a kapacitását ennek értelmében több mint 98 százalékkal kellene csökkentenie. Ez nem történt meg, ugyanakkor sem a környezetvédelmi hatóság, sem a kormányhivatal nem hajlandó lépéseket tenni. Nincs más út, minthogy kikényszerítsék a bírósági döntés betartását, „kitartunk” – jelentette ki, hozzátéve: arra tett esküt, hogy Magyarország törvényeit megtartatja, és ennek teljes mértékben eleget kíván tenni.     

Jól látható, hogy a magyar kormány csak a multinacionális cégek érdekeit képviseli, szemben a magyar emberek egészségével, és ennek árán növelné a Samsung nyereségét, ami elfogadhatatlan – közölte.     

Az ellenzéki párt a Facebook-oldalán élőben közvetítette az eseményeket. A felvételen az látható, hogy a rendőrautó és a veszteglő kamionok előtt sétáló Csárdi Antalt és az LMP-s zászlókat lengető tiltakozókat a rendőrség több alkalommal felszólítja, hagyják abba jogellenes magatartásukat, mert az a gyülekezési jogról szóló törvénybe ütközik és kényszerítő eszközök alkalmazásával rendőri intézkedést helyeztek kilátásba.    

A lezárás idején megjelent a helyszínen Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes és Gál József LMP-szóvivő is.     

Az MTI-hez is eljuttatott videofelvétel szerint a gyárhoz vezető utakat nagyméretű LMP-s molinóval és zászlókkal zárták le, amelyen a „Nem leszünk akkugyarmat” felirat szerepel.    

Egy másik videofelvétel tanúsága szerint rendőri intézkedés történt, az aktivistákat és Csárdi Antal országgyűlési képviselőt is elvezették az útból.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan figyelemmel kísérheti az eseményeket.

The post Az LMP lezárta a gödi akkumulátorgyár bejáratait appeared first on BaHír.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss, közéleti híreket, információkat Baranyán túlról is.

The post Akció a gödi Samsung-gyárnál appeared first on BaHír.

A három civil szervezet május 29-én (szerdán) 18 órától a Hotel Laterumban (Pécs, Hajnóczy utca 37-39.) várja az érdeklődőket.

Az esemény leírása szerint a témák a következők:

• Milyen konkrét kockázatokat látunk, és mit tehetünk közösen Pécs egészséges környezetének megóvásáért?
• Milyen lépéseket tehetünk az egyes beruházási tervek által érintett pécsiek érdekeinek védelmében?
• Miért fontos kimondani, hogy a Mecsek nem „beruházási célterület”, hanem közös természeti kincsünk?
• Mely területeken és miért van szükség szemléletváltásra Pécsett?
• Mit tehet Pécs az éghajlatváltozás egyre brutálisabb hatásainak mérsékléséért?
• Miért fontos a helyes vízgazdálkodás, és mely területeken kell jelentős változás Pécsett?

A fórum Facebook eseményét ide kattintva érhetik el: https://www.facebook.com/events/381655498194021/

The post Akkugyár? Atomtemető? Uránbánya? – Zöld fórumot tart három civil szervezet május 29-én Pécsen appeared first on BaHír.

A hatóság közleménye szerint a gödi Samsung akkumulátorgyár telephelyén két épületet kívánnak bővíteni, hozzá egy összekötő hidat. A bővítés kapcsán újabb három kazánt is telepítenének a gyár területén a már meglévő hét mellé, „az akkumulátor gyártási kapacitás növelése érdekében” a 43 ezer négyzetméteres bővítéssel további négy gyártósor létesülhet a már eddig is meglévő 12 mellé.

A bővítés után néggyel bővül a „mixing” területek száma, ami arra szolgál, hogy itt történik az akkumulátorgyártás első lépése, az elektróda gyártás, és itt használják a hírhedt oldószert, az NMP-t, amelyből sajnos már komoly környezetszennyezés történt, mert ennek köszönhetően csordogált az egészségkárosító vegyszer  a gödi kutak vizébe, mérhető volt mindez a gyárból kiömlött szennyvízben és a levegőben is, amelyről a bahir.hu is beszámolt.

A 43 ezer négyzetméteres bővítéssel, 20 százalékkal fog növekedni a gödi telepen a gyártási kapacitás, ezzel együtt a szerves oldószerekből az eddigi közel 14 és fél ezer tonna helyett 22 ezer tonnányit használnának fel éves szinten. A Samsung által beépített terület így 510 575 négyzetméterről 553 864 ezer négyzetméterre fog növekedni. – olvasható a merce.hu oldalon.

A hatóság közleménye arról szól: „a tervezett bővítés során a gyártechnológia nem módosul, ugyan azon alapanyagokból ugyan azt (sic!) a terméket tervezik előállítani, mint ami a már meglévő gyártósoroknál történik”.

A gödi akkumulátorgyár környékén élő lakosok azonban pontosan épp ezzel a „jól bejáratott” gyártechnológiával kapcsolatban bizalmatlanok már évek óta.

A gödi akkumulátorgyár a lakott terület közvetlen szomszédságába épített, mostanra gigantikusra nőtt gyár tevékenysége egyre inkább zavaróan zajosan hat, legfőként éjszakánként. Erről is panaszkodnak hosszú évek óta a gödi lakosok, ott amit a folyamatos panaszok után most egy szakaszon egy mindössze öt méter magas zajvédő fallal próbálnak orvosolni. Az elmúlt időszakban rendszeresen napvilágot láttak szabálytalanságok, olyanok, mint például, hogy tetten érte már a hatóság a dél-koreai multit egy súlyos tűzvédelmi szabálysértésen és a dolgozók rákkeltő anyaggal való veszélyeztetésén is.

Többek között a gödiek ezek miatt is féltik a saját biztonságukat, arról nem is beszélve, hogy átláthatatlan, milyen hatással van a gyár környezetére, és az emberek egészségére az akkugyár  ismeretlen mennyiségű veszélyes anyag kibocsátása..

A MÉRCE teljes írását IDE kattintva olvashatja el!

The post 43 ezer négyzetméterrel bővül a gödi akkumulátorgyár appeared first on BaHír.