Fekete katonalégy lárvájának előállításával foglalkozik egy magyar vállalkozás. Amely állati takarmányadalékot és a mezőgazdaságban használható hatékony talajjavító anyagot hoz létre. Erről a Magyarországon még egyedi gyártási eljárásról beszélgetett Áder János korábbi államfő Percze Rajmonddal, az Agroloop Hungary kft. ügyvezetőjével. Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

    A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte a vállalkozót, hogy az olyan növényi hulladéknak számító melléktermékekből, mint a salátanyesedék miként állítható elő nagy fehérjetartalmú állati takarmány. Aminek az az előnye, hogy nem kell több ezer kilométerről ideszállítani a hasonló célra alkalmazott szóját vagy hallisztet.
    A Magyarországon még egyedinek számító, takarmánycélú rovartenyésztés máris olyan népszerű, hogy a vásárlók a gyár termékeinek teljes mennyiségét öt évre előre lekötötték. Ebből egyelőre 6000 tonna az évi előállított mennyiség, tehát nem válthatja ki a szóját.
    Áder János kérdésére az ügyvezető azt mondta: „fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmányoldalon”.
    Hozzátette, csak olyan állatokat szeretnének rovarokkal etetni, amelyeknek erre valóban nagy szükségük van. A hipermarketek polcain nem fogunk találkozni ezekkel a termékekkel.
    Percze Rajmond tájékoztatása szerint lokális alapanyagokat gyűjtenek össze. Olyan alacsony minőségű termékeket, mint amilyen a saláta vágási hulladéka, vagy a tejipari, élelmiszergyártási, malomipari melléktermékek. Ezekből receptúrák alapján etetőanyagot kevernek a fekete katonalégy lárváinak. Amelyek ebből táplálkozva 12 nap alatt elérik „vágósúlyukat”, azt a testtömeget, amikor már  elindulhatnak a feldolgozás útján.

 A végtermék takarmányipari alapanyag

    A folyamat végtermékei takarmányipari alapanyagok lesznek. Azaz kiváló minőségű takarmányfehérje és -zsír – mondta a szakember. És beszámolt arról, hogy a folyamat végén még a takarmány megemésztése után kiürített mellékterméket is hasznosítják. Abból kiváló minőségű organikus talajjavítót készítenek, amelyet kár volna kidobni, mert „tele van élettel”.
    Az ügyvezető elmondta, hogy napi 120 tonna beérkező és feldolgozott alapanyagból rendszerszinten nem keletkezik egyetlen kilogramm hulladék se.
    Áder János kiemelte, hogy a gyártási folyamat teljesen zárt rendszerű. Abból nem fog egyetlen fekete katonalégy se kirepülni, tehát nem okoznak kellemetlenséget azoknak az embereknek, akik az üzem közelében élnek. Az is fontos, hogy nem húst, hanem kizárólag növényi eredetű alapanyagokat használnak, ami kizárja a kellemetlen szaghatásokat.
    Arra a kérdésére, hogyan jut a cég a lárvához, majd hogyan lesz abból fehérje és olaj, Percze Rajmond kifejtette: ez a légyféle 45 napig él. Az első 12 napban intenzív táplálékfelhalmozást végez, így felveszi az életében felhasznált kalóriaérték csaknem 100 százalékát. Tehát nagyon gyorsan és sokat eszik, ezért kitűnő úgynevezett biokonverter. Ezért választották ezt a rovart, a napi 120 tonna táplálékból napi 30 tonna rovar keletkezik.
    A feldolgozási technológia során a tisztítás és szárítás után préselés következik, amikor elválasztják a szárazanyagot az olajtól. A száraz rész egy csipszszerű anyag lesz, amelyet ledarálva a folyamat végén lisztet nyernek. A liszt és az olaj takarmány-alapanyag lesz – hangzott el.

További hírek, érdekességek fenntarthatósággal kapcsolatban itt.

forrás: mti

The post Fekete katonalégy lárvájából állati takarmányadalék? appeared first on BaHír.

A volt köztársasági elnök a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában a fenntarthatósági témahéten arról beszélt, hogy a Föld népességének száma az utóbbi száz évben megnégyszereződött, meghaladta a nyolcmilliárdot. Az emberi tevékenység az ipari forradalom, vagyis az utóbbi kétszáz év óta hajtotta végre a környezet átalakításának 99,9 százalékát, ami a biológiai sokféleség rovására ment a szárazföldi, tengeri élőhelyek elfoglalásával, az állat- és növényfajok kiszorításával.

A mintegy 200 diáknak a biodiverzitás és az emberi tevékenység összefüggéseiről tartott interaktív elődásában a korábbi államfő kifejtette: a Föld 4,5 milliárd éves története során a korábbi pusztulást mindig természeti erők okozták, a jelenlegit azonban egyetlen faj dominanciája eredményezte, döntően az emberi tevékenység befolyásolja. A fajok eltűnése általános tendencia, minden száz évben tízezer fajból kettő halt ki, de az 1800-as évektől látványosan nő az eltűnő fajok száma.

Áder János jelezte: jelenleg több mint 40 ezer állat- és növényfaj tartozik a veszélyeztetett kategóriába, a klímaváltozás, az élőhelyek zsugorodása, a termőföldhasználat módja, a környezetszennyezés, az illegális kereskedelem, valamint az özönfajok megjelenése és térnyerése miatt.

Az egyes okokat részletezve egyebek mellett kitért arra, hogy az ipari forradalom óta használt szén, olaj, gáz használata miatt üvegházhatású gázok kerültek a légkörbe, amelyek a Föld légkörének és vizeinek felmelegedését okozták. A légköri szén-dioxidot ugyanakkor nem az erdők, hanem nagyobb részt a tengerek, óceánok nyelik el, a hőmérsékletük emelkedése azonban elpusztítja a korallokat, amelyek telepei nagyon sok élőlénynek adnak otthont.

„Ha nem változtatunk a fogyasztási szokásainkon, a károsanyag-kibocsátáson, ennek a századnak a végére eljuthatunk oda, hogy a Föld átlaghőmérséklete három Celsius-fokkal emelkedik” a párizsi klímacsúcson vállalt másfél fok helyett – jegyezte meg a volt köztársasági elnök.

Az egyre több ember elveszi az élőhelyeket az állatoktól és a növényektől, az erdőirtás mértéke mára Európában egy Olaszország nagyságú állam területével azonos mértékű. A termőföldet ugyanakkor minél hatékonyabban hasznosítják a gazdálkodók, annál kevesebb élőlénynek marad ott élettere, kicsiben ez történik a kertjeinkben is – mondta.

A korábbi államfő arra figyelmeztetett, hogy a gyökérgombák mennyire fontosak a talaj kezelésében, a vízfelvételben, a  tápanyag-utánpótlásban, sőt a növények egymás közötti „kommunikációjában”. A monokultúrás mezőgazdasági termelés miatt ugyanakkor egyre kevesebb tápanyag marad a talajban, a hiányát műtrágyával igyekeznek pótolni, ami viszont a vizeket szennyezi. A beporzó rovarok nélkül eltűnne a növények 40 százaléka.

A műanyagszennyezésről elmondta: nagy pusztítást végez a tengerekbe és óceánokba került műanyag, amely mikroszemcsékre bontódva bejut a tengeri élővilág szervezetébe, onnan pedig az emberébe. Ma még nem is tudjuk pontosan, milyen következményekkel, betegségekkel jár, ha bejut az emberi szervezetbe – hangsúlyozta Áder János.

Említést tett arról, hogy az állatok és azok testrészeinek illegális kereskedelme egyes fajok kipusztulásához vezethet. Az illegális kereskedelemről szólva külön kiemelte a cápauszonyt és az elefántcsontot. Az invazív vagy özönfajok megjelenése pedig – mint a Kárpát-medencében a parlagfű, az ázsiai és afrikai szúnyog- vagy kullancsfajok – olyan betegségeket okozhatnak, amelyek eddig errefelé nem voltak jelen.

A volt államfő a jó példák, a biológiai sokféleség megőrzéséért tett lépések között említette a bioszféra-rezervátumokat, kiemelve a Mura-Dráva-Duna régiójában Magyarország és négy szomszédja által létrehozott rezervátumot. Ugyancsak jelentős előrelépésnek nevezte, hogy tízéves nemzetközi tárgyalássorozat után a világ tengereinek és óceánjainak egyharmadát a következő évtizedtől védett övezetté nyilvánítják, amivel azokon a területeken az ökológiai katasztrófákat jó eséllyel el lehet kerülni.

Áder János a diákoktól érkező kérdésekre válaszolva beszélt arról, hogy az egyszer használatos műanyag eszközök helyett vannak már magyar fejlesztésű lebomló evőeszközök, tányérok is, de ezeknek a használata az áruk miatt még nem elterjedt. A műanyagszennyezés jelentős része pedig a PET-palackok használatából ered, ezeket jövőre Magyarországon is visszaválthatókká teszik.

Más kérdésekre válaszolva azt is elmondta: a magyarországi felszíni vizek 90 százaléka a határokon túlról érkezik, jól kell vele gazdálkodni, de erre példa, hogy tisztábban távoznak tőlünk a folyók, mint ahogy belépnek a határon. A vízgazdálkodásban azonban egyszerre kell „a sok víz és a kevés víz” problémáját megoldani, vagyis az elöntések és az aszály okozta gondokat is megoldani.

Áder János szerint az európai és amerikai élelmiszer-túltermelést nem lehet könnyen átcsoportosítani Afrikába, a kiváló termőterületekkel rendelkező – Afrikát is ellátó – Ukrajnában hosszú időre nehezebbé válik a mezőgazdasági termelés a háború okozta szennyezések miatt. A vegetariánus életmód nem tudná megoldani az üvegházhatású gázok csökkentését, az embereket pedig amúgy sem lehet leszoktatni a húsról – fejtette ki Áder János további kérdésekre válaszolva.

The post Áder János: az utóbbi kétszáz év emberi tevékenysége kizsigereli a Földet appeared first on BaHír.