A Nemzeti Filharmonikusok kórusának műsorát követően Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy 1526. augusztus 29-én, néhány óra alatt alapvetően megváltozott Magyarország történelme.

Úgy fogalmazott, a mohácsi csata szinte pontosan az ezeréves magyar államiság történetének közepén helyezkedik el, mintha ezen a ponton hajtották volna ketté a magyar történelem hatalmas könyvét. Az egyik oldalon az államalapítás, az Árpád-házi királyok, az Anjouk, Nagy Lajos és Hunyadi János harcai, valamint Mátyás király erős, európai Magyarországa áll. A másik oldalon a három részre szakadt ország, a másfél évszázados török uralom, a felkelések, szabadságharcok, idegen megszállások, világháborúk, Trianon, a diktatúrák és 1956 története olvasható – amely végül egy szabad Magyarországhoz vezetett.

A miniszterelnök szerint, ha meg akarjuk találni azt a pontot, ahol ez a két nagy történelmi korszak találkozik, akkor éppen Mohácson állunk.

Az ismeretlen emberek előtt is fejet hajtott

Magyar Péter beszédében nemcsak a csata ismert szereplőiről – II. Lajos királyról, Tomori Pálról, Szapolyai Jánosról vagy Szulejmán szultánról – emlékezett meg. Felidézte azoknak az egyszerű katonáknak és jobbágyoknak a sorsát is, akiknek nevét nem őrizték meg a krónikák, és akikről nem neveztek el utcákat.

Mint mondta, az ötszáz évvel ezelőtt élt emberek ugyanúgy féltették otthonukat és gyermekeiket, ahogyan a maiak. Amikor elindultak Mohács felé, még nem tudhatták, hogy annak a napnak az emléke évszázadokon keresztül fennmarad. Számukra a haza elsősorban azt a házat, falut és közösséget jelentette, amelyet maguk mögött hagytak. A kormányfő szerint ezek az ismeretlen emberek nem pusztán egy uralkodóért vagy hadvezérért, hanem azért az országért harcoltak, amelyet a sajátjuknak éreztek.

A magyar nyelv megtartó erejéről beszélt

Magyar Péter feltette a kérdést: mit üzenhet Mohács ötszáz év távlatából a ma élő magyaroknak, és annak a gyermeknek, aki most hall először II. Lajos királyról?

Válaszként a sorsközösséget és a magyar nyelv összekötő erejét emelte ki. Mint mondta, bár különbözőek vagyunk, ugyanannak a történetnek az örökösei, és ugyanazon a nyelven mondjuk ki az olyan szavakat, mint az anya, az otthon vagy a haza. A magyar nyelvet beszélték a királyi Magyarország falvaiban, Erdélyben és Mohácson, majd 1848-ban, a világháborúk idején, 1956 októberében, a börtönökben, valamint a határon túli magyar közösségekben is.

„Megmaradt a nyelvünk. És amíg megmaradt a nyelvünk, megmaradt az a világ is, amelyet csak ezen a nyelven lehet igazán elmondani” – hangsúlyozta.

„Magyarország nem tűnt el”

A miniszterelnök emlékeztetett: Magyarország 1526-ban elveszített egy sorsdöntő csatát, elesett a király, és megszűnt az ország politikai egysége. Olyan évszázadok következtek, amelyekben többször maga a magyar államiság fennmaradása is kérdésessé vált. Magyarország és a magyar közösség azonban nem tűnt el.

„Itt vagyunk ötszáz évvel később, ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként, ugyanazon a nyelven emlékezve” – fogalmazott.

Kiemelte: az egykor Európa sorsáról döntő birodalmak és dinasztiák közül sok már eltűnt, a határok többször megváltoztak, a magyar közösség azonban megmaradt.

Szerinte ez nem annak köszönhető, hogy Magyarország mindig a legerősebb vagy leggazdagabb volt, hanem annak, hogy minden történelmi törés után voltak emberek, akik a folytatás mellett döntöttek. Újjáépítették otthonaikat, megművelték földjeiket, ismét kinyitották az iskolákat, megszólaltatták a harangokat, városokat és templomokat emeltek, könyveket írtak, valamint magyar nyelven nevelték gyermekeiket.

A kormányfő szerint ez a megmaradás titka: dolgozni, tenni, cselekedni és gyarapodni akkor is, amikor úgy tűnik, mindennek vége.

A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet

Magyar Péter beszédében felidézte Muhi, Mohács, Világos, Trianon, a világháborúk és 1956 tragédiáját. Mint mondta, ezekben a nevekben és évszámokban egy egész nemzet fájdalma sűrűsödik össze. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarország túlélte a tatárjárást, Mohácsot, Világost, Trianont, a világháborúkat és a diktatúrákat is. Nem veszteségek nélkül és nem felejtve, hanem tovább élve.

„A magyar történelem nem a veszteségeink, hanem a talpra állások története: a megmaradásé és az újrakezdésé” – jelentette ki.

Úgy vélte, Mohács üzenete nem az, hogy a magyar sors szükségszerűen vereségre van ítélve, hanem az, hogy egyetlen vereség sem jelenti a magyar történelem végét.

„Egy kis nemzetnek nincs olyan luxusa, hogy önmagát gyengítse”

A beszéd egyik központi gondolata a nemzeti összetartozás és a belső megosztottság elutasítása volt. Magyar Péter szerint egy kis nemzet nem engedheti meg magának, hogy saját magát gyengítse, magyar embert magyar ember ellen fordítson, vagy a politikai és társadalmi vitákból gyűlöletet építsen.

Hangsúlyozta: egy szabad országban természetes, hogy az emberek különbözően gondolkodnak, másban hisznek és más politikai pártokra szavaznak. Van azonban egy pont, amelyen túl mindenkinek ugyanazon az oldalon kell állnia – ez pedig Magyarország.

Az összetartozás szerinte nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, hanem azt, hogy felismerjük egymásban mindazt, ami közös. Ha egy magyar ember bajba kerül, nem azt kell először megkérdezni tőle, hogyan gondolkodik a politikáról.

Nem a királyok és a politikusok tartják meg az országot

Magyar Péter szerint Mohács emléke nem arra szolgál, hogy ötszáz év elteltével ismét lefolytassuk a vitákat arról, ki hibázott, ki késett el, ki nem érkezett meg vagy ki adott rossz parancsot.

„A mi dolgunk nem az, hogy ítéletet mondjunk a halottak felett. A mi dolgunk az, hogy méltók legyünk az örökségükhöz” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy országot nem elsősorban a királyai, hadvezérei vagy politikusai tartanak meg, hanem a polgárai. Az a gazda, aki a rossz termés után is beveti a földjét, a pedagógus, aki olvasni tanítja a gyermekeket, az éjszaka is dolgozó orvos és ápoló, az esküjét megtartó katona, a munkát adó vállalkozó, a gyermekeket nevelő édesanya és édesapa, valamint a gyengébbeket segítő közösség.

„Ők Magyarország, mindig is ők voltak, Mohácsnál is és ma is” – jelentette ki.

Mohács a béke és a sokszínűség városa

A kormányfő külön is méltatta Mohácsot és az itt élő közösségeket. Úgy fogalmazott, ha az ötszáz évvel ezelőtt élt emberek ma körülnézhetnének, olyan magyarokat látnának, akik minden történelmi megpróbáltatás ellenére megmaradtak. Büszkék lehetnének arra is, hogy Mohács évszázadok óta példát mutat magyarok, horvátok, sokácok, bunyevácok, szerbek és svábok békés együttélésével.

A város kultúráját, a busójárást, valamint a helyi intézmények és civil szervezetek munkáját is kiemelte.

„Mohács a béke és a sokszínűség városa, kultúránk egyik szimbóluma. Köszönjük Mohácsnak!” – mondta.

Egész napos megemlékezést tartanak

A Széchenyi téri beszédet ünnepi szentmise követte a Fogadalmi templomnál, ahol csontereklyéket is elhelyeztek. Ezt követően II. Lajos király szobránál tartottak koszorúzást.

Délután a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen állami és katonai tiszteletadás mellett áldják meg az újonnan elkészült emlékkápolnát. Az épület altemplomában helyezik el a tömegsírok feltárásakor előkerült apró csontmaradványokat.

A nap egyik leglátványosabb eseménye 17 órakor kezdődik Sátorhelynél: száz lovas és háromszáz gyalogos hagyományőrző részvételével elevenítik fel az 1526-os mohácsi csatát.

Magyar Péter beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy hajtsanak fejet az ütközet valamennyi ismert és ismeretlen áldozata előtt, és őrizzék meg Magyarországot, a magyar nyelvet, a közösségeket, valamint egymást.

„Amíg képesek vagyunk egymásban magyart, honfitársat és embert látni, addig meg is fogunk maradni” – fogalmazott, majd azzal zárta beszédét: „Isten tartsa meg a magyar nemzetet!”

The post Magyar Péter Mohácson: egyetlen vereség sem jelenti a magyar történelem végét appeared first on BaHír.

Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsorsfordítóbb eseménye után ismét korhű táborok, viseletek, fegyverek, lovasok és gyalogos katonák népesítik be a mohácsi csatatér környékét. A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége egyszerre kínál kegyeleti megemlékezést, élő történelmet és ismeretterjesztő programokat.

Az augusztus 29–30-án, Sátorhelytől nyugatra megrendezett eseményen a látogatók testközelből ismerkedhetnek meg a 16. század világával. A keresztény és oszmán történelmi táborok vezetett formában lesznek látogathatók, a bemutatókon pedig korabeli fegyvereket, viseleteket és harcmodorokat is megismerhet a közönség.

Több mint négyszázan játsszák újra a csatát

A hétvége csúcspontja a mohácsi csata szombati újrajátszása lesz, amelyben száz lovas és háromszáz gyalogos hagyományőrző vesz részt. A Csatatér elnevezésű helyszínen emellett lovas- és gyalogos küzdelmeket, felvonulásokat és különböző katonai bemutatókat is tartanak.

A vasárnapi kínálatban többek között vívóversenyek, koncertek és solymászbemutató szerepel. A látogatók a mohácsi csatát kutató szakemberekkel is találkozhatnak, és első kézből hallhatnak a legújabb régészeti, antropológiai és fegyvertörténeti eredményekről.

A rendezvénysátorban koncertek és ismeretterjesztő előadások váltják egymást, a történelmi vásárban pedig a korszakhoz kapcsolódó portékák várják az érdeklődőket. A helyszínen meleg ételeket, kávét és hűtött italokat is kínálnak.

A gyerekek is részesei lehetnek a történelemnek

A családokat egész napos programokkal várja a Történelmi Kalandmező. A gyerekek kipróbálhatják az íjászatot, csatlakozhatnak a kis kopjások menetgyakorlatához, kézműves mesterségekkel ismerkedhetnek meg, és különböző próbapályákon, játékokon tehetik próbára magukat.

Látható lesz egy történelmi hadijáték is, amelyben több mint ezer kézzel festett figura eleveníti fel a korszakot. A borbélysebész sátrában pedig azt mutatják be, milyen eszközökkel és módszerekkel gyógyították a sebesülteket a 16. században.

Mohács nemcsak mítosz, hanem kutatható valóság

Az emlékhétvége egyik legfontosabb üzenete, hogy a mohácsi csata nem csupán a nemzeti emlékezet része, hanem régészeti és természettudományos módszerekkel folyamatosan kutatható történelmi esemény.

A Janus Pannonius Múzeum által vezetett Mohács 500 kutatóprogram az elmúlt 17 évben régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos vizsgálatokkal igyekezett pontosabb képet adni a csata helyszínéről és a tömegsírok leleteiről. Az utóbbi tíz év terepi kutatásai olyan eredményeket hoztak, amelyekre az emlékhétvége programjai is épülnek.

A kutatásban a múzeum mellett többek között a Szegedi Tudományegyetem antropológusai, a Duna–Dráva Nemzeti Park, a Pécsi Egyházmegye és a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület vesz részt.

Pécsett már korábban megkezdődnek a programok

Az emlékhétvégét több pécsi felvezető esemény előzi meg. A Janus Pannonius Múzeum Széchenyi tér 12. szám alatti kiállítóhelyén a Schenk-játékkatonák világát bemutató tárlat látogatható, amelynek egyik különlegessége az 1526 figurából álló Mohács 500 terepasztal.

Augusztus 27-én 17 órától a Csontváry Múzeumban Dr. Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója mutatja be a mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményeit.

Egy nappal később, augusztus 28-án 17 órától a JPM Néprajzi Múzeumában a „Mohács, Mohács, mit hoztál ránk…” című program tárgyakon, dalokon és balladákon keresztül vizsgálja, miként él tovább az ötszáz évvel ezelőtti esemény a népi emlékezetben.

A Mohács 500 programsorozat az emlékhétvégét követően is folytatódik. Szeptember 11–12-én harmadik alkalommal rendezik meg Pécsett a Kereszt és Félhold elnevezésű történelmi eseményt, amely tábori forgataggal, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, vívópárbajokkal, ostromjátékkal és belvárosi fáklyás felvonulással idézi meg a reneszánsz és a török kor világát.

A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvégét a Janus Pannonius Múzeum, a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület és a Kanizsai Dorottya Múzeum közösen szervezi. A részvétel ingyenes, a részletes program a Mohács 500 oldalon érhető el.

The post Több száz hagyományőrző idézi meg a mohácsi csatát a történelmi emlékhétvégén appeared first on BaHír.

Robbanás történt augusztus 25-én 14 óra körül egy mohácsi ipari telephely fatárolójában – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Az eddigi adatok szerint vélhetően az üzemanyag-ellátó rendszer tövében felgyülemlett, por állagú faanyag robbant be. A detonáció következtében mintegy 15 méter magas lángcsóva csapott fel.

A tűz útjában három dolgozó tartózkodott, mindannyian súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Ketten a kórházba szállításukat követően életüket vesztették, harmadik társuk életéért továbbra is küzdenek az orvosok.

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozást. A munkahelyi baleset pontos körülményeit szakértők és a munkavédelmi hatóság bevonásával vizsgálják.

Forrás: Baranya Vármegyei Rendőrség

The post Ketten meghaltak a mohácsi ipari telephelyen történt robbanás után appeared first on BaHír.

A tűzoltók egyik legkeményebb nemzetközi megmérettetésén a résztvevőknek teljes védőfelszerelésben, légzőkészülékkel kellett végrehajtaniuk az embert próbáló feladatokat. A versenyzőkre többek között toronyfutás, tömlőhúzás, súlyos gerenda elmozdítása, szlalom, vízsugárral végzett célba lövés, valamint egy 80 kilogrammos bábu célba juttatása várt.

Pasin Mihály már a döntőbe jutással is komoly eredményt ért el, a fináléban azonban minden várakozást felülmúlóan szerepelt. A pályát 2 perc 1,59 másodperc alatt teljesítette, amellyel korosztályában, a 18–29 éves versenyzők között az első helyet szerezte meg.

A mohácsi tűzoltó egyéniben aranyérmet, csapatban ezüstérmet nyert, míg a „Hybrid Tandem” kategóriában az amerikai Chelsey Gerardi oldalán bronzérmes lett.

– A három érem közül az aranyra vagyok a legbüszkébb, mert számomra ez annak a megerősítése, hogy a befektetett idő, energia és pénz meghozza a gyümölcsét – fogalmazott Pasin Mihály.

A kiemelkedő eredmény mögött hónapokon át tartó, heti több edzésből álló felkészülés állt. A mohácsi tűzoltó a verseny után sem áll meg: már a következő megmérettetésekre készül, hosszabb távon pedig szeretné Magyarországot a tűzoltósport élvonalában képviselni.

Sikeréhez a Tűzoltó Felszerelések csapata, Gárel Katának és Kemény Ambrusnak, valamint több támogatója, köztük az Izsódi Lászlónak nyújtott segítséget. Köszönetét fejezte ki edzőjének, Andrisnak, továbbá Tosinak, aki a Tatabányai Turul lépcsőfutóversenyen találkozott vele.

Pasin Mihály azt üzeni a tűzoltósport iránt érdeklődőknek: érdemes kipróbálni ezt a különleges sportágat, mert az nemcsak fizikailag teszi próbára a versenyzőket, hanem erőt, kitartást és közösséget is ad.

Forrás: Katasztrófavédelem Magazin

The post Történelmi siker: három érmet nyert Amerikában a mohácsi tűzoltó appeared first on BaHír.

A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva Sírba is reménysugárral szállni… címmel nyílik kortárs képzőművészeti kiállítás a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. A tárlat a történelmi tragédia emlékét mai művészeti eszközökkel idézi meg, miközben a veszteség mellett a remény gondolatát is középpontba állítja.

A Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó kiállításon a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusai, köztestületi tagjai és meghívott művészei vesznek részt. A harminc alkotó csaknem negyven művet mutat be, amelyek többsége kifejezetten erre az alkalomra készült.

Festmények, szobrok, üveg- és textilművek is láthatók

A látogatók rendkívül változatos művészeti anyaggal találkozhatnak: festmények, szobrok, textil-, fém- és üvegművek, valamint ötvös- és kerámiamunkák egyaránt helyet kapnak a kiállítótérben.

Az alkotók egységes méretkeretek között, de szabadon választhatták meg a felhasznált anyagokat, technikákat és művészi megközelítéseket. A különböző látásmódokat egy közös kérdés kapcsolja össze: miként lehet kortárs művészként megszólítani egy ötszáz évvel ezelőtti történelmi tragédiát?

A tárlat ötletgazdája és főkurátora Borbás Dorka Ferenczy- és Vármegye Prima-díjas üvegművész, designer, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. A kurátori munkában Regős Anna és Gulyás Judit működött közre.

A veszteség mellett a remény is megjelenik

A kiállítás címét Reményik Sándor Mohács után című verse ihlette. A választott sor egyszerre hordozza magában a gyász és a remény gondolatát, amely a teljes tárlat szemléletét meghatározza.

A kiállítás arra keresi a választ, miként őrizhető meg egy történelmi tragédia emléke úgy, hogy a veszteség mellett a reménynek is helyet adjunk.

A megnyitón dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Pécsi Regionális Műhelyének elnöke, valamint Borbás Dorka mond köszöntőt.

Az eseményen közreműködik a mohácsi Bartók Béla Vegyeskar, Imre Lajosné Ivánfi Márta vezényletével.

The post Kortárs művészek idézik meg a mohácsi csata emlékét appeared first on BaHír.

A Duna Aszfalt Zrt. és a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) megállapodott a „Mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megvalósítása” projektre kötött vállalkozási szerződés módosításáról.

A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy a korábbi éves, mérföldkőalapú elszámolás helyett visszatérnek a havi elszámoláshoz. Ez azt jelenti, hogy a teljesítésigazolások és részszámlák közvetlenül az adott hónapban elvégzett munkákhoz kapcsolódnak majd.

58,6 milliárd forintot fizet vissza a Duna Aszfalt

A felek 2026. június 22-ével bezárólag elszámoltak egymással, a szerződésmódosítást pedig a Duna Aszfalt Zrt. aláírta.

Az új megállapodás szerint az előleg összege a hátralévő vállalkozói díj 20 százaléka, vagyis nettó 45 milliárd forint lehet. A fennmaradó 58,6 milliárd forintot a Duna Aszfalt visszafizeti a megrendelőnek.

A közlemény szerint a műszaki ütemterv alapján a következő, várhatóan három hónapban elvégzendő munkák értéke meghaladja majd a most visszafizetett előleg összegét. Ezeket a kivitelező már havi elszámolás alapján nyújtja be.

A Duna Aszfalt azt is vállalta, hogy a teljesítésigazolások és részszámlák alapján fizetendő összegeket az előleg mértékénél nagyobb arányban csökkenti mindaddig, amíg erre az elszámolatlan előleg lehetőséget ad. A közlemény szerint ez további finanszírozási mozgásteret biztosít a megrendelő számára.

A 2×2 sávos kialakításról még folynak az egyeztetések

A pénzügyi és jogi kérdések rendezésével ugyanakkor még nem zárultak le a tárgyalások. A projekt jövőbeni műszaki tartalmáról tovább egyeztetnek a felek.

Ennek egyik legfontosabb kérdése a 2×2 sávos kialakítás. A közlemény szerint a cél az eredetileg tervezett műszaki tartalomhoz való minél teljesebb visszatérés, illetve egy olyan feladatmeghatározás kialakítása, amely műszakilag megvalósítható és hosszú távon is megfelelően szolgálja a térség közlekedését.

Kerékgyártó Attila, a Duna Aszfalt Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a tárgyalások konstruktív légkörben zajlanak, és előremutató döntés volt, hogy a gyorsabban rendezhető jogi és pénzügyi kérdéseket különválasztották a hosszabb egyeztetést igénylő műszaki tartalomtól.

Közben látványosan halad a híd építése

A pénzügyi és műszaki egyeztetések mellett a felfüggesztéssel nem érintett munkaterületeken folyamatos a kivitelezés.

A mohácsi oldalon a mintegy 2700 tonnás, hozzávetőleg 700 tonna acélt tartalmazó mederhídszakaszt már 107 méterrel előretolták, így a hatalmas szerkezet már a Duna fölé ér. Közben a következő tolási szakasz hídelemeinek előkészítése is zajlik.

Az újmohácsi oldalon a B2 jelű ártéri híd első, 60 méteres előretolását is sikeresen elvégezték. A mederpillér alapját képező hat kéregelemből négyet már beemeltek a Duna medrébe, jelenleg pedig a mederpillér vasszerelésén dolgoznak, az átlagos vízszint alatt mintegy hét méterrel.

Az úthálózat építése is folytatódik. Június elején már átadták a forgalomnak a Busó körforgalom és az M6-os autópálya közötti négysávos útszakaszt. A Busó körforgalom és a mederhíd között a főpálya töltése és további három híd épül, miközben a közművezetékek kiváltása már 90 százalékban elkészült.

Az Ipari út lezárásával megkezdődött a kerékpáros aluljáró építése az Inkubátorház közelében, az alföldi oldalon pedig elkészült az ártéri híd szerelőtere, és megkezdődött a töltés alapozása is.

756 méteres híd és 28 kilométernyi út épül

A Mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat Magyarország egyik legnagyobb folyamatban lévő közlekedési beruházása. A projekt részeként egy 756 méter hosszú, három hídszakaszból álló Duna-híd, mintegy 28 kilométer közút, valamint több további híd és műtárgy épül.

A beruházás az M6-os autópályát köti majd össze az 51-es főúttal, állandó közúti kapcsolatot teremtve a Duna két partja között Mohácsnál.

A kivitelezés 2024 szeptemberében kezdődött, a különböző munkafolyamatokban a közlemény szerint eddig több mint 1500 ember vett részt. A beruházás hosszabb távon a Pécs–Mohács–Baja–Szeged közlekedési kapcsolat erősítésében is fontos szerepet kaphat.

The post Havi elszámolásra térnek át a Mohácsi Duna-híd építésénél – 58,6 milliárd forintot fizet vissza a Duna Aszfalt appeared first on BaHír.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kabinet szükségesnek tartja a Mohácsnál épülő új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat teljes körű felülvizsgálatát. Az indoklás szerint a korábbi forgalmi és megvalósíthatósági tanulmányok alapján nem egyértelműen alátámasztott a beruházás eredetileg tervezett, kétszer kétsávos kialakítása.

A kormány ezért arra kérte a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával vizsgálja át a projekt előkészítését, a korábbi döntéseket, valamint a szerződésmódosításokat is. A felülvizsgálat koordinálásával Vitézy Dávidot bízták meg, akinek augusztus 31-ig kell javaslatot készítenie a beruházás további műszaki és pénzügyi lehetőségeiről.

A vizsgálat során azt is értékelik, hogy a jelenlegi műszaki tartalom csökkenthető-e ésszerű módon. Ennek részeként megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a híd, valamint a híd és az 51-es főút közötti útszakasz a jelenlegi kétszer kétsávos helyett kétszer egysávos kialakítással valósuljon meg.

Vitézy Dávid közösségi oldalán a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél annak áttekintése, hogy a beruházás milyen formában valósítható meg a lehető legracionálisabb műszaki tartalommal és költségszinten. A miniszter jelezte, hogy a felülvizsgálat nemcsak a forgalmi előrejelzésekre, hanem a projekt előkészítésére és a korábbi szerződésmódosításokra is kiterjed.

A kormányhatározat szerint a vizsgálat lezárásáig a projekt azon részein, ahol a műszaki tartalom módosítása felmerülhet, a kivitelezési munkákat felfüggesztik. Az elkészült javaslatok alapján október végéig születhet döntés a beruházás további sorsáról.

A döntésre reagálva Hargitai János, Mohács térségének országgyűlési képviselője bírálta a felülvizsgálatot. Álláspontja szerint a beruházás jelentősége túlmutat a jelenlegi forgalmi adatokon, és a térség hosszú távú gazdasági fejlődését, valamint közlekedési kapcsolatait szolgálja. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt egyes elemei már előrehaladott állapotban vannak.

A Fidesz országos közleményben is reagált a kormány döntésére. Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója azt közölte: a Fidesz azt várja a kormánytól, hogy az eredeti műszaki tartalommal valósítsa meg a mohácsi hidat és a kapcsolódó fejlesztéseket. A közlemény szerint a beruházás megítélésekor a forgalmi szempontok mellett Magyarország hosszú távú nemzetstratégiai érdekeit is figyelembe kell venni.

A Mohácsnál épülő új Duna-híd a dél-dunántúli térség egyik legjelentősebb közlekedési beruházása. A fejlesztés célja a Duna két partjának összekapcsolása, a térség közlekedési kapcsolatainak javítása, valamint a gazdasági fejlődés elősegítése. A most elrendelt felülvizsgálat eredménye várhatóan meghatározza, hogy a projekt az eredeti tervek szerint vagy módosított műszaki tartalommal folytatódhat-e a következő hónapokban.

The post Felülvizsgálják a mohácsi Duna-híd beruházását, egyes munkálatokat felfüggesztenek appeared first on BaHír.

A rendelkezésre álló információk szerint a férfi két munkagép közé szorult a munkaterületen. A balesethez azonnal riasztották a mentőket, és mentőhelikopter is érkezett a helyszínre.

A mentőszemélyzet hosszú ideig, több mint egy órán keresztül küzdött a férfi életéért, azonban minden erőfeszítés ellenére sem sikerült megmenteni, a sérült a helyszínen meghalt.

Úgy tudni, hogy a hatóságok vizsgálják a tragédia körülményeit. A rendőrség a munkaügyi hatósággal közösen indított eljárást annak tisztázására, hogy történt-e szabálytalanság, illetve terhel-e valakit felelősség a baleset miatt.

The post Halálos baleset történt tegnap a mohácsi híd építkezésén appeared first on BaHír.

A rendőrség a DELTA Program keretében tartott ellenőrzést a napokban Mohácson, a szőlőhegy környékén, amikor megállítottak egy autót. A jármű vezetője nem volt ismeretlen a hatóságok előtt: korábban már kapcsolatba hozták egy helyi drogbandával, amely ellen 2025 februárjában összehangolt akció során léptek fel a rendőrök.

A férfit akkor kábítószer-kereskedelem gyanújával vették őrizetbe, majd letartóztatták, azonban időközben szabadlábra került. Úgy tűnik, ez sem volt elég visszatartó erő: a mostani ellenőrzés során az autó átvizsgálásakor fehér, kristályos, droggyanús anyagot találtak, amelyet a gyanú szerint a sofőr és utasa értékesítési céllal szerzett be.

A nyomozás itt nem állt meg: a rendőrök elfogták a 32 éves férfi testvérét is, aki a gyanú szerint szintén részt vett a kábítószer-kereskedelemben. A három férfit kihallgatásukat követően őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat. Az ügyben a Mohácsi Rendőrkapitányság folytat nyomozást.

A rendőrség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kábítószerek hatása kiszámíthatatlan, használatuk akár tragikus következményekkel is járhat.

Ha droggal kapcsolatos bűncselekményről van tudomása, névtelenül is bejelentést tehet a Telefontanú zöldszámán (06-80-555-111), vagy a 112-es segélyhívón.

Forrás: Baranya Vármegyei Rendőrség

The post Nem hagyta abba: szabadulása után újra droggal bukott le egy mohácsi férfi appeared first on BaHír.

Az egységek a kiérkezést követően azonnal felderítést végeztek, majd több irányból kezdték meg a beavatkozást. Miközben a lángok megfékezésén dolgoztak, a tűzoltók légzőkészülékben hatoltak be az épületbe, hogy felkutassák a bent rekedt fiatalokat.

A mentés minden percben kritikus volt: az egységek áramtalanították az épületet, elzárták a gázvezetéket, és megszervezték a kimenekítési műveletet. A tűzoltók összehangolt munkájának köszönhetően sikerült gyorsan átvizsgálni az épületet és biztosítani a helyszínt.

A történtek ugyan egy vármegyei ellenőrző gyakorlat részeként zajlottak, ám a szituáció minden részletében egy valódi vészhelyzetet modellezett. Az ilyen felkészítések célja, hogy a tűzoltók éles helyzetben is gyorsan, összehangoltan és hatékonyan tudjanak beavatkozni.

A szakemberek szerint ezek a gyakorlatok kulcsfontosságúak: ilyenkor derül ki igazán, mennyire működik az együttműködés, a döntéshozatal és a beavatkozási taktika. Egy dolog azonban minden helyzetben változatlan: amikor valóban baj van, a tűzoltók felkészülten érkeznek.

A gyakorlatról készült videó a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook-oldalán is megtekinthető.

Forrás: BVKI

The post Drámai percek Mohácson: négy fiatal rekedt benn egy kollégiumban, a tűzoltók versenyt futottak az idővel appeared first on BaHír.