Április 12-13-án kerül sor a Siklósi Városnapokra. A mai nap pedig pár szervező által közzétett plakátokból kiderült, hogy kik lesznek az ismertebb fellépők.
A 12-i napon Majka fog fellépni, valamint Szikora Robi és az R-Go gidák is szórakoztatják a közönséget. Szombaton pedig Sipos F. Tamás és Kozsó lesznek az est fénypontjai.
Természetesen nem kizárólag ők lépnek fel a rendezvényen. A délutáni programban helyi zenekarok és előadók is fellépnek, mint például a Siklósi Ifjúsági Fúvózenekar, a Tenkes Vegyeskar és a Tenkes Szőlőszemei Fúvózenekar.
Sokak által felmerült kérdés volt már, hogyha az ellenzéki pártfinanszírozást ilyen szigorúan büntetik, akkor a CÖF és a Megafon – akik a kampányidőszak alatt külön-külön milliárdos, ill. több százmilliós költést produkáltak, hogy úszhatták meg. Az ÁSZ azonban választ adott erre a kérdésre. Már ha lehet válasznak nevezni ezt…
A CÖF és a Megafon kampánytevékenységét is vizsgálta az ÁSZ, de ott nem talált olyan problémákat, mint az ellenzéki kampányban – magyarázta Windisch László a sajtó képviselőinek tartott keddi háttérbeszélgetésen.
A Telex beszámolója szerint az ÁSZ nem vizsgált többet annál, mint amit az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje és az MMM vezetője is állított, vagyis ahogy Márki-Zay nyilatkozta: „volt egy MMM-számla, ami a központi kampány működtetését szolgálta”. A jelentés pedig, mondta Windisch, azt állapította meg, hogy Márki-Zaynak ez az állítása igaz, viszont ez azt jelenti, hogy a hat ellenzéki párt tiltott kampányfinanszírozást fogadott el egy civil szervezettől.
Az nem baj, ha valaki kampányol…
Windisch László szerint világszerte azt tapasztalni, hogy a kampányidőszakokban is a politikai üzenetek leghangosabb közvetítői kevésbé a pártok, sokkal inkább sajtóorgánumok, a közösségi média, influenszerek, agytrösztök, kutatóintézetek, civil szervezetek töltik be ezt a szerepet. Ezt az ÁSZ elnöke proxykampánynak nevezi, amiben – mint ezt nagyon sokszor elmondta – a sajtó is részt vesz, többször emlegetve a kormánytól független orgánumokat, bár egyszer az Origót is megemlítve. Azzal viszont Windisch szerint nincs semmi baj, ha pártokon kívüli szervezetek is folytatnak kampánytevékenységet.
Az elnök prezentációjában kiemelt jogi definíció szerint a kampánytevékenység a következőt jelenti: „kampányeszköz kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlése céljából”. Ebbe a plakátolástól a politikai hirdetésekig és gyűlések szervezéséig sok minden beletartozik. Windisch László elmondása szerint viszont ezzel egészen addig nincs semmi baj, amíg egy civil szervezet, influenszer, elemzőintézet, sajtótermék vagy magánszemély ezt saját elhatározásából, saját kútfőből, a saját értékrendjének megfelelően teszi. Ez a sajtó-, szólás- és véleményszabadság lényege, így nem szabad bélyegként egyes szervezetek homlokára sütni, hogy kampányoltak.
Az anyagi támogatás már baj…
Ez nem tiltott dolog. Ami viszont tilos, az az, ha a pártok támogatást fogadnak el, közvetlenül pénz vagy egyéb anyagi támogatás formájában. Az pedig, ha egy kampányoló szervezet és az általa támogatott párt között összehangoltság állapítható meg, már ilyen tiltott kampányfinanszírozásnak minősül.
A hatpárti együttműködés esetében az ÁSZ jelentése szerint mindkettő megvalósult, mert az MMM fizette a pártok költségeit, és nem közvetlen anyagi támogatás formájában is.
Amíg ebben semmi más összehangoltság nem állapítható meg a kampányoló szervezet által támogatott pártokkal, addig nincsen szó tiltott kampányfinanszírozásról a mai jogszabályok szerint. Az elnök diáin egy egész lista volt látható arról, hogy az MMM és a hat ellenzéki párt milyen formában működött együtt. A pénzt adó civil szervezetnek és a kampányoló pártoknak
volt közös miniszterelnök-jelöltje,
összehangolt kampánytevékenysége, amit a kampánytanács formájában szervezetten, intézményesen végeztek,
voltak közös kampányanyagai,
közösen fizetett rendezvényei
és mindezt a civil szervezet finanszírozta.
Windisch László azt mondta, a CÖF és a Megafon tevékenységét is vizsgálták, és azt állapították meg, hogy ezeknél a fenti lista egyik eleme sem volt meg: az ÁSZ nem találta intézményes együttműködés, közös miniszterelnök-jelölt, közös kampányanyagok, közösen finanszírozott rendezvények és párttámogatás nyomát.
Csak kérdezni tudnak…
Az ÁSZ nem nyomozó szerv, nem titkosszolgálat, alapvetően dokumentumok bekérésével tud operálni. Ha alá tudják támasztani akár tanúkkal, akár dokumentumokkal, hogy volt informális együttműködés pártok és civil szervezetek vagy mások között, ahol közösen határoztak arról, hogy milyen politikai tevékenységet folytasson egy párttól független jogi személy, akkor megállapítható lenne a tiltott támogatás. De azon kívül, hogy az ÁSZ megkérdezi a résztvevőket, ennek kiderítésére nincs eszköze. Mivel a CÖF és a Megafon a megkérdezésre nemmel válaszolt, további vizsgálatnak nem volt helye.
Ezzel a kör bezárul. Most már csak arra leszek kíváncsi, hogy a következő bűnelkövetőt, akit elkap a rendőrség, és letagadja a cselekményét, elengedik-e mondván, nincs más nyomozásnak a helye. Illetve vajon tavasszal az adózásom során elég lesz-e annyit mondanom a NAV-nak, hogy nem csaltam adót ahhoz, hogy soha többet ne ellenőrizzék ezt nálam. Mert ha ezekre a kérdésekre nem a válasz, akkor ez az indoklás több mint komolytalan.
Tavaly nyár végén, négy hónappal azután, hogy kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekmények eltussolásában segédkező igazgatóhelyettesének, az erdélyi származású K. Endre szülőfalujába ment nyaralni Novák Katalin – írja a 24.hu.
A Hang.hu a lemondott köztársasági elnök Facebook-fotói alapján azonosította be, hogy Novák és családja 2023 augusztusában több napot töltött Zabolán. Novák a képekhez fűzött kísérőszövegekben a települést nem, csak Erdélyt jelölte meg helyszínként, de látható, hogy meglátogatta a zabolai Mikes kastélyt is.
A magyar sajtóban már több helyen megjelent, hogy a kastély rendbe hozásához a magyar adófizetők jelentős összeggel, legalább egymilliárd forinttal járultak hozza. Az adófizetők pénze egy olyan exkluzív luxusszállodához vándorolt, amely a környéket járó turisták számára nem látogatható, a zárt magánterületre kizárólag a szállóvendégek mehetnek be. A lap értesülései szerint a kastély Angliából hazatelepült tulajdonosai szoros kapcsolatot ápolnak K. Endre családjával.
A Sándor-palota sajtóosztálya a Hang.hu megkeresésére azt közölte, hogy Novák Katalin 2023 augusztusában Zabolára magánprogramra, családi nyaralásra utazott, amit maga finanszírozott, K. Endre a nyaralás során nem került szóba.
Fodor Zsóka és Várkonyi András évtizedek óta játszanak együtt, pályafutásuk során rendszeresen alakítottak házaspárokat is a képernyőkön vagy a színpadon. Legutóbb az Örök szerelem című darabbal járták az országot, az előadásuk viszont eltűnt a színlapról, méghozzá azért, mert úgy tűnik, a felek megszakították a közös munkát.
Várkonyi András a 24.hu cikke alapján azt nyilatkozta, hogy szakmai okai vannak a munkakapcsolat megszűnésének, ami Zsóka viselkedésében keresendő.
„Még ősszel történt. Le volt kötve két olyan előadásunk is, amit a Zsóka nemcsak nekem, hanem a szervezőnek is letagadott. Azt mondta, nem keresték meg, pedig még kérdezte is, hogy ugye, ezek nem falunapok, mert azokat nem szereti. A szervező mondta, hogy ezek rendes színházi előadások. Majd Százhalombattán és Mátészalkán sem jelent meg. Én ott voltam, vártam a kezdést, a nézők már bent ültek (…) Zsóka pedig nem jött, hiába ment hozzá a sofőr. Letagadta az egészet. Nekem pedig nem küldött egy üzenetet sem. Ez nemcsak emberi probléma, hanem szakmai is”
Fodor Zsóka ugyanakkor tagadja a vádakat.
„Én csupán egyetlen esetről tudok, amikor valóban nem mentem el egy előadásra. Az is évekkel ezelőtt történt, és azért nem voltam ott, mert nem értesítettek a munkáról. András viszont két, tavaly ősszel történt fellépést emleget (…) Kínomba már nem is tudom, hogy mit csináljak. Olyan döbbenetes és szürreális ez az egész (…) Belém akart rúgni, de én nem akarok visszarúgni. 40 éve szeretem az Andrist! Az utóbbi pár évet leszámítva.„
Az igazság tehát várat magára, ám úgy tűnik, közös fellépés ebből egy darabig nem lesz.
A Szegedi Rendőrkapitányság 06010-157/214/2024. számon körözési eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Cabai István Mátyás ügyében. A rendőrségre érkezett bejelentés szerint a 78 éves férfi 2024. február 19-én szegedi otthonából ismeretlen helyre távozott, és azóta életjelet nem adott magáról. Cabai István Mátyás 178 cm magas, erősebb testalkatú, zöldesszürke szemű, a haja pedig őszes. Az eltűnésekor zöld félkabátot, kék farmernadrágot, fekete csizmát, baseball sapkát viselt, továbbá volt nála egy hátizsák is.
A Szegedi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható férfi jelenlegi tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen bármelyik rendőri szervnél. Telefonon a névtelenség megőrzése mellett bejelentés tehető a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság 06/62/562-400-as hívószámán, továbbá a 06-80/555-111-es „Telefontanú” zöldszámán, valamint a 112-es központi segélyhívó telefonszámon is.
A ma reggel 9 órakor kezdődő pécsi közgyűlésben szólalt fel napirend előtt Dr. Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, aki ezt követően sajtótájékoztatót is tartott a városháza előtt.
Keresztes elmondta, hogy bár Lázár János építési és közlekedési miniszter ez év elején jelentős átalakításba kezdett országos szinten a helyközi közösségi közlekedést illetően, de arról továbbra is mélyen hallgat, hogy a vidéki városok egyáltalán nem kapnak a kormánytól támogatást a helyi közlekedés finanszírozásához. Így tehát többek között Pécs, Debrecen, Kaposvár, Szeged és más városok sem számíthatnak a kormányra.
Sajtótájékoztatójában megemlítette, hogy több fórumon tett fel kérdéseket ezzel a témával kapcsolatban az illetékeseknek, amelyek arra vonatkoztak, hogy mikor kapják meg végre a vidéki városok a hiányzó forrásokat, válaszokat azonban nem kapott.
Elmondta, hogy levelet írt a pécsi közélet szereplőinek, ebben pedig arra kérte őket, hogy félretéve a pártpolitikai vitákat, lépjenek fel közösen a közösségi közlekedés finanszírozásának ügyében.
A képviselő üdvözölte, hogy néhány válasz is érkezett már a megkeresését illetően. Név szerint említette Tóth Bertalan szocialista képviselőt, valamint elmondta azt is, hogy egy fideszes képviselő is pozitívan nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.
Indítványozni fogja, hogy egyeztetve a városvezetéssel, tartsanak megbeszélést arról, hogy milyen formában lenne indokolt, hogy a város megkapja ezeket a forrásokat, majd ezt követően egy közös, pártpolitikától független indítvánnyal forduljanak Lázár János miniszterhez. Bízik abban, hogy Pécs példát fog tudni mutatni más városoknak is ebben az ügyben. – mondta.
Egy másik fontos ügyet is megemlített, amelyről a pécsi közgyűlésben is beszélt a mai napon, ez pedig az akkumulátorgyártás és a kormány ezirányú stratégiájával kapcsolatban meglévő nyitott kérdések.
Mint az köztudott, Bicsérd térségében a kormány a tavalyi évben egy beruházási célterületet jelölt ki. Ezt követően Keresztes azonnal felkereste az illetékeseket, hogy megtudja, milyen befektetőt szeretne a kormány erre a területre hívni. Ezekre a kérdéseire azt kapta válaszul, hogy a kormány a helyi fideszes képviselőkkel fog egyeztetni, őket azonban hiába kereste, válaszra sem méltatták. – mondta a képviselő.
Keresztes elmondta, hogy múlt évben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is feltette az Országházban a bicsérdi területre vonatkozó kérdéseket. A miniszter pedig azt válaszolta, hogy nem tárgyal a kormány akkumulátorgyártóval, arra kérdésre, hogy mi a konkrét beruházási szándék viszont továbbra sincs válasz.
A mai napon a közgyűlésben napirend előtti felszólalásában arra kérte a helyi kormánypárti frakciókat, hogy segítsenek megszólítani Pécs és Baranya fideszes képviselőit, hogy kiderüljön végre, hogy milyen beruházás érkezhet az említett területre.
Elmondta, hogy természetesen mindenki, aki szívén viseli Pécs sorsát, támogatja, hogy új beruházások érkezzenek, mivel szükség van az új munkahelyekre, de világos az is, hogy nem fogadható el olyan gyár vagy beruházás, ami az itt élők egészségét, Pécs város legfontosabb vízbázisait veszélyeztetné. Példaként megemlítette Tiba István fideszes országgyűlési képviselő esetét, aki nyilvánosan jelezte Szijjártó Péternek, hogy a kormány ne vigyen a választókerületébe akkumulátorgyárat vagy olyan beruházást, ami veszélyezteti a lakosság egészségét.
Megszólította Hoppál Pétert is és elmondta, hogy ha a kormánypárti képviselőnek fontos volt, hogy Balog Zoltán és Novák Katalin melletti kiállását jelezze, akkor itt lenne az ideje, hogy kiálljon végre a pécsiek mellett is.
A sajtótájékoztató végén elmondta, hogy köszöni a város jegyzőjének, hogy biztosította a lehetőségét annak, hogy ma felszólalhatott a pécsi közgyűlésben, miután Péterffy Attila polgármester valamilyen okból a szervezeti és működési szabályzat ellenére nem akarta engedni ezt.
Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden Budapesten.
A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus elmondta, hogy az EU több területen is „kötelező magatartás szabályokat” akar bevezetni. Elfogadtak egyebek között egy uniós médiaszabályozásra vonatkozó jogszabályt, ami tagállami, sőt alapvető uniós rendelkezéseket is nyíltan megsértő előírásokat tartalmaz – magyarázta.
A tömegtájékoztatás állami hatáskör
Rámutatott, az unió alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy a tömegtájékoztatás szabályozása tagállami, nemzetállami hatáskör, az új uniós szabály mégis kötelező előírásokat fogalmaz meg a tömegtájékoztatásban dolgozók szerkesztői munkájára vonatkozóan. Mint mondta, a szóban forgó törvény létrehoz egy uniós hatóságot is, ami kötelező érvényű döntéseket hozhat a tömegtájékoztatás működését illetően, így az EU lépéseket tehet a kifogásolt tartalommal kapcsolatban.
Egy másik előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát – folytatta a képviselő, kiemelve: a szabály „a genderideológiai őrülettel kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat” is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy „az anya nő, az apa férfi”, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet.
Deutsch Tamás közölte: az EU a „neki nem tetsző” vélemények kiiktatása érdekében átalakítaná a politikai reklámokra vonatkozó szabályozást is. Az új jogszabály azt a „faék egyszerűségű” célt tűzte ki, hogy pontosan megmondják, miről beszélhetnek a pártok egy politikai kampányban.
A kormánypárti politikus beszámolója szerint „az asztalon fekszik” az európai pártokról, azok finanszírozásáról szóló jogszabály módosítása is. Ez arról szól, hogy a páneurópai, vagyis nemzetállamokat átívelő szervezettel működő politikai pártoknak írásos garanciát kell adniuk arról, hogy minden tagpártjuk elismeri a jogszabályban előírt uniós alapértéket. A garanciák betartását hatóság is ellenőrzi, amely korlátozhatja a pártok működését, sőt akár az európai parlamenti választásokon való indulásukat is – jegyezte meg.
„Mi tudjuk, mi a diktatúra…”
Deutsch Tamás szavai szerint a véleményszabadság elleni támadás nem negatív utópia, és nem tervezet, hanem létező, rémisztő valóság. A normaalkotás megtörtént, az említett rendelkezések hónapokon belül, vagy legkésőbb egy-két éven belül hatályba léphetnek valamennyi uniós tagországban, jogi és pénzügyi szankciókkal büntetve az eltérő véleményeket – hangoztatta.
„A feladatunk nem kevesebb, mint megérteni azt, hogy ha a személyes, közösségi, nemzeti és európai szabadságunkat támadás éri, akkor az ellen küzdeni kell” – jelentette ki a képviselő, hozzátéve: a támadások elhárítása „szabadságküzdelem.”
Deutsch Tamás beszélt arról is: „minket az különböztet meg a nyugat-európaiaktól, hogy éltünk olyan rendszerben, ami tényleg diktatúra volt, ami nemcsak a véleményt, hanem a véleménymondót akarta kiiktatni.” „Mi pontosan tudjuk, mit jelent küzdeni a szabadságért” – hangsúlyozta.
A képviselő szavai szerint a szabadság valahol ott kezdődik, „amikor nemcsak megengedik, hogy szeressen a hozzám közel állókat, szeressem a hazámat vagy megvalljam az istenfélő gondolataimat, hanem szabadon beszélhetünk is minderről.”
Hangsúlyozta továbbá: kizárólag joguralom mentén, jogállami technokráciával nincs jogállamiság.
Minden év elején elindul a Dal, melyben Magyarország az év slágerét keresi. Ennek korábban volt egy másik komoly funkciója: az adott évi Eurovíziós Dalversenyen a győztes dal képviselte Magyarországot. 2020 óta azonban ez a funkció megszűnt, ugyanis Magyarország bejelentette, hogy nem indul az Eurovíziós Dalversenyen. Arról, hogy ez mennyire volt helyes döntés, lehet vitatkozni, ám a tény ettől még tény marad: azóta a Dal olyan vesszőfutásba kezdett, amire alig-alig kíváncsiak az emberek. Ennek az okait próbálom összegyűjteni.
Egyszerre dalverseny és tehetségkutató
2012 és 2019 között a Dal-nak volt egy olyan öngerjesztő folyamata, ami nagyon jót tett a műsornak. Az Eurovíziós szereplés egy olyan motiváció volt, ami igazán befutott énekeseknek és zenekaroknak is sokat jelentett, így ők is elindultak. És itt nem csak a populáris előadókról beszélünk, hiszen láthattuk például a Depressziót is a műsorban. Az ismert előadók pedig generálták azt, hogy az ő rajongóik is a TV elé ültek. És itt sem csak a médiában ismert előadókról beszélünk: a TV-ben kevesebbet szereplő, ám a saját közegében népszerű Leander Kills például sok embert ültetett le a TV elé, ez a közönségszavazatokból is látszott.
Ez az oldal pedig generált egy másikat is: a nézettség miatt olyan kevésbé ismert előadók is megjelentek a palettán, akiknél valószínűleg nem volt igazán reális a Dalversenyre való kijutás (bár ByeAlexnek sikerült), de a nagy nézettség generált egy olyan országos ismertséget, ami a zenei karrierjüket előrébb vitte. Gondoljunk mondjuk a Honeybeastre vagy a Konyha zenekarra. Egyiküket sem ismertük igazán a műsor előtt. Így bár műfaját tekintve ez nem egy tehetségkutató műsor volt, mégiscsak ellátta ezt a szerepet is.
Eurovízió nélkül ez befuccsolt
Amikor megszűnt az Eurovíziós szereplés, a motiváció azért lecsökkent. 2020-ban ez még annyira nem volt érezhető, mert a győztes nyereményének értéke közel 75.000.000 forintnyi koncertezés, lemez és más produkciós nyeremények voltak. Ugyanakkor ez 2021-től változott. A győztes 10.000.000, a 2-4. helyezett 5.000.000, az 5-8. helyezett 1.000.000 forint jutalmat kapott.
Persze a 10.000.000 forint nem rossz pénz. Az 5.000.000 is még oké, de nézzük meg picit az 5-8. helyezett jutalmát annak tükrében, hogy2023-ban milyen gázsiai voltak a művészeknek. Néhány példa olyan előadóknál, akik szerepeltek a Dalban vagy sokat szerepeltek Pécsen (2023-as adat):
Csézy: 30 perces félplayback – 520 ezer forint
Delta: 90 perces koncert – 1 millió 650 ezer forint
Dér Heni: 30 perces félplayback – 630 ezer, 60 perces kiskoncert – 1 millió 500 ezer forint, 70-90 perces nagykoncert – 2 millió 150 ezer forint
Keresztes Ildikó: 60 perces koncert – 1 millió 690 ezer forint
Pál Dénes: 30 perces félplayback – 410 ezer forint, 45 perces félplayback – 440 ezer forint, 60 perces kis koncert (4fő) – 680 ezer forint
Tóth Vera: 70-80 perces koncert – 2 millió 280 ezer
Vastag Tamás: 30 perces félplayback – 420 ezer forint
Berkes Olivér: 70-80 perces élő koncert – 1 millió 270 ezer forint
Látható tehát, hogy az 1.000.000 forintos nyeremény ezen a szinten már nevetséges, 1-2 koncert alatt szinte mindenki többet keres ennél. És hangsúlyozom, ez az 5-8. hely, tehát aki döntőbe se kerül, még ennyit sem kap.
Ez látszódik is. Amikor megnéztem az idei 40-es listát, körülbelül 3-4 előadó volt számomra ismert (meg persze Győrfi Annáék, de ők azért, mert pécsiek), a többiekről még sosem hallottam. Régebben ilyen azért sosem volt.
Tehetségkutatóként jó lenne, de…
A korábbi két funkcióból az egyik látható módon megszűnt, hiszen mint dalverseny a komolyabb előadók kiszállásával funkcióját vesztetté vált. Megmaradt azonban a tehetségkutató jellege, legalábbis a jelentkezők alapján: kezdőbb, illetve kevésbé ismert szereplők számára ugyanis még mindig motiváló lehet akár háromszor fő műsoridőben szerepelni a közmédiában.
A baj csak az, hogy a komoly jelentkezők hiánya a nézettségre is hatással volt. Ha számszerűen nézzük, akkor is a kezdeti millióközeli nézettségből ma már pár százezres lett. De ez nem feltétlenül szerencsés összevetési alap, mert maga a TV-nézés is csökkent a lakosság körében.
Ugyanakkor, ha a nézettségi rangsorokat nézzük, akkor is egyértelmű a bukás. A DAL 2012 és 2019 között 5 alkalommal a heti 10 legnézettebb műsor között volt, de a 42 adásból összesen 2 olyan volt, ami nem került be a TOP30-ba. A 42 adásból 26 a 10-20. hely között volt. Az utolsó évben már voltak válságjelek, de azért abban az évben is a döntő a TOP20-ba került, és az összes többi adás a TOP30-ba.
2020 óta a DAL egyetlen egy TOP10-es eredményt sem hozott és TOP20-ast is összesen egyszer. 16 alkalommal a 20-30. hely között ott volt, de 10 alkalommal a TOP30-ból is kiszorult. 2023-ban pedig megtörtént az, amire talán senki sem számított: a döntő volt a legkevésbé nézett műsor az összes közül. Ez annak tükrében furcsa, hogy a DAL-t megelőző szombat esti showműsor, a Csináljuk a Fesztivált minden epizódja TOP20-as eredményt produkált, az Agárdi Szilvia győzelmével zárult döntő meg 633.000 nézővel az 5. helyen zárt. A DAL döntőjét 164.000 nézőt vonzott, de a legnépszerűbb adás nézettsége is alig érte el a 275.000 embert. Ez mindent elmond.
Persze az igaz, hogy az egész DAL konstrukciója tehetségkutatónak nem alkalmas. Hiszen amíg az első alkalommal még csak-csak meghallgatja az ember a dalokat, másodszorra ugyanarra már jóval kevesebben kíváncsiak, a nemzetközi tét miatt meg a győztesre is egyre kevesebben kíváncsiak, főleg, mert ennyi idő alatt nem tudja igazán megkedvelni sem az ember a szereplőket. Igazából a tehetségkutatóknál ez a konstrukció a kilencvenes évek végén számított korszerűnek, így most újra előhozva nem csoda, hogy nem tud eredményt produkálni.
Mi a megoldás?
Jó kérdés, hogy mivel lehetne ezt a folyamatot visszafordítani? Szerintem leginkább azzal, ha visszatérne Magyarország az Eurovízióra és akkor ez a folyamat lassan, de biztosan visszaállhatna a megfelelő ütembe. Persze ehhez az is kellene, hogy azokat a problémákat, amik a műsorban megjelentek – következetlen zsűrizés, nem arányos szavazás – kiküszöböljék. De megoldható lenne.
A másik megoldás, hogy megpróbálnak egy új műsort alkotni, ami a tehetségkutatásról szól. Persze nem ennyi versenyzővel, hanem 8-10-zel, akik végig viszik a 6-8 adást. Akár lehetne olyan is, ahova csak saját dalokat lehet hozni, nem feldolgozásokat. Szerintem ez kifejezetten menő lenne és egy teljesen újszerű műsort hozna, ami sokakat érdekelne és – a szó pozitív értelmében – megosztani a lakosságot. De egyetlen dal folyamatos előadásával ez nem elérhető. Mert arra másodszor már kevesebben kíváncsiak, harmadszor meg még kevesebben.
Magyar Péter, Varga Judit exférje a média középpontjába került. És lehet nem csak a oda. Sokan vannak ugyanis, akik úgy vélik, hogy az általa kiadott és még meglévő információk akár veszélybe is sodorhatják az egykori kormányzatnak dolgozó embert. Ő maga szerint azonban ezek a félelmek nem reálisak.
„Természetesen kapok válogatott fenyegetéseket a sok ezer támogató üzenet mellett. Biztonsági szakemberek 24 órás védelmet javasoltak és ajánlottak a helyzet komplexitása és az általam kritizált/megtisztítani kívánt körök ereje és veszíteni valója miatt. Én továbbra is hiszem, hogy erre Magyarországon 2024-ben nincs szükség, vagy ha mégis, akkor a nyilvánosság ereje megvéd” – írta kedd reggeli posztjában Magyar Péter a Facebookon. – „Tudom, hogy jogi eljárások tömkelegét fogják indítani/kreálni ellenem. Ez a folyamat már el is indult. És nyilván még számíthatok újabb és újabb kreált vádakra, lejáratásokra, hogy ellehetetlenítsék az életemet és minden módon lejárassanak. Hálás vagyok a neves ügyvéd kollégáknak a felajánlott segítségért, illetve a jogász évfolyamtársaim támogatásáért. És persze köszönök minden pozitív üzenetet, imát és drukkot”.
Magyar Péter hozzátette: sokan kérdezik, miért kezdte ezt el, mi a cél, hova szeretne eljutni. „Hiszek abban, hogy az igazság szabaddá tesz. Nem a rombolás a célom, hanem valami újnak a felépítése. Nyilván ez egyedül nem lehetséges, de szerencsére érezhetően tömegek gondolják azt, hogy a jövőt most írjuk és hogy a jövő valóban elkezdődött” – adta meg a válasz a posztban.
Szentgyörgyvári Péter siklósi várkapitány ezúttal nagyobb területet szemelt ki magának. Ugyanis elindul pécsi polgármester-jelöltként.
Először a PécsAktuál vette észre az énekes-várkapitány FB oldalán, hogy videót tett közzé, melyben kijelenti, el kíván indulni a következő választáson és Pécs polgármestere szeretne lenni. A videó után nem sokkal közzétette a politikai oldalának elérhetőségét is.
Hogy pontosan milyen színekben indul, az még kérdés. Lehetséges a független jelölés, de egyes híresztelések szerint akár még a Fidesz-KDNP színeiben is elindulhat. Ennek viszont ellentmond, hogy mai napon Kővári János azt mondta nekem, hogy a FIDESZ-KDNP-ÖPE hármas még nem hozott erről végleges döntést.
Ugyanakkor nem kell sokat várni a válaszra, hiszen azt ígérte a videóban, hogy holnap – ami már ma van – azt is közzéteszi, hogy milyen színekben kíván indulni.
