Kezdőlap Blog Oldal 91

A kultúra él és összeköt – Baranya negyven alkotóját díjazták Pécsett

A magyar kultúra közösségformáló ereje került a középpontba azon az ünnepi gálán, amelyet a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeztek meg a Pécsi Nemzeti Színház falai között. Az eseményen miniszteri elismerő oklevelet vehetett át közel negyven baranyai szakember, akik munkájukkal nap mint nap a helyi és nemzeti kulturális értékeket erősítik.

Az ünnepség méltó keretek között zajlott. A Himnusz hangja nyitotta meg a gálát, amelyet a színház művészeinek előadásában hallhatott a közönség. A díjátadón jelen voltak a térség és a vármegye vezetői is, jelezve, hogy a kultúra ügye közös felelősség.

A Magyar Kultúra Napja már állami emléknap

A rendezvényen felidézték: az Országgyűlés döntése értelmében a Magyar Kultúra Napja 2022 óta hivatalos állami emléknap. A cél nem csupán az emlékezés, hanem annak hangsúlyozása, hogy a kulturális értékek megőrzése és továbbadása aktív, mindennapi munka, amely nélkülözhetetlen a nemzeti identitás fennmaradásához.

Az ünnepi alkalom ehhez kapcsolódva idén is túlmutatott a díjátadáson. A résztvevők egy jelképes karkötőt kaptak, amely egy országos kezdeményezés része. A történelmi Magyarország határát szimbolizáló nemzeti színű szalag darabjai azt üzenik, hogy a magyar kultúra nem ismer határokat, és összeköti az anyaországban és a határon túl élő magyar közösségeket.

„A kultúra nem magától marad meg”

A felszólalások egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a kultúra nem pusztán örökség, hanem élő valóság. Megőrzéséhez figyelem, elkötelezettség és közösségi felelősségvállalás szükséges. Külön hangsúlyt kapott azoknak a szerepe, akik helyi szinten – sokszor háttérben maradva – szerveznek programokat, tanítanak, alkotnak vagy éppen hagyományokat mentenek át a következő generációknak.

Baranya vármegye kulturális sokszínűsége szintén kiemelésre került: a villányi borvidék hagyományai, a mohácsi busójárás világszerte ismert ereje, valamint a nemzetiségi közösségek aktív jelenléte mind azt mutatják, hogy a kultúra itt nem ünnepi dísz, hanem a mindennapok része.

Elismerés a csendes munkáért

Az idei gálán összesen 41 baranyai szakember vehette át a miniszteri elismerő oklevelet. A díjazottak között megtalálhatók muzeológusok, pedagógusok, művelődésszervezők, zeneművészek, hagyományőrzők, nemzetiségi vezetők és közösségi szervezők is. Közös bennük, hogy munkájuk nélkül számos érték eltűnne vagy háttérbe szorulna. Bár sokan közülük nem a reflektorfényben dolgoznak, tevékenységük mégis meghatározó szerepet játszik abban, hogy a magyar kultúra élő, továbbadható és közösségeket összekötő erő maradjon.

  1. Acél Róbert – a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának főlevéltárosa
  2. Agócsiné Császár Éva – a szászvári Kiss György Általános Iskola és AMI művészeti pedagógusa, Máza alpolgármestere, helyi hagyományőrző és nemzetiségi programok főszervezője
  3. Aranyos László – a Komlói Kaptár Művelődési Központ intézményvezetője
  4. Baumholczer Jenőné Angéla – a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület elnöke
  5. Bock-Bátori Emese – a Villányi Művelődési Ház intézményvezetője
  6. Bohár Ervin – a siklósi Várunkért és Városunkért Egyesület társelnöke, az Apró Paták Lovassport Egyesület és a Victorem Hagyományőrző Egyesület alapítója
  7. Dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea – etnográfus, történész, muzeológus, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója
  8. Fuchs Diána – zongoraművész, a komlói ClassiKo Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője
  9. Füzes Kata – az Orfűi Malmok vezetője
  10. Gálber Attila – a Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház művészeti vezetője, koreográfus
  11. Gulyás Katalin – a Pécsi Nemzeti Színház nézőtéri felügyelője
  12. Hahner Róbert – a mohácsi Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola rézfúvós zenetanára, a Székelyszabari Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
  13. Halmai Tamás – József Attila-díjas költő, író
  14. Herbelyné Baron Mária – a Nagykozári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
  15. Illés Richárd – a Mohácsi Német Önkormányzat alelnöke, a Mohácsi Dunamenti Halfesztivál főszervezője
  16. Jaksics György – mohácsi busó kellékkészítő, fafaragó, a Mohácsi Horvát Önkormányzat korábbi elnöke
  17. Kárpátiné Kovács Zita – a pécsváradi Kárpáti Érték Közösség Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke
  18. Kesselyák Gergely – Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere
  19. Korbuly István – a Komlói Kaptár Művelődési Központ művelődésszervezője
  20. Kováts-Ömböli Éva – a Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Vármegyei Igazgatóságának térségi koordinátora
  21. Kurucz Ildikó – a Nemzeti Művelődési Intézet Baranya vármegyei igazgatója
  22. Löfflerné Tarr Ágnes – presbiter és gondnok, nyugdíjas tanár, gyógypedagógus
  23. Mánfai György – pécsi fotóművész
  24. Mészárosné Sík Zsófia – a Csorba Győző Könyvtár főosztályvezetője
  25. Michelisz Ferenc – a sombereki Művelődési Ház nyugalmazott igazgatója
  26. Pavlovics Attila – a Pécsi Kulturális Központ korábbi igazgatója, jelenlegi közművelődési csoportvezető
  27. Pólya Krisztina – a Majsi Német Önkormányzat elnöke
  28. Poór Gabriella – a hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központ igazgatója
  29. Puskás Róbert Antal – a Magyar Pálos Rend pécsi tartományfőnöke
  30. Puskásné Horváth Éva – a mozsgói Kazaliczky Antal Közösségi Tér közművelődési szakembere
  31. Rákos Ildikó – komlói fotográfus
  32. Rosta Endre – Prima-díjas népi iparművész, a mohácsi Busóudvar vezetője
  33. Sárosácz Mihály – a Szemelyi Horvát Önkormányzat és a Baranya Néptáncegyüttes elnöke
  34. Steinerbrunner Győzőné – a Komlóverzum Látogatóközpont és Városi Könyvtár intézményvezetője
  35. Szabó Sándor – a Mecsek Táncegyüttes korábbi vezetője
  36. Szamos-Koszta Krisztina – a Komlói Kaptár Művelődési Központ művelődésszervezője, gyermekprogram-felelős
  37. Trubics Zorán – pécsi rendezvényszervező
  38. Várbíró Tamás – a Pécsi Egyházmegye orgonistája
  39. Varga Géza – a kővágószőlősi Zsongorkő Baráti Kör elnöke
  40. Vikár Csaba – a Pécsi Kulturális Központ igazgatója
  41. Vucseta László – a Vasasi Bányász Fúvószenekar vezető karnagya, zenetanára

Gratulálunk minden díjazottnak!

Porta Pátria: egy hely, ahol mindig történik valami

Két különleges programmal indítja az évet a pécsi Porta Pátria: január végén Németh Tamás séf vendégeskedik a Bistro Piano konyhájában, február 14-én pedig nyílt nappal várja az érdeklődőket a Club11 Fitness & Wellness. A belvárosi épület azonban nem csak események idején él – a mindennapokban is olyan szolgáltatásokat kínál, amelyek könnyedén illeszkednek a városi élet ritmusába.

Németh Tamás két estére beköltözik a Bistro Piano konyhájába

A Porta Pátria egyik legismertebb pontja a Bistro Piano, ahol a gasztronómia és a hangulat kéz a kézben jár. A letisztult, mégis barátságos belső tér, az élő zongoraszó és a történelmi városrészre nyíló panoráma együtt adják meg azt a nyugodt tempót, amely ritka kincs a hétköznapokban. Január 30–31-én különleges alkalom kínálkozik arra, hogy ezt az élményt új oldaláról ismerjük meg: Németh Tamás séf péntek estére és szombaton egész napra beköltözik a konyhába, és frissen készült, egyedi fogásokkal készül az eseményre asztalt foglaló vendégeknek.

Nyílt napot tart Valentin napon a Club11

Az épület alsó szintjén működő Club11 Fitness & Wellness azoknak szól, akik az aktív életmódot nem kampányszerűen, hanem hosszú távon szeretnék beépíteni a mindennapjaikba. A modern edzőtér mellett wellness részleg is helyet kapott, szaunával, merülőkáddal és pihenőtérrel. Február 14-én nyílt nap keretében bárki kipróbálhatja a szolgáltatásokat, részt vehet csoportos órákon, és meghallgathatja a klub dietetikusának előadását is, aki állandó szakértőként segíti a vendégeket az egyéni célok elérésében.

Masszázsszalon és önkiszolgáló mosoda is a vendégek rendelkezésére áll

A feltöltődés más formáját kínálja a ThaiHarmony masszázsszalon, ahol a tradicionális thai masszázs nyugodt, tágas környezetben érhető el. Itt nincs rohanás: a kezelések célja a teljes ellazulás, legyen szó egy hosszú nap utáni regenerálódásról vagy tudatosabb énidőről.

A Porta Pátria praktikus oldala a Perla Laundry önkiszolgáló mosodában mutatkozik meg. A nagy kapacitású gépek, az automatikus adagolás és az átlátható rendszer gyors megoldást kínál a hétköznapi feladatokra – különösen azoknak, akik nem szeretnék a mosással tölteni a szabadidejüket.

A Porta Pátria ma már nem egyszerűen egy épület a belvárosban, hanem egy olyan városi találkozópont, ahol az élmény és a funkcionalitás természetes módon egészítik ki egymást. Legyen szó egy különleges vacsoráról, egy edzésről, egy nyugodt masszázsról vagy épp a legegyszerűbb napi teendőkről – itt mindennek megvan a maga helye.

Fotók: Szabina Rakonjac

Szigorítások az orfűi Pécsi-tónál: szabályszegés miatt szakadt be a jég fiatalok alatt

Szigorításokat kellett bevezetni az orfűi Pécsi-tónál, miután többen nem tartották be a jégen tartózkodás alapvető szabályait. Néhány nappal ezelőtt hat fiatal alatt szakadt be a jég, miután ugráltak rajta. Az eset szerencsére nem járt sérüléssel, de komoly figyelmeztetésként szolgál mindenkinek.

A történtek szerint a fiatalok a tó egyik partszakaszán mentek a jégre, ahol ugrálással terhelték a felületet. A jég ennek következtében beszakadt alattuk, azonban a víz ezen a részen mindössze térdig ért, így személyi sérülés nem történt. A fiatalok viszont alaposan eláztak, és az eset veszélyessége csak a szerencsének köszönhetően nem végződött súlyosabb következményekkel.

A tó üzemeltetői a történtek után átmeneti szigorításokat vezettek be, és ismét nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a jég vastagsága nem mindenhol egyforma. Különösen veszélyesek lehetnek a stégek környéke, a part menti részek, valamint azok a területek, ahol korábban már megbontották a jégfelületet.

A szakemberek hangsúlyozzák:

  • a jégre csak a kijelölt, ellenőrzött területeken szabad rálépni,
  • tilos a jég szándékos rongálása, ugrálása,
  • a nagyobb csoportosulásokat kerülni kell,
  • gyermekek kizárólag felnőtt felügyelettel tartózkodhatnak a jégen.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jég használata minden esetben saját felelősségre történik, ugyanakkor az egyéni felelőtlenség másokat is komoly veszélybe sodorhat. Az üzemeltetők arra kérnek mindenkit, hogy a téli sportolás és kikapcsolódás során tartsák be a szabályokat, hogy a tó környéke továbbra is biztonságos maradhasson mindenki számára.

Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt tragédia Pécsett

Rosszul lett egy fiatal édesanya csütörtökre virradó éjszaka, miután szén-monoxid keletkezett Pécs egyik családi házában, a Deák Ferenc utcában.

Az ingatlanban összesen öten tartózkodtak, mindannyian időben elhagyták az épületet. A mentőszolgálat munkatársai az édesanyát és kisbabáját megfigyelésre kórházba szállították.

A pécsi hivatásos tűzoltók méréseket végeztek a helyszínen, amelyek kis mennyiségben ugyan, de kimutatták a mérgező gáz jelenlétét. A szolgáltató szakembereinek tájékoztatása szerint a szén-monoxid feldúsulását feltehetően a gázkazán meghibásodása okozta, ezért a berendezést a hiba elhárításáig leválasztották a hálózatról. Lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető

Az otthon tartózkodás is rejthet veszélyeket, ezek közül az egyik legsúlyosabb a köznyelvben „csendes gyilkosként” emlegetett szén-monoxid. Bár a mérgezések gyakrabban fordulnak elő a fűtési időszakban, a veszély egész évben fennáll.

A szén-monoxid veszélyes mértékű feldúsulása jellemzően három okra vezethető vissza:

nem megfelelő műszaki állapotú, nyílt lánggal égő berendezés,
elégtelen levegő-utánpótlás,
elmaradt karbantartás vagy kéményseprés.

A biztonság növelése érdekében ajánlott szén-monoxid-érzékelőt felszerelni. A statisztikák szerint azokban a lakásokban, ahol működő érzékelő volt, nem történt haláleset.

Amennyiben valaki a szén-monoxid-mérgezés tüneteit észleli magán, azonnal menjen friss levegőre, és hívja a 112-es segélyhívó számot!

Forrás: BVKI

Értékek mentén – Átadták az idei Tüke-díjakat

A Tüke-díj Pécs egyik legfontosabb civil elismerése. A város polgárainak döntése alapján olyan személyek és közösségek kapják, akik példamutató munkájukkal, hosszú időn át, érdemben járultak hozzá Pécs fejlődéséhez, értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. Az elismerést minden évben január 21-én, Pécs szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulóján adják át – ezen a napon emlékezik a város Mária Terézia 1780-as kiváltságlevelére.

A díjat a Tüke Alapítvány hozta létre 2003-ban azzal a céllal, hogy a pécsiek maguk mondhassanak köszönetet azoknak, akik teljesítményükkel a közösséget szolgálják. A díjátadó hagyományos helyszíne a Pécsi Székesegyház, ahol az ünnepséget szentmise előzi meg, majd a főoltár előtt vehetik át az elismeréseket a díjazottak.

A Tüke-díj nem kizárólag „tükéknek” jár. Bárki megkaphatja, aki sokat tett Pécsért – a jelölések a pécsi polgároktól érkeznek. Maga a díj a Citrom utcai Tüke kút kicsinyített eozinmásolata. Fürtös György alkotása, amely egy magasba törő, összefonódó szőlőtőkét ábrázol: gyökereket, közösséget és jövőt. A díjak a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. készítményei.

Az idei díjazottak

Tüke-díj 2026: Budavári Attila és Budavári Csaba a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. alapítói, tulajdonosai, vezetői.

  • A Budavári testvérek munkássága egyszerre mesterség, művészet és küldetés. Elhivatott szakmai munkájukkal a pécsi orgonaépítés hagyományát viszik tovább, miközben a történelmi örökséget – mindenekelőtt az Angster-hagyományt – a jelen technikai és művészi szintjén fejlesztik tovább. Az általuk épített hangszerek nemcsak templomok és koncerttermek ékei, hanem Pécs hírnevét is erősítik itthon és a világban.

Ifjúsági Tüke-díj: Ifj. Remes Ferenc – órásmester

  • Fiatal kora ellenére több generációs pécsi órásdinasztia örökségét viszi tovább. Precizitása, szakmai alázata és elkötelezettsége példát mutat a kortársainak: a hagyományos kézművesség értékeit korszerű szemlélettel ötvözi, miközben a családi és közösségi gyökerek fontosságát is képviseli.

Civil szervezetek számára adományozott elismerő oklevél: Pécsi Kutató–Mentő és Tűzoltó Egyesület

  • Az egyesület önkéntesei évek óta dolgoznak a pécsiek és a térség lakóinak biztonságáért. Kutató-mentő, tűzoltási és katasztrófavédelmi tevékenységük számos beavatkozás során bizonyította: a közösségért végzett munka csendes, de pótolhatatlan érték.

Civil szervezetek számára adományozott elismerő oklevél: Pécsi Közösségi Alapítvány

  • A Pécsi Közösségi Alapítvány immár tíz éve támogat pécsi civil kezdeményezéseket és közösségi projekteket. Munkájukkal a város fejlődését, élhetőbbé válását segítik, miközben a közösségi adományozást és az együttműködésen alapuló forrásteremtést erősítik.

Elnöki elismerések:

  • Arató Márton – nyugalmazott kereskedelmi cégvezető
  • Cserkuti András – kosárlabda sportszervező
  • Dr. Poronyi Gábor – pedagógus, sportember
  • Dr. Vonyó József – történész, az MTA doktora

Mindannyian hosszú időn át, következetes szakmai és közösségi munkájukkal szolgálták Pécset – a gazdaság, a sport, az oktatás és a tudomány területén egyaránt.

A Tüke-díj ma is azt üzeni: Pécs ereje az itt élők tudásában, munkájában és összefogásában rejlik. A díjazottak személye ezt az értékrendet erősíti meg újra és újra.

„Az étlaptervezés sokkal nehezebb, mint gondolnánk”

Dávid-Dobos Zsófia dietetikussal, a Hungast Csoport választéktervezési vezetőjével beszélgettünk közétkeztetésről, menzareformról, Szupermenzáról – és arról is, milyen, amikor a saját gyerekünk kritizálja az étlapot. Dávid-Dobos Zsófia immár 15 éve dolgozik a Hungast Csoportnál. Dietetikusként és választéktervezési vezetőként nemcsak a jogszabályi megfelelésért felel, hanem azért is, hogy a közétkeztetésben megjelenő kínálat valóban szerethető, működő és fenntartható legyen. Az idei év különösen mozgalmas volt számára: a Szupermenza továbbfejlesztése, új menük bevezetése és jogszabályi változások is formálták a munkáját.

– Hogyan lett dietetikus? Tudatos pályaválasztás volt?

– Őszintén? Nem teljesen. Tizennyolc évesen még nem tudtam pontosan, merre induljak. Édesanyám is dietetikus, ő mondta, hogy ez egy jó alapdiploma, amire később sok minden építhető. A Pécsi Tudományegyetemen végeztem, 2007-ben diplomáztam, majd 2022-ben itt szereztem meg a mesterdiplomámat is. Azóta pedig egyre biztosabb vagyok benne: jó helyen vagyok, és jó dolgot csinálok.

– A Hungasthoz hogyan került?

– Az egyetem után volt egy rövid kitérőm, dolgoztam orvoslátogatóként, majd a siófoki kórházban, onnan pedig a Hungast cégcsoporthoz tartozó S-Food Gasztronomy Kft.-hez kerültem. Később, amikor Pécsre költöztem, vezető dietetikus lettem, majd a szervezeti átalakulások után választéktervezési vezetői feladatokat kaptam. A cégcsoportnál maradtam – csak a szerepem változott.

– Mit takar pontosan a választéktervezés?

– Az étlap az alapja mindennek, de a munka messze nem merül ki abban, hogy „mit főzzünk holnap”. Beszerzéssel, üzemeltetéssel, minőségirányítással dolgozunk együtt – ez valódi csapatmunka. Egyszerre kell megfelelnünk jogszabályoknak, táplálkozási elveknek, konyhai kapacitásoknak, alapanyag-ellátásnak és nem utolsósorban az ízlésnek. Ez az, amit kívülről sokan nem látnak.

– Mennyire nehéz ma közétkeztetésben étlapot tervezni?

– Nagyon. Sokkal nehezebb, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Amikor pályakezdő voltam, lépett életbe az EMMI rendelet, amely azóta is alapjaiban határozza meg a munkánkat – ráadásul folyamatosan finomhangoláson megy keresztül. Ez állandó újratervezést jelent. Közben a Hungast mindig is törekedett arra, hogy ne csak kövesse, hanem formálja is a közétkeztetést. Ebben a dietetikusoknak, választéktervezőknek kulcsszerepe van.

– Mi motiválja ebben a sokszor összetett, szigorú keretrendszerben?

– Az, hogy folyamatosan tanulok. Új kollégák, új elvárások, új projektek jönnek. Nagyon erős szakmai csapat vesz körül: élelmiszermérnökök, fejlesztő séfek, beszerzők, informatikusok. Minden közös munka hozzátesz valamit. És nincs két egyforma tanév. Ez számomra inspiráló.

– A tavalyi év milyen kihívásokat hozott?

– Tavaly ismét módosult az EMMI rendelet, újra kellett tervezni étlapokat, recepteket. Emellett megjelent az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) diétás módszertani levele is, amihez a saját rendszerünket kellett igazítanunk. És közben tovább fejlesztettük a Szupermenzát: új elemként bevezettük a C menüt, amely minden esetben húsmentes. Ennek kidolgozása komoly szakmai munka volt – úgy, hogy minden előírásnak megfeleljen, és a konyhák is biztonsággal tudják tartani. Bevezetése folyamatos, a fogyasztóink is most kezdenek ismerkedni vele.

– Mit szól mindehhez a saját gyermeke? Szereti a menzát?

– A fiam tizenkét éves, Pécsen az ANK-ba jár. Ott előválasztás van, A és B menüből lehet választani, ami szerintem sokat számít. Persze vannak napok, amikor egyik sem tetszik neki – ez teljesen természetes. Volt már olyan is, hogy azért „szidott le”, mert mindkét menüt szerette volna, másnap meg egyik sem kellett. Amikor kisebbek voltak, az osztálytársai még üzentek, hogy mit szeretnének enni, ma már ők is tudják, hogy ez nem így működik. A választási lehetőség viszont egyértelműen növeli az elégedettséget – gyerekeknél és szülőknél egyaránt.

– Otthon könnyebb a menütervezés?

– Imádok főzni és kísérletezni. Néha vegetáriánus időszakokat tartok, olyankor új ízekkel próbálkozom. A férjem nyitott, a fiam kevésbé – ő ilyenkor csak annyit kérdez: „Ez megint valami mindenmentes?” Amit lehet, próbálunk „hazai” ötletekből átültetni a közétkeztetésbe is, de a volumenek teljesen mások. Egy több ezer adagos konyhában nem minden működik úgy, mint otthon. Ugyanakkor vannak klasszikusok – például a paradicsomleves –, amire sokan mondják, hogy menzán jobb, mint otthon.

Díjazták a munkáját

Dávid-Dobos Zsófia 2020 óta a KÖZSZÖV (Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége) alelnöke, 2024-ben pedig elnyerte a METRO Fenntartható Gasztronómia Díjat személy kategóriában. Elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben dolgozó dietetikusok szakmai megbecsültségének növeléséért, a fenntartható és egészséges fogások fejlesztéséért, valamint a szemléletformálásért. Munkájának is köszönhető, hogy ma már olyan ételek is megjelenhetnek a közétkeztetésben, amelyek szakmailag is megfelelnek, mégis elfogadhatók a gyerekek számára.”

Lázár János: a KRESZ közös ügyünk – minden közlekedőt bevonnának az új szabályok kialakításába

Alapjaiban újulhat meg a KRESZ, amelynek megalkotását a kormány közös társadalmi ügyként kezeli – hangsúlyozta Lázár János keddi Facebook-bejegyzésében. Az építési és közlekedési miniszter szerint az ötvenéves szabályozás már nem képes megfelelően kezelni a mai, felgyorsult és jelentősen átalakult közlekedési környezetet.

Lázár János arra emlékeztetett: az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megnőtt a járművek száma, zsúfoltabbá váltak a városok, új közlekedési eszközök jelentek meg, miközben az emberek közlekedési szokásai is alapjaiban változtak meg.
„Minden változott, ami a közlekedést érinti: az út, a jármű és az ember is” – fogalmazott.

Biztonság, gyengébbek védelme, korszerű szabályok

A miniszter kiemelte: az új KRESZ középpontjában a biztonságos közlekedés áll. Alapelvvé válna a gyengébb közlekedők – gyalogosok, kerékpárosok – védelme az erősebbekkel szemben, vagyis minden közlekedőnek fokozott felelőssége lenne a sérülékenyebbek iránt. Az új szabályozás Lázár János szerint: szabályozza az új közlekedési eszközöket, keretek közé rendezi az elektromos rollerek használatát, megújítja a kerékpáros közlekedés szabályait, egyszerűbb, érthetőbb nyelvezetet és logikusabb szerkezetet kap.

Széles körű szakmai munka után társadalmi párbeszéd

A tárcavezető hangsúlyozta: az új KRESZ több mint hetven szakmai és érdekképviseleti szervezet, valamint mintegy száz szakértő bevonásával készült, és eddig több mint 1500 észrevételt dolgoztak fel. A szakmai egyeztetések lezárultak, most a lakosság véleményére számítanak. „A KRESZ mindenkit érint. Ahogy kilépünk az utcára, közlekedők vagyunk. Ezért az új szabályokat együtt kell megalkotnunk” – írta, egyúttal arra buzdítva mindenkit, hogy véleményével járuljon hozzá a tervezet véglegesítéséhez.

Autóklub: a cél jó, de több idő kell

A kezdeményezést üdvözölte a Magyar Autóklub is, amely szerint a KRESZ megújítása indokolt és szükséges. A szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet jelenlegi formájában túl bonyolult, és a sikeres bevezetéshez hosszabb felkészülési időre lenne szükség. Az Autóklub szerint az egyszerűsítés, az érthetőség és a könnyebb tanulhatóság kulcskérdés, különösen a mikromobilitási eszközök – például az elektromos rollerek – gyors terjedése miatt.

Közös irány, nyitott kérdések

Miközben a kormány szerint eljött az idő az új KRESZ megalkotására, a szakmai szervezetek óvatosságot kérnek az időzítésben. A következő időszak társadalmi egyeztetései dönthetik el, hogy a közlekedők mikor és milyen formában találkozhatnak az új szabályrendszerrel.

Jégről mentési gyakorlatok Baranyában

A téli időszak egyik legnagyobb, sokszor alábecsült veszélyforrása a befagyott természetes vizekhez kötődik. Ennek kockázataira és a gyors, szakszerű beavatkozás fontosságára hívták fel a figyelmet Baranya vármegyében azok a jégről mentési gyakorlatok, amelyeket az elmúlt napokban több helyszínen is megtartottak.

Gyakorlat a Pécsi-tavon: életszerű mentés Orfűn

Január 17-én Orfűn, a befagyott Pécsi-tavon tartottak jégről mentési gyakorlatot a Baranya Speciális Mentők Egyesülete búvárainak részvételével. A helyszínt – a több évre visszanyúló jó együttműködésnek köszönhetően – az Orfűi Vitorlás Egyesület stégje biztosította. A felkészülés során a mentők ellenőrizték és összeállították a szükséges felszereléseket, majd részletes jégvizsgálatot végeztek. Ennek során megállapították, hogy a part közelében a jég teherbírása még nem volt megfelelő, míg 20–30 méterrel beljebb már elbírta az ember súlyát.

A gyakorlat során az egyik búvár vállalta a bajbajutott szerepét. A szárazruha fölé utcai ruházatot is felvett, így modellezve egy valós baleseti helyzetet. Kötélbiztosítás mellett kúszott a jégre, majd szándékosan beszakította azt. A felszínre érkezést követően stabilizálta helyzetét, miközben a parton maradt bajtársai jégről mentő eszközt juttattak el hozzá. Az alkalmazott módszer előnye, hogy a mentést végzőknek nem szükséges a jégre lépniük, így saját testi épségük sem kerül veszélybe. A sikeres mentést több járókelő is figyelemmel kísérte.

Harkányban közösen gyakoroltak a hivatásos és önkéntes egységek

Január 20-án Harkányban folytatódtak a jégről mentési gyakorlatok, amelyeket a Határszél Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Speciális Kutató-Mentő Egyesület szervezett. Az eseményen részt vett a Siklósi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság és a Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatásos állománya is. A közös felkészülés célja a hivatásos és önkéntes szervezetek közötti együttműködés erősítése, valamint az egységes mentési eljárások gyakorlása volt. A gyakorlat szervezéséért Burány István tűzoltó százados, siklósi szolgálatparancsnok, a Határszél ÖTE parancsnoka felelt.

Fontos üzenet a lakosságnak: a jég megtévesztő

A gyakorlatok nemcsak szakmai célt szolgáltak, hanem egyértelmű figyelmeztetést is jelentenek a lakosság számára. A befagyott tavak és folyók jégvastagsága sosem egyenletes, az olvadás időszakában pedig különösen veszélyessé válhat.

Ha valaki beszakad a jég alatt, a legfontosabb a pánik elkerülése: könyökkel a lék szélére támaszkodva, hason csúszva kell megpróbálni visszajutni arra az irányra, ahonnan érkezett, majd minél gyorsabban eltávolodni a veszélyes területtől. Amennyiben mást látunk bajba jutni, tilos a jégre menni – azonnal értesíteni kell a 112-es segélyhívót, és csak biztonságos távolságból, hosszú tárgy segítségével szabad megkísérelni a segítségnyújtást.

A szakemberek hangsúlyozzák: a balesetek megelőzésében továbbra is a körültekintő, felelősségteljes magatartás a legfontosabb. A jég csábító lehet, de egyetlen rossz lépés is végzetes következményekkel járhat.

Eltűnt egy 16 éves fiú – a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Szigetvári Rendőrkapitányság a lakosság segítségét kéri a 16 éves Patai Zoltán eltűnésének ügyében.

A rendőrség tájékoztatása szerint a fiatal 2025. december 1-jén engedély nélkül távozott egy dabasi lakásotthonból, azóta életjelet nem adott magáról, jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A felkutatására tett eddigi rendőri intézkedések nem vezettek eredményre.

Személyleírás:

  • körülbelül 160 centiméter magas
  • barna hajú, barna szemű
  • bal karján magyar kártya mintájú tetoválás található.

A rendőrség kéri, hogy aki a fiút felismeri, vagy bármilyen információval rendelkezik a tartózkodási helyéről, haladéktalanul jelezze azt.

Bejelentés tehető: az ingyenes Telefontanú zöldszámán: 06-80-555-111 és a 112-es központi segélyhívón.

Csillámporszerű hó hullott Pécsett – ritka ipari havazásra utal a jelenség

Különös téli látvány fogadta szerda reggel a pécsieket, elsősorban a város Kertváros részén. A megszokott pelyhes hó helyett finom szemcséjű, csillámporra emlékeztető csapadék hullott az égből. A hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fok körül alakult, miközben gyenge, északkeleti irányú légmozgás volt jellemző – ezek a feltételek kedveznek egy ritkábban emlegetett meteorológiai jelenség, az úgynevezett ipari havazás kialakulásának.

A jelenség hátteréről a MeteoMecsek is beszámolt. Tájékoztatásuk szerint az ipari havazás nem a klasszikus értelemben vett hóesés. Ilyenkor nem nagy kiterjedésű felhőrendszerekből hullik a csapadék, hanem helyi forrásokból származó nedvesség és apró szennyező részecskék indítják el a folyamatot.

Amit fontos már az elején leszögezni, hogy az ipari hó nem mérgező. Nem vegyi anyag, nem szennyezés, és nem valamiféle „furcsa”, veszélyes hó. A jelenség természetes fizikai folyamat eredménye, amely városi, ipari környezetben, megfelelő időjárási feltételek mellett alakul ki.

A tapasztalatok szerint a jelenség leginkább a Dohánygyár, a Sörgyár, valamint a Hőerőmű környékén figyelhető meg. Ezeken a területeken jelentős mennyiségű meleg, nedves levegő jut a hideg környezetbe, ami kedvez az ipari hó kialakulásának. Az ipari havazás nem felhőkből érkezik, ezért előfordulhat, hogy tiszta, derült égbolt alatt, mégis csak egy-egy városrészben hullik a hó. Ez adja a jelenség egyik leglátványosabb és legmeglepőbb vonását.

Hideg, nyugodt vagy gyenge légmozgású időben az ipari létesítmények által kibocsátott vízpára gyorsan kicsapódhat. A levegőben található porszemek, korom- és hamurészecskék kondenzációs magként viselkednek: ezekre a pára ráfagy, majd apró, jégszerű kristályok formájában visszahullik a felszínre. Az így kialakuló hó eltér a megszokott pelyhes szerkezettől, inkább finom, szikrázó szemcsékből áll, amelyek a fényt szokatlan módon verik vissza.

A Kertvárosban megfigyelt csillogó „csillámporhó” jól illeszkedik ehhez a leíráshoz. A jelenlegi szélirány és a hideg levegő miatt nem zárható ki, hogy a környék ipari kibocsátásai is szerepet játszottak a kialakulásában, bár az ipari havazás jellemzően mindig nagyon lokális, kis területre korlátozódó és rövid ideig tartó jelenség.

/p>

A pécsi csillámporszerű havazás nemcsak látványos, hanem tanulságos példája is annak, milyen érzékeny egyensúlyban van egy városi környezet időjárása, és miként találkozhat a természet a mindennapi emberi tevékenységekkel a téli hidegben.

Forrás: MeteoMecsek