Kezdőlap Blog Oldal 85

Vasárnap elindul a Házasság hete: országszerte és határon túl is több száz programmal

0

Vasárnap kezdődik a Házasság hete, az a nemzetközi kezdeményezés, amely évről évre egy teljes héten át irányítja rá a figyelmet a házasság, a család és a párkapcsolatok értékeire. A keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásában megvalósuló programsorozat idén több mint 60 településen, közel 200 programmal várja az érdeklődőket Magyarországon és a határon túl.

Több mint húsz éve indult, ma is aktuális

A Házasság hete több mint két évtizede az Egyesült Királyságból indult, azzal a céllal, hogy a házasságról ne csupán válságok és problémák kapcsán essen szó, hanem mint értékről, lehetőségről és tudatosan gondozható kapcsolatról. A mozgalom gyorsan nemzetközivé vált. Magyarország 2008-ban csatlakozott, azóta évről évre egyre több közösséget szólít meg.

A kezdeményezés fontos üzenete, hogy nem csak házasokhoz szól. Megszólítja a jegyeseket, párkapcsolatban élőket, fiatalokat, sőt mindazokat is, akik szeretnék jobban megérteni az emberi kapcsolatok működését. A cél nem az idealizálás, hanem az őszinte párbeszéd, az elgondolkodás és a megerősítés.

Az idei fókusz: a hűség

A tizenkilencedik alkalommal megrendezett Házasság hete idei mottója: „A hűség szabadsága”. A szervezők szerint a hűség nem korlát, hanem olyan biztonságot adó keret, amelyben egy kapcsolat fejlődni tud – érzelmileg, mentálisan és lelkileg is.

A közleményben idézték Herjeczki Kornél országos koordinátort, aki hangsúlyozta: céljuk, hogy a hűség megtartó ereje és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatása egy hétre a figyelem középpontjába kerüljön. Házaspárok és közismert szakértők tapasztalatain keresztül szeretnék megmutatni, hogy az elköteleződés és a szabadság nem ellentétei egymásnak.

A tematikához kapcsolódva az idei Házasság hete könyve Mihalec Gábor párterapeuta frissen megjelent kötete, A hűség kódja.

Központi és országos programok

A központi programsorozat ünnepi istentisztelettel veszi kezdetét az Érdi Református Gyülekezet templomában. A hét során előadások, beszélgetések, konferenciák, istentiszteletek, szentmisék és online alkalmak követik egymást. Többek között a hűség, a párkapcsolati biztonság, a függőségek és a családbarát szemlélet témáiban.

A hetet ünnepi szentmise zárja a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, amelyet Marton Zsolt váci megyés püspök mutat be.

A központi események mellett számos magyarországi és határon túli településen – többek között Győrben, Szegeden, Kecskeméten, Miskolcon, Székesfehérváron, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben – helyi szervezők várják az érdeklődőket előadásokkal, beszélgetésekkel, zenés estekkel, páros programokkal és egyházi alkalmakkal.

Miért fontos ma a Házasság hete?

Egy olyan korban, amikor a kapcsolatok gyakran sérülékenyek és nagy terhelésnek vannak kitéve, a Házasság hete nem ítélkezik, hanem párbeszédre hív. Arra bátorít, hogy a kapcsolatokkal tudatosan foglalkozzunk, időt és figyelmet szánjunk rájuk, mert – ahogy a programsorozat üzenete is szól – a kapcsolataink értékek, amelyek gondoskodást igényelnek.

A Házasság hete folyamatosan frissülő eseménynaptára a Házasság hete oldalon érhető el.

Szijjártó Péter: Brüsszel újabb tragédiák felé sodorja Európát

A brüsszeli migrációs politika újabb emberéleteket követelt – erre hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Görögország partjainál történt legutóbbi hajószerencsétlenségre reagált, amelyben egy migránsokat szállító motorcsónak ütközött a parti őrség hajójával, és a balesetben legalább tizenöten életüket vesztették.

Szijjártó Péter szerint a tragédia nem elszigetelt eset, hanem egy hosszú ideje zajló, hibás európai politika következménye. Úgy fogalmazott: Brüsszel immár egy évtizede olyan migrációpárti irányvonalat képvisel, amely az Európán kívül élő embereket arra ösztönzi, hogy illegálisan keljenek útra a kontinens felé. Ennek hatásai – mint írta – Nyugat-Európa nagyvárosaiban már mindennap érzékelhetők.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország ezzel az iránnyal szemben halad. Felidézte, hogy a kormány kerítést épített, elutasította a kötelező betelepítési kvótát, és következetesen nemet mondott a brüsszeli migrációs elképzelésekre. Ennek eredményeként – álláspontja szerint – hazánk továbbra is migránsmentes ország maradt.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy Brüsszel nem adja fel: szerinte az uniós politika folyamatosan életben tartja az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, és arra biztatja a jobb élet reményében útra kelőket, hogy akár életveszélyes körülmények között is megpróbáljanak eljutni Európába. Mint írta, minél több migránst engednek be, annál nagyobb nyomás nehezedik azokra az országokra – köztük Magyarországra is –, amelyek eddig ellenálltak ennek.

A külügyminiszter bejegyzésében arra is kitért, hogy véleménye szerint a brüsszeli migrációs politika nemcsak tengeri tragédiákhoz vezet, hanem Európa nyugati felében növekvő terrorveszéllyel és a mindennapi biztonság romlásával is együtt jár. Felidézte: sok helyen már az ünnepek sem telhettek nyugodt körülmények között.

A politikus bírálta a Tisza Pártot is, amely – állítása szerint – több alkalommal támogatta az Európai Parlamentben a brüsszeli migrációs irányvonalat. Szerinte könnyen elképzelhető, milyen következményekkel járna mindez Magyarország számára egy esetleges kormányváltás esetén.

Szijjártó Péter végül leszögezte: a jelenlegi kormány továbbra is nemet mond Brüsszelnek, és ígérete szerint amíg ők irányítják az országot, Magyarország migránsmentes marad.

Forrás: MTI

Megjelent a kormányrendelet a rezsistopról: itt van minden, amit a 30 százalékos fűtéstámogatásról tudni kell

Megjelent a januári rezsistopról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A döntéssel a kormány a rendkívüli hideg miatt megemelkedett januári fűtésszámlák terheit mérsékli: egyszeri, 30 százalékos támogatást biztosít a lakossági fogyasztóknak gáz-, távhő- és villamosenergia-felhasználás esetén.

A rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. A jogszabály indoklása szerint 2026 januárjában másfél évtizede nem tapasztalt hideg időjárás alakult ki, amely a háztartások jelentős részénél szokatlanul magas fűtési igényt és többletfogyasztást okozott volna.

Mi a rezsistop célja?

A januári rezsistop célja, hogy a kormány átvállalja a rendkívüli időjárás miatti többletfűtés költségeinek egy részét, és a fogyasztást egy átlagos januári szinthez igazítsa. A rendelet szerint ez összesen 55 milliárd forintos támogatást jelent a magyar lakosság számára. A támogatás egyszeri, 2026 januárjára vonatkozik és nem váltja fel a rezsicsökkentés rendszerét, hanem azon felül nyújt kompenzációt.

Kire vonatkozik a rezsistop?

A részletekről Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára számolt be háttérbeszélgetésen. Eszerint a kormány három alapelvet rögzített:

  • a kedvezményt mindenki azonos feltételekkel kapja meg
  • az minden vezetékes energiahordozóra – gázra, villanyra és távhőre – kiterjed,
  • és minden számlázási mód esetében érvényes.

A rezsistop nem személyhez, hanem fogyasztási helyhez kötött, így ha valakinek több ingatlana van, akkor – a feltételek teljesülése esetén – mindegyiknél igénybe veheti a támogatást.

Mekkora kedvezményt jelent?

A rezsistop alapján a kormány a januári többletfogyasztás 30 százalékát vállalja át gáz- és villamos energia esetében mennyiségi kedvezmény formájában, távhőnél közvetlenül a havi számlaösszeg csökkentésével. Fontos korlátozás, hogy egy fogyasztási helyen csak egy fűtési módra vehető igénybe a kedvezmény.

Kinek jár automatikusan, és kinek kell nyilatkoznia?

  • Gáz- és távhőfogyasztóknak a kedvezmény automatikusan jár, nincs teendőjük.
  • Villamosenergia-fogyasztóknak akkor kell nyilatkozniuk április 30-ig, ha az áramra szeretnék érvényesíteni a 30 százalékos támogatást.

Az áramos kedvezményhez nem kell igazolni, hogy az áramot ténylegesen fűtésre használják, így azok is jogosultak lehetnek rá, akik például fával vagy más módon fűtenek.

Hogyan kapják meg a támogatást a különböző számlázási módoknál?

  • Átalánydíjas fogyasztók: a kedvezményt az éves elszámoló számlában kapják meg.
  • Havi diktálás vagy jelleggörbe alapján fizetők: a támogatás a következő egy-két számlában jelenik meg.
  • Túlfizetés esetén a szolgáltató a következő számlában írja jóvá az összeget.

Az előre fizetős mérővel rendelkező ügyfelek egységesen 7 ezer forintos támogatást kapnak, amely áramra és gázra egyszerre felhasználható.

Nem jár viszont támogatás azoknak, akik a vezetékes gázt kizárólag főzésre használják (tűzhely-átalányos fogyasztók).

Mi lesz a már kiállított vagy befizetett számlákkal?

Az MVM januárban ideiglenesen felfüggesztette a januári számlák kiküldését a szabályok véglegesítéséig. Azoknál, akik már megkapták vagy befizették a számlát – akár csoportos beszedéssel –, a támogatást utólagos jóváírással rendezik.

Meddig tart a rezsistop?

A kormányrendelet szerint a rezsistop nem válik tartós intézkedéssé, kizárólag 2026 januárjára szól. Nem tervezik, hogy automatikusan életbe lépjen bizonyos hőmérséklet vagy fogyasztási szint felett.

A rezsicsökkentés változatlan marad

A rezsistop nem érinti a 2022-ben bevezetett rezsicsökkentési szabályokat. Továbbra is érvényben marad az évi 2523 kWh kedvezményes árammennyiség, valamint az évi 63 645 MJ kedvezményes gázfogyasztási határ. A kormány hangsúlyozza: a januári rezsistop kiegészítő védelem, amelynek célja, hogy a rendkívüli hideg miatt ne érje váratlan többletteher a magyar családokat.

További részletek a Magyarország Kormánya honlapon.

Esős reggel Baranyában: két közúti balesethez riasztották a tűzoltókat

A tegnap reggeli esős időjárás ellenére mindössze két alkalommal riasztották a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóegységeit közúti balesethez.

Reggel Görcsönyön, a Dózsa György utcában egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze. A baleset miatt az érintett útszakaszt lezárták. A pécsi hivatásos tűzoltók átvizsgálták a járműveket, majd áramtalanították a személyautót, ezzel is csökkentve a további veszélyeket.

Délelőtt a M6-os autópálya 177-es kilométerszelvényénél egy kisteherautó szalagkorlátnak ütközött, majd az út menti árokba hajtott. A megdőlt járműből a véméndi hivatásos tűzoltók segítették ki a sofőrt, és feszültségmentesítették az autót. A rendőrség a beavatkozás idejére lezárta a sztráda leálló- és külső sávját.

Személyi sérülés egyik baleset során sem történt.
Az esetek ismét felhívják a figyelmet arra, hogy csapadékos időben különösen fontos a megfontolt, óvatos közlekedés.

Forrás: BVKI

Száz éve született Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa

Napra pontosan 100 éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula, a magyar futball egyik legnagyobb alakja, az Aranycsapat kapusa. A „Fekete Párduc” nemcsak bravúrjaival, hanem játékfelfogásával is forradalmasította a kapusposztot – és örökre beírta magát a sporttörténelembe.

A Dorogról induló legenda

Grosics Dorogon kezdte pályafutását, majd tehetsége hamar a legmagasabb szintre repítette. A válogatottban 1950 és 1962 között 86 alkalommal védett – ez akkoriban kivételes teljesítmény volt. Nyugodt jelenléte, bátor kifutásai és kiváló lábmunkája messze megelőzte korát.

Az Aranycsapat biztos pontja

Az 1950-es évek világhírű magyar válogatottjának oszlopos tagjaként Grosics olyan mérkőzéseken állt a gólvonalon, amelyek ma is a futball aranyoldalai közé tartoznak. A 6:3-as wembley-i győzelem (1953) és az 1954-es világbajnoki ezüstérem mind az ő higgadt, mégis szenvedélyes teljesítményét dicséri. Kapusként aktívan részt vett a játék felépítésében – ezzel új irányt mutatott az egész posztnak.

Több mint kapus

Pályafutása során a Honvédban és a Tatabányában is meghatározó szerepet játszott, később pedig edzőként és sportvezetőként is szolgálta a labdarúgást. 2014-ben, 88 évesen hunyt el, öröksége azonban ma is él: minden modern, „söprögető” kapus játékában ott van valami Grosics Gyulából.

Tisztelet és emlékezés

Száz éve született egy sportember, aki nemcsak címeket és győzelmeket adott Magyarországnak, hanem stílust, tartást és hitet is. Grosics Gyula neve ma is egyet jelent a bátorsággal, az újítással és a magyar futball aranykorával.

Novák Irén: „A kulturális ágazat dolgozóinak jár a megbecsülés”

Január elsejétől 15 százalékkal emelkedett a kulturális ágazatban dolgozók bére, amely mintegy 41 ezer munkavállalót érint – jelentette be Novák Irén, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A döntés egységesen vonatkozik a kulturális szféra valamennyi területére: a színházi, táncművészeti és zeneművészeti intézmények munkatársaira, a közművelődésben, művelődési házakban, múzeumokban és könyvtárakban dolgozókra, valamint az ő munkájukat segítő szakemberekre is – így például könyvelőkre, pénztárosokra vagy hangtechnikusokra.

Egy ciklus alatt 35 százalékos emelés

Novák Irén felidézte: 2022-ben már volt egy 20 százalékos béremelés, így a mostani intézkedéssel egy kormányzati cikluson belül összesen 35 százalékkal nőtt a kulturális ágazatban dolgozók bére.

Folytatódik a Kincses Kultúróvoda program

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy idén is elindult a Kincses Kultúróvoda program, amelyben azt kérik az óvodáktól: működjenek együtt a helyi vagy a közeli nagyvárosok kulturális intézményeivel. A cél, hogy ne csak a hagyományőrzés, hanem a kortárs irodalom, a kortárs zene és a vizuális nevelés is megjelenjen a foglalkozásokban.

A pályázati felhívás tavalyi újdonságát idén is megtartották: olyan alkalmak szervezését is ösztönzik, amelyekbe a családokat is be lehet vonni a kulturális tevékenységekbe.

Egymást erősítő országos programok

Novák Irén hangsúlyozta: a különböző kezdeményezések szervesen kiegészítik egymást. A Kincses Kultúróvoda mellett továbbra is működik a Déryné-program, a Vitéz László-alprogram, az általános iskolásoknak szóló Lázár Ervin-program, valamint az egyetemisták számára a tavaszi félévben is elérhető a szabadon választható kulturális kredit.

Bővült a kultúrstratégiai intézmények köre

A kultúrstratégiai intézmények listája is bővült: csatlakozott a Nemzeti Táncszínház, a Ludwig Múzeum, a Kolozsvári Magyar Opera, valamint a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat.

Novák Irén elmondta: ezek az intézmények átfogó rálátással rendelkeznek saját területükre, így szakmai javaslatokat tudnak megfogalmazni a döntéshozók számára. A Nemzeti Táncszínház például befogadó intézményként próbatermet, fellépési lehetőséget és szervezési támogatást biztosít, míg a Ludwig Múzeum az alkotóművészetet, a Kolozsvári Magyar Opera és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat pedig a nemzetben való gondolkodást képviseli.

A kormányzati intézkedések célja továbbra is az, hogy a kulturális élet szereplőinek munkája megbecsülést kapjon, és a kulturális értékek minél szélesebb körben eljussanak a társadalom minden rétegéhez.

Forrás: MTI

Pécsi születésű válogatott támadó a Salzburgnál folytatja

Újabb fontos lépést tett nemzetközi karrierje felé Redzic Damir: a magyar válogatott támadó a Red Bull Salzburg labdarúgócsapatában folytatja pályafutását. Az osztrák klub kedden, hivatalos Facebook-oldalán jelentette be az átigazolást.

A 22 éves játékos a DAC Dunaszerdahely együttesétől szerződött az előző idényben osztrák bajnoki ezüstérmes Salzburgba, ahol hosszú távra terveznek vele: Redzic 2030. június 30-ig szóló megállapodást írt alá.

Redzic Damir édesapja bosnyák, édesanyja magyar, ő maga pedig Pécsen született. Pályafutása során 2021-től a Ferencváros játékosa volt, ahonnan előbb kölcsönben, majd véglegesen került Dunaszerdahelyre.

A támadó tavaly novemberben mutatkozott be a magyar válogatottban, ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett karrierje. Most egy olyan klubnál bizonyíthat, amely évek óta meghatározó szereplője az osztrák és a nemzetközi futballnak.

A Red Bull Salzburg 17 forduló után vezeti az osztrák Bundesligát, a mostani idényben pedig az Európa-liga küzdelmeiben is érdekelt volt, bár az alapszakaszból végül nem jutott tovább.

Redzic számára Salzburgban nemcsak a bajnoki címért folyó harc, hanem a nemzetközi tapasztalatszerzés és a további fejlődés lehetősége is adott – pécsi születésű játékosként pedig különösen büszkék lehetünk újabb sikerére.

Női vízilabda Eb: a görögök legyőzésével döntős a magyar válogatott

Hatalmas bravúrral jutott Európa-bajnoki döntőbe a Magyar női vízilabda-válogatott: a funchali tornán kedden, drámai csatában, ötméteresekkel 12–11-re múlta felül a világbajnok Görögországot. A magyar együttes csütörtökön már az aranyéremért ugrik vízbe a Funchalban rendezett kontinensviadalon.

Taktikai csata, idegek játéka

A mérkőzés elejétől hatalmas taktikai harc zajlott a medencében. A görögök egyszer sem vezettek, a tavaly világbajnoki ezüstérmes magyar csapat viszont a hajrában már két góllal is ellépett. A rendes játékidő végén mégis 8–8 állt az eredményjelzőn, így következtek az ötméteresek.

A szétlövésben a magyarok bizonyultak higgadtabbnak: bár Keszthelyi Rita az első lövést kihagyta, Garda Krisztina, Leimeter Dóra, Szilágyi Dorottya és Tiba Panna nem hibázott. A túloldalon pedig a csereként beálló Golopencza Szonja hőssé vált: az utolsó két görög kísérletet is hárította, eldöntve az elődöntőt.

Hullámzó meccs, nagy egyéni teljesítmények

A találkozón sokáig egymást érték a kihagyott helyzetek, mindkét kapus remekelt. A magyarok gyakran két centerrel próbálták feltörni a kapuba visszahúzódó görög védekezést, míg a túloldalon főként a gyors befejezések jelentettek veszélyt.
A hajrá igazi idegőrlő küzdelmet hozott: 39 másodperccel a vége előtt a görögök még egyenlítettek, ám az ötméteresek során már nem tudták megtörni a magyar lendületet.

Történelmi jelentőségű döntő

A magyar válogatott legutóbb tíz éve, Belgrádban nyert Eb-elődöntőt – akkor végül aranyérem lett a jutalma. Azóta kétszer jutott a legjobb négybe, de finálét nem játszhatott. Most viszont biztos az érem: arany vagy ezüst kerül a nyakakba csütörtökön.

A mérkőzés adatai

Női vízilabda Európa-bajnokság, elődöntő:
Magyarország–Görögország 12–11 (3–1, 1–2, 2–2, 2–3, 4–3) – ötméteresekkel

  • Magyar gólszerzők: Garda 2, Keszthelyi 2, Tiba 1, Sümegi 1, Leimeter 1, Faragó 1
  • Görög gólszerzők: Kszenaki 2, Sziuti 2, E. Plevritu 2, Ninu 1, Miriokefalitiki 1

A magyar csapat csütörtökön már a kontinens csúcsáért száll harcba – az elődöntő alapján joggal bízhatunk benne, hogy ez az este még aranyfényben ragyoghat.

Itt a Tour de Hongrie 2026-os útvonala – Baranya kerül reflektorfénybe

Február 3-án, ünnepélyes gálaműsor keretében mutatták be a 47. Magyar Kerékpáros Körverseny, azaz a Tour de Hongrie 2026-os útvonalát a Budapest Music Centerben. A viadal ezúttal Dél-Magyarországra helyezi a hangsúlyt: 829 kilométer vár a mezőnyre Gyula és Veszprém között – és ebben Baranya kulcsszerepet kap.

A Duna World élő közvetítése mellett Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója köszöntötte a vendégeket. A magyar kerékpársport nagyjait életműdíjjal jutalmazták; a díjazott edzők között pécsi kötődésű szakemberek is voltak, jelezve: Baranya kerékpáros hagyományai ma is meghatározók.

Baranya a királyetap színpadán

A 2026-os körverseny legnehezebb szakasza egyértelműen Baranyában dől el. A 4. etap május 16-án Mohács Deák teréről rajtol, és Pécs Állatkertjénél ér célba. A 188 km-es táv 2080 méter szintemelkedést tartalmaz – ez lesz az összetett szempontjából döntő nap.

A mohácsi rajt különösen szimbolikus: 2026-ban 500 éves évforduló idézi fel a mohácsi csatát. A mezőny a Villányi-hegység felé fordul, Villány–Harkány–Siklós körön át érkezik Pécsre, ahol a rettegett Bárány út meredekét négyszer kell leküzdeniük a versenyzőknek, mielőtt az Állatkertnél célba érnek.

Pécs: tapasztalt házigazda, legendás befutó

Pécs 2026-ban is a körverseny egyik ikonikus állomása. A 14. pécsi befutó következik, miközben a város korábban 8 rajtnak is otthont adott. Az 5 km-es lapisi emelkedő, benne a közel 2 km hosszú, 11%-os Bárány úttal az útvonal legnehezebb hegye. A városi körpálya a támadókat jutalmazza: a Széchenyi téren két gyorsasági részhajránál is bónuszmásodpercek gyűjthetők.

Nem véletlen a helyszín presztízse: 2023-ban Marc Hirschi, 2024-ben Wout Poels nyert itt hegytetős befutót – a pécsi dombok rendre klasszisokat emelnek piedesztálra.

Mitől különleges még a 2026-os útvonal?

  • 829 km, közel 5500 m szintkülönbség
  • 5 nap, ebből 3 sprinterbarát szakasz
  • Királyetap: a mohácsi–pécsi hegyi befutó
  • 70 település, 7 vármegye érintett (köztük Baranya)
  • 15 gyorsasági részhajrá, 12 kategorizált emelkedő
  • Egyetlen 1. kategóriás kaptató: a pécsi befutó

Közösség, utánpótlás, jövő

A bemutatón hangsúlyt kapott a Tour de Hongrie társadalmi felelősségvállalása is. A Bringasuli program célja, hogy a 2025–26-os tanév végéig 10 ezer 4–6. osztályos gyermek közlekedésre neveléséhez járuljon hozzá – pedagógusok jelentkezését továbbra is várják.

A 2026-os Tour de Hongrie a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Vuelta Sportiroda és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség együttműködésében valósul meg, az Aktív Magyarország program és a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatásával.

Baranya tehát nemcsak áthaladó állomás lesz, hanem a verseny sorsát eldöntő térség: történelmi rajttal Mohácson, legendás hegyi befutóval Pécsen, és a Villányi-hegység hullámaival, amelyek újra és újra bizonyítják, miért különleges ez a vidék a kerékpársport számára.

Forrás: Tour de Hongrie

Elindult a visszaszámlálás: közel 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson

Február 3-ától kérhetik nyilvántartásba vételüket azok a pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok, amelyek jelölőszervezetként szeretnének indulni az április 12-én esedékes országgyűlési képviselő-választáson. A jelölőszervezeti státusz megszerzése az első hivatalos lépés a választási részvételhez.

A bejelentéseket a Nemzeti Választási Bizottság fogadja, a nyilvántartásba vételről pedig a törvény szerint legkésőbb négy napon belül dönteniük kell. A folyamat részeként a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezetek adatait a bírósági nyilvántartásokban.

Kevesebb párt, mint négy éve

A választáson mintegy 170 párt indulhat, derül ki a Országos Bírósági Hivatal (OBH) adataiból. Az országgyűlési választás kitűzésének napján, január 13-án, összesen 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.

Ez jelentős csökkenést jelent a korábbi ciklushoz képest: négy évvel ezelőtt még 267 párt indulhatott az országgyűlési választáson. Az OBH tájékoztatása szerint tavaly 15 pártot jegyeztek be jogerősen, míg idén eddig egyet sem. Ugyanakkor 2022 óta 43 új párt alakult, miközben 83-at töröltek a nyilvántartásból.

Egyesületté alakulás és törvényi szigor

Több esetben az egykori pártok maguk kezdeményezték, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytassák működésüket. Ezeket formálisan nem mindig törölték, azonban már nem szerepelnek a pártok hivatalos nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezheti egy párt megszűnésének megállapítását, ha az két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény egyértelműen kimondja: amennyiben egy párt két választáson egymás után nem vesz részt jelöltállítással, a bíróság – az ügyészség indítványára – megállapíthatja a párt működésének megszűnését, még akkor is, ha egyesületként tovább működhet.

Történelmi kitekintés

A pártalapítási hullámok az elmúlt évtizedekben eltérő intenzitást mutattak.

  • 2018 és 2022 között 172 pártot jegyeztek be,
  • 2014–2018 között 116-ot,
  • 2010–2014 között pedig 51-et.

Bár az 1990-es évek elején alakult pártok többsége mára megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint hat ilyen párt még ma is működik. A jelenlegi parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, míg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget 1990 februárjában vették nyilvántartásba.

A jelöltállítás tehát nemcsak politikai, hanem jogi értelemben is létkérdés a pártok számára: a választáson való indulás hiánya hosszú távon a párt megszűnéséhez is vezethet.

Forrás: MTI