Véget értek a 33. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban. A magyar delegáció összesen 19 érmet szerzett, és az éremtáblázat 14. helyére került Az eredmények kapcsán már most megjelentek pozitív és negatív vélemények egyaránt. Portálunk kétrészes cikkben fejti ki, hogy az 2000 óta lezajlott olimpiák tükrében miként lehet értékelni az idei teljesítményt. Első részben összevetem az eredményeket a korábbi évek eredményeivel, a másodikban meg majd szakáganként vizsgálom ugyanezt.
Aranyérmek száma és az összesített helyezés
Ezt a két szempontot szerintem nem érdemes külön vizsgálni, ugyanis az összesített helyezés egy erősen győzelemorientált rendszer alapján kerül megállapításra (szerintem egyébként ez nem reális, de ebbe ne menjünk bele).
Magyarország 6 aranyérmet szerzett, ez viszonylag alacsony a vizsgált időszakban, de nem a legkisebb. A 7 vizsgált olimpiából 4 alkalommal 8 aranyérmet szereztünk, kétszer 6-ot, és egyszer, a rossz emlékű pekingi játékokon, hármat.
Helyezésben a 14. helyet értük el, fentiekből következően ennél voltak jobb pozícióink, ez a 7 vizsgált olimpiából az ötödik legjobb. A legjobb helyezést egyébként 2012-ben Londonban értük el, ami a 10. hely volt, a legrosszabb pedig Peking egy 21. hellyel.
Érmek száma
E téren már sokkal jobb a kép. A 19 érem, amit szereztünk, a 2000-es évek második legjobb eredménye. Ennél mindösszesen Tokióban szerepeltünk jobban, akkor 20 érmünk lett, eggyel több bronzérmet szerezve, mint most. A legrosszabb teljesítmény e téren is Pekinghez kötődik, ahol mindösszesen 10 érmet sikerült összeszedni.
Pontszerző helyek száma, és szerzett pontok
Nem kevesebb, mint 40 sportolónk, illetve csapatunk végzett pontszerző helyen. Ez nagyon szép szám, ennél mindösszesen egy nagyobb volt, szintén Tokió, 42 pontszerzéssel. A 40 pontszerzőnk összesen 147 pontot szerzett, ennél szintén összesen egy erősebb volt, ugyancsak Tokió, ahol 156 pontot szedtünk össze.
A legrosszabb teljesítmény ezekben a mutatókban már megosztottabb. A legkevesebb pontot – 94-et – az előzőekhez hasonlóan Pekingben szereztük. A legkevesebb pontszerzőnk azonban Rióban volt, ahol csak 25 ilyen eredményt értünk el (Pekingben 28-at).
Érmes sportágak
Magyarország Párizsban összesen 7 sportágban – atlétika, kajak-kenu, öttusa, sportlövészet, taekwondo, úszás, vívás – szerzett érmet. Ez picit kevesebb a megszokottnál, a 7 vizsgált évből egyértelműen Sidney emelkedik ki 11 sportággal, de a Tókióban és Athénban is lett 9-9, Londonban pedig 8. Ugyanakkor messze nem ez a leggyengébb évünk, a téren Rióban teljesítettünk nagyon alul: mindösszesen 4 sportágban sikerült érmet szerezni.
Saját gondolatok
Látható, hogy különböző aspektusokból vizsgálva különbözőképpen fest ez az eredmény. De én személy szerint örülök neki, és elsősorban azért, mert viszonylag sok sportolónk ért el érmes eredményt. Persze az arany nem mindenkinek jött össze, de ez azért nagyon sokszor apró nüanszokon múlik. És azért az ezüst és a bronz is szépen csillog.
Számomra érdekes volt, ahogyan a 2016-os olimpia után ment az ünneplés a 8 aranyérem és a 12. hely miatt. Holott én pont akkor néztem kicsit furcsább szemmel a nagy örömre. Igaz, a 8 arany nagyon jó, de azért abból 3 Hosszú Katinka volt, három meg a női kajakos szakág Kozák Danutával fémjelezve. Tehát a 8 éremből 6 tulajdonképpen 2 erős egyéni teljesítmény miatt volt, de ha virtuálisan ezeket kivesszük, akkor már egy nagyon karcsú eredményt kapunk.
Tény, hogy most arany kevesebb volt, de nincs egy vagy két olyan sportoló, aki a hátán húzta a csapatot, és aki nélkül már nagyon rossz lenne az eredmény optikája. Szóval egy szó, mint száz, én azt mondom: szép volt fiúk és lányok!
