Az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés
A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés. Ezt közölte a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában. Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon.
Hozzátette: az elektromos roller nem szerepel a KRESZ függelékében felsorolt járművek között. Azokra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági berendezések sincsenek meghatározva. Ennek ellenére a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy az ittas járművezetés elektromos rollerrel elkövethető.
A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amit beépített erőgép hajt. Mivel az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz. Amelyet akkumulátorral beépített erőgép hajt, így elkövethető vele az ittas járművezetés
Hozzátette: a KRESZ alapvető rendelkezése a „ne veszélyeztess!” elv, amely minden közlekedési résztvevőre vonatkozik, és „akkor lép be” a bírói gyakorlat szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs részletszabály. Példaként említette, hogy ha az elektromos rollert vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni bűncselekmény miatt vonható felelősségre.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette.
Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való minimumrészesedést jelenti. És akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes örököseit. Vagy ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal felszámolta a leendő hagyatékot.
Felhívta a figyelmet arra: a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden, arra jogosult önállóan kérheti igénye érvényesítését a bíróságtól. Azonban nem részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.
Ribai Csilla kiemelte: csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak.
Kitagadási ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet még nem töltött ki. Azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést tölt. Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett volna. De például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is kitagadható. Ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat kinyilvánítását.
Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben.
A kötelesrész mértékéről azt mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta értékéből.
A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást – például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai – le kell vonni.
Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek, például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen nőtt – ismertette Ribai Csilla.
A Fővárosi Ítélőtábla médiaklubjának előadása elérhető és újranézhető az ítélőtábla Youtube-csatornáján.
forrás: mti
