StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján. Az eseményre szerda délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren került sor.

A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység. Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak.

A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os, lyukas zászlók lengtek.

Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át.

fotó: MTI/Bruzák Noémi

Hosszan tartó, súlyos betegség után 79 éves korában kedden elhunyt Sánta Ferenc. A Kossuth-díjas, Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és prímás a Nemzet Művésze volt.

Sánta Ferenc 1945. március 2.-án született Kaposváron. Tanulmányait a Kaposvári Zeneiskolában, majd a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. Ezt követően 1963-tól pedig a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. 1969-ben szerzett hegedűművészi és tanári diplomát.

Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is hegedült. Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt többek között az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában is.

Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, valamint az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása volt. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.

A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelentek meg rádiós- és televíziós hanganyagai és lemezei. Ezeken a fellépésein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játszotta.

Sánta Ferenc 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2014 óta a Nemzet Művésze, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, 2023-ban pedig Kossuth-nagydíj elismerésben részesült.

Hibahatáron belüli különbséggel, de egy hajszállal már vezet a Tisza (42 százalék) a Fidesz (40 százalék) előtt a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között – derült ki a Partizán oldaláról. A Partizán megbízásából a 21 Kutatóközpont készített friss közvélemény-kutatást.

A közlemény szerint a két párt mellett még a Mi Hazánk érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A DK-t és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot egyaránt 4-4 százalékra mérte az intézet. A Momentum 2, a Jobbik és az MSZP pedig 1-1 százalékon áll, a többi pártnak összesen jutott további 1 százalék.

A teljes népességben viszont továbbra is a Fidesz vezet 29 százalékkal. A Tisza 26 százalékkal áll, tehát itt is nagyon közel vannak egymáshoz. A Mi Hazánkat a választókorú magyarok 5 százaléka, az MKKP-t és a DK-t a 3 százaléka támogatja. A bizonytalanok aránya 28 százalék.

A 21 Központ kutatása hibrid adatfelvétellel történt október 9-15. között, 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket.