Kiemelt szerepe van a körforgásos gazdaság fejlesztésének, ami nemcsak a hulladékmennyiség csökkentését jelenti, hanem azt is, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a Mandinernek adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Az államtitkár hangsúlyozta: így a környezet kisebb terhelése mellett csökkenthető a gazdaság külső tényezőktől való függése is.
Európa versenyképessége folyamatosan csökken, 2010-ben az unió a világ bruttó hazai össztermékének 21,9 százalékát adta, 2023-ban ez már csak 17,5 százalék volt, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az évtized végére 16 százalék közelébe eshet. Magyarország ezért is tette uniós elnökségének prioritásává ezt a kérdést – fejtette ki Raisz Anikó, aki Magyarország decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején az EU Környezetvédelmi Tanácsát vezeti.
Hosszú távon az a gazdasági modell fenntartható, ami versenyképes, és az versenyképes, ami fenntartható – fogalmazott.
Európa vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság területén, azonban a zöldátállás újfajta gazdasági függőségeket hoz magával, például az átálláshoz szükséges termékek gyártásánál nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és egyéb nyersanyagok terén.
Ezek elsöprő többsége ugyanis nem található meg Európában, Ázsiából és Afrikából érkezik; az elektromos autózás elterjedéséhez a jelenlegi tudás szerint elengedhetetlen lítium például Kínából származik – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ennek fényében mennyire fontos a gazdasági semlegesség.
Az államtitkár a magyar elnökség napirendjén szereplő kérdések közül a versenyképesség mellett kiemelte egyebek között a műanyagszennyezést, a klímavédelmi célokat, a kémiai anyagok használatát, a fenntartható vízgazdálkodást és az elhasznált gépjárművek kezelését.
Elmondta: az elhasznált gépjárművek kezelése kapcsán azzal a problémakörrel is foglalkoznak, hogy például egy Franciaországban forgalomba kerülő autó gyakran Közép- vagy Kelet-Európában végzi roncsként. A hulladékkezelés költségét, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat tehát Franciaországban fizette meg a gyártó, a hulladékkezelés költsége viszont valamelyik közép- vagy kelet-európai államban jelentkezik.
A jogszabály módosításával szeretnének megoldást találni erre az anomáliára, és megteremteni az elszámolás lehetőségét az érintett tagállamok között – közölte.
Raisz Anikó kitért arra is: a Magyarországon gyártott akkumulátorok tipikusan gépjármű-akkumulátorok, azokat ott kell ártalmatlanítani, ahol ronccsá válik az autó. Tehát nem igaz, hogy minden Magyarországon gyártott akkumulátort itt kell majd ártalmatlanítani is.
A kormány a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése mellett kiemelt figyelmet fordít az egészség védelmére, ezért több környezetvédelmi jogszabályt szigorított az utóbbi időben – idézte fel az államtitkár. Az egyik legfontosabb módosítás az akkumulátorokkal kapcsolatos; ez egyszerre érinti a hatálya alá tartozó akkumulátortípusokat és az akkumulátoriparra vonatkozó eljárási szabályokat is.
A korábbi szabályozás bevezetésekor még csak ólomsavas energiatárolók léteztek, a lítiumionos megoldások megjelenésével és elterjedésével szükségessé vált a gyártásukra és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése – mutatott rá.
Korábban az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított, a környezetvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal ennek az eljárásnak a során hozott döntést az alapján, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti károk, amelyek miatt hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.
Ezt úgy módosították, hogy az újonnan létesülő, valamennyi típusú energiatárolót és részegységeit gyártó, valamint az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek esetében – a potenciális környezeti hatások mértékétől függetlenül – kötelező a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A kötelezettség általános előírása egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet, és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez – jelezte.
Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy az ipari kibocsátás szigorítása, tehát a határértékek csökkentése négy nagy anyagcsoportot érint. Az első hármat a rákkeltő, a genetikai károsodást okozó és a magzatkárosító anyagok alkotják. A módosítás jelentős szigorítást hozott, egyes anyagok esetében a korábbi mérték egyötödére vitték le a kibocsátható mennyiséget.
Mindezek mellett a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkelre, kobaltra és mangánra vonatkozó határértékeket is szigorították. Az új határértékek az október 5-e után beadott kérelmek esetében már azonnal alkalmazandók – közölte.
Forrás: mti.hu
