Kezdőlap Blog Oldal 463

Mennyire voltak aktívak az önkormányzati képviselőink az előző ciklusban?

0

2024 szeptemberében lezárult egy önkormányzati ciklus. Az elmúlt 5 évben számos politikai vitát láthattunk a városházán, ezek egy része – különösen a kampányidőszakban indulók – nem is feltétlenül Pécshez kötődtek. De melyik képviselők voltak az előző ciklusban igazán aktívak és kik azok, akik nem vették ki igazán a részüket a közgyűlési munkából felszólalások formájában? A következőkben erről készítettünk egy kis összeállítást.

Mit vizsgáltunk?

Az elmúlt ciklusban összesen 54 közgyűlés és 3 közmeghallgatás volt, amiről készült videó- vagy hangfelvétel, ezek alapján lehetett vizsgálódni. Voltak azonban olyan részek és egyeztetések, amik nem képezték a vizsgálat részét, ezek a következők:

  • A Covid időszakban tartott, közgyűlésnek nem minősülő online egyeztetések.
  • Azok a közmeghallgatások, amikről nem készült felvétel.
  • Kérdések, interpellációk

Nem vettem vizsgálat alá továbbá a polgármestert, valamint a közgyűlés által megválasztott külsős alpolgármestert, ugyanis nekik sok alkalommal kellett hivatalból felszólalniuk, ami szükségképpen torzítja a képet.

Kiket vizsgáltunk?

Összesen 27 képviselő került így vizsgálat alá. 2019 őszén ugyanis 25 képviselőt választott meg a testület, de az 5 év során volt két csere: 2020 októberében Hári József váltotta Vári Attilát, 2022. nyár végén pedig Bognár László helyére ült be Musch Zoltán. A Fidesz-KDNP-ÖPE hármas tehát 5 olyan képviselővel szerepelt a közgyűlésben, aki végigvitte a mandátumát és további 4-gyel, aki időszakosan volt képviselő.

A városvezetés oldalán mindegyik képviselő végigvitte a mandátumát, de a városvezetéshez tartozók köre változott. Kezdetben 17 képviselőt jelentett a többség, ugyanakkor Bognár Szilvia, Topán László és Hencsei Zsolt 2021 nyarán (illetve Hencsei ősszel) kilépett a városvezető frakcióból. 2021. nyár végén azonban az LMP színeiben bejutó Dr. Kóbor József csatlakozott a városvezetéshez, így nem volt olyan képviselő, aki a teljes ciklusban harmadik utasként szerepelt volna a közgyűlésben.

Jobboldali fölény a hozzászólásokban

Ami a hozzászólások számát illeti, az első 4 helyen a Fidesz-KDNP, illetve ÖPE színeiben található képviselők voltak. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy általános tendencia, hogy az ellenzékben lévő politikusok szólalnak fel gyakrabban a közgyűlésben, részben azért, mert ők vannak kevesebben, kevésbé oszlik meg a mondadnó, részben meg azért, mert a városvezetés zárt egyeztetésen vitatja meg a napirendi pontokat. A 2014-2019-es ciklusban is ugyanez a tendencia volt megfigyelhető, csak akkor a mostani városvezetés képviselői voltak ellenzékben, és hozzájuk fűződött a több felszólalás.

A listát toronymagasan az ÖPE képviselője, Kővári János vezeti. Az ősszel a közgyűlésből kieső politikus nem kevesebb, mint 865 alkalommal kért szót az elmúlt 5 évben. Második helyen a Fidesz polgármester-jelöltje, Csizmadia Péter végzett, 691 felszólalással. A harmadik-negyedik helyen szoros volt a küzdelem Berényi Zoltán (547) és Barkóczi Csaba (543) között, az ÖPE képviselője számszerűen többször szólalt fel, de eggyel több közgyűlésen vett részt, mint a Fidesz ispitaaljai képviselője.

Az ötödik helyen Bognár Szilvia (415), míg a hatodikon Kóbor József (233) végzett. Mindkettejükre igaz, hogy bár csak ciklusuk egy részében voltak a városvezetés része, időarányosan nagyjából hasonló aktivitásuk volt a frakción belül és azon kívül. Külön érdekesség, hogyha csak a városvezetői frakcióban töltött idejében elhangzott felszólalásokat nézzük, Kóbor akkor is dobogós lenne a városvezetői csapatban, de Bognár Szilviának is csak ebben az időszakban több hozzászólása volt, mint 8 másik frakcióban lévő képviselőnek a teljes ciklusa alatt.

A mezőny további része…

A hetedik helyen található meg az első városvezetésben lévő képviselő. Nyögéri Lajos (188) esetén érdekesség, hogy abban a bő másfél évben, amikor csak képviselő volt, mindösszesen 17 felszólalása volt, alpolgármesterként azonban sokkal aktívabbá vált. Ám ilyen kontrasztok terén a legnagyobb különbség Hencsei Zsoltnál (Tiszta Kezek) van. Az 58 felszólalásából mindösszesen egyetlen egy volt abban a 2 évben, amikor a városvezető frakció képviselőjeként volt jelent a közgyűlésben, a többit ellenzékben mondta el.

A lista alján szintén egy Fideszes képviselő szerepel. Musch Zoltán 8 felszólalása még akkor is nagyon kevés, ha történetesen neki csak 2 év jutott a képviselőségből. Őt Pokorádi Gábor követi 35 hozzászólással, ami néggyel kevesebb, mint a harmadik legkevesebbet beszélő képviselőé, Siposné Bikali Éváé. Hátulról a negyedik helyen Vári Attila áll, ugyanakkor az ő 44 felszólalása annak tükrében nem is rossz, hogy egy évet volt csak a közgyűlésben, ami idő alatt 2 ülés a COVID-helyzet miatt elmaradt. Őket Fürj Csaba (54), majd Kamarás Péter (KDNP) és Hencsei Zsolt (58-58) követi. Ők az elsők, akiknek több felszólalása volt, mint ahány ülés…

A városvezetői képviselők kisebb aktivitásában az is közrejátszott, hogy a napirendi vitákat nagyon sokszor Péterffy Attila, illetve Ruzsa Csaba folytatták le.

Hány ülésen szólaltak fel?

E téren a legjobb eredményt Csizmadia Péter érte el, aki mind az 57 vizsgált ülésen legalább egy alkalommal szót kért. Érdekesség, hogy a legtöbbet felszólaló Kővári János 49 ülésen kért szót, ezzel ezen a listán „csak” a hatodik helyet érte el. Kettejük közé Berényi Zoltán (53), Barkóczi Csaba (52), Bognár Szilvia (51) és Nyögéri Lajos (50) fért be.

A lista alján ebben a megközelítésben Kamarás Péter szerepel, aki csak 15 ülésen szólalt fel (itt már nem vizsgáltam azt a 4 képviselőt, aki nem vett részt a teljes ciklusban), őt Hencsei Zsolt (17) és Pokorádi Gábor (18) követi.  

Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is megduplázta vagyonát 2024-ben

A Forbes idén is összeállította az 50 leggazdagabb magyar listáját, amelyet még mindig Mészáros Lőrinc vezet, vagyona már az 1200 milliárd forintot is meghaladja – írja a Pécsma.

Hiába a hazai gazdasági nehézségek, a közel 1 százalékos GPD-csökkenés Magyarországon, Mészáros Lőrinc vagyona továbbra is elképesztő ütemben gyarapszik. A Forbes minden évben összeállítást közöl az 50 leggazdagabb magyarról, a magazain idén is így tett.

Mészáros Lőrincnek a tavaly még 591 milliárdosra becsült vagyona idén meseszerűen növekedett, hiszen a becslés szerint már 1241,8 milliárd forinttal rendelkezik Orbán Viktor gyerekkori barátja. Az egykori gázszerelő így elmondhatja, hogy a nem épp rózsás hazai gazdasági adatok mellett is bőven megduplázta vagyonát – amivel persze továbbra is vezeti a listát, méghozzá toronymagasan.

A második helyen ugyanis az OTP-vezér Csányi Sándor áll, közel 685 milliárddal, azonban az ő „buxája” így is csak fele akkora mint Mászárosé.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István tavaly került be először a Forbes 50-es listájába, akkor a 27. helyen volt 75,3 milliárddal. A 2024-es év azonban hasonlóan jól sikerült neki is, mint Mészárosnak. Egy év alatt 12 helyet és 76,2 milliárdot javított, így jelenleg ő a 15. leggazdagabb magyar, 151,5 milliárdos vagyonnal, neki is összejött tehát a mesés duplázás.

A méhekre is veszélyes a szilveszteri petárdázás?

Arról minden évben beszélünk, hogy a petárda-, illetve a tűzijáték-használat milyen veszélyekkel jár a kutyákra, macskákra és más házikedvencekre. A pirotechnikai eszközök használói általában azzal érvelnek, hogy ez egy éjszaka, és a tragédia megelőzhető, ha az állatokat bevisszük a lakásba.

Nemrégiben azonban megjelent egy poszt a Facebookon, ami a petárdázás egy másik negatív hatását fejti ki: a méhrajbefogó és méhész Boros Tibor ugyanis határozottan állítja: a robbanó rakéták a méhekre is veszélyesek lehetnek. Az állatok ugyanis bár télen nem dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy átalusszák a telet.

„Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci – kezdődik a poszt – Ez azt jelenti, hogy a kaptárakban egy jó nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, őt körülveszi családja. A fürt közepét képesek a testükkel felfűteni 25-30 fokra, így védekezve a megfagyástól. A kaptárban előfordul az is, hogy fagypont alá esik a hőmérséklet, így igen csak vigyázni kell egymásra. Nem tehetik meg azt, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal aki kívül tartózkodik.

Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel. A belső kijön a külső helyére (fagyoskodni), a külső bemegy belülre melegedni. Kis idő múlva újra helyet cserélnek, és ez így megy mind addig még a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 fokot. Közben a csere-bere alatt nagyon vigyázni kell arra, hogy tartani tudják a fürt melegét. Ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.„

És hogy érinti mindezt a petárdázás? Igazából nagyon egyszerű: a méhek ugyanúgy megijednek a petárda hangjától, mint a négylábú kedvenceink, ami az állatok szétszéledését eredményezi.

Erre a hatalmas hangra, felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. Megijednek, elkezdenek szép lassan szétszéledni. Azt hiszik veszélyben van a család biztonsága, beindul a természetes ösztön, hogy meg kell védeni valamitől a családot. Attól, hogy megbomlott a fürt, az idáig tartott óvott meleg, ami a családot védte, elillan. Szép lassan mindenki átfázik, és nincs akivel helyet cseréljenek, hogy fel tudjanak melegedni. A kb. 35-40 ezer méh megdermed, és elpusztul. Oda van egy komplett méhcsalád.

A szakértő elmondása szerint egy méhcsalád halála 35-50.000 forint veszteséget jelent egy méhésznek, ám egy Szilveszter éjjelén akár sokkal több család is elpusztulhat. És ezekért sem kártérítést nem lehet követelni, sem a biztosító nem fizet, hiszen egyrészt nem bizonyítható, hogy a méhek a petárda révén pusztultak el, másrészt a konkrét károkozó személyét sem lehet bizonyítani.

Fentiek alapján még inkább érdemes végiggondolni, hogy vajon ér-e ennyit az a néhány perces durrogtatás…

Borítókép forrása: Boros Tibor Facebook oldala.

Ötvenezer forinttal nőtt átlagosan idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret

Átlagosan ötvenezer forinttal nőtt idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret, a legnépszerűbb juttatás a SZÉP-kártya – derül ki a Prohuman Zrt. országos felméréséből.

A cég közleménye szerint a kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. Ezek több mint fele a GDP jelentős részét adó ipari szektorból érkezett, nagy foglalkoztató. Csaknem megegyező számban vannak jelen a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő.

„Kutatásunk nemcsak a juttatások típusait tárta fel, hanem a mögöttes okokat is vizsgálta” – idézte a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettesének szavait a közlemény. Göndöcs Viktor szerint az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására.

A cafeteria keretösszeg növekedése jól tükrözi azt a törekvést, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat. A változatos cafeteria-elemek biztosítása – különösen ott, ahol külső HR szolgáltatóknak szervezik ki ezt a tevékenységet – lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalói igényekhez igazodó, rugalmas juttatásokat kínáljanak – közölte.

A legtöbb cég alkalmazza

A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a béren kívüli juttatások rendkívül népszerűek, csupán a vizsgált cégek 5 százalékánál nincs ilyen és ezek többsége nem is tervezte ennek bevezetését az adatfelvétel időpontjában. Nagyjából minden második vállalat választható elemekből álló cafeteria rendszert működtet. A leggyakoribb munkáltatói érv a cafeteria mellett a dolgozói motiváció növelése, emellett a cégek kétharmada legalább kétévente felméri a rendszer hatékonyságát és a munkavállalók elégedettségét – fejtette ki.

A felmérés alapján ötből négy vállalkozás bruttó összegben határozza meg az éves cafeteria keretet, amelynek átlagos nagysága idén 454 429 forint volt, ami 51 745 forintos, vagyis közel 13 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.

Ezen a téren ugyanakkor cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik: 120 000 és 900 000 forint között mozogtak az összegek. Ami a jövő évi várakozásokat illeti, a keretösszeg a megkérdezett vállalatok 28 százalékánál fog növekedni, míg 72 százalék nem tervez emelést.

A válaszadó cégeknél átlagosan 5,8 elem szerepel a juttatási rendszerben a tavalyi 5,4-es értékhez képest. Azok a vállalatok, amelyek házon belül kezelik a cafeteriát, átlagosan 5 juttatási elemmel működnek, míg ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső HR-szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz 7 elem érhető el a munkavállalók számára. A leggyakrabban biztosított elem továbbra is a SZÉP-kártya, azt követi a bölcsődei és óvodai támogatás, illetve a készpénzbeli megváltás.

A SZÉP-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága jelentősen nőtt, különösen látványos volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában – olvasható a közleményben.

Horvát elnökválasztás – több mint 3,7 millió választót várnak az urnákhoz vasárnap

A felmérések szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.

A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban.

Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő, például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.

A választáson nyolc jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 12-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Milanovic és Primorac részvételével.

A felmérések Zoran Milanovic 58 éves politikust mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzni fog.

A regnáló elnök a legesélyesebb

Milanovic 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki. Ugyanebben az évben a második mandátumáért induló elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovicot, a HDZ jelöltjét utasította maga mögé a második fordulóban.

Legfőbb ellenfele Dragan Primorac 59 éves politikus, orvos és egyetemi tanár, aki 2003-tól 2009-ig kétszer is oktatási miniszter volt a HDZ vezette kormányban. 2009-ben is indult az elnökválasztáson, de nem jutott be a második fordulóba. 2024-ben újra jelöltette magát, miután a HDZ jelezte, támogatják indulását.

Az esélyek sorrendjében őt Marija Selak Raspudic 42 éves független jelölt követi.

Selak Raspudic politikai karrierjét 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Híd (Most) párt listáján bejutott a parlamentbe. Később nézeteltérések miatt kilépett a pártból, és jelenleg független parlamenti képviselő.

Nem sokkal marad el tőle Ivana Kekin, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 40 éves jelöltje, Zágráb város önkormányzatának alelnöke, a politikai szervezet parlamenti képviselője.

A szavazást megelőző kampányban főleg egymást támadták a jelöltek, és mindössze egyetlen olyan televíziós vitát tartottak, amelyen mind a nyolcan részt vett.

Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.

Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.

A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.

2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesic lett Horvátország második elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra.

2010-ben Ivo Josipovicot választották meg az ország harmadik elnökének, aki a második fordulóban Milan Bandicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.

2015-ben az ország negyedik elnöke Kolinda Grabar-Kitarovic lett, aki Josipovicot győzte le a második fordulóban.

2020-ban Milanovicot választották meg az ország ötödik elnökének, miután Grabar-Kitarovicot utasította maga mögé a második fordulóban.

Ismét kamuoldallal próbálják átverni a pécsieket

0

December 23-án alakult meg a Tömegközlekedés Pécs nevű oldal a facebookon. Ez egyébként a harmadik azonos nevű oldal. Az egyetlen bejegyzésében 6 hónapon keresztül ingyenes utazást kínál a város minden tömegközlekedési eszközén, mindössze 950 forintért! Ehhez csupán egy rövid kérdőívet kell kitölteni.

Az ajánlatról nagyon egyértelmű, hogy kamu, annak ellenére is, hogy pár hozzászóló „megerősíti”, hogy valódi az ajánlat. Az egyértelmű ismertető jelek:

  1. A Tüke Busz Zrt. hivatalos facebook-oldalán semmi nem utal arra, hogy új oldalt nyitottak volna.
  2. A Tüke Busz weboldalán sincsen semmilyen információ az akcióról.
  3. Az „akcióban” részt vevőknek nem a Tüke Busz Zrt. oldalán található kérdőívet kell kitölteniük, hanem a link egy harmadik oldalra vezet.
  4. A bejegyzést méltató kommentek mindegyike ismerősökkel alig rendelkező, adathiányos profil, vagyis nyilvánvalóan kamuprofilok.
  5. Az „ingyenesen a város minden tömegközlekedési eszközén” eléggé furcsa szóhasználat annak tükrében, hogy Pécsett csak buszok járnak. Ez nyilván egy sablonüzenet.

Ha valaki bedől egy ilyen akciónak, sokkal többet veszíthet, mint 950 forint. Ugyanis fontos személyes adatai, sőt, akár a bankkártyájának az adatai is illetéktelenek kezébe kerülhet. Éppen ezért fontos tájékozódni, mielőtt bárki egy ilyen akcióban részt vesz.

Jégkorong: fordított és nyert Linzben a Fehérvár

0

A Hydro Fehérvár AV19 egygólos hátrányból fordítva 4-1-re győzött Linzben az osztrák jégkorongliga (ICEHL) csütörtöki játéknapján.

Az első gól a házigazda Black Wingsé volt, a második harmadban aztán fél perc alatt két gólt ütött a székesfehérvári alakulat, amely végül a mesterhármasig jutó Trevor Cheek vezérletével magabiztosan győzött.

Ezzel lezárta hárommeccses vereségi sorozatát és a tabella élére állt, két ponttal megelőzve a három meccsel kevesebbet játszott Bolzanót.

Black Wings Linz (osztrák)-Hydro Fehérvár AV19 1-4 (1-0, 0-2, 0-2)

a magyar csapat gólszerzői: Cheek (35., 49., 59.), Berger (35.)

Szülinapi koncert lesz Fenyő Miklós karácsonyi fellépéséből

Tegnap hirtelen jött a hír, hogy Fenyő Miklós szokásos Karácsonyi koncertje – ami az Erkel színházban lett volna – elmarad. Azóta már azt is tudjuk, hogy a pótlására 2025. március 12-én – vagyis a születésnapján – kerül sor.

Ahogyan arról az Index beszámol, az egész úgy kezdődött, hogy a Hungária alapítója egy hónappal ezelőtt berekedt. Először várt, hogy a bajság magától elmúljon, ám mivel ez nem történt meg, kénytelen volt orvoshoz fordulni. Három különböző gégész is megvizsgálta, és mindhárman ugyanarra jutottak – olyan elváltozást találtak a hangszálain, ami egy felső légúti fertőzés okozta gyulladás következtében alakult ki.

„Az utolsó pillanatig reménykedtem, hogy javul a helyzetem. Ma van az utolsó pillanat, meg kellett hoznom a döntést. Ennek értelmében legnagyobb sajnálatomra a holnapi (december 26-i – A szerk.), dugig telt házas koncertet így nem tudom vállalni, el kell halasztanom.” – közölte az énekes, hangsúlyozva, mennyire el van keseredve, és milyen nagyon sajnálja a történteket, mert nem akart csalódást okozni, de úgy érzi, nem tudná elviselni a kudarcot, és azt gondolja, hogy a közönsége sem.

Jó hír viszont, hogy a koncert, amelynek ezúttal az Erkel Színház a helyszíne, nem marad el végleg, csupán más időpontra kerül – december 26. helyett március 12-én, Fenyő Miklós születésnapján fogják megtartani.

A megváltott jegyek természetesen a „márciusi szülinapi karácsonyra” is érvényesek lesznek, ahol az énekes legnépszerűbb slágereit a Budapest Jazz Orchestra kíséretében bravúros hangszerelésben, swing stílusban hallhatja majd a közönség.

A hét végén nagyobb területen marad meg napközben is a köd

0

Pénteken még többfelé kisüt a nap, de a hét végén egyre nagyobb területen marad meg napközben is a köd. A hőmérséklet csökken, vasárnap a maximumok is csak fagypont körül várhatóak az ország nagy részén. Ez derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.

Pénteken a köd fokozatosan ritkul, majd feloszlik, és továbbra is napos idő várható, esetleg északkeleten, keleten lehetnek felhősebb körzetek, időszakok. Csapadék nem valószínű. Az északias szél északkeleten élénk lesz, a Zemplénben egy-egy erős széllökés sem kizárt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 10 fok között alakul.

Szombatra virradóra nagy területen képződik köd, rétegfelhőzet, amely az ország nagyobb részén tartósan megmaradhat, ezért döntően borult, párás időre lehet számítani. Csapadék nem valószínű, legfeljebb szitálás, ónos szitálás fordulhat elő a ködös tájakon. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban általában mínusz 6 és plusz 1 fok között lesz, de az északi völgyekben ennél pár fokkal hidegebb lehet. Kora délután 0 és 7 fok közötti értékek valószínűek, a borult, ködös tájakon fagypont körül marad a hőmérséklet.

Vasárnapra virradóra terjeszkedik a köd, illetve a rétegfelhőzet, így döntően borult, párás, helyenként ködös idő valószínű, kialakulhat az úgynevezett országos hidegpárna, legfeljebb nyugaton kisebb körzetekben süthet ki a nap. Csapadék nem valószínű, csak szitálás, ónos szitálás fordulhat elő a ködös tájakon. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban mínusz 6 és plusz 1, kora délután általában mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul, az ország nagy részén azonban mind a minimumok, mind pedig a maximumok fagypont körül várhatóak.

forrás: mti

Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó

A hegyimentők holtan találták a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázót, erről a Szlovén Hegyimentő Egyesület számolt be a Facebook-oldalán csütörtök délután.

Azt írják, hogy a Kolitska-szurdoknál egy meredek részen találták meg a túrázó testét. Részletesebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A hegyimentők öt napja próbálták kimenteni a férfit a Kotliska-szurdok területéről, de az elmúlt két napban a veszélyes időjárási viszonyok miatt ideiglenesen fel kellett függeszteni a mentőakciót. A hegyimentő szolgálatot vasárnap délután értesítették arról, hogy két magyar állampolgár – egy férfi és egy nő – a Kamniki-Alpokban rekedt, és egyikük megsérült. Később kiderült, hogy a férfinak eltört a lába.

A nőt helikopter segítségével egy szurdokban találták meg hétfőn, kórházba szállították.

A hegyimentők öt napig próbálták kimenteni egy sérült magyar hegymászót a Kotliska-szurdok területéről. De az elmúlt két napban a veszélyes időjárási viszonyok miatt ideiglenesen fel kellett függeszteni a mentőakciót.

Úgy gondolták, hogy az eltűnt túrázó 1700 méteres tengerszint feletti magasságban van. A szél nagy mennyiségű havat hordott a szurdokba, ezért nagy a lavinaveszély is – figyelmeztett a szolgálat.

A hegyimentő szolgálatot vasárnap délután értesítették arról, hogy két magyar állampolgár – egy férfi és egy nő – a Kamniki-Alpokban rekedt, és egyikük megsérült. A mentőakciót azonnal megkezdték, de a szél és a hóesés miatt helikopteres mentés nem volt lehetséges, így a műveletet hagyományos módon folytatták. Néhány óra elteltével azonban a havazás a hegyekben felerősödött, és a mentést éjszakára ideiglenesen felfüggesztették.

Hétfőn újra próbálkoztak, és hat óra gyaloglás után a nőt egy helikopter segítségével egy szurdokban találták meg. Egy orvos és egy hegyimentő kötél segítségével 50 métert ereszkedett le egy sziklafalon, hogy elérjék.

A nő nem sérült meg, de hipotermiás volt, és már elvesztette a reményt, hogy megtalálják. Miután melegítőpárnákkal, forró itallal felmelegítették, rögzítőkötéllel és hegyi mentők kíséretében egyedül ereszkedett le a völgybe. Csak a ruhája és a hálózsákja mentette meg attól, hogy teljesen kihűljön. A másik hegymászót, a sérült férfit azonban nem találták.

Kedden a szél felerősödött. Az északi széllökések nagy magasságban elérték az óránkénti 150 kilométeres sebességet, és a helikopteres repülés ismét lehetetlenné vált. A hófúvás és a lavinaveszély túl veszélyes volt ahhoz, hogy a mentők gyalogosan keressék tovább a férfit, ezért a terepmunkát ismét leállították.

A GRZS szerdán reggel 9 óra körül ismét helikoptert küldött Kotliska-szurdokba, hogy felmérje a helyzetet és meghatározza az eltűnt hegymászó pontos tartózkodási helyét, de eredménytelenül. A szél túl erős volt, és a helikopternek így megint vissza kellett fordulnia.

forrás: 444.hu