Nem élte túl az a férfi, aki ma délután a pécsi Megyeháza belső lépcsőházában 3 emelet magasságból zuhant a mélybe – értesült a Pécs Aktuál.
A Pécs Aktuál kérdésére a Megyeháza portása elmondta, hogy késő délután egy idősebb, hatvan körüli férfi kérte meg, hogy a harmadik emeleten lévő festményeket és freskókat megnézhesse.
A portás engedett a kérésnek, pár perccel később azonban egy puffanásra lett figyelmes, ezután rögtön hívta a mentőket, akik nem tudták megmenteni a férfi életét.
Az elmondott információk alapján nem egyértelmű, hogy a portás által beengedett férfivel történt a tragédia, ugyanis szintén a Pécs Aktuál információi szerint egy fiatalabb férfi zuhant le, akinek a felesége az épületben dolgozott.
A rendőrség vizsgálja az ügyet. A baleset, az öngyilkosság, de teljes mértékben még az idegenkezűség sem zárható ki.
A Fidesz-közeli, kormánynak is dolgozó Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint növekszik az oltáspártiak aránya Magyarországon.
A Magyar Nemzetnek készült készített közvélemény-kutatás szerint az 1000 megkérdezett emberből 62 százalék elégedett a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseivel.
A Nézőpont Intézet szerint Magyarországon jelenleg már ugyanannyian tervezik beadatni, mint amennyien nem (45-44) a koronavírus elleni vakcinát. A tavaly év végi felmérés eredménye szerint a lakosság 35 százaléka lett volna hajlandó beoltatni magát a koronavírus elleni vakcinával.
Az eredmény hátterében szerintük a vakcina magyarországi megjelenése és az első beoltottak pozitív tapasztalatai, valamint sok közéleti személy támogató nyilatkozata okozhatta a pozitív fordulatot.
Az oltási hajlandóság leginkább az 50, illetve a 60 év fölöttiek között nőtt leginkább. A legidősebb korcsoportba tartozók között 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát. Emellett a többi társadalmi csoportban is ugyan kisebb mértékű, de egyenletes növekedés tapasztalható.
Az új városvezetés írt ki pályázatot, a Misinatető fejlesztésére. Összesen 35 pályamű érkezett, a szakmai zsűri pedig hármat választott ki: ezekről dönthetnek Önök, hogy melyik készüljön el!
Aktív, családi vagy interaktív Misina?
Az „AKTÍV MISINA” egy olyan mozgás- és túraközpont, ahol a sportolás és a természet szerelmesei kerülnek kiszolgálásra. A volt Misina étterem épületének átalakításával a természetjárók és sportolni vágyók minden igényét kielégíti az öltözőtől az általános vizesblokkokig, vagy a sporteszközök kölcsönzési, javítási lehetőségétől a kávézóval kialakított pihenőtérig. A fejlesztése kapcsán a beruházás elemi aranyosan oszlanak meg a belső és a külső terekben, így a belső kiszolgálóhelyiségeken túl szinte minden korosztály számára mozgási és sportolási felületek jönnek létre az épülettől déli irányban, a külső természeti térben. Az új turisztikai központ kialakításával a Mecseki Parkerdő új szintre emeli a természet és az emberek, elsődlegesen a pécsiek kapcsolatát.
A „CSALÁDI MISINA” egy olyan családicentrikus tér, ahol a családi együttlét és az ahhoz tartozó funkciók kerülnek előtérbe. A volt Misina étterem épületének átalakításával az aktív és passzív pihenésre váró családok igényét elégíti ki a négy szinten létrehozott funkciócsoportok az épület belső, átmeneti és külső, terasz szintjén. A fejlesztése kapcsán – mely során a beruházás elemi aranyosan oszlanak meg a belső és a külső terekben – egyedi eleme egy lombkoronasétány, aminek köszönhetően több korosztály számára nyílik lehetőség a természeti környezet megismerésére. Az új családi tér kialakításával a Mecseki Parkerdő a családokon keresztül többkorosztályos találkozási és kikapcsolódási térré válik.
Az „INTERAKTÍV MISINA” egy olyan kulturális központ, ahol a mecseki bányászat története, valamint az energia, azon belül is a megújuló energiák előállítása, valamint alkalmazása kerülnek bemutatásra interaktív módon. A volt Misina étterem épületéből háromszintes kiállítótér jön létre tematikus kiállítási felületekkel elsődlegesen a Mecsek természeti erőforrásait bemutatva a szén- valamint az uránbányászattól indulva egészen a megújuló energiaforrások széles spektrumán keresztül. A fejlesztése elemi a belső terek kialakításában jelennek, meg, a külső terekben csak néhány szabadtéri installáció kerül kialakításra egy általános környezetrendezés mellett. Az új kiállítótér létrehozásával a fenntarthatóság, az ökologikus szemlélet kerül hangsúlyozásra mely szorosan kapcsolódik Pécs Megyei Jogú Város „Európa Zöld Fővárosa” pályázati kezdeményezéshez valamint korunk kiemelt témájához, a globális felmelegedés elleni programokhoz.
1943.01.12. a magyar történelem egyik tragikus dátuma: 78 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a szovjet vöröshadsereg offenzívája, amivel áttörték a magyar vonalakat, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba.
Fortepan
A második magyar hadsereg német nyomásra és kérésre került a keleti frontra, 1942 nyarán érkeztek meg az első csapatok, ahol védekező állásokba rendeződtek a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométeres szakaszon. A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták.
A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány Gusztáv vezérezredes ragaszkodott a parancshoz, jóllehet ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást, a hadsereg egy részét talán megmenthette volna. A magyar katonáknak a szovjet és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben (amely az akkor itthon rendelkezésre álló legjobb volt), többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között kellett tartaniuk magukat.
A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17 000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg.
Zömük február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majd’ 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. (Ha 200 ezerből kivonjuk a megjelenteket, akkor sokkal nagyobb a veszteség mint 100-120 ezer ember.)
Elveszett mintegy 100-120 ezer ember. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet, azonban a szovjet csapatok fent említett harcmódja miatt a foglyok száma aránylag csekély volt, és ezek nagy részének sorsáról sem sokat tudunk.
Január 24-én Jány vezérezredes kiadta hírhedt „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és drasztikus fegyelmező intézkedéseket rendelt el. A parancs osztatlan felháborodást keltett. Horthy márciusban a parancs visszavonására utasította Jányt.
Az 1943. április 4-én kelt hadseregparancs utolsó bejegyzése így hangzik:
„Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítom, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot, sőt a hadsereg egyes csapattestei és ennél magasabb kötelékei olyan ragyogó fegyvertényekkel tűntek ki, melyek a régi magyar katonai hírnévhez mindenben méltóak, és felveszik a versenyt bármely hadsereg kimagasló fegyvertényeivel.”
A hadsereg maradványait április 24-én elkezdték hazaszállítani, a hadsereg-parancsnokság működését 1943. április 30-án beszüntette. Az utolsó vonat május 30-án indult, amellyel Jány Gusztáv is hazatért.
Korábban megosztottunk Hegedüs Tünde gyönyörű képsorozatát a havas Mecsekről. Ezúttal egy videóban szeretnénk bemutatni, hogyan fest a Mecsek és onnan Pécs városa a hótakaró alatt.
Radnóti szerint „ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. A Mecsekről letekintve Pécsre hasonló érzés ragadja magával az embert. A Kis-Tubes kilátóról lélegzetellátó látványt nyújt a város.
Szerencsére télen sem áll meg teljesen a világ. Sokan túráznak a Mecsek erdejeiben, egyedül, családdal, barátokkal. A madáretetőkön csoportosan ülnek az itt maradt madarak. A csipkebogyó bokrok vörös termései rikítva tűnnek ki a fehér hó alól. A tél önmagában nem csak az elmúlásról szól. Magában rejti az újrakezdés, a tiszta lappal való indulás lehetőségét.
Jakab Ferenc virológus professzor szerint: a tünetmentes, de fertőzött személy is megkaphatja az oltást. A kórházban fekvő súlyos tüneteket produkáló betegek oltásáról pedig a kezelőorvosnak kell döntenie. A szakember szerint arra kevés az esély, hogy valaki az oltás után elkapott fertőzést tovább tudja adni egy még be nem oltott személynek. Szerinte az óvintézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg nem végzik el a megfelelő számú oltást, és nem alakul ki a nyájimmunitás. – mondta el a pécsi virológus az atv híradójában.
Az is kiderült az adásból, hogy ő maga is megkapta a védőoltást, aminek semmilyen mellékhatása sem volt.
A kórházban fekvő súlyos tünetes betegek oltásáról pedig a kezelőorvos dönthet majd.
„Semmiféle mellékhatás egy problémát nem okoz, akkor, hogy ha valaki egy akut fázisban kapja meg a vakcinát. Az egy más kérdés, hogy maga vakcina és a vakcinálás mennyire lesz ebben az esetben hatékony. Mindenféleképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a betegség melyik stádiumában kapta meg a beteg, még akkor is, hogy ha nincsenek tünetei, és nyilván ennek megfelelően kezd majd az immunrendszer védekezni és kialakulni” – magyarázta.
696 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 344 352 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 128 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 853 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 209 852 fő, az aktív fertőzöttek száma 123 647 főre csökkent. 5 005 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 356-an vannak lélegeztetőgépen. Magyarország eddig minden hazánkba érkezett vakcinát felhasznált, hétfő estig összesen már 78 579 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint 6642 idősotthonban lakó és dolgozó. Ma újabb vakcinaszállítmányok érkeznek, amelyek összesen közel 51 ezer ember oltását teszik lehetővé. A most érkező oltóanyagokkal folytatódik az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. A járvány lassítása és a kórházak teljesítőképessége érdekében továbbra is érvényben vannak az eddigi védelmi intézkedések és február 1-ig érvényben is maradnak.
A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszához érkezett azzal, hogy megérkezett a vakcina Magyarországra és december 26-tól zajlik az egészségügyi dolgozók oltása. A Pfizer-vakcinából ma a negyedik szállítmány, összesen 81 tálca oltóanyag érkezése várható, amely újabb 47 385 személy oltását teszi lehetővé. Továbbá megérkezik az első Moderna-vakcina szállítmány is, ebből 7200 adag érkezik, amely 3600 ember oltását teszi lehetővé.
A vakcinákat 25 kórházi oltópontra szállítják ki: több budapesti kórház mellett Győrbe, Kecskemétre, Szolnokra, Tatabányára, Kaposvárra, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Székesfehérvárra, Debrecenbe, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Veszprémbe, Nyíregyházára, Egerre, Békéscsabára, Szekszárdra, és Zalaegerszegre.
A meteorológiai előrejelzéseknek megfelelően, Baranya megyébe is megérkezett a hó, az előrejelzések szerint az elkövetkezendő időszakban pedig vegyes halmazállapotú csapadékra és fagyra kell számítani. A vasárnap este kezdődő havazással összefüggésben tűzoltói beavatkozásra eddig nem volt szükség.
A télies időjárási körülmények miatt csúszós, jeges utakra, csökkent látótávolságra kell készülni. Mielőtt az autósok útnak indulnak, tájékozódjanak az aktuális meteorológiai helyzetről és az útviszonyokról. Csak megfelelő műszaki állapotú, a téli időjárási körülményekre felkészített gépkocsival keljenek útra. Az autóba tankoljanak a szokásosnál több üzemanyagot és vigyenek magukkal feltöltött mobiltelefont.
Ha valaki bajba jutott autóst, gyalogost lát, hívja a 112-es segélyhívó számot.
Használják a katasztrófavédelem mobiltelefonokra ingyenesen letölthető tájékoztató alkalmazását, a VÉSZ-t!
Az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról a http://met.hu/ címen, az aktuális útviszonyokról pedig a Magyar Közút információs portálján, a http://utinform.hu/ -n olvashat.
Már a régiek is tudták, hogy ha a megfelelő madárfajokat télen a kertjükbe csábítják, akkor tavasszal és nyáron kevesebb kártevővel kell megküzdeniük. Ezért szoktak a tanyákon mind a mai napig zsírt, hájat és magokat tenni az etetőkbe. De nemcsak ott, hanem a városokban is hasznos lehet a madarak etetése. Elmondjuk, miért.
Nemsokára eljönnek a tél leghidegebb nappalai és éjszakái. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy ha ősszel elkezdtük a madarak etetését, most akár naponta is ellenőrizzük az etetők állapotát, feltöltöttségét. Bár a telelő madarak emberi segítség nélkül is képesek átvészelni a telet, de az embernek és a madárnak is jó, ha a kertünkben vagy a házunk közelében etetőt állítunk fel. A madarak ugyanis nemcsak az etetőben lévő magokat eszik meg, hanem a földön, fákon található kártevőket, rovarokat és gyommagvakat is. Ezért az etetés célja nem az életben tartásuk, hanem a közelünkbe csalogatásuk.
A legfontosabb a folyamatosság. Ha ősszel egy udvari vagy utcai etetőhöz szoktattuk őket, akkor a leghidegebb téli napokban gyakrabban töltsük fel azokat fekete napraforgóval, magokkal, esetleg akasszunk ki számukra egy-egy almakarikát is. A legjobbat akkor tesszük a madarakkal, ha minden évben ugyanott állítjuk fel az etetőt és késő ősztől a fagyok megszűnéséig folyamatosan töltjük. A madarak – röpképességük megőrzése érdekében – nem tartalékolnak, minden nap csak annyi ennivalót vesznek magukhoz, ami az aznapi energiaszükségletüket fedezi. Ha rászoknak egy etetőre, és egy nap üresen találják, akkor nem biztos, hogy nappal elegendő mennyiségű eleséget tudnak magukhoz venni máshonnan és az sem biztos, hogy így képesek lesznek túlélni az éjszakai fagyokat.
Mivel etessünk? A madarak számára ideális eleséget három nagy csoportba sorolja a Magyar Madártani Egyesület.
Fekete napraforgó és egyéb olajos magvak. A madarak számára a leginkább ideális az úgynevezett ipari napraforgó, amibe keverhetünk más magokat, kölest, nem sózott és nem pörkölt tört diót, mogyorót.
Állati zsiradék. A magvakhoz hasonlóan nagyon fontos a madarak szervezetének a zsiradék, amely lehet kacsa-, liba- vagy sertésháj, faggyú vagy akár sótlan vaj is. De a kereskedelmi forgalomban kapható cinkegolyók is zsiradékkal vannak megformázva.
Alma és bogyós gyümölcsök. A legolcsóbb, esetleg kicsit megpuhult alma a madaraknak igazi csemege lehet. A bogyókat és a gyümölcsöket minden lágyevő madár szívesen fogyasztja. Ezeket lehetőleg szúrjuk vagy akasszuk a fák ágaira, néhányat tehetünk a földre is, hogy hóolvadás után is élelemhez jussanak belőle a madarak.
Amit soha ne tegyünk az etetőkbe az a kenyérszelet, a kenyérmorzsa, a chips, bármilyen sós nassolni való és sós vagy pörkölt magvak. Ezek rendkívül veszélyesek, a napokig az etetőkben hagyott kenyér például erjedésnek indul és gyomor- és bélgyulladást okoz a madaraknak, akik ebbe el is pusztulhatnak. Ez a szabály vízimadarak esetében is igaz. Az ő etetésünk nemcsak felesleges, de rendkívül veszélyes is az állatokra nézve.
Az etetőt elkészíthetjük házilag, akár egy kiürült flakonból, de a magvakat szórhatjuk a megtisztított talajra is, de akár egy virágalátét is megteszi egy fatuskóra helyezve. Nem minden madár szeret a fák ágain táplálkozni, vannak kifejezetten olyan fajok, amelyek a földről csipegetnek. A fontos az, hogy az etetőt óvjuk a csapadéktól, vagyis tegyünk rá valamiféle tetőt vagy rendszeresen távolítsuk el róla a havat.
Az etetőt legalább hetente ellenőrizzük, előfordulhat ugyanis, hogy látszólag tele van, benne mégis csak maghéj található. És ne feledjük, onnantól, hogy ősszel kihelyezünk egy etetőt, felelősséget vállaltunk az odalátogató madarakért. A táplálék folyamatos pótlásáról márciusig, a költési időszakig gondoskodni kell. Amikor azonban kikeltek a fiókák, ki kell üríteni az etetőket, mert egyes fajok magokat is vihetnek a fészekbe, amit a fiókák nem tudnak megemészteni, ezért elpusztulhatnak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szokásos éves elemzéséből az is kiderült, hogy Baranya megyében volt legnagyobb hó!
Az OMSZ minden év elején elkészíti az előző esztendő időjárási áttekintését. A legújabb elemzés szerint 2020 összességében 1901 óta a hatodik legmelegebb átlaghőmérsékletű év volt, holtversenyben az ezredfordulóval. Ráadásul az 1981-2010 közötti időszak átlagánál is már 1.2 fokkal volt melegebb, amivel „a 2020-as év hazai hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe.”
Az elemzés szépen végigmegy az év időjárásán, ami elsősorban azért fontos, mert így folyamatosan nyomon követhető az éghajlat állapota. Ebből aztán a kutatók csupa olyan adatot nyernek, amelyek segítségével könnyebb lesz a változásokhoz való alkalmazkodás. Másrészről pedig rengeteg érdekességet is lehet tanulni országunkról és annak időjárásáról.
Az elemzés alapján 2020 időjárását enyhe tél, aszályos és egyben fagyos tavasz, szélsőséges csapadékeloszlású nyár és ősz, majd enyhe december jellemezte. A 2020-as tél összességében a harmadik legmelegebb, míg a tavasz a harmadik legszárazabb lett az 1901-gyes évvel kezdődő rangsorban.
Ez alapján elmondható, hogy télen kifejezetten meleg volt, februárban például eléggé tavaszias időnk volt, néhány napig egyenesen 10 fokkal volt melegebb, mint a sokévi átlag! Ebben a hónapban Drávaszabolcs hívta fel magára a figyelmet, amikor másodikán 18 fok felé emelkedett a hőmérséklet, amivel megdőlt az aznapi melegrekord is.
Tavasszal aztán visszatért a hideg, többször is komoly fagyok voltak. Beköszöntött a havazás is, március 25-én a Baranya megyei Mázán 28 centiméteres havat mértek, amivel egész 2020-ban egy település sem tudta felvenni a versenyt! Ez persze nem volt annyira jó hír, ahogy az sem, hogy ezt követően a tavasz további részében is elég hideg volt. Ráadásul a következő két hónapban alig esett csapadék: áprilisban a harmada, májusban pedig a fele a szokásosnak. Az aszály és a fagy együtt sajnos sok helyen okozott jelentős károkat a termésben.
Nyáron aztán lehullott az elmaradt csapadékmennyiség, ráadásul mindez elég szélsőséges módon történt, ami sajnos jellemző volt az egész évre. Az egyébként egyszerű lakosként is sokaknak feltűnő lehet, hogy mekkora viharok vannak az országban, és ez sajnos valóban így van. Az OMSZ ugyanis kiemelte, hogy a csapadék éven belüli eloszlása hosszabb-rövidebb időszakra jelentősen eltért a szokásostól, ami a régió szélsőségesebbé váló csapadékellátottságára utal.
A fentiek megerősítésére elmondható, hogy az adatok alapján június és július második felében, illetve augusztus közepén voltak a legcsapadékosabb időszakok. A rekordot július 24. tartja, amikor a Somogy megyei Vése településen 178 milliméter, gyakorlatilag özönvízszerű eső hullott. A délnyugati országrészben egyébként ezen a napon több helyen is 100 milliméter felett volt a csapadék, amivel meg is dőlt a napi csapadékrekord.
Azért volt meleg is nyáron, bár jelentős hőhullám ezúttal nem érte az országot. 2020-ban a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 30-án Mezőkovácsházán mérték, 37.4 fokot. Az ősz is nyárias idővel indult, de aztán hűvösebbre fordult az idő, októberben már havazott a Mátrában. Az évet végül aránylag meleg idővel zártuk, 2-5 fokkal volt melegebb a december a sokévi átlagnál.
