Zengővárkony és Apátvarasd között egy sávon halad a forgalom.
Tetejére borult egy személyautó a 6-os főúton, Zengővárkony és Apátvarasd között. A balesethez műszaki mentés céljából a pécsi hivatásos és a nádasdi önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították, majd kerekeire állították a gépkocsit. A helyszínen egy sávon halad a forgalom. – írja a Baranyai Megyei Katasztrófavédelem.
Kiemelt képünk illusztráció.
Márton Zsuzsa, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének docense az alábbi levelet intézte kollégáihoz az egyetemi „modellváltással” kapcsolatban, melyet a TTK kari vezetésének szakmai anyaga ihletett meg:
Tisztelt Kollégák, Tisztelt Dékáni Vezetés!
Először is köszönetet szeretnék mondani a Kar vezetésének azért a tájékoztató anyagért, amit mindannyiunknak elküldtek. Tényszerű, informatív, valódi segítséget jelent a tájékozódásban. Ez az a hozzáállás, amit fájóan hiányolok a Minisztérium részéről.
A modellváltás menetrendjére vonatkozó minisztériumi tájékoztató dátumaiból világosan látszik, hogy valódi egyeztetést az egyetemi polgárokkal, kari tanácsokkal, szenátussal nem terveznek. Egy (sőt, öt) ekkora intézmény alapítói és fenntartói jogainak átadásáról úgy kívánnak február 3-án kormányhatározatot hozni (6. dia), hogy január 18-án még azt sem tudjuk, ki és milyen felhatalmazás alapján jogosult tárgyalni a jelenlegi fenntartóval a modellváltás kérdéseiről (12. dia). Hova ez a nagy sietség? Ha tisztességes és észérvekkel védhető terv létezik az átalakulásra, akkor mindenkinek érdeke, hogy azt az egyetemi polgárok széles körben megismerjék, elfogadják, javaslataikkal esetleg még jobbá tegyék. Ha értelmes célok érdekében alapvető strukturális változtatásokra van szükség, akkor a legnagyobb körültekintéssel kell megvizsgálni, hogy ennek a változtatásnak milyen közvetlen és közvetett következményei lehetnek. Úgy látom, hogy a jelenlegi helyzetben a változtatást szorgalmazóknak nemcsak, hogy nem célja ez a körültekintő vizsgálódás, hanem az erőltetett tempóval mintha épp elkerülni szeretnék ennek a lehetőségét.
A magánegyetemek létezése önmagában nem ördögtől való. De egy ország gyakorlatilag teljes felsőoktatását ilyen módon átjátszani a kormány által, nem tudjuk (csak sejtjük) milyen elvek alapján kinevezett szűk csoport kezére (5 fős kuratórium, 3 fős felügyelőbizottság egyetemenként (13-14. dia)) a köztulajdon elherdálását jelenti. Hogy a rektor esetleg tehet javaslatot kuratóriumi tagokra (13. dia), az szépségtapasznak is szánalmas. Kérdésem: Ki fogja kinevezni a rektort az új struktúrában?
A tájékoztató anyagból nemcsak a rektorválasztás szabályaira vonatkozó információk hiányoznak. Számos nagy jelentőségű kérdésről csak annyit közöl, hogy arról majd az Alapítvány Alapító Okirata rendelkezik (15. dia). 17. dia: „A Szenátusra vonatkozó sarokszabályokat az Egyetemek Alapító Okirata, valamint az új Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. Ezen dokumentumok elfogadása a kuratórium hatásköre.” Tehát most bólintsunk a nem magunk választotta kuratóriumra, aztán ha törvénybe foglalták, ráérünk megtudni, hogy milyen szabályok szerint működteti majd az egyetemünket? Egy a biztos, ha ez megtörténik, akkor az itt felvázolt terv szerint ezekbe a szabályokba az egyetemi polgárság már nem szólhat bele. Ahogyan a fenntartani vagy megszüntetni kívánt képzések sorsába, az épület vagyon eladásába vagy gyarapításába vagy a tandíj nagyságába sem. Például.
Persze ha úgy adódik, hogy bölcs és nemes lelkű kuratóriumunk lesz, akkor még az is megeshet, hogy önszántából ad jogokat és beleszólást az egyetem ügyeibe az egyetem polgárainak, szenátusának és egyéb választott testületeinek. De a ma, január 18-án erre semmilyen garancia nincs, és a kormány célja az, hogy mindössze három hét múlva pontot tegyen az átalakulási folyamat végére.
Kedves Kollégáim!
Az ígért kétszer 15% béremeléssel még mindig méltatlanul kevés lesz az egyetemi dolgozók alapbére. Ez világosan jelzi, hogy az egyetem egyetemként való működtetését mennyire becsüli meg a jelenlegi kormányzat. Lehet persze extra feladatok elvállalásával extra jövedelemhez jutni. Ez most is így van, és talán valóban még könnyebb lenne az új struktúrában. Ha megszabadulnánk a közbeszerzési törvény értelmetlen nyűgeitől, annak is nagyon örülnénk. De megér-e ez annyit, hogy a jelenleg még közvagyont képező egyetemeket feltétel nélkül dobjuk oda egy szűk érdekcsoport kezébe? Akarjuk-e vállalni annak a felelősségét, hogy 2021 szeptemberétől Magyarországon megszűnjön az állami felsőoktatás, ami ha nem is működik optimálisan, de az irányításába egyelőre még választott vezetők és választott testületek beleszólhatnak?
Az én válaszom egyértelmű nem.
Üdvözlettel:
Zsuzsa
Hosszas hallgatás után végre megszólalt az EHÖK, az egyetemi modellváltásban sokak szerint – például Nemes Balázs – ők lehetnek a mérlegnyelve. Állítólag az igenek és a nemek fej-fej mellett álltak, így gyakorlatilag az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat szava a döntő a szavazáson. Ők pedig igennel fognak szavazni, így gyakorlatilag biztosra vehető, hogy megvalósul a modellváltás, amit egyébként a hallgatók, dolgozók, egyetemi polgárok többsége szerda este elutasított.
Ahogy az EHÖK írja
„…a január 21-i Szenátusi ülésen az alábbi határozati javaslatotokat kívánja a PTE Szenátusa elé terjeszteni az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat:
Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elsődleges minimumfeltételnek tekinti, hogy a hallgatók szociális- és tanulmányi ösztöndíja egy esetleges átalakulást követően legalább a jelenleg elérhető mértékben továbbra is biztosításra kerüljön. Feltételnek tekintjük, hogy a hallgatói közösség olyan alapvető értékei, mint a hallgatói önkormányzatiság, az önszerveződő diákkörök térítésmentes teremhasználata, vagy a hagyományos kari hallgatói rendezvények (szaknapok, gólyabálok, évkönyvek) tárgyi és pénzügyi feltételei változatlan módon biztosításra kerüljenek.
Alapfeltételnek tekintjük, hogy egy esetleges modellváltás esetén a továbbiakban is biztosításra kerüljön a hallgatók azon joga, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint mellékletei esetén – a hallgatókat érintő kérdésekben – véleményezési és egyetértési joggal rendelkezzenek: legyen szó akár a hallgatók térítési és juttatási ügyeit meghatározó TJSZ-ről, vagy a tanulmányi és vizsgarendet meghatározó TVSZ-ről. Ez az egyetértési jog garantálja, hogy ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem lesz lehetséges hallgatói egyetértés nélkül átírni a tanulmányainkat, juttatásainkat meghatározó peremfeltételeket.
Alapfeltételnek tekintjük, hogy a hallgatók számára a hallgatói ügyeket közvetlenül érintő egyetemi és kari testületekben képviselőiken keresztül továbbiakban is a jelenleg hatályos arány szerinti képviselet kerüljön biztosításra: legyen szó akár az Egyetem legfőbb döntéshozó szervéről, a Szenátusról, a Kari Tanácsról, vagy a kari Tanulmányi Bizottságokról.
Fontosnak tartjuk, hogy amennyiben átalakulásra kerül sor, és az egyetem fenntartását esetleg egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány veszi át, annak Kuratóriumában az egyetemi polgárság legnépesebb csoportja, a hallgatók is képviseltetve legyenek. Ezen okból feltételnek tekintjük, hogy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése a Doktorandusz Önkormányzat véleményének kikérését követően jogosult legyen javaslatot tenni a Kuratórium egy tagjának személyére, ezzel biztosítva a hallgatóság hangjának megjelenését a fenntartói döntéshozatal során.
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata a fenti garanciák megteremtését egy esetleges modellváltás során szükséges feltételnek tekinti, és kizárólag olyan szándéknyilatkozat vagy szenátusi határozat elfogadását támogatja, melyben e feltételek érvényesülnek. Amennyiben a PTE Szenátusa határozati javaslatok tartalmának elfogadásával biztosítja a hallgatói jogokat garantáló feltételeket, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat támogatja, hogy az Egyetem Vezetése további tárgyalásokat folytasson az esetleges modellváltással kapcsolatban a fenntartóval.„
Salzburg egyik híres péksége, a Ketter február végén lehúzza a rolót. Az élelmiszeripari szakszervezet közlése szerint 54 dolgozójuk válik ezzel munkanélkülivé, olyanok is, akik már évtizede ott dolgoztak. – írja az Azonnali.
A pékséget körülbelül 400 éve alapították meg, az 1600-as évek elején. Túlélte a török fenyegetettséget, az osztrák örökösödési háborút, a napóleoni háborúkat, forradalmakat, szabadságharcokat, az I. Világháborút, Habsburg-birodalom széthullását, a nagy gazdasági válságot, az Anschlusst, a II. Világháborút, az olajválságot, a 2008-09-es pénzügyi válságot, ám a lezárások betettek a pékségnek. Mindent túléltek, mindent átvészeltek, de ezt már nem fogják tudni. Végleg bezárnak.
A Ketter-család az 1900-as évek eleje óta vitte az üzletet, ez Salzburg egyik utolsó péksége, ahol nem fagyasztott, hanem helyben készült termékeket árultak. A fő bevételi forrás azonban az éttermeknek szállított áru volt, ám mivel azok zárva tartanak, így értelemszerűen nem volt kinek beszállítani.
A Free PTE csoport olyan célból jött létre, hogy összegyűjtse azokat az egyetemi polgárokat, illetőleg a PTE-hez közel álló személyeket, akik kiállnak a szabad felsőoktatás mellett és elutasítják (vagy legalábbis jelen formájában semmiképp sem támogatják) az alapítványi fenntartású intézményi modell kialakítását, amelyről korábban már írtunk. Az oldal politikai pártoktól független, célja a nyilvánosság tájékoztatása a folyamatról programokon és közös kiállásokon keresztül. Az oldal készítői és segítőik eddigi legnagyobb volumenű eseménye kétségkívül a tegnap esti online plénum volt, amelyen a vártnál lényegesen többen vettek részt. Amikor 18.01 perckor beléptem a zoom-csatornára már közel 300 ember követte nyomon az eseményeket, de ez a szám néhány perccel később meghaladta az 500-at, a legtöbben, akik egy adott pillanatban részt vettek, pedig körülbelül 870 fő volt.
Az esemény tulajdonképpen két részből állt. Az első felében olyan személyek tartottak rövid előadásokat, akik vagy a PTE polgárainak egy részét képviselték, vagy más egyetemen már átélték a modellváltást, így saját tapasztalataikat tudták megosztani a többi résztvevővel. A második felében került sor a plénum megtartására, amin a résztvevők közös álláspontot fogalmaztak meg a jelenlévő helyzet kapcsán és egyeztettek a jövőbeni terveikről.
A tájékoztatókat Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy meglehetősen nehéz döntés előtt áll az egyetem, főleg annak tükrében, hogy csak pár hete merült fel először egyáltalán a modellváltás lehetősége. Kijelentette, hogy a csatlakozás az egyetem szenátusán fog múlni. Elmondta még, hogy kaptak kormányzati ígéretet két részletben, összesen 30%-os oktatói fizetésemelésről, illetve további fejlesztéseket is kilátásba helyeztek, de rengeteg kérdés nem tisztázott. Az mindenképp cél, hogy modellváltás esetén legyenek meg olyan peremfeltételek, amelyek betartásra kerülnek. A legfontosabb ezek közül, hogy az egyetemnek legyen beleszólása az alapítvány kuratóriumának összetételébe, hogy a kurátorok kinevezése határozott idejű legyen, valamint, hogy az egyetem „szakmaiságát” továbbra is az akadémiai vezetés adja.
Ezt követően Horváth Csaba politológus, az ÁJK és a Btk. oktatója és egyben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete PTE Intézményi Szervezetének elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy nagyon aggályosnak tartja, hogy amíg a korábbi egyetemeknél legalább pár hónapnyi időt igénybe vett az intézmény átalakítása, addig most két hét alatt akarnak mindenről dönteni. Úgy látja, hogy itt gyakorlatilag egy kondíciók nélküli döntéshozatalra kerülhet sor, amely legrosszabb esetben akár az SZFE-hez hasonló következményekkel járhat. Ugyanakkor álláspontja szerint a kormányzat ebben a helyzetben erősebb tárgyalási pozícióval bír. Horváth Csaba utalt még arra is, hogy noha az ígéret szerint valóban kétszer 15 százalékos fizetésemelésre sor kerül, ez egyáltalán nem biztos, hogy pótolni tudja azt, amit a közalkalmazotti státusz elvesztése okoz.
Ezt a témát folytatta dr. Zeller Judit, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa, aki kifejtette, hogy a közalkalmazotti státusz elvesztése munkajogi szempontból milyen veszélyekkel jár az egyetemi oktatóknál. Az ígért béremelés ellenére a pénzügyi helyzet bizonytalanabbá válik, hiszen nem a törvény által előírt fix bértábla és juttatások lesznek, és az is lehetséges, hogy most még létező pótlékok és extra juttatások (például a 25 év után járó jubileumi juttatás) elvesznek. Ezenkívül a közalkalmazottaknak járó pótszabadságok sem maradnak meg, és ez a jogviszony könnyebben meg is szüntethető, mint a közalkalmazotti. Az alkotmányjogász szerint ezek a jogosultságok munkajogi eszközökkel ugyan megszerezhetők, de nem garantáltak, ráadásul ehhez egy reprezentatív szakszervezetre lenne szükség, ami jelenleg nincs meg a PTE-nek.
Az előadók sorát Darab Ágnes, a Miskolci Tudományegyetem egyetemi tanára folytatta. Beszámolója elején reflektált arra a korábban elhangzott megjegyzésre, miszerint Miskolcon a modellváltás viszonylag problémamentesen zajlott le. Szerinte ez csak azért történt látszólag így, mert március 12. és július 29. között benn sem voltak az egyetemen, először a korlátozó intézkedések, később a modellváltás miatt. Július 29-én gyakorlatilag kész tények elé lettek állítva, és az egyetlen feladatuk az új szerződés aláírása volt. Elmondása szerint a modellváltás kapcsán senki se lett megkérdezve és szinte semmilyen információt nem kaptak.
Ezt követően Aujeszky Nóra, az SZFE hallgatója szólalt meg. Bár a Színművészeti Egyetem történetét nagyjából mindenki ismeri, Nóra még 1-2 kevésbé ismert információról tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy a 2020 áprilisi modellváltásról szóló egyeztetésre az SZFE egy 5 pontból álló követelést nyújtott be, ami garantálta volna az egyetem autonómiáját, ebből egy sem valósult meg. Az egyetemtől kértek javaslatokat vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi tagjai kapcsán, ez meg is történt, ám ezek a javasolt személyek közül végül senki sem került megválasztásra. A problémák kapcsán több alkalommal jeleztek az Innovációs és Technológiai Miniszter felé, aki az alapítói jogok gyakorlójaként felléphetett volna a vagyonkezelő alapítvány tevékenysége kapcsán, ám minden kérdést a kuratórium felé továbbított. Megtudtuk még, hogy a szeptemberi SZMSZ hatályba lépése óta újabb három SZMSZ módosításra került sor, amiből az utolsóról már nem is tájékoztatták hivatalosan a hallgatókat, továbbá, hogy a kuratórium tagjai most már oktatók által beírt jegyeket törölnek a rendszerből és a bíróság által meghozott védelmi intézkedéseket sem tartják be, sőt, Vidnyánszky Attila már fenntartóként maga akar új osztályt indítani.
A következő felszólaló dr. Tornyai Gábor, a Corvinus egyetem docense volt, aki általánosságban is beszélt az alapítványi modellről. Elmondta, hogy jól kivitelezve ez akár működőképes koncepció is lehet, mert egy alapítványi finanszírozású egyetem kevesebb kötöttséggel, valamit kevesebb állami- és médiabefolyással tud működni. Azonban a tervezett modellváltás nem hozza meg ezeket az eredményeket. Felszólalásának végén ő is megfogalmazott olyan minimum-követelményeket, amelyek szerinte egy ilyen modellváltáshoz elengedhetetlenek. Ezek közül a legfontosabbak a jogszabály-módosítások mellett a szenátus és a kuratórium mellérendeltségi viszonya, a közös rektorválasztás, a szenátus beleszólási joga a kuratórium tagjainak megválasztása, a határozatlan idejű kinevezésen alapuló munkajogviszony és az ágazati kollektív szerződések megkötése.
Az utolsó két felszólaló Galuska László Pál, a Károli Református egyetem docense, valamint Szubotny Bagatur voltak, akik a saját intézményeik modellváltása utáni eseményekről beszéltek. A két nagyvárosban (Győr és Kecskemét) többek között olyan események történtek, mint épületek és ingóságok elvétele, egyes karokon és szakokon elbocsájtások, amelyek a gyakorlati oktatás meghiúsulásával jártak.
Az előadások után lehetőség volt kérdések feltételére. Többségében Miseta Attila rektor felé érkeztek kérdések, legfőképpen arra voltak kíváncsiak sokan, hogy mi lesz akkor, hogyha az elmondott peremfeltételek nem teljesülnek. A rektor úr szerint ezesetben nem lesz megállapodás. A résztvevők azonban mind szóban, mind írásban hangot adtak az irányú aggodalmunknak, hogy vajon ez az elutasítás lehetséges-e egyáltalán, és ha igen, akkor az milyen következményekkel jár.
A második felében a plénumon maradt érdeklődők (akik száma 8 óra magasságában még mindig meghaladta a 600 főt) arról beszéltek, hogy miben látják a jelenlegi helyzet kezelését, és mi az a közös álláspont, amit elfogadhatónak tartanak. Utóbbi tekintetben a részt vevők véleménye viszonylag széles spektrumban mozgott, voltak, akik önmagában nem érezték aggályosnak az alapítványos modellváltás, ha az a megfelelő garanciák mellett történik, mások a teljes modellváltás elutasítása mellett érveltek. Abban viszont egységes volt minden résztvevő álláspontja, hogy a jelenleg ismert feltételek és kondíciók mentén a modellváltás nem biztosítja a megfelelő garanciákat, nem szolgálja az egyetemi polgárok érdekét és veszélyezteti az egyetemi autonómiát. Erről egy közös nyilatkozat is készült, melyet eljuttatnak az egyetem szenátusának, még a csütörtöki szavazás előtt.
A munka ezzel nem állt meg, a Free PTE csoport tagjai immáron megnövekedett létszámmal folytatják a tevékenységüket és jövő héten újabb plénum tartására kerül sor.
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb vizsgálata rámutatott arra, amit sajnos eddig sejthettünk: szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás tehető felelőssé az elmúlt közel 200 év globális felmelegedéséért.
A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy pontosan mennyiben tehető felelőssé az ember a 19. század közepe óta bekövetkezett több mint egy Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedésért. Ráadásul a szélsőséges időjárási viszonyok is egyre gyakoribbak. A szárazságok és áradások, hatalmas viharok, a tengerszint-emelkedés mind olyan jelenségek, amelyek nagyban hozzájárulnak a globális éghajlat változásához.
A tudósok 13 különböző modellt használva arra jutottak, hogy az emberi tevékenység 0,9-1,3 Celsius-fokkal járul hozzá a hőmérséklet emelkedéséhez. Ez pedig tökéletesen megfelel annak az átlag 1,1 foknak, amelyet a 19. század közepéhez képest mértek. „Eredményeink egyértelműen megmutatják, hogy a globális felmelegedést elsősorban az ember okozza” – mond Nathan Gillet, a csoport egyik kutatója.
Ehhez kapcsolódóan az elemzés kitért arra is, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltakhoz képest miben kellen változtatni, hogy az tartható is legyen.
Miután a tudósok meghatározták, milyen mértékben járul hozzá az emberi tevékenység a klímaváltozáshoz, kijelentették: bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel érhető el a párizsi egyezményben meghatározott cél. Ez a cél azt írja elő, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsiu-fok alatt kellene tartani az átlaghőmérséklet emelkedését. „Ha az ember előidézte felmelegedés az általunk becsült tartomány alsó értékén van, akkor az 1,5 Celsius-fokos párizsi cél még teljesíthető bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel” – mondta Gillet.
Érdekesség egyébként, hogy a koronavírus-járványnak köszönhetően a felmelegedést okozó kibocsátás jelentősen csökkent. Az ENSZ szerint mintegy 7 %-kal kevesebb károsanyag kerül a levegőbe 2020-ban, ugyanakkor a szénszennyezés koncentrációja tovább nőtt. Az előrejelzések szerint a 2020-ashoz hasonló csökkenésnek kéne bekövetkeznie még hosszú évekig, hogy a párizsi egyezmény 1,5 fokos célja tartható legyen. Természetesen az üdvözítő az volna, hogyha ehhez nem világjárványokra lenne szükség, hanem az emberiség magától is felismerné a veszélyt.
Forrás: Greenfo
A demokrata elnök immáron hivatalosan is az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke lett, akinek alelnöke, Kamala Harris is letette a hivatali esküt. Nagy volt a készültség Washingtonban, de végül nem volt nagyobb balhé.
A múlt heti Capitoliumot ért ostromot követően fokozott készültséggel volt jelen az amerikai Nemzeti Gárda a kongresszus épületénél, ahol helyi idő szerint 12 óra előtt néhány perccel letette hivatali esküjét Joe Biden.
A leköszönő elnök, Donald Trump a szokásokat felrúgva nem vett részt utódja beiktatásán. Ez ugyan nem példa nélküli esemény az amerikai történelemben, de semmiképpen sem elegáns húzás. Trump helikopterrel hagyta el a Fehér Házat órákkal a ceremónia kezdete előtt, majd az Andrews légitámaszponton mondta el utolsó beszédét, mint Amerika hivatalban lévő elnöke.
A beszédben Trump ugyan nem mondta ki Biden nevét, de sok sikert kívánt utódjának és a következő kormányzatnak. A beszéd során többször is utalt arra, hogy a „harcot nem adjuk fel”, amellyel nyilvánvalóan a szerinte elcsalt választásokra célzott. Arra is kitért, hogy valamilyen módon még találkozni fog híveivel, több szakértő azt vetette fel, hogy akár új pártot is alapíthat a most már ex-elnök. Trump ezt követően floridai golfklubjába távozott.
A beiktatás aztán a nagy készültség ellenére (vagy tán pont azért) rendben lezajlott. A leköszönő adminisztrációt Mike Pence volt alelnök képviselte, de jelen volt a Clinton-házaspár és Barack Obama is. Az első beszédet Amy Klobuchar demokrata szenátor tartotta, aki a múlt heti eseményekre reflektálva kiemelte, hogy „ez az a nap, amikor a demokráciánk feláll a padlóról.” Ezt követően Lady Gaga elénekelte az amerikai himnuszt, kezében egy arany mikrofont tartva.
Lady Gaga előadását követően érkezett Kamala Harris, aki letette hivatali esküjét, amivel az Egyesült Államok első női alelnöke lett. Az eskü után Jennifer Lopez is elénekelt egy számot, hogy aztán érkezzen a nap fénypontjaként maga Joe Biden.
Bident John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke iktatta be hivatalába, ő mondta fel neki az esküt. Az amerikai elnökök hagyományosan a Bibliára teszik a kezüket az eskü elmondása közben, ehhez az új elnök egy elég különleges darabot választott. Ez a biblia ugyanis már 1893 óta a Biden-család tulajdonában van, ráadásul felesége, a következő first lady, Jill Biden tartotta a kezében.
Az esküt követően Joe Biden elmondta első hivatalos elnöki beszédét is. „Ma nem egy jelölt, hanem egy ügy, a demokrácia ügyének győzelmét ünnepeljük. Ma a demokrácia győzött néhány nappal azután, hogy erőszak rázta meg ezt a helyszínt” – utalt ő is a két héttel ezelőtti eseményekre. Beszédének lényege az volt, hogy „teljes lelkével” egyesíteni akarja Amerikát, amely jelenleg erősen megosztott, például az ő elnökségével kapcsolatban is.
Erős robbanás rázta meg Madridot, az El País egyelőre annyit ír, hogy délután 3 óra körül a város központjában található Toledo utcában egy épület felső három emelete romba dőlt. A robbanás oka egyelőre ismeretlen, a Reuters által idézett spanyol lap szerint gázrobbanás lehetett, hivatalos közlés azonban nem érkezett. Egyelőre áldozatokról sem érkezett információ. – írja a telex.hu
Fotó: Susana Vera / Reuters
Baranya megye lehet 2025-ben az év Európai Gasztronómiai Régiója, írja a Pécs Aktuál. A lap úgy tudja, a kezdeményezést Péterffy Attila polgármester karolta fel, komoly anyagi támogatást nyújtva a jelentkezéshez.
De mit jelentene ez a valóságban?
Ha 2022-ben jó pályázatot ad le a baranyai csapat, és sikerül nyerni, úgy 2025-ben Baranya megye lesz az év Európai Gasztronómiai Régiója, amit korábban olyan régiók nyertek meg, mint Katalónia, Lombardia vagy Menorca. Rangos csapat tagja lehet Baranya megye!
Ki nyerhet?
Az iparkamara szerint olyan közösségek, amelyek
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZELLEMÉBEN FONTOSNAK TARTJÁK KÜLÖNLEGES GASZTRONÓMIAI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEIKET, HELYI TERMÉKEIKET, TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜKET ÉS EZEK VÉDELMÉN TÚL MEGMUTATJÁK MINDEZT ÖNKÉNT, KÖZÖSSÉGI ÖSSZEFOGÁSSAL
A program mögött elsősorban Kovács Dezső egyetemi tanár és Lokodi Ákos gasztronómiai tanácsadó áll. Eredetileg 2024-re pályáztak volna, ám a járvány miatt egy évvel későbbre tolódott a dátum. Az ötletet állítólag Péterffy Attila is támogatja, ami az egész régiónak jót tenne, hiszen rengeteg turista érkezhetne, komoly bevételt generálva a vendéglátásban dolgozóknak és szállodáknak is.
Tegnap este a Free PTE jóvoltából online plénumot tartottak a Pécsi Tudományegyetem esetleges átalakítása kapcsán. Óriási volt az érdeklődés, közel ezer ember csatlakozott be az online térben zajló beszélgetésbe.
Olyanok is megosztották a tapasztalatikat az átalakításól, akik más egyetemeken dolgoznak, és ott már megtapasztalták azt, de Miseta Attila az egyetem rektora is felszólalt. Szerintem nem elvetendő a gondolat, bizonyos feltételek lefektetése mellett.
Ilyen feltétel lenne a klínikai központ megtartása, beleszólás a kuratórium szerkezetébe, jog az esetleges visszahívásra, és az akadémiai jogok jogi feltételének megtartása.
Szerinte ezek mellett lehet tárgyalni a modellváltásról, ami béremeléssel is járhatna. Miseta hangsúlyozta, csütörtökön csak arról fognak szavazni, hogy egyáltalán tárgyalnak-e a modellváltásról, vagy sem. Ott ezen kívül más nem fog eldőlni.
Horváth Csaba a szakszervezet részéről aggodalmát fejezte ki a modellváltásról, szerinte túl gyors a folyamat, nem tisztázták a feltételeket, hiányzott az érdekegyeztetés, a hallgatók bevonása a döntésbe, sőt egyáltalán tájékoztatásuk, ráadásul a közalkalmazotti státusz is elvész.
Végül a plénum résztvevői a következő nyilatkozatot fogadták el:
A plénum résztvevői végül a következő nyilatkozatot fogadták el:
“A PTE hallgatóinak és alkalmazottainak 2021. január 19-én tartott plénuma elutasítja a PTE alapítványi fenntartási modellre történő átalakítását.
Felszólítja a Szenátus tagjait, hogy széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra!“
Holnapi nap folyamán egy hosszabb cikkben fogunk még foglalkozni a témával!
Copyright Mojzes PR & MORE Kft.
