Kezdőlap Blog Oldal 2764

„Országosan az egyik legismertebb kistelepülés vagyunk” – interjú Alpár Györggyel, Drávaszerdahely polgármesterével

Alpár György talán az ország egyik legismertebb polgármestere, holott egy kétszáz főnél is kisebb falut vezet. Mégis neki köszönhetően Drávaszerdahely felkerült a térképre, a polgármester időnként egészen humoros videókkal jelentkezik, ám emellett a települése is szépen fejlődik, az Ormánság egyik üde színfoltja Szerdahely. Alpár Györggyel beszélgettünk, a humoros performanszokról, a település jelenlegi helyzetéről, az Ormánságról és persze a 2022-es választásokról is.

– Hogy jöttek ezek az akciók, mi a cél velük?

– A cél az volt, hogy nincs cél. Annyira magaslabdák ezek a történetek, hogy úgy gondolom az egyszerű ember is megérti, számára is érthetővé válik, hogy én egy-egy estet miként látok, hogy gondolok. Ez csak egy humoros dolog, és igazából célom nincs vele.  

– Mióta csinálsz ilyen videókat?

– Humoros embernek tartom magam, ha adódik ilyen és valami eszembe jut, azt megcsinálom, a Berki esetében ugyanilyen történet volt, erről szólt a sajtó ott volt nálunk is a medence, gondoltam, hogy én miért ne csinálhatnám meg, poénból miért ne jelentkezhetnék be én is főpolgármester-jelöltnek. Egyébként egyre többen írnak privátban, úgy látom, hogy ezekből az éppen aktuális politikai történetekből sorozatot fogok készíteni, mint polgármester amúgy is foglalkozom a politikával, ráadásul független vagyok, én mindegyik oldalt kiparodizálhatom szabadon.  

– Ahhoz képest, hogy egy kistelepülésnek vagy a polgármestere, országosan is ismert politikus vagy. Tervezel országos szinten is politizálni?

– Egyelőre még nem tudom, hogy mit fogok, vagy mit nem fogok csinálni, de volt felkeresés a Mindenki Magyarországa Mozgalom kérte, hogy legyek képviselő-jelölt Baranya 4-es választókörzetben. Természetesen egy pártnak sem fogadnám el a felkérését, nem vagyok és nem is leszek párttag, de az MMM már felkért erre.

– Mit feleltél a felkérésre?

– Elvállaltam.

– Előválasztáson is indulni fogsz ezek szerint?

– Arra kértek meg, hogy mi lenne, ha az MMM logója alatt indulnék országgyűlési-képviselőnek, most mind a hat ellenzéki párt és az Mindenki Magyarországa is próbál jó jelölteket találni. Nekem van ismeretségem a körzetben és a környéken, az MMM kérdezte, hogy nem lennék tagja egy ilyen civilszervezetnek, mert ők tudnának támogatni. Ők is tudják, hogy tisztességes a múltam, nekem nincsenek cégeim, gyanús ügyeim, egyszerű kis település polgármestere vagyok immáron 15 éve, le is tettem valamit az asztalra. Mondhatom azt is, ahogy te is említetted, hogy országosan ismert kistelepülés vagyunk, talán a legismertebbek egyike, illetve a kistelepülések polgármesterei közül is országos ismertséggel rendelkezem.

– Tizenöt év szép idő egy település élén, de hol tart ma Drávaszerdahely? Mi a siker kulcsa?

– Az az igazság, hogy méltán lehetünk büszkék arra, hogy felraktuk magunkat a térképre, nem kicsit. Az önkormányzatunk 20 évvel előtte jár a többi kis önkormányzatnak, infrastrukturálisan is, és minden más tekintetben. Persze ez köszönhető a magas iparűzési adónak, de azt megfelelő célokra, értelmesen költjük el. Tavaly decemberben például önkormányzati lángosozót nyitottunk, öt éve van működő önkormányzati élelmiszerboltunk, tőlünk indult a kormány mostani ötlete is, csak hát nem a szerdahelyiek aratják le a babérokat. Eléggé központi helyé váltunk az Ormánságban, vicces névvel illetnek minket a környéken: az Ormánság Monacója.

– Munka is van? Az Ormánság egyik problémája a munkanélküliség.

– Igen, mi szerencsés helyzetben vagyunk, a lakosság nagyrésze dolgozik. Aki dolgozni akar, az tud, annak van lehetősége. Nincsenek nagy munkanélküli rátánk, jó ha három százalék, de szerintem még annál is kevesebb.

– A koronavírus-járvány okozta a gazdasági visszaesés hogy hatott Drávaszerdahelyre?

– Minket annyira nem érintett, ugyanis a lakosság nagyrésze az építőiparban dolgozik, azok a munkahelyek pedig megmaradtak. Hiába van hozzánk közel Harkány és Siklós, nem sokan dolgoznak szállodaiparban, vendéglátásban, emiatt a munkanélküliség, gazdasági visszaesés annyira nem érintett helyi lakost.

– Tegyük fel, hogy te leszel Baranya négyes körzetének a képviselője. Hogyan lehetne az Ormánságot fejleszteni? Mi lehet a kulcs, a titok, mt kellene megvalósítani?

– Nagyon egyszerű. Az Ormánságot be kell kapcsolni a vérkeringésbe. Az autópályáról jön lefelé egy út Harkányig, a körforgalomnál jobbkézfelé jobbra egy országutat csinálnának, ami kikerül minden települést, egy az egyben lejönne az Ormánsághoz, ezzel meg is oldódna a probléma.  Ez 14 kilométernyi új útszakaszt jelentene, mai áron 10-12 milliárdos történet. Saját talpra tudna állni a régió, az emberek akarnának dolgozni, de nem tudnak. Amíg a fél világot meg kell kerülni, hogy eljussunk Pécsre, és a cégeknek is sokat kell utazniuk, addig viszont nehéz lesz. Persze az is fontos lenne, hogy a baranyai stratégiai pozíciókat hozzáértő emberek lássák el. Baranya megyében az elmúlt harmincévben ezeket a pozíciókat nem megfelelő emberek látták el, mindenki sütögette a saját pecsenyéjét, de a megye eközben nem fejlődött. Az egymással versengő települések csak gyengítik a régiót, nem erősítik, sokkal inkább kellene összefogni. Mi helyben hiába fejlődtünk jól – és még tudnék számtalan olyan önkormányzatot mutatni, ahol szintén jól végzik a munkájukat – ez önmagában kevés, ha Harkány és Siklós stagnál, akkor mi sem tudunk igazán előre lépni. Látható országosan, hogy ahol a város fejlődik, ott a vidék is, a fejlesztések ugyanis „lecsepegnek” a kisebb településekre, és abból mindenki tud profitálni. Ez lenne a kulcs.  

Pécsen jól megy, újra emelkedik az önkormányzati képviselők tiszteletdíja?

Értesüléseink szerint a városvezetés négy százalékos emelésről döntött, ez pedig nem az első alkalom volt 2019 ősze óta, hogy a városatyák bére emelkedett volna. Érdekes, hogy megszorításokról beszélnek, elvonásokról, nehéz gazdaságihelyzetről, ám úgy látszik a fizetéseket ez nem érinti. Félreértés ne essék: aki dolgozik, az kapjon is pénzt, ám őrülten rossz kommunikáció az, ha az egyik nap a kassza ürességéről beszélünk, míg másnap a saját fizetésünket megemeljük. Az előbbi mondatok vesztik hitelességüket, az utóbbi cselekedetek miatt.

Szintén a mai közgyűlést érintő hír, miszerint a Tüke Busz igazgatóságába egy egykori autókereskedéssel foglalkozó, a Magyar Szocialista Párttal kimondottan jó viszonyt ápoló férfit ültetnének be, míg a jelenlegi igazgatóság tagjait – legalábbis többségüket – menesztenék. Ha a hír igaz, egy újabb városi céget kebelezhetnek be a szocialisták.

„Születésem óta Pécsen élek, imádom a piszkos délt”

Pécs évek, évtizedek óta úgy él a köztudatban, mint Magyarország Liverpoolja. Lovasi, 30Y, Punnany, Halott Pénz, és még sorolhatnánk az ismertebbnél-ismertebb pécsi zenészeket, zenekarokat. Azonban a fősodor mögött is vannak tehetséges és egyre ismertebb előadók, ilyen Horváth Géza, ismertebb nevén Dzsiiza, aki a város egyik legismertebb és leglokálpatriótább rappere. A rap, mint műfaj az Egyesült Államokból ered, elsősorban a legszegényebb feketék között terjedt el, az 1970-es évektől kezdve. Sokak szerint a legőszintébb zenei műfajok egyike, ahol nem ritkák a szókimondó szövegek, ráadásul komoly társadalmi problémákat is feszegetnek benne.


– Mikor és miért kezdtél el zenéléssel foglalkozni? Mindig is a rap volt a műfajod, vagy esetleg mást is kipróbáltál korábban?

– 2005-ben történt a dolog. Nyári szünetben szinte minden nap a kosár pályán lógtunk ahol egyik alkalommal feldobtuk a témát, hogy mi lenne, ha írnánk egy saját dalt. Abban az időben ez teljesen másképp működött a technikai részét tekintve. Komoly erőfeszítésekbe telt, hogy tudjunk rögzíteni egy dalt, de a minősége így is vállalhatatlan volt. Mindenki a környezetünkben egy poénnak fogta fel az egészet, még mi is. Aztán szépen lassan egyedül maradtam a brigádban azzal a gondolattal, hogy márpedig én ezt komolyan akarom csinálni. Rap zenét tudatosan tízéves koromtól kezdtem el hallgatni ezért egyértelmű volt a stílus választás. 

– Miért pont a rap? Mi fogott meg ebben a stílusban? Kik voltak/kik az ikonjaid?

Azok a dalok, amik a 90-es évek végén, 2000-es évek elején mentek tv-ben, rádióban szinte kivétel nélkül a szerelemről vagy a buliról szóltak, ez engem nem igazán hatott meg, de aztán rátaláltam a rap zenére amiben végre olyan témák voltak amik a hétköznapokban történnek velünk, ráadásul olyan nyelvezettel megfogalmazva ahogy mi is beszélünk egymással. Ezzel a műfajjal tudtunk lázadni minden ellen, ami nem tetszett. Különcnek éreztük magunkat, mert rap zenét hallgatunk, és úgy próbálunk öltözködni, mint az Amerikai előadók. Sub Bass Monster és Dopeman volt a Magyarok közül, akiket éjjel nappal hallgattam. Külföldi előadókat tekintve pedig Eminem volt az első nagy szuperhősöm.

– A rapről azt szokták mondani, hogy az egyik legőszintébb stílus, szókimondó, és nagyon sokáig úgy tartották, hogy a szegények zenéje. Ez szerinted a mai napig igaz?

– Úgy gondolom ez sajnos átalakult. Régen szinte kivétel nélkül a “szegények” akartak rappelni mert ők tudtak hitelesen beszélni a hétköznapi emberek problémáiról. Mára pedig az lett a trendi, hogy a tehetősebb szülők gyerekei arról beszélnek a dalokban, hogy ők mennyire menő, gazdag arcok. Vannak még kivételek csak ők kevésbé jutnak el az emberekhez. 

– A dalaidból érződik, hogy erősen kötődsz Pécshez, lokálpatriótának tartod magad? Mit szeretsz legjobban a városban?

A dal, amit talán minden pécsi ismer. Ha még nem feltétlenül hallgassa meg!

– Születésem óta Pécsen élek ergo minden jó és rossz dolog ebben a városban történt velem. Minden apró kis zúg-hoz egy story köthető, minden nagyobb helyen már felléphettem szóval emiatt imádom a piszkos délt (nevet – a szerk.).

– Milyen jövőbeli terveid vannak a zenéléssel? Mit csinálsz, amikor épp nem szövegetírsz/koncertezel?

– 2021 január elsejével létrehoztam egy társaságot. Lényegében ez egy kiadó csak nem szeretem ezt a szót. Eozin Gang néven fut a dolog és olyan általam tehetséges embereknek segítek dalokat írni, felvenni, alapokat gyártani, karriert építeni, akik szerintem nem kapnak kellő figyelmet. Tudom milyen nehéz az eleje a történetnek ezért döntöttem úgy, hogy a több mint tíz év alatt megszerzett tapasztalataimmal segítek másoknak. Amikor épp nem zenélek akkor dübörög a játékkonzol, kutyázás, autó szépítés, melegítő és cipő gyűjtés (nevet – a szerk.) 

– Mi az, amire a zenei pályafutásod során a legbüszkébb vagy?

– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy segítség, menedzser és bármilyen hátszél nélkül tudtam több mint 30 milliós nézettséget generálni a dalaimmal a videomegosztón, fellépni az országban és a határon túl, embereknek segíteni átvészelni nehéz időszakokat. 

12 éve történt a szörnyű tatárszentgyörgyi gyilkosság

2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt egy 27 éves roma férfit és ötéves kisfiát lelőtte, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő, Fenyves soron álló házukat.

A neonáci elkövetők először Molotov-koktélt dobtak az épületre, majd az onnan menekülő emberekre válogatás nélkül nyitottak tüzet. Az áldozatok között volt egy ötéves kisfiú is, Csorba Róbert.

Az elkövetőket augusztusban sikerült elkapni, azóta is börtönben vannak.

Roma civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok egyaránt emlékeznek az értelmetlen gyilkolás ártatlan áldozataira, így teszünk mi is.

Sajnos ismét meredeken nő a fertőzöttek és az elhunytak száma is

0

1628 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 407 274 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 103 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 14 450 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 310 848  fő, az aktív fertőzöttek száma 81 976 fő. 4582 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 396-an vannak lélegeztetőgépen. Eddig 457 096 fő kapott oltást, közülük 205 720 fő már a második oltását is megkapta. Az e heti oltási terv szerint folytatódik a regisztrált legidősebbek oltása a kórházi oltópontokon (Pfizer-vakcinával) és a háziorvosoknál (Sinopharm-vakcinával). Az AstraZeneca-vakcinával a háziorvosok folytatják a 60 év alatti krónikus betegek oltását. Újabb orosz vakcina szállítmány érkezett, ma Pfizer-szállítmány is várható, a kínai vakcinát pedig ma reggel megkezdték kiszállítani a háziorvosokhoz. Továbbra is várjuk véleményüket az újraindításról az online nemzeti konzultáción.

Az elmúlt napokban Európa számos országához hasonlóan hazánkban is nőtt az új fertőzöttek, a kórházi betegek száma, ez arra figyelmeztet, hogy a harmadik hullám jelei mutatkoznak itt is. A brit vírusmutáns egész Európában gyorsan terjed, több embert fertőz és növeli a betegek számát.  A védelmi intézkedések betartása továbbra is fontos. A kormány álláspontja, hogy csak  fokozatosan és felelősen lehet feloldani a korlátozásokat, és ehhez az emberek véleményét is kikéri. Az erről szóló online nemzeti konzultáció elindult: https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/

A kormány előterjesztésére az Országgyűlés hétfőn elfogadta koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. Ezzel az Országgyűlés megteremtette a kormány számára a jogi lehetőséget a további hatékony védekezéshez, a magyar emberek életének és egészségének megvédéséhez, valamint a gazdasági károk mérsékléséhez és a munkahelyek megőrzéséhez.

Mivel a brüsszeli beszerzésből kevés vakcina érkezik és lassan, Magyarország mindent megtesz, hogy legyen elég vakcina a tömeges oltás megkezdéséhez.  A nyugati vakcinákon túl 2,5 millió ember oltásához elég kínai Sinopharm oltóanyag fog érkezni a következő 4 hónapban. Az első kínai-vakcina szállítmány kedden megérkezett Magyarországra: 550 ezer adag vakcina érkezett, amely 275 ezer ember oltását teszi lehetővé.  A vakcina kiszállítása ma meg is kezdődött a kormányhivatalokon keresztül a háziorvosokhoz.

Oroszországból 1 millió ember oltására elég Szputnyik-vakcinát várunk 3 hónap alatt. Az első, 20 ezer oltására elég szállítmány február elején meg is érkezett, és a regisztrált 60 év felettiek oltására felhasználták a megyei kórházak oltópontjain. Hétfő este pedig újabb 100 ezer ember oltásához elég vakcina érkezett, amelyet az NNK ezúttal is megvizsgál.

A nyugati vakcinákból eddig 19,7 millió adagot kötöttünk le több tízmilliárd forint értékben különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac), ezekből eddig csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca rendelkezik uniós engedéllyel és kezdte meg a szállítást Magyarországra.

A Magyarországra eddig érkezett vakcinákról: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/magyarorszagra-erkezett-vakcinak-tipusa-es-mennyisege

A közgyűlés nem ma dönt Nyőgéri Lajos alpolgármesteri kinevezéséről

0

Mint ismert Péterffy még decemberben nevezte ki Nyőgéri Lajost alpolgármesternek, Bognár Szilvia és Ruzsa Csaba mellé/mögé/elé. Ez a döntés a városvezető koalíción belül is nagy felháborodást okozott, de az ellenzéki Fidesz-ÖPE-KDNP képviselők sem támogatták. Csizmadia Péter a Fidesz frakcióvezetője szerint Péterffy megfutamodott ma a döntéstől, ugyanis Nyőgériről szóló szavazás elnapoltatta.

Számításaink szerint egyébként az erről szóló minősített többség egyelőre nincs meg a polgármesternek, nem kizárt, hogy ezért vár ki és próbál meggyőzni meggyőzhető képviselőket, hogy álljanak mellé.

A város Szervezeti és Működési Szabályzatát is megpróbálták módosítani, melynek értelmében a polgármester kinevezhetett volna egy társadalmi alpolgármestert is, ám a képviselők kiszúrták a módosítást, és végül Péterffy levette a kérdést a napirendi pontok közül.

Olvasói levél: minden zárva, nem megyünk sehova, maszkot hordunk, mégis itt a harmadik hullám?

0

Olvasói levelet kaptunk, amellyel nem minden esetben értünk egyet, de érdekesnek tartottuk, ezért megosztjuk azt.

„Hogy van ez?

November óta ülünk otthon a fenekünkön. Nem megyünk szinte sehova. Nem értintkezünk. Hordjuk a maszkot, kint-bent, mindenhol. Nem kocsmázunk. Nem éttermezünk. Nem bulizunk. Minden zárva. Most mégis itt a harmadik hullám. Hogy van ez? Ezek szerint teljesen felesleges otthon ülni, teljesen felesleges kivéreztetni a vendéglátósokat, mozi tulajokat, színházakat, konditermeket, mert így is, úgy is lecsap ránk a harmadik hullám? Tényleg, mennyi lesz még a hullámokból?

Most ismét itt a veszélyhelyzet, maradnak a bezárások, mi maradunk otthon, és onnan fogjuk végig nézni majd a negyedik, az ötödik és ki tudja még hányadik hullámot.

De vajon ezt még meddig fogják bírni az emberek? Mi lesz beköszönt a tavasz? Mi lesz a vendéglátóssal, ha nem tud majd enni adni a családjának? Akkor is türelemre intenek minket?

Sok sikert hozzá!”

Nagyon szeretnének zebrát a Rózsadombon élők

Ugyanis nem sok van, ráadásul akad egy nagyjából két kilométeres szakasz, ahol szabályosan a gyalogosok egyáltalán nem tudnak átmenni az út egyik oldaláról, a másikra. Ez pedig az Illyés Gyula utca.

Ez már csak azért is probléma, mert az útszakaszon két buszmegálló is található, és bizony ha csak nem akarnak egészen a postáig sétálni az ott élők, szabályt kell szegniük. Régi problémája a térségnek, hogy nincs gyalogosátkelőhely, ez pedig egyre inkább zavarja a helyieket.

Ahogy egy helyi férfi mondta, az autósok sokszor nagy lendülettel jönnek fel a hegyre, vagy éppen mennek le a hegyről, pláne este, a sötétben kifejezetten veszélyes a buszmegállóból át sétálni a túl oldalra.

75 ezer forinttal volt kevesebb a mediánbér az átlagbérnél 2019-ben

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közérdekű adatigényléssel fordult a KSH-hoz, hogy kiderüljön mennyi a különbség a kormány által hangoztatott bruttó átlagbér és az emberek jövedelmi helyzetét sokkal jobban tükröző mediánbér között. A KSH válaszából kiderül, hogy 2019-ben a mediánbér bruttó 75 480 forinttal volt kevesebb, mint az átlagbér.

A kormány szerint egyre jobban élünk, egyre többet keres mindenki. Leszámítva azokat, akik nem. – kezdte sajtótájékoztatóját az LMP társelnöke.

A KSH adatai szerint 2019-ben a bruttó átlagkereset 367 800 forint volt. Nem véletlen, hogy a dolgozók fele úgy érzi, hogy ő még a felét sem keresi meg ennek. Az átlagkereset ugyanis jelentősen torzíthatja a valóságot, főleg egy olyan országban, ahol egy kis réteg keres nagyon sokat, míg sokan szegénységben élnek. Ha Béla egy vasat sem keres, míg Laci 100 Ft-ot, akkor kettejük átlagbére 50 Ft. Ami szép, csak ettől még Bélának nem lesz egy forintja sem.

2016 óta politikusok, újságírók és elemzők próbáltak adatokat szerezni mind a KSH-tól, mind a kormánytól a mediánbérekre vonatkozóan, hiába. Nem véletlenül. Az eddig titkolt mediánbér sokkal inkább mutatja a lakosság valódi jövedelmi helyzetét, azt a bért, ami a többségre jellemző. Ennél az összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres.

Az LMP-nek végre sikerült megszereznie az adatokat: 2019-ben a mediánbér 75 480 forinttal volt kevesebb, mint a bruttó átlagbér. Ez pedig fekete-fehéren azt jelenti, hogy a vizsgált munkavállalók fele kevesebb, mint bruttó 292 320 Ft-ot keresett, vagyis jóval az átlagosnak mondott összeg alatti jövedelemből kényszerült megélni.

Schmuck Erzsébet végül felszólította Orbán Viktort, hogy hagyja végre abba a statisztikai trükközést és az emberek megtévesztését, koncentráljon inkább az igazságtalan jövedelmi különbségek megszüntetésére!

Az MTA bizottságot hozott létre a fenntartható fejlődésért

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hívta életre a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amely ma megtartotta alakuló ülését.

Freund Tamás előzetesen Szathmáry Eörsöt kérte fel a Bizottság elnöki tisztségére, majd az ő javaslatára kérte fel a Bizottság tagjait. A bizottság az MTA 2019-ben újonnan létrehozott küldetésének értelmében fő céljaként azt hirdette meg, hogy környezetvédelmi kérdésekben hosszú távon a nemzet tanácsadója legyen.

Az új bizottság multidiszciplinárisan értelmezi a fenntarthatóságot. Ez azt jelenti, hogy a természet- és élettudományi területek képviselői mellett megjelennek más tudományágak is. A cél, hogy együtt tudjanak dolgozni a jog, a szociológia, a közgazdaságtan vagy éppen a pszichológia ilyen téren elkötelezett szakértőivel is.

A Bizottság alakuló ülésén több olyan ügyet is felvetett, amelyeket rendkívül sürgősnek ítélt. Ilyenek az élelmezés- és élelmiszer-biztonság, a levegőminőség vagy az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események. Ugyancsak kiemelten fontosnak tartják a biodiverzitás, a túlnépesedés vagy a vízgazdálkodás problémáinak kérdéseit is.

A következő üléseken emellett olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy milyen a nem fenntartható viselkedésmód és meddig lehet fenntartható a jelenlegi gazdasági növekedés. A FFEB emellett fontosnak tartja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljussanak az üzenetei, ezért a jövőben szakmai workshopokat és konferenciákat is szerveznek majd.

Forrás: Greenfo

Kép: Wikipedia