10 évvel ezelőtt, március 11-én hatalmas földrengés rázta meg Japán keleti részét. A földmozgás okozta szökőárban súlyosan megsérült a Fukusimaban található atomerőmű. Több tíz kilométeres sugarú körben szennyezte be a környezetet. Ezt a balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála besorolása szerinti 7-es fokozatúnak minősítették, ami a legsúlyosabb besorolásnak számít, Csernobil is ezt az osztályozást kapta.
Az atomkatasztrófa évfordulóján Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője tartott sajtótájékoztatót.
Keresztes elmondta, hogy a fukusimai atomerőmű-baleset alapvetően rengette meg a nukleáris energiába vetett bizalmat, több ország is átértékelte az energiapolitikáját ezt követően. Egyértelmű, hogy az atomenergia nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos.
„Mi ezen a napon ismét benyújtottunk egy határozati javaslatot az Országgyűlés elé, aminek célja a paksi bővítést megalapozó szerződés felmondása és a paksi bővítés projektjének a leállítása”- jelentette be a frakcióvezető.
A LMP politikusa azt is elmondta, hogy a paksi bővítést az orosz félnek pályázat nélkül ítélték oda, mivel a kormányzat úgy ítélte meg, hogy kizárólag az oroszok alkalmasak a megvalósításra, ennek ellenére sokéves csúszásban van a projekt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Duna vize nem lesz elegendő az új blokkok hűtésére.
A kormány megszüntettek az energiapolitikáért felelős államtitkárságot, ezért jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormányzaton belül pontosan ki felel a nukleáris biztonság kérdéseiért. Ráadásul az Országos Atomenergiai Hivatal számára nagy kihívást jelent a beruházás hatalmas dokumentációjának a kezelése, mivel komoly szakemberhiánnyal küzd az szervezet.
A paksi beruházás költségeibe nem számolják bele a mostani erőmű leszerelésének és a nukleáris hulladék elszállításának a költségeit. Ráadásul a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését eddig még sehol nem tudták megoldani. Erre jelenleg Magyarországon sincs meg a megfelelő technológia. Ennek ellenére Pécstől nem messze már évek óta folyik a kutatás egy atomtemető létesítése kapcsán. Sehol máshol nincs példa arra, hogy egy ekkora városhoz ilyen közel helyezzenek el magas aktivitású radioaktív hulladékot.
A Bodára tervezett atomtemetőről Orbán Viktor még 2015-ben azt mondta, hogy a pécsiek és a környékben élők megkérdezése nélkül nem fog megvalósulni. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy a kutatás tovább folytatódik. Az LMP kezdeményezésére Pécs önkormányzata határozottan kijelentette, hogy nem kér a város az atomtemetőből.
„Ha a jövő évben megtörténik a kormányváltás, akkor Pécs közelében nem lesz atomtemető” – jelentette ki Keresztes.
Kóbor József elmondta, hogy az atomenergia két piszkos vége is érinti Pécset, egyik oldalon az uránbátya kapcsán, másik oldalon pedig a tervezett atomtemető miatt. Az uránbánya estében is elfogadott a pécsi önkormányzat egy határozatot, amiben ellenzi a város a bánya újranyitását. Azonban a képviselő arra figyelmeztet, hogy ez még nem jelent teljes garanciát arra, hogy az uránbánya újbóli megnyitására vonatkozó szándék megszűnt volna az állami cégek részéről.
Az atomtemető kapcsán elmondta Kóbor, hogy más országok gyakorlatával ellentétben a kormány nem jelölt ki alternatív helyszínt a bodai területen kívül. A magyar kormánnyal szemben ellenpéldaként Csehországot hozta fel a politikus, ahol hét helyszínt is megjelöltek és ezek közül az állam a lakosság megkérdezése után fog dönteni.
Európában 40 atomreaktort fognak leállítani a közeljövőben, az ebből keletkező radioaktív hulladék elhelyezése kapcsán egyetlen egy esetben sem jelöltek ki akkora város körzetét, mint Pécs.
Kóbor ígéretet tett azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament önkormányzatokkal foglakozó szervében, a Régiók Bizottságában is képviselni fogja Pécs érdekeit, az atomtemetővel szemben.
Olyanokat veszítünk el, akiknek 20-30-40 évük lenne hátra. Az ember próbálja védeni magát, de nem tudok nem belegondolni abba, hogy van egy 15 éves gyereke, akinek az érettségijét se fogja megélni, nemhogy az unokáját lássa.
Erről beszélt a 444.hu-nak egy vidéki kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő orvos.
Jelenleg 8329 koronavírusos beteget ápolnak kórházakban, 911-en pedig lélegeztetőgépre szorulnak. Egyre több kórház telik meg, és bár nyitnak új covid-osztályokat, információink szerint vannak helyek, ahol hiába teszik mindezt, a személyzet hiányában szélmalomharcnak látszik a küzdelem. Az orvosoknak már mérlegelniük kell, hogy kinek jut intenzíves ágy, és kinek nem. Ergo dönteniük kell: ki kap esélyt arra, hogy éljen, és ki nem. Hiszen aki intenzívre kerül, annak van némi esélye a túlélésre, aki viszont nem, az nem kapja meg a legmagasabb szintű ellátást. Egyszerűen sem hely, sem szakember nincs elég, ha egy beteg meghal, vagy meggyógyul azonnal más fekszik az ágyába.
Annyira tele vannak, hogy a súlyos alapbetegségekkel küzdő 70-80 éveseket nem küldik tovább intenzív osztályra.
Meg sem tudják fontolni. Ezek a betegek el sem jutnak odáig, hogy megkapják a legmagasabb szintű ellátást. Van, akiről tudjuk, hogy nem is segítene rajta, mert mondjuk leukémiája van, és nagyon legyengült az immunrendszere. De van, akit három éve fel tudtunk volna venni az intenzívre
– mondta az orvos.
Éppen ezért a koronavírusos halálozások többsége nem is az intenzíven történik, hanem azok között, akiknek nem jut hely az intenzíven.
Egy budapesti kórházban dolgozó orvos azt mondta, tavaly tavasszal még 80-90 évesek voltak a legrosszabb állapotban, a második hullámban 50-60 évesek, most még fiatalabbak, 30-50 évesek.
Vannak köztük olyanok, akik korábban makkegészségesek voltak, és ijesztően gyorsan beomlik a tüdejük. A 444-nek nyilatkozó mind az öt orvos erről a jelenségről számolt be.
Gyakori probléma, hogy a háztartásokban nem tudják, mi a teendő azokkal a hulladékokkal, amelyek nem férnek be a tárolóedénybe. Sokan a hulladék illegális elhelyezését választják ilyenkor, és a tárolóedények mellé vagy félreeső útszéli területekre hordják szemetüket. Pedig a Dél-Kom Nonprofit Kft. által működtetett pécsi hulladékkezelési közszolgáltatás lakossági partnerei részére több költséghatékony vagy térítésmentes megoldási lehetőséget kínál a hulladékok szabályos és környezetkímélő elhelyezésére.
Az egyik lehetőség, hogy a cég ügyfélszolgálatán megfelelő jelzéssel ellátott zsákot vásárolunk, amennyiben a megszokottnál több hulladék keletkezik otthonunkban. A megtöltött zsákokat a tárolóedény mellé kell helyezni a szokásos szállítási napokon. A zsák ára tartalmazza a hulladék elszállításával, kezelésével kapcsolatos költségeket is. Ez a megoldás kimondottan az alkalmanként, például nagytakarítások során képződő háztartási többlethulladék gyűjtésére és elszállítására szolgál. Nem célszerű állandó jelleggel használni, hiszen minden háztartásnak úgy kell megválasztania a hulladéktároló edény méretét, hogy az összhangban legyen az ingatlanhasználók életvitelével, a termelődő hulladék mennyiségével.
Másik lehetőség, hogy évente két alkalommal – a közszolgáltató honlapján (www.delkom.hu) is megtalálható hulladékszállítási menetrendben előzetesen meghirdetett időpontokban – igénybe vehetjük a lomtalanítást is. Ennek keretében a háztartásban feleslegessé vált, a rendszeresített hulladékgyűjtő edényben méretük miatt el nem helyezhető, kiselejtezett lomot (pl. nagyobb méretű berendezési tárgyakat, bútorokat, ágybetéteket stb.) szállítja el ingyenesen a Közszolgáltató. A honlap részletes tájékoztatást nyújt a kihelyezhető hulladékokról.
A harmadik lehetőség a többletszemét hulladékudvarban történő elhelyezése is. Ez a szolgáltatás a lakosság részére egész évben, folyamatosan biztosított. Ingyenesen az a pécsi lakos veheti igénybe, aki személyazonosságát, lakcímét hitelt érdemlően igazolja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette, és nem rendelkezik díjhátralékkal.
A városban három hulladékudvar áll a pécsiek rendelkezésére a háztartásban keletkező, elkülönítetten gyűjtött hulladékok átvételére. A Dél-Kom Nonprofit Kft. hulladékudvarai Pécsett a következők: az Eperfás úti hulladékgyűjtő udvar (7628 Pécs, Eperfás út 3.), a Zöld Pont Hulladékgyűjtő udvar (7631 Pécs, Postagalamb u. 3.) és a Pécs I. Hulladékgyűjtő udvar és átrakóállomás (7633 Pécs, Szigeti tanya 12-14.). A hulladékudvarok hétfőtől szombatig 7-től 15 óráig tartanak nyitva.
A hulladékudvarokban csak a hulladékfajtánként elkülönítetten gyűjtött, nem szennyezett hulladékok adhatók le. A hulladékudvarok a szelektíven gyűjtött papír, műanyag, üveg, feleslegessé váló elektromos tárgyak, eszközök, lomok, valamint személygépjármű gumiabroncsok és a lakóingatlanoknál képződő veszélyes hulladékok (fáradt olaj, festék, oldószer, növényvédőszer maradék, gyógyszerek stb.) átvételére is szolgálnak.
A hulladékudvarban zöldhulladék is elhelyezhető. Január elsejétől változott az átvétel rendje: a faágak csak darabolva és kötegelve adhatók le (max. 5 cm ág átmérőig), elvágható, drótmentes kötegelő anyaggal átkötve, 2 méternél nem hosszabb, kézzel rakodható kötegekben. A darabolás és a kötegelés a konténerek kapacitásának hatékonyabb kihasználását eredményezi, ami a gazdaságosabb tárolás és szállítás alapfeltétele.
A szabályozás – tekintettel az égetési tilalom miatt folyamatosan emelkedő mennyiségre – a folyamatosan érkező ügyfelek gyors és fennakadás mentes kiszolgálása, és a költségek minimalizálása érdekében született.
A közszolgáltató honlapján részletes tájékoztató olvasható az átadható hulladékok fajtáiról és a térítésmentesen leadható, éves lakossági mennyiségekről: (www.delkom.hu/pecsi-hulladekudvarok).
Mindannyiunk érdeke egy tisztább, élhetőbb városi környezet megteremtése, ezért a Dél-Kom Nonprofit Kft. arra kéri a lakosságot, hogy éljenek a fent bemutatott környezetbarát lehetőségekkel, és a járuljanak hozzá a városi közterületek tisztántartásához.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a Kormányinfón, hogy az adatok azt bizonyítják, hogy a harmadik hullám felfutó szakaszban van, ma 8312 új fertőzöttet regisztráltak, és elhunyt 172 beteg. Lélegeztetőgépre pedig 911 embernek van szüksége. Ezzel is kérte, hogy mindenki tartsa be a korlátozó intézkedéseket.
Gulyás közölte, hogy a tegnapi adatok szerint, már 1,1 millió magyar megkapta az első oltását, és 327 ezren pedig már a második oltást is. Ezzel Európában nekünk a második legmasabb az átoltottságunk. Hozzátette, hogy naponta a lakosság 0.6 százalékát oltják be. “Ehhez azonban oltóanyagra van szükség és regisztrációra van szükség” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Emellett jó hírként közölte azt is, hogy ma reggel 450 ezer kínai Sinovac érkezett Magyarországra, ezzel már 1 millió kínai oltóanyagot kaptunk.
Húsvétig a regisztrált 65 fölötti korosztályt vélhetően sikerül majd teljes egészében beoltani. De így is több százezer idős ember még nem regisztrált. Őket Müller Cecília levélben fogja hamarosan megkeresni, hogy rábeszélje őket az oltásra. A mai adatok alapján 3,2 millió közelében van az oltásra regisztráltak száma.
Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldal, azon belül is Gyurcsány Ferenc fejezzék be az oltásellenes kampányt.
AKIK GYURCSÁNY FERENC MIATT NEM OLTATJÁK BE MAGUKAT, AZOK EMIATT MEG IS HALHATNAK.
tette hozzá Gulyás.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány döntött arról, hogy 24 órán belül nyilvánosságra hozzák a kínaiakkal és oroszokkal kötött vakcinaszerződéseket. Az uniós vakcinabeszerzések szerződéseit viszont nem lehet nyilvánosságra hozni, de Gulyás az Európai Bizottsághoz fordul, hogy ezek is nyilvánosságra hozhatóak legyenek.
Gulyás a gazdasági helyzetről közölte, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel segít a minden fodrásznak, kozmetikusnak, bolti eladónak, ugyanis senkit nem hagynak az út szélén. Ezért a bértámogatást kiterjesztették, és adókönnyítéseket is adtak. A szigorúbb korlátozások miatt bezárt vállalkozásoknak is biztosítják a 10 millió forintos újraindítási gyorskölcsönt. A bértámogatásokat időben utalják, eddig több mint 50 milliárd forintot fizettek ki. – írja a Jövő TV.
Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: heteken belül nagyüzem lesz a hazai erdőkben. A vírus okozta elzártságától elgyötört városlakók hada fogja lerohanni az addigra virágpompájába öltöző tavaszi erdőt. Azonban nem árt tudni, hogy éppen a leglátogatottabb turistacélpontok, a fővárosközeli mészköves hegyek, dombok napsütötte oldalai, vagy az Alföld tanösvényei egyben a tavaszi virágritkaságok termőhelyei, ahol a tavaszi virágszőnyeg közepette nem ritkán igazi, nagy eszmei értékű, ám rendkívül ritka és sérülékeny fajokkal is találkozhatunk, amelyekből egyetlen tő véletlen elpusztítása is komoly veszteség.
Ráadásul a ritka növények sajátossága, hogy nem úgy ritkák, mint például a fehér orrszarvú vagy éppen hazai erdeinkben a hiúz, amely egy életben jó, ha egyszer kerül az erdőjáró szeme elé. Ahol ugyanis terem egy ritka növény, ott többet is látni belőle, egyáltalán nem tűnik ritkának. Valójában ezek olyan fajok, amelyeknek az élőhelyei rendkívül beszűkültek, azaz egy-egy helyen közönségesnek tűnnek, ám mindenütt másutt már régen hiányoznak.
Az ilyen erdei virágokon nincs árcédula, de nem árt tudni, hogy akad olyan virágritkaság, amelynek csupán egyetlen szála negyedmillió forintos eszmei értéket is képvisel.
A természet élő múzeum, mindent a szemnek (fényképezőgépnek), ám semmit a kéznek. Soha ne szedjünk vadvirágot, mivel nincs lehangolóbb, mint a vázában néhány nap alatt elhervadó réti virág. A gyerekeknek is idejekorán magyarázzuk el, hogy a virág szabadban a legszebb, nem szabad letépni, még akkor sem, ha éppen egy adott helyen több is található belőle. Szerencsére a virágok nem szaladnak el, így nyugodtan, kényelmesen le tudjuk fotózni a megtalált virágritkaságot, és később is gyönyörködhetünk benne, évről évre visszajárhatunk ugyanarra a területre, megfigyelhetjük, hogyan változik a réten a virágok összetétele.
És ha a területileg illetékes nemzeti parknak is elküldjük a fotót, az még jobb, mivel nem biztos, hogy tudják, hogy éppen abban az évben hol, merre nyílik fokozottan védett növény. Ki tudja, talán új termőterületét fedezhetjük fel egyik-másik virágritkaságnak!
Kökörcsin, a szerző felvétele
A turistaútvonalat sose hagyjuk el! Különösen a virágoktól hemzsegő mészkőhegységi rétek – ilyen például a Budai-hegység – sajátja, hogy gyakran csak alig pár centi humusz fedi a dolomittörmeléket. Ha a réten sétálunk, akkor a testsúlyunktól a földben heverő éles dolomitzúzalék a föld alatt elvagdossa a növények gyökereit. Bár a virágos rét piknikezésre csábít, ne heverjünk rá a gyepre, mivel a fű között a még ki nem nyílt töveket letaposhatjuk.
És akkor lássuk a tavaszi rét igazi ritkaságait!
Légybangó
Ha tavasz, akkor vad orchideák. A hegyekben is gyakran szem elé kerülhetnek, de legbiztosabban az ember az Alföld nedves, turjános rétjein találkozhat velük, a Kiskunságban Kunpeszér, Kunadacs vagy Orgovány környékén. Van, ahol március–áprilisban kéklik a mező a védett, bár szerencsére helyben még gyakori agárkosbortól. Az orchideamező közepette igazi orchidearitkaságok is megbújnak. Az egyik ilyen ritkaság a Légybangó (Ophrys insectifera).
Leggyakrabban a turjánvidéken található, ám a Bükkben, Sopron környékén, a Keszthelyi-hegységben is előfordul. Sajnos az Alföld kiszáradása és a monokultúrás mezőgazdaság elterjedése egyaránt veszélyezteti az élőhelyeit, ez utóbbi azért, mivel a virágot kizárólag a nagy kabócaölő nevű kaparódarázs hímjei porozzák be, így ahonnan ez a rovar eltűnik, ott a légybangó sem tud tovább szaporodni.
Méhbangó
Aki egyszer találkozik vele, soha sem felejti el. A virág lilás szirmai közepén a barnás-vöröses kehely, mint egy ékszer pompázik a mocsaras réten vagy éppen a mészköves cserjés erdei talajon. Késő tavasszal, május környékén virágzik. Sokfelé összeakadhatunk vele, bár a zalai dombok között a leggyakoribb.
Ráadásul ahol él, néha ott is „eltűnik”, így aszályos években el is maradhat a virágzása. A virág szaporodása figyelemre méltó: a színpompás virágokkal előbb rovarokat csalogat magához, de ha nem sikerül így megtermékenyülnie, akkor jobb híján átáll az önbeporzásra.
Bánáti Bazsarózsa (Paeonia banatica)
Emlékeznek még évekkel ezelőtt a Zengőre tervezett katonai lokátor elleni civil tiltakozásra? A katonai létesítményt történetesen a bánáti bazsarózsa Magyarországon ismert legfontosabb élőhelyére tervezték, így ha megvalósult volna, úgy a virág termőterülete került volna veszélybe.
Készítette: mEGYA. – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7035121
Legtöbb példánya itt, Magyarországon, a Kelet-Mecsekben található. Tőlünk délebbre, Horvátországban, és keletebbre, Romániában is akad egy-egy kis populációja, ám töredéke az itteninek.
Pilisi Len (Linum Dolomiticum)
Egy másik faj, ami egy helyütt szép számmal akad, ám a világon sehol máshol nem él! A pilisi len szerencséje – vagy éppen szerencsétlensége –, hogy egyetlen élőhelye a fővároshoz igencsak közel van. A Budai Tájvédelmi Körzetben a Nagykovácsi és Piliscsaba közelében található szénások dolomitgyepjein tenyészik néhány ezer tő ebből a virágból.
Készítette: Bouba a(z) francia Wikipédia projektből – photo by Bouba, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1657944
A területen halad át a kéktúra turistaútvonal, évente sok ezren látogatják a területet. Szerencsére a pilisi len eddig jól bírta a megpróbáltatásokat, 1979-es szigorúan védetté nyilvánítása óta nem csökkent az állománya.
Volgamenti Hérics (Adonis volgensis)
Régen erdélyi héricsnek is nevezték ezt a szép tavaszi virágot, mivel a botanikusok úgy gondolták, hogy egy önálló faj, a volgamenti héricsnek és a tavaszi erdeink gyakori szép sárga tavaszi héricsének a hibridje. Mára tisztázódott, hogy maga a volgamenti hérics él nálunk is, igaz, már csak egyetlen élőhelyen, a Csorvás melletti löszgyepen található nagyjából kétezer tő belőle, így a volgamenti hérics a magyar fauna egyik, ha nem a legritkább virága. Szerencsére a virágot sikerült kertekben is felnevelni Csorváson, így jelentős mennyiségű maghoz jutottak a kutatók. Ennek köszönhetően két másik, titkos helyre is ültettek azóta a belőle.
Lisztes kankalin
Magyarországról mindössze négy helyről, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkból, Tapolca környékéről, a Káli-medencéből, illetve Sopronkőhida környékéről ismert. A virág egy hidegkedvelő, jégkorszaki maradványfaj, amely a jegesedés elmúltával a meszes talajú lápréteken tudott megmaradni.
Forrás: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52901
Azonban a rétek egy része kiszáradt, illetve művelés alá vonták, így a magyarországi élettere rendkívül beszűkült. A nevét onnan kapta, hogy a fiatal egyedek szárain és virágjain lisztszerű bevonat található. A többi hazai kankalinfajtól eltérően a lisztes kankalin nem sárga, hanem kékeslila.
Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
A tavasszal virágzó kökörcsinnek egészen különleges, már-már éteri megjelentést ad a szárát és leveleit fedő sűrű, fehéres szőrzet, amely kicsit olyan, mintha aurája lenne a virágnak. Máskülönben tényleg van: különlegesen szép, kecses virágról van szó. Míg a többi kökörcsinfajjal még gyakran találkozhatunk a sziklagyepeken és pusztákon, a tátogó kökörcsin mára a kipusztulás szélére került Magyarországon. Egyetlen helyen található állománya, a bátorligeti legelőn, ám itt is egyre kevesebb van belőle. A kökörcsint az élőhelyeinek cserjésedése, az illegális virággyűjtés és a letaposás sodorta végveszélybe.
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
Kevésbé tudott, hogy a tavasz közeledtét nemcsak a hóvirág jelzi, hanem a kikerics is. A szép, kecses virág (amely a már forgalomból kivont kétforintos hátlapján is volt) időnként már januárban szirmot bont. A magyar kikericsnek egyetlen, ám stabil élőhelye a Villányi-hegységben van, a Szársomlyó-hegy sziklagyepén él. A magyar kikerics volt az első védetté nyilvánított növényfaj Magyarországon.
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)A magyar kikerics közeli rokona a tavaszi kikerics néven is ismert egyhajúvirág.
Készítette: Meneerke bloem – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25006351
A virágnak több mint harminc termőhelye ismert Magyarországról, ám jelentős részén kétséges az állomány megmaradása. A meleg, homokos talajú erdőkben él.
Magyar nőszirom
A virág az egyik leggyakoribb és egyben legritkább virágunk. Mivel a most forgalomban lévő húszforintos hátoldalán is magyar nőszirom látható, így vélhetőleg gyakran kerül a szemünk elé. Nem így a vadon élő magyar nőszirom. A tavaszi rétek egyik legszebb virágjai a nőszirom-félék. Fajaik közül mindegyik védett, mégis találkozhatunk többségükkel akár a főváros körüli hegyekben is.
Életkortól függően a gyermekek 5-10%-a szenved valamilyen szintű vizelet-, illetve székletinkontinenciában. A pécsi gyermeksebészet országos centrumként fogadja az ilyen zavarral küzdő betegeket az ország egész területéről. A betegek gyógyítását segíti az a vadonatúj ultrahang készülék, ami a korábbinál sokkal jobb felbontású képeivel precízebb vizsgálati eredményt biztosít az orvosok számára.
A készülék átadásánál balról Taskovics László (a K&H képviseletében), Dr. Vajda Péter, Dr. Kardos Dániel, Dr. Juhász Zsolt és Szeidl Tamás (a Samsung képviseletében)
A pécsi gyermeksebészet egyik fő profilja a gyermekurológia. Az osztályon saját nyomásmérő (ún. manometriás) labor működik, ami fontos eleme a gyermekkori vizelési és székelési zavarokkal küzdő gyermekek kivizsgálásának és nyomon követésének. A vizsgálatokkal mind az organikus, mind a funkcionális eredetű vizelet- és székletürítési zavarok kivizsgálásában a terápiát is meghatározó információkhoz jutnak a szakemberek. Ennek a folyamatnak az egyik fontos láncszeme az ultrahangos vizsgálat, amelynek az a szerepe, hogy pontos képet kapjanak az orvosok a beteg állapotáról.
„Az új készülékkel lehetőség nyílik a húgyúti rendszer folyamatos, nagy felbontású vizualizálására, ezek archiválására, és központi rendszerbe való feltöltésére.” – mondta Józsa Gergő, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. „Mindez nemcsak a visszakereshetőség és a kontrollálás, hanem a kezelt betegeknél elért eredmények tudományos feldolgozása céljából is kiemelkedő jelentőségű.”
A beszerzett eszközzel az urológiai vizsgálatokon túl az általános radiológiai diagnosztika fejlesztésére is lehetőség nyílik. Ezek mellett a hasi sebészeti kórképekben szenvedő betegek, így például hasi tumorok, vakbélgyulladás, epekövesség vizsgálatában is segítséget nyújthat az ultrahang készülék, amely tehát igen széles körben használható. Éves szinten közel ezer vizsgálatot terveznek elvégezni az új eszközzel.
A mintegy hatmillió forintba kerülő készülék forrását a K&H Gyógyvarázs program, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., és a Budapest Bank biztosította, a hiányzó összeget a Visszatérés Alapítvány pótolta ki.
Folyamatosan zajlik az oltás, már 1 149 557 fő a beoltottak száma, ebből 327 428 fő már a második oltását is megkapta. A járvány harmadik hullámának meredeken felszálló ágában vagyunk, a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, a kormány ezért is döntött a korlátozások szigorításáról. Kérjük, hogy tartsák be az óvintézkedéseket! 8312 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 489 172 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 172 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 16 497 főre emelkedett.
A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 344 267 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 128 408 főre emelkedett. 8329 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 911-en vannak lélegeztetőgépen. Az oltási program rendben, ütemezetten zajlik, Magyarország már a második az uniós átoltottsági ranglistán. A háziorvosok AstraZeneca-vakcinát kaptak ezen a héten, és az Operatív Törzs azt kérte tőlük, hogy a még be nem oltott regisztrált idősek oltását folytassák. A kórházi oltópontokon Szputnyik és Pfizer oltóanyagok vannak, amelyekkel szintén elsősorban a háziorvosok által beküldött regisztrált idősek oltása folytatódik. Mától vasárnapig a kórházi oltópontokon a 60 év alatti krónikus betegeket is oltják AstraZenecával, az érintettek erre SMS-ben kaptak behívót. Ma újabb vakcinaszállítmányok is várhatóak. A kormány szerdai ülésének döntéseiről a mai Kormányinfón adunk tájékoztatást.
Ha igen, akkor fenntartható stadion…ha már mindenképpen muszáj megépíteni.
A stadionok esetében nem csak a megépítésük drága, hanem az üzemeltetésük is. Amíg a PMFC mostani stadionja évente 60 millió forintba kerül, addig egy nagyobb, modernebb aréna ennek többszörösébe fog. A pécsihez hasonló méretű szombathelyi stadion üzemeltetése 2019-ben 278 millió forintba került.
Az egyszerűség és az infláció kedvéért számoljunk 300 millió forinttal.
Ennyibe fog kerülni az új PMFC Aréna, minden egyes évben. Ezt a 300 millió forintot kellene előteremteni, de legalább egy jelentősrészét.
A jegybevétel ehhez nyilvánvalóan nem lesz elég. Ha minden egyes bajnokin telt ház lenne, és mind a 8,000 szurkoló kifizetne minden jegyért 2,000 forintot, akkor jönne ki a 300,000,000 forint. Ez irreális, a valóság ezzel szemben az, hogy az 50,000,000 forint is több, mint örömteli lenne, a jegy- és bérletbevételekből.
Mi másból származhat még bevétel?
Elméletileg lehetnének koncertek, de egyrészt Pécsnek erre van alkalmasabb helyszíne (Zsolnay, Expo), másrészt a vidéki stadionokban nem jellemző, hogy komoly nézőközönséget vonzó fellépőket szerezzenek meg. Ez egyelőre a budapesti arénáknak sem igazán megy.
A megoldás.
Olyan stadiont kell építeni, ami a hét mindennapján szerves része lesz a városnak és az itt élő embereknek. Ha a stadiont úgy tervezzük meg, hogy csupán a minden második héten megrendezendő bajnokival számolunk, akkor valóban legjobb esetben is 250 millió forintot kell az üzemeltetésére fordítani. Ezzel szemben olyan helyen kellene felépíteni ezt a létesítményt, ami nem esik ki túlzottan a központtól (Bolgárkert ezért nem jó megoldás), és Tüskésréthez hasonlóan szerves részévé tud válni az embereknek. Nem csak egy stadion, hanem egy központ: futópályával, konferenciateremmel, edzőközponttal, E-sport lehetőséggel, szabadidősprogramokkal, tekével, fallabdával, boltokkal, szalonokkal. Így egyébként akár bevételt is termelhetne, igaz a megépítési költségek így sem fognak soha megtérülni.
A másik megoldás, miszerint ne épüljön Pécsen stadion.
A kormány múlthéten újabb kéthéttel meghosszabbította a korlátozásokat, ám ahhoz, hogy jövőhéten nyitni lehessen, arra lenne szükség, hogy drasztikusan javuljanak a számok. Azonban ennek épp az ellentettjét látjuk, folyamatosan romlanak a statisztikák, nap, mint nap többen és többen halnak meg, a kórházak pedig lassan megtelnek, sok helyen már nem jut mindenkinek intenzíves ágy. Ennek fényében teljesen kizárt, hogy Orbánék ne hosszabbítsák meg a veszélyhelyzetet, annak ellenére is, hogy a tizennégy nap vasárnap lejár.
De mikorra várható újra nyitás?
Gyakorlatilag csak akkor, ha a lakosság többsége védettséget szerez, és ennek a legjobb és legbiztonságosabb módja a védőoltás. A kormányzati kommunikáció legalábbis ezt sugallja. Azonban ahhoz, hogy az oly régóta vágyott nyájimmunitás létrejöjjön, a mostanihoz képest fel kellene pörgetni az oltakozást és az oltakozási kedvet is. Hozzávetőlegesen 1.5 millió ember kapott már legalább egy védőoltást, legalább 6-7 millióról beszélnek a szakértők, ahhoz, hogy biztonságosan lehessen nyitni. Ez az 1.5 milliós szám körülbelül egy hónap alatt jött létre, ilyen tempóval számolva még legalább három hónap a kívánt szám elérése. Ráadásul ez a 1.5 millió leginkább az első beadott oltásokból áll, a második vakcinát jóval kevesebben kapták meg, teljes védelmet pedig csak a két vakcina ad.
Lesz-e az embereknek ehhez türelmük?
Ez már egy nehezebb kérdés, látható, hogy mindenki frusztrált, mindenkinek kezd elege lenni, a Fidesz számára rémálomszerű forgatókönyv, ha még májusban sem tudnak újra nyitni. Rémálom két szempontból is: a romokban lévő gazdaság is megsínyli a dolgot, és az emberek pszichéje is. Mindkettő megbosszulhatja magát a 2022-es választásokon.
Ettől függetlenül sincsenek jó híreink, bár az előfordulhat, hogy a vakcina útlevéllel rendelkezők számára lesz némi enyhítés, de a korlátozások teljes feloldására alighanem kell még várni, legalább májusig. A járványügyi szakemberek is egyébként azt mondják, hogy nagyjából a harmadik hullám akkortájt csendesedhet el. Ha addig sikerül egy, a mostaninál okosabb oltásitervet kidolgozni, akkor talán nyáron már szabadulhatunk.
A Spiegel magazin cikke szerint Németországban ettől a héttől kezdve az Aldik már árulhatják a koronavírus gyorsteszteket, amelyek így könnyedén elérhetővé válnak a lakosság számára.
A hasznos kezdeményezés mögött az áll, hogy a német kormány álláspontja szerint a járvány nyomonkövetésében és sikeres megfékezésében kulcsszerepet játszik a folyamatos tesztelés. Éppen ezért valószínűnek tűnik, hogy az idő előrehaladtával az Aldi után egyre több áruházláncnak és drogériának megadják majd a jogot a gyorstesztek árusítására. – írja a Jövő TV.
Az Aldiban kapható gyorstesztből egyébként 5 darab található egy dobozban, egy vásárló pedig egyszerre csupán egy dobozt vásárolhat, amelyért 24,99 eurót, azaz nagyjából 9 ezer forintot kell fizetnie. Tehát a vásárló végeredményben 5 teszthez tud hozzájutni ezért a pénzért.
A portál tudósítása szerint a gyorstesztek a forgalomba kerülésüket követő napokban rekord mennyiségben fogytak, hatalmas kereslet mutatkozott rájuk az üzletekben. Ez a nagy érdeklődés azóta elvileg már alábbhagyott, de a némedt kormány mindenesetre bízik abba, hogy minél többen igénybe veszik ezt a lehetőséget.
A magyarországi Aldi a Telex kérdésére, miszerint van-e már itthon tervben hasonló kezdeményezés, a következő választ adta:
„AZ ALDI MAGYARORSZÁG JELENLEG NEM TERVEZI KORONAVÍRUS KIMUTATÁSÁRA ALKALMAS GYORSTESZTEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT.”
