Online fórumot tartottak az egyetemeket, így a Pécsi Tudományegyetemet is komolyan érintő modellváltásról. Ahogy azt már korábban megírtuk, Mellár Tamás és Keresztes László Lóránt korábban Hoppál Pétert, a Fidesz politikusát is meghívta erre az eseményre, azonban a kormánypárti képviselő nem kívánt részt venni ezen. Hoppál távolmaradásának okára a beszélgetés során fény derült.
A fórum résztvevői Mellár Tamás, független országgyűlési képviselő, Keresztes László Lóránt, országgyűlési képviselő az LMP frakcióvezetője és Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének PTE Intézményi Szervezetének elnöke. Az eseményt Babos Attila, a Szabad Pécs felelős szerkesztője moderálta.
A résztvevők abban megegyeztek, hogy szükség lenne a felsőoktatás átfogó reformjára, azonban a jelenlegi, erőltetett ütemű modellváltás nagyon rossz irány. Semmilyen egyeztetés nem előzte meg a folyamat elindítását, ebben a pillanatban nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk arról, hogy például a Pécsi Tudományegyetem kapcsán milyen formában fog végbemenni a modellváltás.
Azonban az már egyértelmű, több intézmény példáján keresztül, hogy az egyetem élére kerülő kuratórium tagjait a kormány fogja kinevezni, politikai alapon. Ráadásul ezeket a kurátorokat nem lehet visszahívni. Az sem egyértelmű jelenleg, hogy az egyetem mostani vezetői közül milyen arányban kerülnek majd a kuratóriumba, ha egyáltalán lesz erre lehetőségük.
Keresztes László Lóránt hangsúlyozta, hogy a modellváltásnak nevezett folyamat nem más, mint az egyetemi vagyon és az egyetemi tulajdon kiszervezése magánalapítványi formába. Ehhez hasonló folyamatokra a különböző vagyonkezelői alapítványokon keresztül már több példa volt, ezekben az esetekben a közpénz és az állami tulajdon került Fidesz közeli alapítványok kezébe. Lényegében a közpénz kilapátolását láthatjuk ezekben az esetekben – fogalmazott a frakcióvezető.
Mellár Tamás szerint ezt a modellváltást nem szabadott volna ilyen ütemben tető alá hozni, szakmai és társadalmi vitáknak kellett volna a folyamatot megelőznie. Az ügy összetettsége nem teszi azt lehetővé, hogy pár hónap alatt véghez vigye a kormány a felsőoktatás ilyen szintű átszervezését. Egy valódi és szakmai modellváltáshoz több év is szükséges lenne.
Horváth Csaba arra számított, hogy a modellváltás kiszélesítése előtt a kormány megvárja a Corvinus átalakításának tapasztalatait. De ez nem történt meg, hatástanulmányok és érdemi információk nélkül, pár hónap alatt vezényelte le a kormány a modellváltást több vidéki egyetem kapcsán.
A modellváltás melletti érvként sokszor elhangzott már, hogy erre azért van szükség, hogy az egyetemek sokkal jobban tudjanak igazodni a piaci viszonyokhoz. Ezzel szemben Mellár Tamás arra figyelmeztetett, hogy az egyetemi szakok indítását nem lehet pusztán a piaci viszonyok mentén kezelni. Mivel ezzel a kevésbé tehetős családokban élő fiatalok elől vehetik el a továbbtanulás lehetőségét mivel egy ilyen, kizárólag piaci szemléletet követő kuratórium dönthet úgy is, hogy a nem versenyképes szakokon sokkal magasabb tandíjat állapít meg. Emiatt sokan szorulhatnak ki a felsőoktatásból.
Horváth Csaba hozzátette, hogy azért sem lehet piaci irányból megközelíteni ezt a kérdést, mivel az egyetemek legnagyobb vagyona a tudás és a kutatás. Hatalmas veszélyt rejt magában az, ha ezután a kormány és az általa kinevezett kuratórium hatáskörébe kerülne ez a döntés.
Keresztes László Lóránt szerint nem igazak a kormány fejlesztési hatékonysággal kapcsolatos érvei mivel, ha valóban ez lenne a szándékuk, ahhoz nem szükséges az alapítványi formába való átszervezés. Európa legjobb egyetemeinek többsége állami tulajdonban és fenntartásban van. A modellváltás után is kormányzati forrásokból működne tovább az egyetem, így lényegében semmi sem indokolja a magánalapítványi forma bevezetését.
A finanszírozás kapcsán Mellár azt is elmondta, hogy a Magyarországon bevezetett modellhez hasonló „hibrid” rendszer sehol máshol nem működik. Alapvetően kétfajta finanszírozási struktúrában működnek máshol a felsőoktatási intézmények. Egyik ilyen forma az állami fenntartás, a másik a magán személyek által létrehozott intézményi forma, aminek a finanszírozásában az állam nem vesz részt.
Az egyik legnagyobb veszély, hogy az egyetemek elveszíthetik a legfontosabb vagyonukat, a humán tőkéjüket az átalakítás során. Az alapítványi formában működő felsőoktatási intézményekben a dolgozóknak megszűnik a közalkalmazotti státusza, ezzel az elbocsátásuk sokkal könnyebbé válhat. Illetve az egyetemi autonómiát biztosító garanciák hiánya olyan bizonytalanságokat szülhet, amivel számos értékes tudással rendelkező oktató és tudományos munkatárs hagyhatja el a magyarországi egyetemeket.
A modellváltás siettetésének okát Horváth Csaba abban látja, hogy a kormány is érzi, a 2022-es választás nagyon szoros lesz, így még azelőtt végig akarják vinni ezt a folyamatot. Keresztes ezt a felvetést azzal támasztotta alá, hogy Bódis Józseffel, a felsőoktatásért felelős államtitkárral korábban folytatott vitáiban az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a vidéki nagy tudományegyetemeket érintő modellváltással a kormány még várni akar. Ennek ellenére Pécset is rohamtempóban érte el az átalakítás. Az LMP politikusa azt is hozzátette, ha a következő választás során kormányváltás lesz, akkor ők mindent megtesznek az egyetemi autonómia helyreállításának érdekében.
Mellár Tamás azt is elmondta, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén a fórumról való távolmaradását Hoppál Péter azzal indokolta, hogy őket az emberek kétharmaddal választották meg, azért neki nem kell ilyen vitákon részt venni.
Akik lemaradtak volna a fórumról a Szabad Pécs videójában megnézhetik a beszélgetést teljes terjedelmében.
