Kezdőlap Blog Oldal 2706

Jobbik: véletlen egybeesések a foci-Eb és a hazai lazítási dátumok között!

Azt tudjuk, hogy a focimániás „felcsúti csodacsatár”, vagyis Orbán szinte bármire képes azért, hogy Budapesten – Lölő nevű fegyverhordozójával szotyizva – élőben láthasson néhány EB-meccset. – írja a Jobbik, a sajtóközleményében. A párt így folytatja:

„Aki nem enged be nézőket az Eb-meccsre, elveszíti a rendezési jogot” – szóltak az egy hónappal ezelőtti sportdiplomáciai főcímek, sporthírek. Majd arról is írtak a lapok, hogy az UEFA elvárása szerint az MLSZ-nek április 7-ig kell jelezni, hogy mennyi nézőt vállal Budapest a júniusi meccsekre, illetve hogy április 19-én végleg pontot tesznek az idei labdarúgó-Európa-bajnokság ügyére, tehát akkor derül ki az is, hogy a járványhelyzet mélysége és a nézőszám-vállalások alapján mely helyszínektől veszik el a rendezés jogát.

Furcsa egybeesés, hogy Orbán éppen a holnapi, április 7-i határidő előtt jelentette be a szakemberek szerint teljesen indokolatlan lazítást, egy olyan bűvös 2,5 milliós átoltottsági határszám ürügyén, amit egyetlen járványügyi szakember sem képes értelmezni és felfogni, hogy miért pont annyi… A másik érdekes egybeesés, hogy Orbán ugyebár éppen az UEFA végleges döntésével egy napon, vagyis április 19-én, hétfőn akarja mindenképpen újranyitni az iskolákat, annak ellenére, hogy a járványügyi szakemberek szerint ez a szintén ép ésszel megmagyarázhatatlan döntés óriási kockázatokat rejt magában, és hatalmas, akár komoly emberáldozatokat követelő kormányzati felelőtlenség.

Nos, az nyilván lehetetlen, hogy egy teljhatalommal és éppen ezért kizárólagos felelősséggel bíró kormányfő annyira felelőtlen és könnyelmű legyen, hogy a saját monomániás hóbortjaihoz igazítsa a járványügyi döntéseket, ugye? Ezek a dátumbeli egybeesések, ugye, csak furcsa véletlenek?

Komló: végállomás – látványos, korhű dokumentumfilm az egykori bányászvárosról

0

Ha Pécsről az imént azt írtuk, hogy a rendszerváltás egyik nagy vesztese, ez kiváltképp igaz Komlóra is. Az egykori bányászváros is elveszítette népességének jelentős részét, ahogy a munkahelyeit is. Komlóról készült egy rendkívül érdekes, 1997-es dokumentumfilm, amely a Csorba Győző Könyvtárnak hála jutott el hozzánk.

Olvasnál még Komlóról?

Időjárás, miért csinálod ezt velünk?

0

FAGYOS REGGEL, ZÁPOROS DÉLUTÁN!

Reggel közepesen felhős időre ébredhetünk, a levegő -6 és 0 fokig hűl, a völgyekben lehet a hidegebb. Kezdetben az északnyugati szél mérsékelt marad, majd napközben megélénkül, sőt a Mecsek magasabb pontjain VIHAROS lökések is kialakulhatnak! Délután erőteljes gomolyfelhőképződés mellett ismétlődő jelleggel kell számítanunk vegyes halmazállapotú záporokra, esetleg egy-egy erősebb csapadékmezőben zivatartevékenység is előfordulhat! Eshet eső, hó, havaseső, graupel is. A hőmérséklet maximuma 7-10 fok között alakul, de a szél miatt ezt hidegebbnek érezhetjük! Estére veszít erejéből a szél. – tudtuk meg a Meteo Mecsektől!

Látványos infografikán Pécs felemelkedése, és hanyatlása

1878-ban még a harmadik legnagyobb város volt Pécs, természetesen a Trianonnál elszakított településeket nem nézve. Mondhatni, az anyaország harmadik legnagyobb vidéki települése volt. Látványos infografikán a változás, melyet a HunStats nevű Youtube oldal készített, ebből szemezgettünk, íme!

Az I. Világháború előtt ugyan csak a negyedik helyen állt a város, de még így is jelentősen tudta növelni a népességét, 1878-hoz képest.

Az I. Világháborút és a szerb uralmat is megérezte a város, habár a negyedik hely megmaradt, de amíg más városok növekedni tudtak, Pécs re ekkor a stagnálás volt jellemző. Ami persze érthető, a Jugoszláv fennhatóság miatt.

A Horthy-korszakban aztán kilőtt Pécs, 1922 és 1939 között folyamatosan nőtt a város népessége, közel 24 ezer fővel gyarapodott, szépen lehagyva Gyyőrt, Kecskemétet és Nyíregyházát.

Aztán az igazi fejlődést – ilyen szempontból legalábbis- a Rákosi és a Kádár-rendszer hozta el. 1951-ben 94 ezer ember élt a városban, továbbra is negyedik helyen állva Debrecen, Miskolc és Szeged mögött, pár ezer fővel előzve Győrt. 15 évvel később azonban már Szegedet előzve a harmadik helyre lépett fel Pécs, 135 ezer lakossal, amely az ország egyik legdinamikusabban fejlődő települése lett. 1980-ra 168 ezren éltek itt, és Pécs továbbra is a harmadik legnépesebb vidéki település volt Magyarországon. Amikorra pedig elérkeztünk a rendszerváltáshoz, a 170 ezres határt is átlépte a település lélekszáma.

1990-ben tehát Debrecentől és Miskolctól ugyan elmaradva, de Szegeddel egyszinten állt a város, simán előzve mindenki mást. Aztán jött a rendszerváltás, aminek Pécs a nagy vesztese lett. Bezárták a bányák, helyükre nem jött létre érdemben új munkahely, elmentek a cégek, Pécs minden fejlesztésből le- és kimaradt, ráadásul az elmúlt években a kormány az egyetemet is szép lassan leépítette. Nagy foglalkoztatók alig vannak, a város nem csak földrajzi értelembe került perifériára. Ez a perifériás lét amúgy sem újkeletű dolog, a trianoni-békeszerződés óta perifériának számít, mégis látható, hogy 1920 és 1990 között minden rendszerben tudott növekedni a város. Ami viszont 1990-től történt, az egészen egyszerűen tragédia.

Ráadásul ennek a rendszerváltásnak bőven voltak nyertesei is. Vagy legalábbis olyan települések, akik nem veszítettek el ennyit, mint mi. Persze, Debrecenben és Szegeden is csökkent a lakosságszám, de közel sem annyival, mint nálunk. Tulajdonképpen Miskolccal kéz a kézben Pécs az elmúlt három évtized legnagyobb vesztese, ami roppant szomorú. Mert ez a város ennél többet érdemelne…

Látható, hogy vannak városok, amelyek növekedni tudtak. Pécs sajnos nem tartozik közéjük. A teljes videó itt tekinthető meg:

Orbán Viktor: holnaptól nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások

Orbán Viktor miniszterelnök kedd délután, már megszokott módon videóüzenetben tartott Covid19-tájékoztatást, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A videóban elmondta, hogy a mai napon fontos mérföldkőhöz érkezett az ország: 2,5 millió magyar állampolgárt oltattak már be a koronavírus elleni vakcinával.

Orbán Viktor szerint az elmúlt időszak háborús allapotokra hasonlított, a koronavírus elleni háború ellen pedig a vakcina az egyetlen fegyver.

„Egy hónap alatt 2,5-szeresére növeltük a beoltottak számát, ezért holnaptól nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások” – mondta a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy járványügyi intézkedések továbbra is lesznek.

Évente 50 ezer forintot spórolhatnánk a tudatos élelmiszervásárlással

0

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban – közölte a Klímapolitikai Intézet kedden az MTI-vel.

A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását. Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka.

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését. Az élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették.

Kiemelték, hogy a fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm.  Az élelmiszerpazarlás akár 1 százalékos visszaszorításával lehetőség nyílna a szegénység mértékének csökkentésére a világon. Ugyanakkor az élelmiszerhulladékok összegyűjtésének logisztikai nehézségei miatt a helyzet mégsem olyan egyszerű.

Magyarországról megjegyezték, hogy becslések szerint az országban 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. Felidézték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérését, amelyek szerint az országban egy átlagos lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás.

A közlemény szerint így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. Kiemelték, az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.

A szociodemográfiai tényezők mélyebb feltárása alapján a jövedelem tekintetében általánosságban elmondható, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzetben élők gyakran jelentősebb mennyiségű élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el. A vidéki és városi lakóhely is hatással lehet a pazarlás mértékére, bár ez a különbség napjaiban már elenyésző. A városokban sokkal több a bevásárlóhely, így kevésbé van szükség a bevásárlás előre tervezésére, ez akár növelheti a felesleges vagy túlzott mennyiségű élelmiszerek vásárlásának a kockázatát.

A közlemény szerint az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges. Az élelmiszerpazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.

MTI

Iparkamara: a beoltottak mehessenek vendéglőkbe, hotelekbe

0

A védettséggel rendelkező lakosság indítja újra a gazdaságot! – szól az Iparkamara közleménye, melyet változtatások nélkül mutatunk!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány alatt nagy figyelmet fordított a gazdasági nehézségek azonosítására, a vállalkozói észrevételek és javaslatok összegyűjtésére, és a jövőben is így tesz.A beazonosított területeket és lehetséges intézkedéseket folyamatosan megosztottuk és meg fogjuk osztani a szabályozásokért felelősökkel.


A Kormányzat meghallgatta a március 20-án tett javaslatunkat, és a jelenleg érvényben lévő – sok esetben a kkv-k szempontjából versenytorzító – korlátozó intézkedések feloldásra kerülnek. Ennek feltétele, hogy a lakosság egynegyede, azaz 2,5 millió honfitársunk megkapja az első oltását. Egyetértünk a Kormány azon szándékával is, hogy a 65 év felettiek teljes átoltása szükséges ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk a vírusra legérzékenyebbeket.


Az elmúlt hét vállalkozói jelzései alapján a következő lépésként azt javasoljuk, hogy amennyiben élértük a kívánt számokat, a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét és térjen vissza a reálgazdaságba. Így a gazdaság azon szereplői, akik eddig kénytelen voltak működésüket felfüggeszteni – mint például a turizmus és a vendéglátás –, is megkapnák az esélyt az újraindulásra azzal, hogy a védettséget igazolni tudó polgárok igénybe vehetnék ezeket a szolgáltatásokat.


A védettség státuszának ellenőrzéséhez egy applikáció bevezetését javasoljuk, amellyel bárhol és bármikor zökkenőmentesen ellenőrizni lehet az érintett személy koronavírussal szembeni védettségét.


Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Elhunyt Dr. Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet elnöke

Életének 75. évében elhunyt Dr. Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet Igazgatója, a Legfőbb Ügyészség egykori osztályvezetője, a PTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Vókó György 1946 szeptember 23-án, Magyaregregyen látta meg a napvilágot. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, míg középiskolás éveiben Pécsett, a Nagy Lajos gimnáziumban tanult. Jogi tanulmányai 1974-ben végezte el a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Két évvel később a jogi szakvizsgáját is letette.

1977-től dolgozott ügyészként, 1978-tól büntetés-végrehajtási területen tevékenykedett. 1992-ben a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály vezetője lett és 20 éven keresztül ott dolgozott. 2012-től a Legfőbb Ügyészség tudományos kutatóműhelyének a vezetőjeként, valamint az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójaként tevékenykedett.

Vókó György élete során közel 300 publikációt írt, többségében a büntetés-végrehajtás területén. Kiemelt kutatásai területei között a büntetés-végrehajtás törvényessége, a fogvatartottak jogai és a szabadságvesztéssel nem járó szankciók alkalmazása is szerepelt. Tudományos és szakmai tevékenységére tekintettel 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is kiérdemelte.

Oktatóként 1994 és 2013 között a Pécsi Tudományegyetemen, 2004-től pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tevékenykedett. A hallgatók szerették a felkészült, gyakorlatorientált előadásait. A vizsgákon is az alapos, ám humánus és jó szándékú stílusával vált közkedveltté tanítványai körében.

Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti Vókó Györgyöt. Az egykori oktató haláláról a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara is megemlékezett.

Pécsi romák mutatják be, hogy milyen hátrányok érik őket a származásuk miatt

a MisMIE – Misrecognition of Minorities in Europe, azaz Az európai kisebbségek „félreismerése” projekt magyarországi résztvevői, akik saját bőrükön mutatják be, milyen diszkriminációs helyzetekkel kell szembenézniük a mindennapokban. – írja a 444.hu

Alább egy rövid filmben mutatják be, hogy a hétköznapokban milyen megkülönböztetés éri őket, legyen szó albérlet keresésről, vagy vásárlásról. Roma honfitársaink sokkal nehezebben találnak maguknak albérletet, sok főbérlő elzárkózik attól, hogy nekik adja ki a lakását, de bevásárlás közben is rendszeresen éri őket hátrányos megkülönböztetés.

A National Geographic Magyarországról készített látványos filmet, benne a Zsolnay kerámiával!

Ha még nem látta felülről országunkat, most itt az alkalom: a National Geographic Európa a magasból című sorozatában bemutatja Magyarországot.

A csatorna hatrészes sorozata kontinensük gyönyörű és sokszínű országait mutatja meg a levegőből: Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország világhírű, vagy épp alig ismert természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg ritka és egyedi szemszögből. Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern, 21. századi Európa izgalmas portréját, de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával. Számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – írják a hazai epizódot beharangozó közleményükben.

Így a sorozatban nemcsak a Hortobágyot vagy a Széchenyi Gyógyfürdőt mutatják meg a magasból, hanem például a Soproni TV tornyot is, a Városligetet vagy Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát, amely 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Bemutatják a Zsolnay építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket – a századforduló évtizedeiben a Zsolnay építészeti kerámia meghatározó jelentőségűvé vált Budapesten és vidéken is. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Natgeo

A magyarországi rész április 11. este kilenc órakor látható a National Geographic csatornán, az epizódot harminc országban vetítik le.