Az oldalára borult egy személyautó az 58-as főút 7-es kilométerénél, Pogány térségében. A balesethez a pécsi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik áramtalanították a járművet. A mentők is kiérkeztek a helyszínre. Sérültekről egyelőre nincsenek információink.
101 éves a trianoni békeszerződés
Napra pontosan 101 évvel ezelőtt, 1920. 06. 04-én írták alá Trianonban azt a kényszerszerződést, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
Mennyire ismered a trianoni békediktátum történetét?
[show-quiz id=”42780″ title=”101 éves a trianoni békeszerződés – Kvíz!”]A szerződő felek az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország). A Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá.
„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették” – Bibó István történész a trianoni békediktátumról.
A szerződés célja a Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése, a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése.
Ennek értelmében a történeti a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott. A Horvátország nélküli, 282 870 km² területű Magyarország területének 67 százalékát, Horvátországgal együtt 71 százalékát elvesztette (92 952 km²-re csökkent), lakosságának pedig több mint a felét (az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza).
Ezt követően 1920 és 1924 között területcserék és népszavazások is történtek, amik kialakították a ma is meglévő határokat. A legnevezetesebb ezek közül a Soproni népszavazás. A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.
A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Élő: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban!
Kövesse velünk élőben Orbán Viktor bejelentéseit a Kossuth rádióban! Cikkünk frissül, frissítse Ön is az oldalt!
Lassult az oltási tempó, főként a második oltásokat veszik már csak fel az emberek, több oltóanyag van, mint ahányan jelentkeznek értük. – mondta Orbán. 17 millió vakcinánk lesz 2021 végéig, mindenkinek fog jutni oltóanyag, akkor is ha lesz újabb hullám.
Lejtmenetbe került a halálozások száma: 26 halott, 269 új fertőzött, 64 ezer aktív fertőzött van péntek reggel mondta Orbán Viktor az interjú elején. Csütörtökön 11 588 embert először, 81 952 embert pedig már a másodikkal oltottak be. A teljes magyar lakosság 54 százaléka kapta meg az első, 38 százaléka a második oltást.
Azonban 2,5 millió ember még mindig nem kér vakcinát.
Átalakul az oltási helyzet, napokon belül készenléti oltás lesz, bizonyos helyen lehet csak felvenni majd a vakcinát, nem minden háziorvosnál.
Egyelőre még nem tudják, hogy a 12-15 év közötti gyerekek kaphatnak-e oltást, Orbán nem zárkózik el előle. „Én óvatos vagyok, mégis csak gyerekekről van szó”, – mondta, de közben mégsem akarják elzárni a szülőket attól, hogy ha ők be akarják oltatni a gyereküket, akkor meg legyen rá a lehetőségük. A témában nyár végéig fognak dönteni.
A magyar védettségi igazolvány „minőségét tekintve kiemelkedő”, amikor kollégáival találkozik, „rejtett büszkeséggel” szokta mutogatni, hogy Magyarországon van ilyen. A kormányfő szerint ha európai összefüggésben kell gondolnunk a járványra, akkor Magyaországot ki kell hagyni belőle, ugyanis mi sokkal előrébb tartunk, mint a többi EU-s ország, mivel ott még kijárási korlátozások vannak és magas halálozási számok.
Az európai országok nincs ott, ahol Magyarország, mert ott kijárási tilalom van, maszk, nem lehet ki-be utazni, „és még kártyájuk sincs”, mondta Orbán. „Vagy eljutnak oda, ahol mi vagyunk, vagy nem” – tette hozzá. Lassan már nem emlékszünk arra sem Orbán szerint, milyen volt, amikor a zárások alatt nem lehetett kimenni, de Orbán járja a világot, nyugaton például „depresszió van”.
Napokon belül visszatérhet az önkormányzatok normális működése is, tudtuk meg Orbántól.
A jól sikerült oltási program miatt nyithattunk ki ilyen hamar, ami a gazdaságra is jó hatással lesz, a kormányfő szerint.
Megígérte a magyar kormány, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus elvett, de a korlátozások alatt „nagyon nehéz” új munkahelyeket létrehozni Orbán szerint, a gazdaság újraindítása most kezdődik meg, ezzel pedig „nyerünk több hónapig gazdasági teljesítményt is, ami jobb lehet, mint másoké”, de persze rosszat senkinek nem kíván Orbán.
Minden beteget megmentettünk, akit meglehetett, a magyar egészségügy kiemelkedően teljesített. – Orbán szerint.
Aki nem oltakozik, azokat is el fogják látni, de az már az ő felelőssége lesz. – mondta a miniszterelnök. Ez vajon mit jelent? Fizetnie kell az ellátásért annak, aki nem oltakozik de koronavírusos lesz?
Szó volt a pedofilellenes törvénycsomagról, amelyről a miniszter elmondta, hogy sok körülötte a belső vita, ami miatt lassan halad a jogi szabályozás létrehozása. “Szigorú szabályozás kell, de ésszel kell eljárnunk a jogi szabályozás terén.”
Ma van Trianon 101. évfordulója és 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Jelentős történelmi seb Magyarországnak, úgyhogy mindenképpen szóbe kellett, hogy kerüljön. Orbán elmondta, hogy 2010-ben azért tették erre a napra a nemzeti összetartozás napját, hogy Magyarország a veszteségekből is tudjon építkezni. 2010 óta pedig erősebb a nemzeti összetartozás Magyarországon. A szomszédainkkal is végre jó kapcsolatot állítunk, ami azért lehet, mert Magyarország megerősödött. „Persze, volt egy országvesztés, hetedíziglen sem fogjuk elveszíteni, de akiket elszakítottak tőlünk, azok lélekben mindig velünk maradtak”, mondta. A Kárpát-medencében senki nem teheti meg, hogy „nem kalkulál velünk, magyarokkal”, mondta Orbán, a szomszédainkkal egyre jobb kapcsolatokat hoznak létre, a kormány barátkozó politikát folytat, bár „nem könnyű barátokat szerezni”.
Szóba került a foci is, Szoboszlai sérüléséről is megemlékezett Orbán, ezért rossz kedvűbb most a miniszterelnök. Sok sikert kíván a válogatottnak a miniszterelnök. Az interjú végén ismét megpróbált a Himnuszból idézni, ám ezúttal sem sikerült.
Köszönjük a figyelmet, maradjanak velünk a nap többi hírére is!
Mit választ a Fidesz? A keresztényeket vagy a kommunistákat?
Mert választani kell: a kettő együtt nem fog menni.
A Fidesz elviekben keresztény. Legalábbis papíron. Szóban rendszeresen kiállnak a keresztények és a keresztényi értékek mellett, még üldözött keresztényekért felelős államtitkárunk is van.
Üldözött keresztények pedig sajnos vannak és voltak is mindig. Mint például Hszie Si-kuang, akiről épp a napokban neveztek el utcát Baranyi Krisztiánék, a kínai kommunista Fudan Egyetem tervezet helyszínénél. A Fidesz a tettől elhatárolódott.
De ki az a Hszie Si-kuang?
A Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke volt. Hite miatt 28 évet töltött különböző kínai börtönökben.
1917-ben született, majd 1949. május 3-án szentelték pappá.
A Fucsien tartománybeli Hsziapu (Funing) egyházmegye püspökeként az úgynevezett „földalatti katolikus egyház” képviselője volt Kínában. Kínában a katolikus egyházat az állam szabályozza; a pápai fennhatóság alatt álló római katolikus egyház elismerése tilos. 1951-ben állami utasításra megszakadtak a kapcsolatok a Vatikánnal.
Jakab Hszie Si-kuang püspököt először 1955-ben tartóztatták le Huang Shoucheng atyával és két másik pappal együtt, és „ellenforradalmi bűncselekmények miatt” 2 év „megreformáló” munkaszolgálatra ítélték. Ennek oka az volt, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az államegyházhoz (Kínai Hazafias Katolikus Egyesület), valamint a római pápa iránti engedelmessége és hűsége. Szabadulása után folytatta egyházi, papi munkáját.
Ugyanezért ismét letartóztatták 1958-ban, és 15 év börtönbüntetésre ítélték, de mégis egészen 1980-ig börtönben volt. 1990-ben is bebörtönözték két évre, 1999-ben pedig „beszélgetésre hívták” a kormány képviselőivel, de helyette ismeretlen helyre vitték, és csak 2 hónappal később engedték el.
Összesen 28 évet töltött börtönökben, és élete végéig rendőri felügyelet alatt állt, mégis folytatta a munkáját idősen és betegen is, többek között egy női rendet is alapított.
2005-ben leukémiában hunyt el.
Természetesen nem Hszie volt az egyetlen ismert kínai katolikus, akit a Kínai Népköztársaság üldözött. A 2000-ben meghalt sanghaji püspök, Ignatius Kung Pin-Mej például összesen 30 évet töltött börtönben, a róla elnevezett, az USA-ban működő alapítvány szokta jelenteni, ha Kínában ismertebb katolikusokat elhurcolnak, mint például 2007-ben Csia Cse-kuót.
Az 1,3 milliárd fős Kínában becslések szerint 13 millió keresztény élhet, de a számuk hivatalosan csak 6 millió. Az utóbbi években a hatóságok több kínai tartományban is keresztek ezreit semmisítette meg a várostervezési törvények állítólagos megszegésére hivatkozva. – írja a 444.
A magyar kormány az üldözött keresztények megsegítésére 2016 és 2018 között közel 7 milliárd forintot költött. Orbán Viktor is többször felszólalt, hogy nemcsak a Közel-Keleten, hanem már Nyugat-Európában is veszélyben vannak a keresztények, de eddig sem ő, sem Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság vezetője, sem a Lidl joghurtos papírján lévő kereszt eltüntetése ellen kiálló Németh Szilárd nem mondott semmit a Kínai Népköztársaságban zajló keresztényüldözésről.
Ezek után teljesen jogosan merül fel a kérdés:
egyáltalán kereszténynek nevezhető az a párt, akik számára a kommunista érdekek előbbre valók, mint a valóban üldözött keresztények?
Ha a Fidesz keresztény, miért hallgat a Kínában üldözött keresztények ügyében?
Ha a Fidesz anti-kommunista, miért akar Budapestre hozni egy kommunista egyetemet?
A Fidesz miért nem áll ki nyíltan Hszie Si-kuang mellett?
Nevezhető nemzetinek az a kormány, amely kommunista egyetemet hoz az ország fővárosába, és eladósítja az országot a kommunista Kína felé?
Ezek azok a kérdések, melyekre jó lenne válaszokat kapni. Igazi válaszokat. Mert ide kevés lesz az, hogy „Gyurcsány”, „Soros”, „Brüsszel”.
Publicius: Karácsony a legnépszerűbb ellenzéki miniszterelnök-jelölt, gyengült a Fidesz
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 21. között 1011 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.
Még mindig a Fidesz a legerősebb párt, azonban csökkent a kormánypárt népszerűsége, míg az ellenzék erősödött, ráadásul Az “összefogás szavazó” aránya az összes megkérdezett körében 8 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 11 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem. Részletes módszertani leírás itt olvasható.)
Az ellenzéki pártok közötti versenyben érdemi változás nem történt: továbbra sincsen olyan ellenzéki párt, amely kiemelkedne a mezőnyből, és jelentősen erősebb lenne a többinél.
Amennyiben csak Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Márki-Zay Péter és Fekete Győr András között lehet választani az előválasztáson, akkor jelenleg az alábbi eredmény születne:
Az ellenzéki válaszadók harmada (34 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Dobrev Klárára két százalékponttal (32 százalék) szavaznának kevesebben, mint Budapest jelenlegi főpolgármesterére. Minden hetedik válaszadó (15 százalék) Jakab Péterre tenné a voksát, Márki-Zay Péter közel 9 százalékos, Fekete-Győr András pedig 2 százalékos támogatottsággal bír.
Karácsony Gergelyre szavazna tizből hat (58 százalék) Momentum szavazó, továbbá minden hatodik (17 százalék) Jobbik, és minden tizedik (9 százalék) DK szavazó. A Jobbik szavazóinak mindössze két százaléka szavaznak Dobrev Klárára, és a DK szavazóinak hat százaléka Jakab Péterre.
Ammenyibben az alábbi három jelölt közül lehetne választani: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter (akik a legnagyobb eséllyel bejutnak az előválasztás második fordulójába) jelenleg az alábbi eredmény születne:
Tízből négy (40 százalék) ellenzéki szavazó Karácsony Gergelyt választaná, a válaszadók némileg több mint harmada (36 százalék) Dobrev Klárára szavazna, Jakab Pétert pedig minden ötödik megkérdezett támogatná (18 százalék).
Karácsonyra szavazna tízből nyolc (83 százalék) MSZP-P szavazó, a Momentum szavazók kétharmada (65 százalék), minden hetedik (15 százalék) DK szavazó, továbbá minden ötödik Jobbik (22 százalék) és szintén minden ötödik (21 százalék) bizonytalan szavazó is. A Jobbik szavazóinak mindössze két százaléka szavaznak Dobrev Klárára, és a DK szavazóinak hat százaléka Jakab Péterre.
Tízből négy (40 százalék) ellenzéki szavazó szerint Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye a végső győzelemre a Fidesz jelöltje ellen. Minden ötödik (21 százalék) ellenzéki szavazó szerint azonban Dobrev Klárának, illetve minden tizedik ellenzéki szavazó (12 százalék) szerint pedig Jakab Péternek van a legnagyobb esélye győzelemre Orbán Viktorral szemben.
A DK szavazóinak a harmada (36 százalék) úgy látja, hogy Dobrev Klárával szemben Karácsony Gergelynek több esélye van legyőzni a Fidesz jelöltjét, és Jakab Pétert mindössze két százalék látja eslélyesnek. A Jobbik szavazók majd’ negyede (23 százalék) Karácsonyt látja esélyesnek, Dobrevet senki nem említette közülük.
Mini Fishing: aki akar jegyet venni, siessen nem sok van már
Ahogy arról már beszámoltunk, júniusban egy kvázi Mini Fishing on Orfű fesztivált tartanak (augusztusban jön majd a nagy), a három napos rendezvényre elég komoly nevek jönnek, lesz Vad Fruttik, 30Y, Kiscsillag, Krúbi, Bohemian Betyárs és még sokan mások, ráadásul a jegyek is szépen fogynak:
azok kétharmada már elkelt.
Így aki szeretne június 17 és 19 között tombolni Orfűn az siessen, érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek lehet jegyet venni, de amilyen ütemben fogynak, vélhetően már nem sokáig!
Tudta? Jövőhéten napfogyatkozás lesz!
RÉSZLEGES NAPFOGYATKOZÁS! Június 10-én, csütörtökön részleges napfogyatkozás várható hazánkban. 0,75-3,5%-át fogja eltakarni a Hold, de térségünkben lesz a kisebb mértékű és északon a nagyobb! Fokozottan kiemelnénk, hogy megfelelő védőeszközöket használjunk, ugyanis, a nap károsíthatja a szemünket!
A NAPBA SEMMIKÉPP NE NÉZZÜN SZABAD SZEMMEL
Teljes napfogyatkozásért igen messze kell utaznunk, Kanada északi részére, Szibériába vagy Grönlandra! Baranyában 12 óra magasságàban lesz látható a jelenség, ami nem lesz annyira látványos. – írja a Meteo Mecsek.
Pert vesztett a magyar kormány az Európai Bíróságon
2018-ban adott be Magyarország keresetet a Sargentini-jelentés kapcsán. A magyar kormány a szavazás eredményének elfogadását bírálta. A keresetet elutasította az Európai Bíróság.
Eljárást indítanak a magyar kormány ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint. A szerződés az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárásokat szabályozza. Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik ilyen eljárás.
A magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség.
A magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre lett volna szükség. De összesen 14 szavazattal kevesebb “igen” voks született annál, minthogy a 7. cikk szerinti eljárást el lehessen indítani.
A csütörtök délelőtt kiadott ítélet szerint az Európai Bíróság „elutasítja a magyar kormány azon keresetét, amelyet az Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő”.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság szerint: az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során a tartózkodásokat.
Varga Judit igazságügyi miniszter posztot írt a Facebook-oldalán. Így fogalmaz: „A Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő!(…)Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk“.