Kezdőlap Blog Oldal 2551

Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt?

BaHir
-
0
Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt?

Vasárnap robbant be a hír, hogy Magyarország is megvásárolta és használja az izraeli NSO kibercég Pegasus nevű kémszoftverét, amivel képesek bárkit, bárhol lehallgatni, lekövetni telefonjuk segítségével. Magyarországon pedig állítólag több újságírót és kormánykritikus befolyásos személy telefonján is megtalálható volt a kémszoftver maradványai.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EMBER SINCS, AKIT TÖRVÉNYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NE LEHETNE MEGFIGYELNI, LEHALLGATNI.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

  1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
  2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
  3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás “egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

  • figyelés és környezettanulmány készítése
  • levélellenőrzés
  • telefon- és rádiólehallgatás
  • rádiófelderítés
  • operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre “kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó “lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

Jövő TV

Koronavírus – Horvátország újabb szigorításokat vezet be

BaHir
-
0

Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.

A tárcavezető kiemelte: hétfőtől a magas fertőzöttségi arányt regisztráló, nem európai uniós országokból, például Nagy-Britanniából és Oroszországból érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk.

Hozzátette: az emelkedő esetszámok miatt négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken is. A részleteket pénteken ismertetik. A miniszter azonban annyit elmondott: a helyi válságstábokon lesz a felelősség, hogy az olyan rendezvényeket, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni, engedélyezik-e.

Egy héttel ezelőtt az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön. A mostani, csütörtöki jelentés szerint az adriai partvidék továbbra is kockázatos besorolás alatt marad.

Az elmúlt 24 órában 179 új esetet azonosítottak, így a járvány kezdete óta az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma meghaladta a 362 ezret. A Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon egy ember halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8245-re emelkedett. Kórházban 124 beteget ápolnak, közülük 14-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban eddig 1 604 513-an kaptak védőoltást – a jogosultak 39,5, a felnőtt lakosság 47,6 százaléka -, közülük 1 401 029-en már a második adagot is. A szomszédos Szlovéniában csütörtökre 69 új fertőzöttet szűrtek ki, június közepe óta a legtöbbet, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 258 ezret. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben egy ember halt meg, így a halálos áldozatok száma 4766-ra nőtt. A koronavírusos betegek közül 27-en vannak kórházban, heten közülük intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 884 029-en kaptak védőoltást, az oltásra jogosult lakosság 42, a felnőtt lakosság 50 százaléka. Közülük 777 196-an már a második adagon is túl vannak.

MTI
Fotó: Pixabay

Drogdílereket fogtak a baranyai rendőrök – videó

BaHir
-
0
Drogdílereket fogtak a baranyai rendőrök – videó

A Baranya megyei rendőrök két szentlőrinci férfit fogtak el, akik a gyanú szerint kábítószerrel kereskedtek. Velük együtt egy kábítószer-fogyasztót is előállítottak, mindhármuk ellen büntetőeljárás indult.

Kábítószer-kereskedelem elkövetésével gyanúsítható férfiakat vett őrizetbe 2021. július 20-án a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy 42 éves férfi a gyanú szerint 2020 novemberétől, míg 37 éves társa idén márciustól több alkalommal adott el kábítószer gyanúját keltő anyagot Szentlőrincen, valamint a település vonzáskörzetében egy állandó vevőkörnek. Egy 32 éves férfi a fenti napon délután Szentlőrincen vette át az anyagot a 37 éves férfitól.

Ezt követően a főkapitányság „Mecsek” Közterületi Támogató Alosztály munkatársai mindhárom férfit elfogták, majd előállították. A férfiak lakóhelyén, valamint egy zártkerti ingatlanban elvégzett kutatás során a rendőrök összesen több mint bruttó 300 gramm kábítószergyanús anyagot, illetve az anyag porciózásához szükséges eszközöket foglaltak le.

Mindhárom férfival szemben kábítószer gyorstesztet alkalmaztak, amely amfetaminra pozitív eredményt mutatott. A rendőrök az őrizetben lévő két gyanúsított ellen kábítószer-kereskedelem, a vásárló ellen pedig kábítószer birtoklása miatt nyomoznak.

police.hu

Akikért a harang szól: 565 éve volt a legnagyobb magyar diadal

Szőllőssy Dániel
-
0

1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadai felett.

II. Mehmed 1451-ben lett szultán, két évre rá pedig elfoglalta Konstantinápolyt, azaz a mai Isztambult. Ezzel megnyílt a törökök előtt az Európába vezető út, ami nyilvánvaló pánikot okozott a keresztény uralkodók körében. Ezt tetézte az összefogás totális hiánya, aminek következtében a török seregek optimistán állhattak egy európai hódítás elé. Különösen igaz volt ez a Magyar Királyság esetében, ami 1454-től kezdve az Oszmán Birodalom közvetlen szomszédja lett.

II. Mehmed állítólag azt mondta, hogy a következő háborúja során reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja majd elfogyasztani. A magyarságon belül sem volt teljes egyetértés, nemzetközi segítségre pedig tulajdonképpen nem számíthatott Hunyadi János. Egyedül Kapisztrán János szerzetes tudott egy 30 ezer fős sereget kiállítani segítségül. Így is többszörös túlerővel kellett szembenéznie Szilágyi Mihály várkapitánynak és sógorának, Hunyadinak.

Az egyértelmű volt, hogy az első csatára Nándorfehérvárnál, a mai Belgrádnál kerül sor. A Duna az utánpótlás biztosítása miatt létfontosságú volt, így aztán II. Mehmed 1456. július 4-én ostrom alá vette a várost. Az ostrom bombázással indult, amit komolyan megsínylettek a vár falai, ráadásul hajózárat is telepítettek a Dunára. Ezt azonban július közepére a magyarok szerb segítséggel sikeresen áttörték, így sikerült erősítést és élelmet vinni a várba.

Július 21-én jelent meg Kapisztrán seregével, ami miatt a szultán döntő rohamra szánta el magát. Ekkor majdnem sikerült elfoglalni a várat, a legendás Dugovics Titusz hősiességével azonban ezt megakadályozta. Az erről készült rengeteg festmény és feldolgozás mind híres, azonban maga Dugovics szinte biztosan nem létezett. Így a zászlót kitűzni vágyó török katonát magával ragadó hős csak a képzelet szüleménye, feltehetőleg egy 19. századi nemes kreált őséről lehet szó.

Az viszont biztos, hogy a hősies várvédők megtörték a török támadást, aminek köszönhetően július 22-re sikerült megtisztítani a várost. Mehmed azonban újabb rohamra szánta el magát. Ekkor viszont Kapisztrán emberei közül néhányan átkeltek a folyón és rátámadtak a törökökre. Erre nem kaptak parancsot, Kapisztrán maga meg akarta akadályozni a támadást, de végül elsöprő siker lett belőle. A meglepett törökök őrizetlenül hagyták állásaikat, a várban lévő Hunyadinak pedig nem is kellett több. Az alkalmat kihasználva elfoglalta a török ágyúkat, azzal lőtte az ellenséget, akiknek így nem sok esélyük maradt a győzelemre.

Mehmed az arcpirító vereséget követően még aznap este döntött a visszavonulásról és a világ akkori legerősebb seregével vesztesként távozott Nándorfehérvár alól. Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját, augusztus 4-ét főünneppé nyilvánította. A déli harangszó eredetileg azonban nem a győzelmet hivatott ünnepelni, hanem július elejétől a várvédőkért való imádságra buzdított. Azonban a siker miatt a pápa úgy döntött, hogy megtartja a harangszó hagyományát. Hunyadi és Kapisztrán hirtelen bekövetkező halála és az oszmánok még mindig rettegett ereje miatt a török veszély folyamatos maradt. Ennek ellenére a nándorfehérvári diadal történelmünk egyik legfényesebb győzelme lett. Hunyadi nevét rettegve kezdték emlegetni a törökök, a szultánok pedig egészen 1521-ig nem terveztek komoly hadjáratot a Magyar Királyság ellen.

Forrás: Rubicon

Kép: Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

Ismét megtartják a pécsi Pont Ott Partit, ma derülnek ki a ponthatárok

Szőllőssy Dániel
-
0

Ma derülnek ki a felvételi ponthatárok, természetesen idén is népszerű jelentkezési célpont volt a Pécs Tudományegyetem. 2021-ben összesen 101.844 diák jelentkezett a magyar egyetemekre, ők izgulhatnak ma estig, hogy bekerültek-e a kívánt helyekre. 

Ami mindenképp jó hír, hogy Pécsett idén már nem marad el a szokásos Pont Ott Parti. A tavaly csak online formában megtartott eseményen tehát újra együtt izgulhatnak a diákok, akik estére remélhetőleg egyetemistákká válnak. A Facebook-esemény leírása szerint izgalmas Kari kitelepüléssel, játékokkal, nyereményjátékokkal, kóstolható frissítőkkel és számos meglepetéssel készülnek. A program délután 5 órakor kezdődik, majd estig interaktív játékokkal és információszolgáltatásokkal várják a reménybeli hallgatókat.

A ponthatárokat este nyolc óra után hozzák nyilvánosságra a szeptemberben induló szakok esetében. A pécsi főtéren kivetítőn jelennek majd meg a pontszámok, de a Felvi.hu felsőoktatási portálon és az E-felvételiben is megjelennek. Azok a jelentkezők, akik megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is értesítést kapnak az eredményekről.

A népszavazásról és az új delta variánsról is beszélt Gulyás Gergely

Szőllőssy Dániel
-
0

Gulyás Gergely a mai Kormányinfón arról beszélt, az elmúlt hetek megmutatták, hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot, ami a miniszter szerint a gyermekvédelmi törvény miatt történt. Szerinte miután már megállapodtak a helyreállítási tervről, ezt a vitát újranyitotta Brüsszel, majd hozzátette: a kormány szerint az ügy a legfontosabb, az újonnan bejelentett és januárban, februárban megtartható népszavazás pedig segít megerősíteni a kormány pozícióit ebben a vitában. A kormány biztosnak tartja, hogy lesznek fellebbezések a gyerekekről szóló népszavazáshoz, de nagy biztonsággal tudják mondani, hogy még a választások előtt megtartják azt.

Gulyás ezután kitért a koronavírus hazai helyzetére. A mai nappal újabb 14 esetben igazolták a delta variánst, így eddig összesen 23 esetben mutatták ki ezt a variánst Magyarországon. Minden szakértő azt mondja, a deltavariáns terjedése sokszorosa a korábbi variánsoknak, ez ellen az oltások nyújtanak védettséget. Az oltások kapcsán kérdésre elmondta, hogy bárki bemegy az önkormányzathoz, ott segítenek regisztrálni oltásra, így technikai akadályra hivatkozni már nem nagyon lehet. Vannak, akik tartanak az oltástól, és a legfiatalabb korosztály érintettsége volt eddig a legkisebb, ezért sokan úgy gondolják, hogy őket nem kell beoltatni.

Hozzátette, most először van olyan javaslat, ami a munkáltató számára is engedne kötelezővé tételt bizonyos területeken (szolgáltató szektorban például), ezzel Gulyás is egyetértene. „A nagy kampány ellenére mégis van bő 2 millió ember, aki nagykorú, nem oltatta be magát, nem eset át a betegégen, nem védett” – mondta.

A kormányülésen nem került szóba a Pegasus-botrány, mert nem tartják „fajsúlyos ügynek”. Gulyás szerint egy „hisztériáról” van szó, ráadásul titkos információkról, amikről a kormány nem adhat tájékoztatást.

Forrás: 24.hu

Kellemes nyári időre és sok napsütésre számíthatunk

Szőllőssy Dániel
-
0
Kellemes nyári időre és sok napsütésre számíthatunk

Ma a hűvös hajnalt követően kellemes nyári időnk lesz. Gyenge gomolyfelhőképződésre készülhetünk, de csapadék nem várható! Sok napsütésre számíthatunk! Az északnyugati szél mérsékelt lesz! A hőmérséklet maximuma 26-28 fok között alakul – írja a Meteo Mecsek a mai időjárásról.

Mi lenne, ha tényleg a gyermekek védelméről szólna a népszavazás?

Vági Márton
-
0

Milyen lenne egy valódi gyermekvédelemről szóló népszavazás?

Semmiképpen sem olyan, mint a mostani. Valós kérdések és valós problémák merülnének fel benne, nem gumicsontok.

A gyermekek védelmének például része lenne, ha nem adóztatnánk el őket a soha meg nem térülő kínai és orosz hitelekkel, melyeket nem a mostani generáció, hanem ők fognak visszafizetni, annak ellenére, hogy beleszólásuk nem volt az ügybe. Ilyen a Budapest-Belgrád vasút, ilyen a kínai kommunista egyetem, ilyen Paks II. Jelentősen növelné a gyermekek védelmét a kormány, ha ezeket a projekteket leállítaná, amíg nem késő.

Azonban a gyermekek védelmének az is része lenne, ha például a szüleiket megbecsülnék a munkahelyeiken, ha növekednének a bérek, ha felzárkóznánk Európához. Ott tartunk, hogy már a szlovákok is jobban keresnek, mint mi, egy átlagos szlovák családnak is több a megtakarítása, mint egy átlagos magyar családé. Védhetnénk a gyerekeket úgy, ha a szüleik tisztességes béreket kapnának, pláne a közszférában. Ha mondjuk egy egyetemi adjunktus nem nettó 180 ezer forintért dolgozna, az biztosan sokat segítene az egyetemi adjunktus gyerekein.

Az is védené a gyerekeket, ha a felsőoktatás lassan, de biztosan nem válna az úrigyerekek huncutságává, és anyagi helyzettől függetlenül bárki eljuthatna egyetemre, főiskolára. Jelentősen növelné a gyerekek védelmét, ha a társadalmi mobilitás megvalósulna, és nem a ragadós plafon, ragadós padló elv szerint működne az ország.

Sokat javítana a gyerekek helyzetén, ha lenne elég háziorvos, ápoló, védőnő az országban, de sajnos mindegyikből hiány van.

Az is jót tenne a gyermekek védelmének, ha például minden településen lenne uszoda, tornacsarnok, focipálya, kosárpálya, például a csili-vili stadionok helyett, ilyenek is épülhetnének.

Garantáltan sokat javítana a magyar gyermekek helyzetén, ha a magyar pedagógusok tisztességesen meg lennének fizetve, és minden iskolában lenne elég tanár, még az olyan tantárgyak esetében is, mint a fizika, vagy kémia.

Nem lehetne ezekkel a dolgokkal védeni a gyermekeinket?

Népszavazás: íme 13 kérdés javaslat

Vági Márton
-
0
Népszavazás: íme 13 kérdés javaslat

Ha már a kormány népszavazást kezdeményez, úgy gondoltuk, hogy összegyűjtünk néhány fontosabb kérdést, melyről szintén érdemes lenne megkérdezni az embereket. Íme:

1: Akarja Ön, hogy a kínai kommunista párthoz kötődő egyetem, a magyar adófizetők pénzén Budapesten építsen új kampuszt, a diákváros helyett?
2: Akarja Ön, hogy rendkívül kedvezőtlen orosz hitelből épüljön új atomerőmű Pakson, ami irreális terhet ró a gyermekeinkre és unokáinkra?
3: Akarja Ön, hogy a Fidesz-KDNP a jövőben is hazamenekítse a saját pedofil nagyköveteit, és ne zárja őket börtönbe?
4: Akarja Ön, hogy a Fidesz-KDNP EP-képviselői meleg orgiákra járjanak?
5: Akarja Ön, hogy egy gázszerelő felvásárolja a fél országot?
6: Akarja Ön, hogy még jobban elszálljon az euró árfolyam, és az üzemanyagok árai, miközben az olaj világpiaci ára több hónapos mélyponton van?
7: Akarja Ön, hogy még az unokái is jobbágyok legyenek, Orbán, Mészáros, sajátláb-Ráchel és Tiborcz országában?
8: Akarja Ön, hogy folyamatos háborús retorikában keljen élnünk?
9: Akarja Ön, hogy a kormány etnikai, vallási, szexuális kisebbségek ellen uszítson, melynek hatására eszkalálódig a társadalmon belüli feszültség?
10: Akarja Ön, hogy még több stadion épüljön, grundok, tornacsarnokok, uszodák, rekreációs központok helyett?
11: Akarja Ön, hogy a „rezsicsökkentés” hatására, fizetés-arányosan az EU egyik legmagasabb rezsi költségei terheljék a magyar lakosságot?
12: Akarja Ön, hogy a kormány illegálisan lehallgassa és megfigyelje, egy izraeli kémprogram segítségével, a nap minden órájában?
13: Akarja Ön, hogy Magyarország továbbra is ilyen hely legyen?

Alighanem ezekről a kérdésekről nem fog népszavazást kiírni Orbán Viktor. Kár.

Fotó: Kétfarkú Kutyapárt korábbi plakátja, mely úgy fest, nem évül el.

Kavicsra cserélte a gyémántot az ügyes tolvaj

BaHir
-
0

Egy nő 4,2 millió font (1,75 milliárd forint) értékű gyémántot lopott el 2016 márciusában egy londoni ékszerésztől úgy, hogy egy ügyes mutatvánnyal kavicsokra cserélte a drágaköveket.

A bűntényt a vád szerint a 60 éves Lulu Lakatos követte el, aki drágakőszakértőnek adta ki magát. A nő a London belvárosában található Boodles gyémántboltból lopta el a gyémántokat.

A bűnügyben a londoni Southwark Királyi Bíróságon folyó tárgyaláson elhangzott, hogy a nő hét gyémántot becsült fel az üzletben, majd egy táskába tette őket. Amikor azonban a táskát kinyitották, a drágakövek helyett kavicsok voltak benne – olvasható a BBC News honlapján. A Romániából származó, de Franciaországban élő nő tagadta a vádakat.

A bírósági tárgyaláson elhangzottak szerint Nicholas Wainwright, a Boodles elnöke 2016 februárjában ismert meg egy Simon Glas nevű embert, aki arról tájékoztatta, hogy gyémántokat akar vásárolni befektetésként.

Hét gyémánt megvételében állapodtak meg: a 4,2 millió font értékű drágakövek között volt egy 20 karátos szív alakú gyémánt, ami 2,2 millió fontot ért, és egy 1,1 millió fontra becsült, körte alakú rózsaszín gyémánt is. A vevő egy Anna nevű gyémántszakértőt küldött az üzletbe, hogy megvizsgálja a drágaköveket. Annát Lulu Lakatos alakította. A nőt maga Wainwright és a cég saját szakértője kísérte a bolt alagsori tárgyalójába.

A nő megvizsgálta és megmérte mind a hét gyémántot, majd egy táskában helyezte el őket, amelyet lezárt, hogy a pénz átutalásáig úgy őrizzék az üzletben. Az ügyész szerint viszont Lakatos ezt a táskát a saját táskájába tette, és egy ugyanolyan lezárt táskát hagyott hátra. A nő repülővel hagyta el Londont. Tavaly szeptemberben európai elfogatóparancs alapján Franciaországban tartóztatták le, mielőtt kiadták volna az Egyesült Királyságnak.

A bűnügy tárgyalása folytatódik.

MTI
Fotó: Illusztráció/Pixabay

1...2 5502 5512 552...2 8202 551. oldal a 2 820-ból