Reggel egy frontrendszer vonul át térségünk felett, mely felhőátvonulást hoz magával. Csapadék csak gyenge eső, illetve zápor formájában lehet, de számottevő nem várható. Az északnyugati szél megélénkül.
A frontrendszer átvonulása után felszakadozik a felhőzet, de megélénkül az északnyugati szél. Csapadékra már nem számíthatunk. A maximumok 10-12 fok között alakulnak.
Négy százalékos a közös ellenzéki lista előnye a Fidesszel szemben – derült ki a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatásából. A Fidesz–KDNP-re 37 százalék szavazna, az ellenzék listájára 41 százalék, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 3 százalék, a Mi Hazánk Mozgalomra szintén 3 százalék.
A november elején végzett, kétezer ember megkérdezésével készült felmérés az Ökopolisz Alapítvány rendelte meg és több politikus ismertségére is rákérdeztek. 99 százalékos ismertsége van Orbán Viktornak, Gyurcsány Ferencnek és Karácsony Gergelynek, Dobrev Klára 98-cal áll. Jakab Pétert 93, Márki-Zay Pétert 91 százalék ismeri, miközben a Párbeszédes Szabó Tímeáról már csak 76 százalék tudja, hogy kicsoda. Az LMP-s Ungár Péter 70, Schmuck Erzsébet 66 %-on áll, a momentumos Orosz Annának pedig már csak 51 százalék az ismertsége.
A kutatásban 14 környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésre is rákérdeztek, ezekből kiderül, hogy például 69 %-os Paks 2 teljes elutasítottsága, 74 % szerint szükség van egy zöld minisztériumra vagy éppen bőven 70 % felett van azok aránya, akik szerint inkább a közösségi közlekedést kellene fejleszteni és csökkenteni kell a városokban az autós forgalmat.
Forrás: HVG
Kedd délután jelentette be valaki a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon, hogy a Holló utcában az úttest szélén egy nő egyértelmű kézmozdulatokkal jelzi az elhaladó autósoknak, hogy pénzért cserébe szexuális szolgáltatásokat lehet nála igénybe venni.
A kiskunhalasi rendőrök ezért civil autóval és ruházatban a helyszínre mentek, ahol a 23 éves nő annak rendje és módja szerint fel is ajánlkozott nekik.
Természetesen pórul járt az örömlány, mivel a rendőrök felfedték magukat és előállították a rendőrségre. Gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából szabálysértési őrizetbe vették.
Forrás: Police.hu
Alább, változtatások nélkül mutatjuk a Magyar Orvosi Kamara közleményét.
A COVID járvány negyedik hullámának mai napján (11.17) a hivatalos adatok szerint a napi új fertőzöttek száma: 10265, elhunytak száma: 178. Kórházi ellátást igénylők száma: 5852 (+41), közülük lélegeztetőgépre szorulók száma: 565 (+20), aktív fertőzöttek száma: 115383 (+8789).
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol.
Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi – akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog.
565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna – ha lenne számára hely.
A diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, de napi többszáz betegfelvétel, a már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése is hatalmas szám, óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve.
Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.
A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova. Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.
Az ITO-s helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre.
Mindhárom területen – SBO, osztályok, intenzívek – folyamatos és megfeszített munka folyik, lényegében éjjel-nappal.
Tudjuk, ez máshol sincs másképp, mert sehol nem lehet fenntartani olyan egészségügyet, amelyik ekkora terhelésre felkészült tartalék kapacitásokkal rendelkezik. De lehet indikátorokhoz kötött, ismert menetrend és nem pedig folyton változó szabályok szerint dolgozni, jobban megbecsült és megfizetett túlmunkával. Ehelyett Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért.
A szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól – összességében a nagyon megérdemelttől. És ez nemcsak igazságossági kérdés: ma az egészségügyben a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb kihívást a korszerű működés szempontjából.
És – hogy a kép teljes legyen-, az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsekre, koncertekre, pártgyűlésekre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatóak az éttermek és szórakozóhelyek. Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai – lelki terhelés miatt.
Nem érezzük úgy, hogy megbecsülik a munkánkat!
Ne értsék félre, nem a taps, a beküldött pizza hiányzik, de van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni – potenciálisan fertőzni és megfertőződni.
Lehet újra és újra áldozatot kérni az egészségügytől, annak dolgozóitól. Lehet harmadszor, negyedszer is. Tényleg ez a dolgunk. De tessék megadni a módját!
Enélkül a járvány végére az eddig is sok sebből vérző közellátás tönkremegy. Addig is mindenkit el fogunk látni ahogy erőnkből és tudásunkból telik – de egy bizonyos szint felett már csak háborús körülményekre emlékeztető, erősen kompromisszumos módon.
Az, hogy ezt a szintet elérjük-e, nem rajtunk múlik, hanem a kormányzat által hozott szabályokon és a lakosság szabálykövetésén.
Ha magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor
Ehhez
Igen, tudjuk, hosszú távon az oltás a legfontosabb.De azt is tudjuk, hogy az oltás védelme hetekkel később jelentkezik, a járvány meg most tombol. Addig maradnak a fenti védelmi eszközök.
Ezért csak ezen eszközök együttes alkalmazásával van esélyünk csökkenteni a járvány áldozatainak számát rövid és hosszú távon is.
Rajtunk is múlik!
A MOK Elnöksége
Öt óvodában és két bölcsődében találtak újabb koronavírus-fertőzötteket az elmúlt napokban. Összesen 81-en kerültek hatósági karanténba – írja közleményében az önkormányzat.
A Városközponti Óvoda Móricz Zsigmond Téri Tagóvodájában az egyik kisgyermekről igazolódott be, hogy elkapta a koronavírus-fertőzést. A járványügyi kivizsgálás eredményeként 11 óvodás került karanténba.
A Kertvárosi Óvoda Testvérvárosok Terei központi óvodájában három dolgozóról igazolódott be, hogy elkapták a koronavírus-fertőzést. A velük szoros kapcsolatba került két óvodai csoport, összesen 24 kisgyermek, valamint 2 dolgozó esetében rendeltek el hatósági karantént.
A Nyugati Városrészi Óvoda Zipernowsky Károly Utcai Tagóvodájában az egyik dolgozó koronavírus-tesztje lett pozitív. A lefolytatott kontaktkutatás eredményeként összesen 17 gyermek került járványügyi megfigyelés alá.
A Nyugati Városrészi Óvoda Esztergár Lajos Utcai Tagóvodájában és a Közraktár Utcai Sportóvodában is egy-egy gyermekről bizonyosodott be, hogy elkapták a fertőzést. Mivel mindketten már több mint egy hete voltak utoljára az intézményekben, ezért a hatóság további járványügyi intézkedést nem tartott indokoltnak.
A Kisgyermek Szociális Intézmények Törpike Bölcsődéjében és Kicsi Kék Bölcsődéjében is egy-egy dolgozó koronavírus-tesztje lett pozitív. Előbbi intézményben mindössze egy munkatárs, utóbbi bölcsődében pedig 17 kisgyermek számára rendelték el a hatósági járványügyi megfigyelést.
Valamennyi intézményben gondoskodtak az érintett csoportszobák és közös helyiségek fertőtlenítő nagytakarításáról. A karanténnal nem érintett gyermekek számára az intézmények továbbra is biztosítani tudják az ellátást.
Sikeresnek bizonyult a brit Emergex „tapaszos” COVID elleni vakcinája, ezért megkezdhetik a klinikai vizsgálatokat – számolt be a hírről a The Guardian.
Az Emergex nem egy hagyományos vakcinát gyártott, hanem egy párnás eszközt, amiben kampók vannak, ezek segítségével csatlakozik a bőrhöz. A termék T-sejteket, az immunrendszer „nehézbombázóit” használja a fertőzés elpusztítására.
A szer a Nature tudományos folyóiratban publikált kutatáson alapul: ebben az úgynevezett abortív fertőzésről is írnak, ami egy enyhe betegséget jelent. A kutatók szerint a vírus ilyenkor ugyan bejut a szervezetbe, de ezek a bizonyos T-sejtek hamar megsemmisítik. A tudósok szerint ez a felfedezés lehet az alapja az újfajta vakcinák gyártásának, amikkel akár évtizedekig tartó immunitást is el lehet érni.
Az Emergex esetében ez egy hüvelykujj méretű bőrtapaszt jelent. Az ezen lévő minimális méretű tűk juttatják a szervezetbe a készítményt. A művelet a cég szerint pár másodpercet igényel, és jóval kényelmesebb is, ráadásul a szer sokáig eláll.
Azért arra még várni kell, hogy mi is használhassuk a bőrtapaszt, ugyanis az első klinikai eredményeket jövő nyárra várják. A szükséges engedélyt egyébként a svájci gyógyszerhatóság adta ki, és ha sikeresnek is bizonyulnak a tesztek, még akkor is csak 2025-re lehet elérhető.
Forrás: Magyar Hang
A közösségi oldal tett közzé egy felhívást a Párbeszédet a járványkezelésről nevű Facebook-oldal. A szöveg több helyen is elgondolkodtató, aláírói között pedig nagynevű színészek, újságírók, zenészek, orvosok és közéleti szereplők vannak.
„2020-21, de talán a következő évek, évtizedek legfontosabb kérdése, hogy mennyiben voltak hatékonyak, indokoltak és helyesek a járványra adott válaszok. Egy betegség is lehet veszélyes, azonban egy félrekezelt járvány a teljes társadalom számára okozhat alapvető és sok esetben visszafordíthatatlan károkat.
Itt az ideje új mederbe terelni a járványkezelésről szóló párbeszédet!
Első lépésként szögezzük le az alábbiakat.
1. Lehet és kell vitatkozni a járványkezelésről!
Nem tagadjuk, járvány van. De hogy mennyire súlyos, és milyen intézkedéseket követel, nem csak hogy vita tárgya lehet – az lenne a kívánatos, ha folyamatos társadalmi közbeszéd tárgya lenne. A diskurzusban, az érveken alapuló vitában hiszünk. Senki sem az igazság egyedüli birtokosa. Az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatás sem a tudomány hangja, hanem a szektáké.
2. Ne nézzük kiskorúnak egymást!
Az elmúlt másfél év intézkedései aggasztóan infantilizáló hatásúak. Az egyéni felelősségvállalás és a tudatos cselekvés felől egyfajta kiskorú-alattvalói viselkedés felé terelik az embereket: egy olyan világba, ahol meggyőzés és meggyőződés nélkül kell betartani a szabályokat, kell „jól viselkedni”, s ahol a világ – ugyancsak kiskorúsítva az embereket – azt ígéri, hogy aki „jól viselkedik”, azt nem érheti baj. Mi nem ilyen világban szeretnénk élni.
3. Elég az ítélkezésből!
Az egyéni erkölcsösség permanens fitogtatása azt a benyomást kelti, mintha a Covid-járvány kezeléséről szóló vita „jók” és „rosszak”, „felelősségteljesek” és „felelőtlenek” csatája lenne, gyermeteg és indulatos moralizálásba fojtva a közbeszédet egy olyan helyzetben, amelyben komplex társadalmi kérdésekről kellene komplex válaszokat ütköztetnünk.
4. Nem csak a járványnak, de a járványkezelésnek is vannak áldozatai
Számos alkalommal hallhattuk, hogy mindenféle intézkedés indokolt, mert emberéletekről van szó. Ez azonban figyelmen kívül hagyja, hogy minden korlátozó intézkedés hatása is kifejezhető emberi években és életekben. Túl a nyomasztó gazdasági hatásokon, a kijárási korlátozások és az intézmények bezárása komoly és tömeges mentálhigiénés problémákhoz vezetett.
Az egészségügy folyamatos készültségi helyzete miatt elmaradó orvosi kezelések hozzájárultak a magyar lakosság egészségügyi állapotának további romlásához, miközben hazánk kedvezőtlen halálozási mutatói minden bizonnyal sokkal inkább az egészségügyi rendszer krízisének és a lakosság egészségügyi helyzetének tudhatók be, mintsem annak, hogy nem hoztunk még korábban, még hosszabb időre, még drasztikusabb intézkedéseket.
5. Fejezzük be a szellemi polgárháborút!
Veszélyes pillanatban vagyunk, amikor a járványkezeléssel kapcsolatos végletes viták a politikai közösség, a társadalom teljes szétesésével fenyegetnek. Az „egyik oldalon állók” nem is értik, hogy mit nem ért a „másik”. Pedig nem leszünk jobbak vagy rosszabbak attól, hogy mit gondolunk a járványkezelésről. Ennek figyelmen kívül hagyása az emberi együttélésre és együttműködésre alkalmatlan helyzetet teremt.
6. Gyakoroljanak önkritikát a járványról nyilatkozók!
Az elmúlt másfél évben számos olyan előrejelzést, jóslatot, tervezett intézkedést hallhattunk, melyek aztán nem váltak valósággá. Valós idejű információkból helytelen következtetést levonni természetesen lehet, azonban az őszinte és tárgyilagos párbeszédet csak az segíti, ha van visszacsatolás, ezekről a téves előrejelzésekről kimondjuk, hogy tévedések voltak, és ennek elmulasztásával nem tápláljuk a riogatáslicitet. Különösen fontos ebben a sajtó felelőssége.
Hiszünk a tudományban, a tudomány azonban nem tévedhetetlen. Legfőképpen pedig nem vallás. Folyamatosan keresi az útját – egy éve még amellett érveltek a tudósok, hogy a hamarosan megérkező vakcina megold mindent, ma már a harmadik, sőt a negyedik oltás mellett törnek lándzsát. Egy éve még az „emberéletekkel játszott”, aki tömeges átfertőződés útján elért nyájimmunitásról beszélt, mára – tömeges oltások ide vagy oda – ez lett az új
mainstream.
7. Itt az ideje használni, amit eddig megtanultunk a koronavírusról!
2020 kora tavaszán a sajtó és a kormányzat a szigorúság mellett állt, mert nagyon kevés volt az információnk. Ez most, 2021 őszén többé nem igaz: felfoghatatlan mennyiségű tudományos ismeret gyűlt fel ez alatt az idő alatt, amely nemcsak a vírus működésével, de a járványintézkedések várható társadalmi, gazdasági és az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is hasznos tanulságokkal szolgál. Ideje ezt a tudást az újságíróknak, a nyilvánosan megszólalóknak felelősen használniuk. Senki ne használjon önkényesen kiragadott adatokat politikai vagy üzleti pozíciója megerősítésére. Az újságírói tájékoztatás nem merülhet ki véletlenszerű statisztikai adatokkal való riogatásban, hanem képesnek kell lennie társadalmi folyamatokat elemezni és magyarázni.
8. Csak szükséges és arányos korlátozásokat fogadjunk el!
A korlátozó intézkedések meghozatala térjen vissza a jogállami keretek közé! Várjuk el és követeljük meg, hogy csak olyan korlátozások léphessenek érvénybe, amelyek elkerülhetetlenek és arányosak az egészségügyi veszély mértékével. Ezzel az igazolással nemcsak Magyarország, de az országok többsége adós maradt az elmúlt másfél évben – ez azonban nem lehet ok arra, hogy már az igényét is feladjuk olyan jogaink gyakorlásának, amelyek a demokratikus társadalmakban eleve megilletnek bennünket.
9. Ne ragadjunk örökre a veszélyhelyzetben!
Az elmúlt húsz hónap intézkedései, a hírek, a rémhírek és az összeesküvés-elméletek súlyos változásokat idéztek elő a világgazdaságban, a kultúrában és a közösségek életében. Ennek az időszaknak a tapasztalatait elemezni kell, mégpedig a lehető legszélesebb körben, a legtöbb véleményt meghallgatva, a legtöbb tapasztalatot összegezve. Fontos levonni a következtetéseket. Ha ezt nem tesszük meg, beletörődünk, hogy a világ örökre a veszélyhelyzetben ragad. Ezt pedig nem akarjuk.
dr. Feldmár András pszichoterapeuta
dr. Letoha Tamás MD. PhD kutatóorvos
Lovasi András zenész
Réz András filmesztéta
dr. Sándor Judit jogász, bioetikus
Thuróczy Szabolcs színész
Bakó Beáta jogász, újságíró
Czukor Balázs színész , rendező
Czutor Zoltán dalszerző-előadó, biológia-kémia szakos tanár
Henri Gonzo zenész
dr. Hont András újságíró
Hudák Anett biológus
Kispál András zenész
dr. Krémer Balázs szociológus
dr. Marton Balázs belgyógyász szakorvos
dr. Matyijcsik Sándor traumatológus orvos
Nagy Zsolt színész
Németh Juci énekesnő
dr. Réz Anna filozófus
Roszik Hella színész
dr. Salamon Eszter gyermekjogi szakértő, oktatáskutató
dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Seres László újságíró
Simkó Katalin színész
Szandtner Anna színész
Szeifert Natália író
Szinetár Dóra színész
Szűcs Krisztián zenész
dr. Totok Zsuzsanna neurológus főorvos
dr. Urbán László közgazdász
Antlfinger Edvárd informatikus, blogger
Balázsy István fejlesztőmérnök
Balogh Gábor újságíró
Básthy Ágnes szociológus
Bereczky Dávid látványtechnikus, előadó
dr. Binszki Olivér jogász
Boudny Ferenc hangmérnök, zenész
Bukovics Martin újságíró, szőlősgazda
Dióssy D. Ákos zenész
Forgó Erika biológia-kémia szakos tanár
dr. Gáti Sándor traumatológus orvos
Hágai Katalin táncművész
Hartay Csaba író
Herskovits Eszter rádiós újságíró
Horváth-Koczka Beatrix Random Shooting Day művészeti vezető
dr. Isztin Péter közgazdász
dr. Iván Ildikó műfordító
Janovics Zoltán filmproducer, filmrendező
Kárpáti Iván rádiós műsorkészítő
Kerekes Viktória színész
dr. Konok Péter történész
Kovács Ákos Dadan zenei menedzser
Kovács András biológus
Kovács Krisztián színész
Kramer Dániel programozó informatikus
Laár Lakatos Dávid zenész
Lakner Dávid újságíró
dr. Láng Judit szemész főorvos
Láng Orsolya doktorandusz (MOME)
László Luca politológus, oktatási szakértő
Lendvay Domonkos jogász-nyelvész
Ligeti György zenész
Makranczi Zalán színész
dr. Menyhért Zsuzsanna állatorvos
dr. Miklós Anna gyerekorvos
Mirkó Anna szociológus, újságíró
Moldvai Kiss Andrea színész
Nagy Szabolcs zenész-zeneszerző, zeneelmélet-tanár
Nefelejcs Gergő kockázatelemző
Németh Róbert zenész, író-újságíró
Ónody-Molnár Dóra újságíró
Ózdi Rezső zenész
P. Szabó István író
Pálfi Balázs közgazdász
Pataki Márk kommunikációs szakember
Pintér Krisztián informatikus, vegyészmérnök
Pritz Péter műfordító, zenei újságíró
Pulius Tibor zenész, zenetanár
Purosz Leonidasz költő
Rátosi Milán zenekritikus
Réti János szerkesztő
Rozsonits Tamás zenész, újságíró
Selmeci János szerkesztő, műsorvezető
Szabó Zoltán bortermelő
Szabó Zsuzsanna közgazdász
dr. Szamos Gyöngyi csecsemő- és gyermekgyógyász
Szarka Károly író, szerkesztő
Szegő Andor idegenvezető
Tamás Gábor technikus
Tóth Sándor színész
dr. Tóthné Agárdi Szilvia mentőtiszt
Vándor Ágnes újságíró
Váry Zoltán zenész, menedzser
Vicky Sunday zenész
Zsendovits Ábel, a „Szimplás”
Az eset, amiről írok, 2 hete történt velem. Ahogy sokan mások, úgy én is gyakran veszem igénybe az éttermek ebédmenüit, mert az embernek nincs mindig ideje munkanapokon otthon ebédelni. Ezek az általában 1.200-1.600 forint körüli ebédek ritkán a gasztronómia csúcsai, de az esetek többségében finomak és laktatóak. Viszont én nem egy étterem állandó vendége vagyok, hanem a környékbeli vendéglők étlapja alapján döntöm el, hogy épp hol és mit választok. Így történt meg, hogy egy olyan helyen jártam, ahol eddig soha. Ezúttal szándékosan nem írom le az étterem nevét, mert úgy vagyok kíváncsi a véleményetekre, hogy nem tudjátok, hogy melyik helyről van szó (úgy is befolyásolná az embert a vélemény alkotásban).
Szóval adott egy átlagosnak mondható menü étlap, egyféle leves, háromféle főétel, amiből lehet választani. A főételekből én az „A”-t szeretném választani, szeretem, és szerintem illik is a leveshez. A „C” opció se rossz, nem a kedvenc ételem, de azért egy ebédre meg tudom enni. A „B” viszont nagyon nem tetszett, ugyanis van az ételben egy olyan összetevő (belesütve/belefőzve az ételbe, tehát nem köretként), amit képtelen vagyok megenni. Mivel már csak fél óra van a menüztetési időszakból fel vagyok készülve arra, hogy valami elfogyott már, de mivel a krétával írt táblán mindhárom étel szerepelt, azt gondoltam, hogy van még minden, mert nem nehéz letörölni, ami már nincs.
Bemegyek és a pincér rögtön megkérdezi, hogy ebédelni jöttem-e. Mondtam, hogy igen, mire már ültetett is le az asztalhoz, hogy hozza a levest. Meg sem kérdezte, hogy mit szeretnék, de én sem mondtam külön, úgy voltam vele, hogy majd megkérdezi, amikor a levest kihozta. És valóban, jött a leves, letette elém, majd közölte velem, hogy már csak a „B” menüből van. Az egyetlenből, amit képtelen lennék megenni. Közöltem vele, hogy ne haragudjon, de az nekem nem jó, mire újra mondta, hogy nincs más, de egyem meg a levest, kitalálnak valamit.
A levest elkezdtem kanalazni, és azt kell mondjam, hogy kifejezetten ízlett. Sűrű, fűszeres, zöldségekben gazdag leves volt, viszont egy picikét csípett, ami nekem nem volt zavaró, mert én ezt pont így szeretem, de lehet, hogy valakinek, aki nem szereti a csípős dolgokat, már kevésbé lett volna örömteli. Szóval kellemes volt minőségben és mennyiségben egyaránt. Azért közben gondolkodtam, hogy vajon ezt a helyzetet hogy oldják meg? Megpróbálják elkészíteni az ételt az ominózus alapanyag nélkül? Vagy csak a levest számlázzák ki? Esetleg kiteszik elém az ételt, hogy ez van, edd meg?
A megoldás végül nem az lett, amire számítottam. A pincér kijött és mondta, hogy egy adagot az „A” menüből tudnak adni, ha az megfelel. Mivel eredendően is az „A” főételt kértem volna, tökéletesen megfelelt. Pár perc múlva jött a pincér az étellel, de hozzátette, hogy elnézést kér tőlem, de ezt az ételt már melegíteni kellett, ugyanis ezt elcsomagolásra tették félre valakinek, aki fél kettőre ígérte az érkezését, de azóta már több mint 20 perc eltelt (valóban, 13 óra 53 perc volt), ezért úgy döntöttek, hogy inkább nekem adják. Érdekes gondolataim voltak, mert tudtam, hogy az én pillanatnyi örömöm miatt lehet valaki anyázni fog. De egy olyasvalaki, aki talán hibásabb a dolog alakulásában, mint én. És olyasvalaki, akit talán nem zavar az az ominózus elem a „B” menüben…így hát megettem az ételt.
Te, aki olvastad a cikket, mit gondolsz? Ki hibázott? Én, hogy nem szóltam már érkezéskor, hogy mit akarok enni? A pincér, amikor nem hívta fel a figyelmem már az elején arra, hogy csak egyféle étel van? Elfelejtette mondani, vagy szándékos volt? Mit gondoltok a megoldásról? Jól tette, amit tett, vagy mást kellett volna csinálnia? Kérlek, írd meg a Bahír.hu cikkhez tartozó FB bejegyzésébe, hogy mit gondolsz!
Ui.: A cikkhez csatolt képek illusztrációk, különböző pécsi éttermekben készültek, nem lehet belőlük következtetni, hogy hol jártam.
A Tesla, minden idők egyik legkedvencebb, legjobb elektromos meghajtású autók egyike, amelynek gyártására az amerikai Szilícium-völgyben, startup vállalatként alapított innovatív autóipari vállalkozás. Ez idővel a megújuló energiára épülő infrastruktúra fejlesztésébe, így a villamosenergia-tároló és -töltő egységek, napelemek kutatásába, gyártásába is belépve, forradalmi átalakulást indított el az autóközlekedés és autógyártás és elektromos infrastruktúra területén.
Ezen okból kifolyólag oly népszerű köreinkben. Ki ne akarna kipróbálni egy ennyire innovatív gépjárművet. Azonban, ez nem ilyen egyszerű, mivel annyira modern és tudományos, így az árát is elkérik érte.
De most, mégis van lehetőségünk egy ilyen autó ülésén eljutni A-ból a B-be Pécsett, ugyanis abban az esetben, ha jól választunk Taxit, ez az álmunk valóra válhat!
Nyitrai Attila, ki az említett Tesla taxit vezeti, és működteti, a Pécsi Újság.hu-nak elárulta, hogy:
„Már hosszú ideje tanulmányoztam az elektromos autókat a világhálón. Tudtam, ha villanyhajtású járművet veszek, az csupán egy Tesla lehet. Mindenki az árára kíváncsi, de a modell minden adata megtalálható az interneten. A lényeg, hogy a taxisok számára hirdettek egy állami támogatású pályázatot. Annyiba került, mintha vettem volna egy jó minőségű, hagyományos, új autót.”
Természetesen, ha jobban belegondolunk, akkor sokkal olcsóbb formában is lehetne fuvaroztatni, azonban Attila erre azt felelte, hogy:
„Valóban, így igaz. De ha már rengeteg időt töltök el valahol, akkor nem mindegy, milyenek a körülmények. Ebben még állni is más, mint a korábbi járműveimben. A beszállók közül sokan felismerik a márkát. Akik nem műszaki beállítottságúak, azok csak azt érzékelik, nem akárhová kerültek, akaratuktól függetlenül.”
Továbbá azt is megtudhattuk, hogy olyan biztonságot nyújt, amiről korábban még álmodni sem lehetett. Mindent lát. Nyolc kamera továbbítja az információkat a fedélzeti számítógépre, onnan pedig a sofőr felé megy a jelentés, illetve képes lenne az önálló közlekedésre is, viszont ahhoz a komputer másik szoftverét kellene megvásárolni. Ez azonban egész Európában fejlesztés és engedélyezés alatt áll még.
Jöjjön hát a Tesla taxi!
Mohácson ismételten újítás várható, ezúttal a Szélső-, valamint a Szent Erzsébet utcák határolta park teljes felújítása, valamint részben sportparkká alakítása van folyamatban.
A szeptember végén kezdődött munkák befejezését tavaszra vállalta a pécsi székhelyű kivitelező, az R-Optimum Kft. A pályázati támogatással elnyert forrást több tízmillióval egészíti ki az önkormányzat, s így a környéken élők kérésének nem csupán eleget tesznek, de a reméltnél is többoldalúan használhatóvá válik – írja a Mohácsi Újság.hu.
A sétautak, zöldterület felújítása és új utcabútorok kihelyezésén túl egy úgynevezett D típusú sportpark a városnak ezen a részén is szolgálja a környéken lakók egészséges életmódját. Egy 400 méteres, rekortán burkolatú futókör készül, és különböző sporteszközöket is elhelyezünk ott. Több korosztály használatára alkalmas húzódzkodó, tolódzkodó, felvőtámaszt gyakorló, has- és hátizom-erősítő, s egyebek mellett függeszkedésre alkalmas eszközök lesznek – összegezte az újabb parkfejlesztő beruházást Pávkovics Gábor polgármester.-írta meg a BAMA.
Copyright Mojzes PR & MORE Kft.
