StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

2021-ben advent első vasárnapja november 28-ra esik.

Az advent a karácsonyt megelőző ünnepkörben a várakozásé, a felkészülésé. A keresztény tanítás szerint ebben a négy hétben az Úr eljövetelét várjuk, de mellette ez az időszak a lelki elmélyülés időszaka is, erre segít bennünket emlékeztetni az adventi koszorú. Benne a különböző színű gyertyáival.

A hagyományos, klasszikus adventi koszorún három lila és egy rózsaszín mécses vagy gyertya található. A színek bontása szerint a jelentésük is különbözik. A lila az advent liturgikus színe, a bűnbánatot, az összeszedettséget és a szent fegyelmet üzeni felénk. A rózsaszínű gyertya pedig már az öröm színe.

Mikor meggyújtjuk az első adventi vasárnapon a lila színű gyertyát, ami nem csak az ünnepi időszak kezdetét hivatott szimbolizálni, hanem arra is rámutat, hogy eljött az ideje annak, hogy mindenki megnyíljon önmaga és embertársai felé. Ez az első gyertya hivatott jelképezni a hitet is önmagunkban és másokban egyaránt.

A második adventi gyertya lángjának fellobbanása a reményt kell hogy szimbolizálja, hiszen az Úr reményt ébresztett a zsidóságban arra, hogy közülük kerül ki a Messiás. Ezen az adventi vasárnapon kell, hogy az emberek végig gondolják mit tettek, vagy tehetnek másokért.

A harmadik adventi vasárnapon eljött az ideje az egyetlen rózsaszín gyertya meggyújtásának a hagyományos koszorúnkon. Ezt a vasárnapot sokfelé örömvasárnapként is emlegetik, hiszen ez a nap hirdeti az Úr eljövetelének közeledtét. Itt az ideje, hogy mindenki átgondolja, melyek azok a dolgok, amik számára a legfontosabbak. Tehát egyféle számadást és leltárt kell készítenünk az életünkben.

A karácsony ünnepét megelőző  utolsó vasárnapon ismét lila színű gyertyát gyújtanak a klasszikus adventi koszorúval rendelkezők. Ez a gyertya a szeretetet, és Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy az ünnepi készülődés sürgésében, forgásában, a nagy készülődésben se feledkezzünk el az örömteli várakozás bensőséges érzéséről. Próbáljunk meg ebben a felfokozott hangulatban, és a tennivalók özönében is idegeskedés és veszekedés nélkül, szeretettel, örömmel és várakozással gondolni és várakozni az év legszebb, és legbensőségesebb ünnepére.

Valóban jól látják, hogy a fotónkon nem a hagyományos lila és rózsaszín adventi koszorú látható. Mikor megfelelő és jogtiszta illusztrációt kerestem az írásomhoz, bizony fogcsikorgatva lapoztam a lehetőségek közt és csak nem akrt egyik sem megfelelni az én elvárásomnak. Akkor pedig arra az elhatározásra jutottam, hogy itt az ideje az örömnek és a várakozásnak, ahhoz pedig nem szükséges sem a lila, sem pedig a rózsaszín gyertya.

Nem bizony, mert annak ott belül kell meglennie, koszorú, gyertya, és mindenféle csecsebecse nélkül. Hiszen a kis Jézus is hova született? Igen, a jászolba!

Fotó: pixabay.com

A szerda esti kozármislenyi lakossági tájékoztatón elhangzottak alapján már tudható, hogy a szezonálisan működő jégpálya a több lehetséges helyszín megvizsgálása után a városi Sportcsarnok keleti parkolójában épül majd fel.

A jégpálya működési ideje december 10 és február 28 közötti időszakban lesz.

Az idei évben első alkalommal felállításra kerülő jégpálya mérete 15 méter szélességű és 30 méter hosszúságú. Napközben a 11 és 14 óra közötti időszakban a helyi iskolások használják, így a lakosság a délutáni, illetve az esti órákban veheti majd birtokba a kozármislenyi jégpályát, ahol egyszerre 50 személy korizhat.

A jelképes térítési díj ellenében, délután 16-20 óra között, elsősorban a helyi lakosság számára elérhető jégpálya igénybevételének díja helyi lakcímkártyával rendelkező gyermekeknek 300, felnőtteknek 500 forint ellenében lesz igénybe vehető.

Az idei télen 75 napig örülhetnek a kozármislenyiek a 7-8 cm vastagságú, naponta karbantartott jeges felületnek. A lakossági tájékoztatón az is elhangzott, hogy jövőre is tervezi az önkormányzat a jégpálya felállítását, amennyiben azt a lehetőségek megengedik, de a pálya felállításának helyszíne a jövő télre átkerül a Művelődési Központ melletti kosárlabdapályára.

A kozármislenyi jeges élvezetet igénybe vevők kényelmét fogja szolgálni a tervek szerinti hétvégi zenei szolgáltatás, valamint a Sportcsarnok mellett felállításra kerülő büfé. A jégpályára látogatók szükség esetén a városi Sportcsarnok vizesblokkjait vehetik igénybe.

Az igencsak jelentős önkormányzati támogatást is igénylő városi jégpálya beruházás, az Országos Műjégpálya Program pályázati támogatásával valósul meg Kozármislenyben.

Az országos programban műjégpálya vásárlására illetve bérlésére lehetett pályázni, 50%-os állami támogatás mellett. A cél, hogy a tél beköszöntével minél több településen nyíljon lehetőség aktív szabadtéri programokra annak érdekében, hogy a hideg idő beálltával is minél többet mozogjanak az emberek.

Nagy érdeklődés fogadta az idei évben első alkalommal meghirdetett Országos Műjégpálya Programot. A felhívásra összesen 30 db pályázati anyag érkezett. A programban résztvevők vállalták, hogy a pálya működtetését legkésőbb 2021. december 20-ig megkezdik és legalább 75 napig üzemeltetik. A pályázat további feltételei közé tartozott, hogy a pálya méretének minimum 450 négyzetméter alapterületűnek kellett lennie, célterületként frekventált, könnyen megközelíthető helyszínt kellett kiválasztani, valamint a nevelési-oktatási intézmények számára az üzemeltetőnek ingyenes használatot kell biztosítania nevelési-oktatási időben.

A benyújtott pályázatokat szakmai, műszaki és pénzügyi szempontok szerint értékelték szakértők bevonásával, ezek alapján 13 helyszínt találtak támogatásra érdemesnek.

A 2021-es Országos Műjégpálya Programnak köszönhetően Csornán, Dabason, Fehérgyarmaton, Gödöllőn, Komáromban, Kozármislenyen, Salgótarjánon, Pilisvörösváron, Pomázon, Szigethalmon, Törökbálinton, Turán és Túrkevén létesül majd új műjégpálya.

„Kiskun ember vagyok én, makacs és még vélt jussából sem engedő, nemhogy a maga igazából” – mondta Móra Ferenc díszdoktorrá avatásakor.

Szank község a Kiskunságban, az Alföld Duna-Tisza közti részén helyezkedik el. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas között kell keresnünk a térképen, és a két városból könnyen meg is közelíthető Szank. A kiskunsági homokbuckák közé települt családok a futóhomokon termelnek ma is különleges zamatú gyümölcsöket a tűző nap, és a perzselő homok segítségével. Szank a tőle 8 kilométerre található Kiskunmajsa járásához tartozó, kistérségi település.

Szank környéke évezredek óta emberlakta vidék. Ezt bizonyító legrégebbi tárgyi emlékek az agyagedény darabok a korai bronzkorból, a Kr.e. 3800-3500 időszakból származnak. Római történetírók jegyezték fel, hogy Róma az I-II. században szarmata-jazigokat telepített a Duna-Tisza közére védelmezni Pannóniát. A VI-VIII századi avar korból egy fejedelmi sírt is  feltártak Szank közelében.

Az általam meglátogatott Kiskun Emlékhely látogatóközpontját az egykori vezér, Szank szálláshelyén alakították ki. A projekt célja az, hogy a szanki régészeti lelőhelyen feltárt emlékeket élményszerűen bemutassák az emlékhelyre érkező turistáknak.

A 2019 nyarára átadott emlékpark a kunok magyarországi megtelepedésének és ittlétének állít emléket. Központi épülete a látogatóközpont, ahol modern eszközökkel röpítik vissza a látogatót az elmúlt évszázadokba. Használati tárgyak, övek, csatok, díszek mutatják az egykor itt élő ősök igényes kézműves világát.

Az emlékhelyen a tematikus útvonalak történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életterét. A külső térben megtekinthető a középkori templomrom, és temető kettős körárokkal, cölöpsánccal, amely az itt élők védelmét hivatott szolgálni a területre betörő ellenséggel szemben.

Az Árpád-kori földház jól mutatja, hogy a honfoglalás idején, milyen lakóházak szolgáltak az itt élő emberek védelméül a hétköznapokban.

Végigsétálva az útvonalon megismerkedhetünk négyféle háztípussal: a jurta, az Árpád-kori földház, a XIV- XV. századi kun lakóház, és a XIX. századi tanya segítségével kísérhetjük nyomon az évszázados változásokat.

Miközben a kül- és beltéri tárlatok visszarepítenek a múltba, addig a látogatóközpontban igénybe vehető szolgáltatások az érintőképernyős információs pult multimédiával, étkezési lehetőséggel, ajándékbolttal, a WIFI és a QR kódok használatával, mobileszközre optimalizált honlappal, audioguide, info boxok, videóvetítők, mozgásérzékelők által vezérelt videó vetítők, bankterminál, bankkártyás fizetési lehetőséggel igencsak a jelenbe mutatnak.

A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja. A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.

A szanki Kiskun Emlékhelyen a látogató közel kerül 800 év történetéhez és választ kap arra, hogy a XXI. században mit is jelent a „kun öntudat”.