övekedik a minimálbér, a közmunkások bére és számos ágazatban lesznek kedvező elmozdulások. Véletlenül épp az országgyűlési választások előtt. De hogy ez mégis mit jelent pontosan, most mutatjuk számokban.
A minta bér
A bemutatásra kerülő béreket úgy mutatjuk be, hogy azt egy gyermek nélküli és 25 év feletti, azaz adókedvezményekben nem részsülő személy kapja meg. Ez az a korosztály ugyanis, akik legtöbb esetben szeretnének a szülői házból elköltözni és önálló életet kezdeni, de ezt az anyagi lehetőségük nem engedi meg.
Az adó mértéke
Bár bejelentések során rendre magas és kerek számokat mutatnak be (közmunka 100 000 Ft, vagy minimálbér 200 000 Ft) ezek minden esetben a bruttó bérek, ami után adót kell fizetni. Ráadásul ebbe még nincsenek is benne a munkáltatói járulékok, amit a bruttó béren felül a munkáltatónak meg kell fizetni.
Ez azt jelenti, hogy 2022-ben egy minimálbért, azaz bruttó 200 000 Ft-ot kereső személy végül 133 000 Ft-ot kap kézhez de a munkáltatónak a járulékokkal együtt összesen 226 000 Ft-ba kerül a munkavállaló kifizetése. Egyszóval a munkavállaló teljes bekerülésének mindössze 59%-a kerül a zsebekbe, további 41% az államhoz kerül.
Kinek mi jár
Az alábbiakban a közmunkást, a minimálbért keresőt, a kezdő pedagógust (itt a pótlékot is beleszámolva) és az országgyűlési képviselőt (aki egy bizottsági tagsággal rendelkezik) hasonlítjuk össze.
Még ezek után is fizetünk adót
Az általános forgalmi adó a világon mindenhol jelen van, amellyel árukat, termékeket és szolgáltatásokat terhelnek. Mértékét minden állam maga állapítja meg, amely jelenleg az EU-n belül 19%-tól 27%-ig terjed. Természetesen ebben is az élmezőnyben járunk, így az amúgy is magas adóval sújtott bérekből további 27%-ot az államnak adunk.
A legtöbb országban a különböző termékek áfájának csökkentésével igyekeznek az állampolgárokat segíteni, ilyen például néhány alapvető élelmiszer, az egészséghez szorosabban köthető termékek vagy akár a gyermekruha forgalmi adójának mérséklése.
Az alapvető szükségleteket kielégítő áruk elérhetőbbé tételével a létbiztonság és komfortérzet is megteremthető. A magyar kormány ezt épp ellenkezőleg gondolja, inkább saját maga szeretne diszponálni a beszedett adó felett. Ezt Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke maga is kifejtette, aki az azóta megszűnt Magyar Idők tavaly októberi számában a következőt nyilatkozta:
“AZÉRT VAN IDEHAZA MAGASABB ÁFA, HOGY A LEHETŐ LEGKISEBBRE CSÖKKENHESSEN AZ SZJA ÉS A CÉGEK ADÓJA, ÉS HOGY TÁMOGATNI LEHESSEN A CSALÁDOKAT ÉS A MUNKAHELYTEREMTÉST”.
