250 ezer forint értékű euró tűnt el még tavaly decemberben az egyik fogvatartott leadott pénzéből a Nagy Ignác utcai Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. A Blikk.hu adott hírt ma hajnalban a történtekről.
Jelenleg annyit lehet tudni, hogy az intézet egyik raktárosa fedezte fel a hiányt, és jelezte is azt december 28-án. A börtön vezetése gyorsan az ügy végére járt, így még aznap délutánra berendelték, majd kikérdezték az intézmény dolgozóit. Az elbeszélgetésre behívott személyekkel tudatták, hogy ha az eltűnt pénz nem kerül elő, akkor búcsút mondhatnak a fegyverpénznek, és felfüggesztéseket is kilátásba helyeztek. A kilátásba helyezett szankciók eredményre vezettek, mert az egyik dolgozó bevitette a pénzt egy családtagjával, az viszont egyenlőre nem derült ki, hogy ő volt-e a tolvaj.
Az esetről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Blikk megkeresésére azt írta, hogy a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen feljelentést tettek feljelentést. A történtek kapcsán elmondták, hogy az eset kapcsán fogvatartotti kár nem keletkezett. Majd a megszokott megjegyzést tették. „A folyamatban lévő ügyről további tájékoztatást nem áll módunkban adni”
Ezt követően a Központi Nyomozó Főügyészséget arról informálta a lapot, hogy a nyomozás jelenleg ott tart, hogy a lopás vétsége miatt 2022. január 5-én elrendelt nyomozásban gyanúsítotti kihallgatás még nem történt.
Dr. Bagó Ottó ügyvéd az eset kapcsán kifejtette, hogy akkor is, ha az eltűnt pénz előkerült, a lopás megtörtént, és természetesen, annak beismerése pedig korlátlan enyhítő körülményként vehető tekintetbe – írt ma reggel a Blikk.
Péntek délután Csárdi Antal és Márki-Zay Péter tartott közös sajtótájékoztatót a Deák Ferenc téren. Mindkettőjüktől a JÖVŐ TV kérdezett.
Hogyan teremtenek munkahelyeket?
Az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert arról kérdeztük, hogy hogyan terveznek munkahelyeket létrehozni például vidéken, miután a 3 hónapról 9 hónapra bővítenék az álláskeresési járadékot. Márki-Zay Péter elmondta, hogy szerinte már az önmagában munkahelyeket teremt, ha felszabadítják a gazdaságot. Példaként említette, hogy ha nem kell attól félni, hogy egy fideszesnek megtetszik a cégünk és “megjelenik két napszemüveges ember” és elveszik azt, az már önmagában munkahely-teremtő erővel bír. Hozzátette a vállalkozók terhének csökkentését, mint munkahely-teremtő lehetőséget, illetve az euró 5 éven belüli bevezetését is annak tartja. Valamint hozzátette, hogy nem bevándorolt indiai és török munkásoknak, hanem az eddig Magyarországról nyugatra vándorolt magyarok visszatérésével szeretnének munkahelyeket teremteni itthon.
Márki-Zay Péter elmondta, hogy szerinte már az önmagában munkahelyeket teremt, ha felszabadítják a gazdaságot. Példaként említette, hogy ha nem kell attól félni, hogy egy fideszesnek megtetszik a cégünk és “megjelenik két napszemüveges ember” és elveszik azt, az már önmagában munkahely-teremtő erővel bír. Hozzátette a vállalkozók terhének csökkentését, mint munkahely-teremtő lehetőséget, illetve az euró 5 éven belüli bevezetését is annak tartja. Valamint hozzátette, hogy nem bevándorolt indiai és török munkásoknak, hanem az eddig Magyarországról nyugatra vándorolt magyarok visszatérésével szeretnének munkahelyeket teremteni itthon.
Marad-e a KATA, mint adózási forma?
Az eddig megjelent programjuk adóval kapcsolatos pontjai között azt lehetett olvasni, hogy igazságosabb SZJA-rendszert szeretnének létrehozni. Kérdésként merült fel tehát, hogy marad-e a KATA, tehát a fixárú adózási forma?
A miniszterelnök-jelölt elmondta, hogy látják, hogy mennyire népszerű adózási forma ez, úgyhogy ezt mindenképpen szeretné megtartani. Hozzáfűzte az igazságos SZJA-rendszerhez, hogy a gazdagabbak adóját nem emelné, azonban a szegényekét mindenképpen csökkentené.
Lesz-e közös köztársasági elnök-jelöltje az Összefogásnak?
Novák Katalint jelölte a Fidesz köztársasági elnöknek. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy az Egységben Magyarországért jelöl-e valakit erre a pozícióra?
Márki-Zay Péter erre azt válaszolta, hogy ha lesz közös konszenzusos jelölt, mindenképpen értesítik az embereket, azonban úgy véli, hogy mivel biztos benne, hogy a fideszes Parlament Novák Katalint fogja megválasztani, ezért az ő jelölésük csupán jelképes értékkel bírna.
Novák Katalint jelölte a Fidesz köztársasági elnöknek. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy az Egységben Magyarországért jelöl-e valakit erre a pozícióra?
Márki-Zay Péter erre azt válaszolta, hogy ha lesz közös konszenzusos jelölt, mindenképpen értesítik az embereket, azonban úgy véli, hogy mivel biztos benne, hogy a fideszes Parlament Novák Katalint fogja megválasztani, ezért az ő jelölésük csupán jelképes értékkel bírna.
Csárdi Antalt arról kérdeztük, hogy hogyan áll azaz ügy, miszerint az Alkotmánybírósághoz fordultak az önkormányzati műemlék-épületi lakások alacsony áron való megvásárlásának lehetősége miatt.
Elmondta, mindenképpen kiemelné, hogy nem az értékesítés a probléma. Ugyanis, azoknak az embereknek, akik kimaradtak a kilencvenes évek lakáseladásaiból, kijárna az alacsony áron való megvásárlás lehetősége.
Azonban azoknak a bérlőknek, akik lakáscserével jutottak hozzá ezekhez az ingatlanokhoz, ott a kedvezmény mértéke ésszerűtlen.
Elmondta, hogy az Alkotmánybíróság még nem hozott döntést ez ügyben, addig sajnos nem is tudnak ezzel kapcsolatban mit mondani.
Tanácskozást tartottak az ENSZ 2030-ig terjedő fenntarthatósági célkitűzéseiről.
Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz. Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vették górcső alá 2022. január 11-én tartott tanácskozásukon, ahol neves előadók ismertették a jelenlegi helyzetet és a megvalósulás állapotát.
Bár 2030-ig még van idő, az Ökopolisz Alapítvány konferenciáján kiderült, bizony bőven van még feladat, ha az ENSZ 2030-ig tartó céljai kapcsán tartani szeretnénk a határidőket. Az előadások során kiderült, hogy a szanitációval kapcsolatos adatok nem éppen kedvező statisztikát rajzolnak ki, ugyanis az elmúlt években a helyzet nemhogy javult, hanem kifejezetten romlott is, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célok elérését. Pedig a problémák megoldása egyszerű is lehetne.
A konferencián elhangzott, ahhoz, hogy minden kitűzött fenntartható fejlődési cél megvalósuljon, 2030-ra meg kellene szüntetni a szegénységet és az éhezést, ami annak tudatában kifejezetten megoldható lenne, hogy tudjuk, a világ vagyonának 70%-a mindössze 8 család tulajdonában van és mindössze a maradék 30%-on osztozik a világ lakossága.
Az ENSZ által meghatározott célok azért is kiemelten fontosak, mert a globális problémák figyelembevételével, azaz a klímaváltozás, a migráció, de kiemelten a megugró népességnövekedés miatt a fenntarthatóság határára kerültünk, ahonnan egy ponton túl nem lehet visszatérés, ezért azonnali cselekvésre van szükség. Ha nem születik megoldás, akkor egy pont után nem lehet visszafordítani a folyamatokat, ami az emberiség kipusztulásához vezethet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, annak módjára számtalan jó vízió került felvázolásra az előadók prezentációjában, amik a felvételen vissza is nézhetőek az Ökopolisz Alapítvány YouTube csatornáján.
A magyar helyzetet vizsgálva elhangzott, jelenleg 300 000 ember él a legnagyobb szegénységben Magyarországon a 300 legszegényebb településen. A hazai helyzet problémáját növeli, hogy az embereknek egy jelentős része komfort nélküli lakásokban lakik napjainkban is, akik részére sok esetben nem csak a víz, de az áramellátás is problémás. Megoldások ezen esetekre vannak, ám ahhoz még hosszú évek munkájára van szükség, hogy mindenki számára megvalósulhasson az ENSZ 2015-ös konferenciáján rögzített célok.
A januári konferencia előadásaiból tehát világosan kirajzolódik, hogy feladat még bőven van 2030-ig, helyre kell állítani a vízzel kapcsolatos ökoszisztémákat, el kell kezdeni helyben is cselekedni, meg kell tanítani, hogy az ivóvíz nem áll korlátlanul rendelkezésre, azt meg kell tudni becsülni. Ezek mindegyike elengedhetetlen ahhoz, hogy később nem csak lokálisan, de globálisan is megvalósulhassanak az ENSZ célok és végre mindenki hozzáférhessen 2030-ra a tiszta ivóvízhez.
Ha belehallgatnál az elhangzott előadásokba, akkor azt nem csak a YouTube-on teheted meg, hanem az Ökopolisz Alapítvány podcast felületein is visszahallgathatod, amit az alábbi linkeken érsz el:
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel.
Elmondta: „egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására.”
A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban.
„A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését” – mondta Pap Norbert.
„Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor” – tette hozzá.
Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően.
Elmondta: „kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói.”
A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.
A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása.
Utalt rá: „a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk.”
„Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet” – mondta a PTE kutatója. „Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt” – közölte Pap Norbert.
„A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak” – mondta el a kutató.
Szombat reggelre már átvonul felettünk az átszakadozott felhőzet, csapadék nem várható. Délelőtt több órás napsütésben lesz részünk, majd ez a tendencia folytatódik délután is. Reggel épphogy fagypont környékén alakul a hőmérséklet, ami a délelőtt folyamán gyorsan emelkedik. Mérsékelt északnyugati szélre készülhetünk.
Szombat délutánra elhagyja térségünket a legkisebb felszakadozott felhőzet is, és Baranya megye minden részén csodásan kisüt a nap. A nyugati szél egész délután mérsékelt lesz. A maximumok 6-8 fok között alakulnak, kellemes kiránduló időnk lesz. – ígéri a mai szombatra a Meteo Mecsek
A sportakadémiai modell sajátosságait vitatta meg a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya, két akadémiai vezető és az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa az első pécsi nemzetközi kosárlabda-konferencia pénteki zárónapján.
A Rátgéber László mesteredző irányítása alatt működő Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK) szervezésében csütörtökön és pénteken zajló eseményen a hazai és a nemzetközi kosárlabdasport szaktekintélyei tartottak előadásokat. A kerekasztal-beszélgetéseket is tartalmazó konferencián több száz anyaországi és határon túli magyar, illetve külföldi edző, sportoló, egyetemi hallgató és érdeklődő vett részt.
A rendezvényt lezáró ötödik kerekasztal-beszélgetésen a kosárlabda mellett a labdarúgás és a kézilabda is szóhoz jutott. A sportakadémiai modell sajátosságait vitatták meg hazai szakemberek részvételével. Mint azt Sáfár Sándor, az államilag elismert sportakadémiák működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kiemelte: a kormány az elmúlt tíz esztendőben azért tartotta fontosnak az akadémiák támogatását, mert napjaink sportéletében elképzelhetetlenek a kimagasló eredmények professzionális utánpótlásképzés nélkül. A magyar sportakadémiák biztosítják mindehhez a magas színvonalú infrastruktúrát, ugyanakkor a siker rengeteg más tényezőn is múlik.
Székely Norbert, a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya úgy vélekedett: amellett, hogy segítségükkel kiválaszthatják egy nagyobb csoportból a legjobbakat, az akadémiák minden lehetőséget biztosítanak a játékosoknak a bennük rejlő képességek kiaknázására, ők az intézményi keretek között kihozhatják magukból a maximumot.
Liszkai Dezső, a Puskás Akadémia (PA) akadémiai igazgatója fontosnak tartotta, hogy az utánpótlás-nevelő intézmény jó együttműködést építsen ki azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekből az ifjú sportolók érkeznek. A labdarúgásra térve úgy vélekedett, az akadémiák eredményeit nagymértékben meghatározzák, milyen színvonalon foglalkoztak edzőik a gyerekekkel azelőtt, hogy az akadémiára kerülnek. Liszkai szerint száz fiatalból csak három lesz élsportoló az adott sportágban, így az akadémiáknak az is a feladatuk, hogy a maradék 97 számára megtalálják a megfelelő utat a sport világán belül.
Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) ügyvezetője az utánpótlás-nevelő intézmények fontos hozadékának tartotta, hogy az akadémiákon megszerzett tapasztalat, életforma az adott fiatal teljes további sorsára pozitív hatást gyakorol – attól függetlenül, hogy élsportoló lesz belőle vagy sem.
Az Új határok a sporttudományban és a gyakorlatban című kétnapos konferencián előadások, kerekasztal-beszélgetések keretében a szakma képviselői a legfrissebb sporttudományi kutatások eredményeinek sportteljesítményt befolyásoló hatásával ismerkedhettek meg, és hallgathattak meg nemzetközi szinten jegyzett szaktekintélyeket.
A Rátgéber László igazgatása alatt működő KSMK rendezvényének két napja alatt felszólalt Michael Schwarz, a FIBA Europe edzőképzésért felelős vezetője, Szalay Ferenc, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke, Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora, vagy éppen Dávid Kornél is.
Büntetőfékezés miatt történt baleset, és emiatt alakult ki több kilométeres torlódás péntek délután az M7-es autópályán, Tárnoknál – tájékoztatta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-t.
Közleményük szerint az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldalán, a 23-as kilométernél ütközött össze két autó. A közútkezelő közleménye szerint a büntetőfékező jármű sofőrje elhagyta a helyszínt, az eset során szerencsére senki nem sérült meg. A baleseti helyszínelés csaknem 3 órán át tartott. Még most is mintegy 10 kilométeres a kocsisor, ami a péntek délutáni csúcs miatt várhatóan hosszabb idő alatt szűnik csak meg.
A Magyar Közút éppen szerdán tett közzé Instagram-oldalán egy néhány nappal korábbi büntetőfékezésről készült felvételt az M1-M7 közös bevezető szakaszán. Abból a videóból is jól látszik, mennyire balesetveszélyesek ezek a helyzetek, de szemmel láthatóan sokan még mindig nem képesek ezt belátni.
Váratlan fordulat történt L.L. Junior rapper kisfiának 2019-es halála ügyében. Az ügyészség ugyanis minden részletre kiterjedő vizsgálatot követően mégsem a fiú édesanyja, Hopp Csilla ellen emel vádat, hanem annak barátnőjét gyanúsítják gondatlanságból elkövetett emberöléssel.
Az énekes 3 éves kisfia még 2019. augusztus 31-én hunyt el tragikus körülmények között. A gyermek édesanyjával és annak barátaival sétált Budapest XIV. kerületében, a Vezér és a Füredi utcák sarkán. A nagyobb társaság éppen egy kerületi gyerekrendezvényre tartott, amikor a kereszteződésnél át akartak kelni a zebrán, a lámpa azonban pirosra váltott. A társaság egy része, így a kisfiú bátyja azonban átért a túloldalra, ahol megálltak, hogy bevárják a hátramaradtakat.
LL Junior gyermeke az édesanya barátnőjének felügyelete alatt volt, amikor megpróbált átkelni a piroson, hogy kövesse idősebb testvérét. A vádlott elsőre még visszahúzta a kisfiút, majd a kezét is megfogta, de nem kellő erővel, így végül ki tudta szabadítani a kezét. A gyermek kiszaladt az úttestre, ahol 1,1-1,4 másodpercen belül egy szabályosan, 42-43 km/h sebességgel közlekedő autós elütötte. Az alig 3 éves fiú olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a gyermek féktávolságon belül lépett az úttestre, ezért az autó sofőrje még intenzív fékezéssel sem tudta volna elkerülni a balesetet. Eredetileg arról szóltak a hírek, hogy az édesanyát fogják felelősségre vonni, de a vizsgálat fenti eredménye alapján ellene megszüntették az eljárást. Az ügyészség álláspontja szerint azért sem terheli felelősség, mivel joggal bízhatott abban, hogy a barátnője felügyelete alatt gyermeke biztonságban van.
Az édesanya barátnője mulasztott, mivel a kisfiú az ő szoros felügyelete alatt volt, a vád szerint nem járt el kellő gondossággal, így a felügyelete alatt álló kisgyermek kezét nem megfelelő módon, és erővel fogta, illetve más módon sem akadályozta meg, hogy a kisfiú újra az úttestre lépjen.
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség gondatlanságól elkövetett emberölés vétsége miatt emelt vádat a barátnő ellen, és felfüggesztett fogházat kért rá.
Nyilvántartásba vette az első jelölőszervezeteket az áprilisi országgyűlési választásra pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – írja az MTI.
A választáson indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a pártok ennek megfelelően folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez. A közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön-külön kell nyilvántartásba vetetniük magukat. Tehát akár a Fidesz-KDNP esetében, akár a hatpárti ellenzéki összefogásnál is minden pártnak külön-külön kell jelentkezniük.
A bizottságnak a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről, ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az NVB pénteki ülésén 11 jelölőszervezetet már nyilvántartásba is vett. Ezek a következők:
Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
Mi Hazánk Mozgalom,
Országos Lengyel Önkormányzat,
Momentum Mozgalom,
Egyenlőség Roma Párt,
LMP-Magyarország Zöld Pártja,
Demokratikus Koalíció,
Párbeszéd Magyarországért Párt,
A Haza Pártja,
Magyar Szocialista Párt,
Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete
Első körben tehát ezek a pártok és szervezetek kerültek elfogadásra, érdekes, hogy a Fidesz, a KDNP vagy éppen a Jobbik nem tartotta fontosnak, hogy minél előbb elfogadja őket az NVB.
Az április 3-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amelyik legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez az kell, hogy a közgyűlés január 31-ig döntsön a nemzetiségi lista állításáról, másrészt szükséges hozzá a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása.
Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni az NVB-nél.
„Mind Európa, mind Magyarország olyan döntés előtt áll, amelynek hatalmas jelentősége van a jövőre nézve” – mondta pénteki online sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt az atomenergia esetleges zöldenergiakénti elismeréséről.
Az LMP frakcióvezetője szerint lemondás és meghunyászkodás lenne az atomlobbi előtt az, ha az unió zöldenergiaként ismerné el az atomenergiát. Kijelentette, a magyaroknak le kell váltaniuk a jelenlegi kormányt, amely a Roszatom lobbistájának tekinthető.
Keresztes kitért a paksi bővítésről szóló megállapodásra is, amit nyolc évvel ezelőtt írt alá teljes titoktartás mellett a magyar kabinet Moszkvában. „A megfelelő tervek azonban azóta sem készültek el, a beruházás pedig többszöri határidő-módosítás ellenére sem kapott létesítési engedélyt” – mutatott rá. Sérelmezte azt is, hogy nem tudható, mi a késlekedés oka, ráadásul a földrengésbiztonság kérdése sem tisztázott. „A kiégett, radioaktív fűtőanyagok tárolása pedig sehol a világon nem megoldott” – tette hozzá, zsákutcának nevezve a Boda mellé tervezett atomtemetőt is.
Keresztes László Lóránt kijelentette: az ellenzéki pártok felül fogják vizsgálni a teljes projektet, ha kormányra kerülnek. Az LMP pedig teljes tévedésnek tartja, ha az atomenergiát zöldenergiává minősíti az unió. „Ez azt jelenti, hogy a jövőben a megújuló energiák helyett az atomenergia részesül eurómilliárdos támogatásban” – mondta.
