2021 után, 2022-ben is veszélybe került Mohács ikonikus rendezvénye, minden a vírushelyzeten múlik. Mindenesetre a busók bizakodnak benne, hogy idén elűzhetik a telet.
Javában tart az öltözékek karbantartása, a kellékek kiegészítése, és a horvát önkormányzat faragó szakkörében munkálkodó gyerekek új álarcai is lassan elkészülnek. Zajlanak a táncórák, a busók már a máglyákra szánt rőzsekötegeket is összekészítették.
A mohácsiak nagyon várják és a szervezők is már javában készülnek a busójárásra, ám tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a végső szót a vírushelyzet fogja kimondani
– hangsúlyozta Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere a főszereplőkkel, valamint az esemény lebonyolításában résztvevőkkel a felkészülés jegyében a napokban tartott megbeszélésen. – írja a 24.hu
A nagyszabású rendezvényre az árusító helyek közül már mind elkelt, a vendégváró programok pontosítása folyamatban van, így a sikeres busójáráshoz már csak az kell, hogy a vírushelyzet tegye lehetővé a felszabadult farsangolást.
A COVID-19 folytatódik, de a világjárvány vége közel – ezzel a címmel jelent meg a Lancet orvosi szaklap január 19-i számában egy szakirodalmi áttekintésen alapuló kommentár. A Coviddal kapcsolatos, talán legmértékadóbb tudományos információforrássá kinövő Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban írtak a szaklapban megjelent állításokról.
Különösen érdekes az a megfigyelés, hogy míg a korábbi koronavírus-variánsok esetén a fertőzések 40 százaléka, addig az omikronnál a fertőzöttek akár 80-90 százaléka is tünetmentes lehet. Az Egyesült Államokban a koronavírus miatti kórházba kerültek aránya a diagnosztizált esetekhez viszonyítva az előző csúcsértékekhez képest 50 százalékkal csökkent. – szemlézte a Magyar Hang.
Ugyanakkor egyes országokban a masszív omikron hullám miatt a kórházba utalások száma az előző hullámokhoz képest akár a duplájára is nőhet. Jelentősen nő a nem COVID-19 miatt kórházba szállítottak körében diagnosztikált, tünetmentes pozitív esetek aránya. A sok karanténba küldött egészségügyi dolgozó miatt munkaerőhiányok alakultak ki számos kórházban.
De például Kanadában és Dél-Afrikában az intubációt igénylő, illetve elhunyt COVID-19 betegek aránya is 80-90 százalékkal csökkent.
Ráadásul az omikron miatt lehet, hogy át kell értékeli a maszkhordás hasznát, annak fontosságát: ez a variáns olyan gyorsan terjed, hogy az ellenintézkedések (maszk, oltási arány növelése) már csak korlátozott hatást gyakorolhatnak a járvány menetére. Egyes becslések szerint ha a lakosság 80 százaléka hordaná a maszkot a következő négy hónapban, ez is csak 10 százalékkal csökkentené az összesített fertőzésszámot.
Azt is megállapítják, hogy az omikron hullám hossza 3-5 hét, azt követően, hogy az esetszám exponenciális emelkedését jelentik.
Márciusra az omikron elleni természetes immunitás és az emlékeztető oltások mellett a vírus terjedése lelassul hetekre-hónapokra.Várható újabb variánsok felbukkanása, amik esetleg súlyosabb tüneteket okozhatnak az omikronnál és az immunvédelem csökkenésével, valamint a szezonalitással a fertőzés a téli hónapokban ismét gyorsabban terjedhet.Azonban a járvány súlyossága a korábbi vírusbehatásnak, a rendszeresen az újabb variánsokhoz adoptált vakcináknak, az antivirális szerekeknek és a személyes védekezés nagyobb hatékonyságának köszöhetően már kisebb lesz. Ily módon megvan az esélye annak, hogy a COVID-19 járvány veszít romboló erejéből. – véli az orvosi szaklap.
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta annak a vádlottnak a büntetőügyében, aki rokonát megkéselte, majd verekedni kezdett.
A 39 éves pécsi nő 2020. májusában hívatlanul megjelent egyik távoli rokonánál, aki aznap ünnepelte születésnapját. Napközben az este tartandó családi összejövetelre készültek. A készülődés során, beszélgetés és italozás közben a vádlott zokon vette az ünnepelt rokon egyik megjegyzését, ezért egy konyhapultról felragadott késsel hátba szúrta. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett. Ezt követően a vádlott a konyhaablakon át távozott a lakásból, és az utcán az őt számonkérő egyik szomszéd felé egy téglát hajított, majd verekedni kezdett vele.
Az elsőfokon eljárt Pécsi Törvényszék a vádlottat – a vádnak megfelelően – életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért 4 év börtönbüntetésre ítélte. – írja az Ügyészség.
Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés, illetve enyhébb büntetés kiszabása iránt fellebbezett. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.
A eljárás másodfokon a Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódik.
Joe Biden szerint Ukrajna inváziójára készül Oroszország. De vajon tényleg háború van kilátásban?
Az orosz fél a Nyugattól vár biztosítékot arra, hogy Ukrajna ne léphessen be a NATO-ba, illetve a Baltikum kivételével teljesen hagyjanak fel a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén.
Miért fenyegeti Oroszország Ukrajnát?
Oroszország egyértelműen tagadja, hogy keleti szomszédunk megszállására készülne. Korábban azonban volt már példa orosz katonai megszállásra ukrán területeken, illetve további aggodalomra adhat okot, hogy a napokban több, mint 100.000 katonát sorakoztatott fel az ukrán határ közelében Oroszország. Nem beszélve arról, hogy Putyinék mindig is hevesen tiltakoztak Ukrajna a Nyugathoz való bárminemű közeledése ellen, külön nyomatékosítva egy esetleges NATO csatlakozást. – írja a Jövő TV.
Ukrán szeparatista katonák. Forrás: PixaBay
Ukrajna határos az Európai Unióval, illetve Oroszországgal egyaránt, de mint egykori szovjet tagállam erős szociokulturális kötődése van Oroszországhoz. Nem beszélve arról, hogy az ukrán társadalom jelentős része beszél oroszul.
Amikor az ukránok 2014-ben leváltották Viktor Juscsenko orosz-barát elnököt, Oroszország megszállta a Krím-félszigetet és beálltak az oroszpárti ukrán szeparatisták mögé, akik hatalmas területeket zsákmányoltak Kelet-Ukrajnában. A szakadárok és az ukrán hadsereg között azóta is harcok zajlanak, a konfliktus mindmáig 14.000 ezer életet követelt.
Mekkora az esélye az orosz inváziónak?
Oroszország állítja: határozottan nem terveznek benyomulni Ukrajnába. Valerij Geraszimov, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezérkari főnöke hazugságnak nevezett minden ezzel kapcsolatos vádat.
A feszültség mértéke azonban magas, ezt bizonyítja Putyin azon irányú fenyegetőzése is, miszerint készen állnak katonai megtorló intézkedésekre is, amennyiben a Nyugat nem hagy fel az agresszívan terjeszkedő politikájával.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, a konfliktus veszélye valós, ráadásul Joe Biden amerikai elnök meglátása szerint Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, hogy tesztelje a nyugati vezetőket.
Az amerikaiak szerint Oroszország máig nem adott magyarázatot arra, hogy miért állomásozik a hadserege az ukrán határ közelében, ráadásul a napokban orosz csapatok tankokkal együtt Belarusz irányába indultak gyakorlatozni.
Az orosz külügyminiszter-helyettes odáig ment, hogy a 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította a jelenlegi helyzetet, amikor az amerikai-szovjet hidegháborús konfliktust gyakorlatilag egy gombnyomás választotta el az atomháború kirobbanásától.
A nyugati titkosszolgálati jelentések szerint az orosz megszállás valamikor 2022 első negyedében történhet meg.
Mit akar Oroszország a NATO-tól?
Az oroszok az “igazság pillanatáról” beszéltek a NATO-val való kapcsolatuk újrahuzalozása kapcsán. “Biztosítékokra van szükségünk azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna soha, de soha nem lesz a NATO tagja.” – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Moszkva azzal vádolja a NATO-t, hogy fegyverekkel tömi Ukrajnát, az Egyesült Államokat pedig a feszültségek további felszításával. Putyin szerint Oroszországnak a jelenlegi helyzetben egyszerűen nincs hova hátrálni.
A valóságban azonban Oroszország azt szeretné, ha a NATO visszatérne az 1997 előtti határaihoz.
Követelik, hogy a Transzatlanti Szövetség ne folytassa a keleti terjeszkedését, továbbá hagyjon fel mindennemű katonai aktivitásával Kelet-Európában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO vonja ki csapatait Lengyelországból és a Balti országokból, illetve vonja vissza a rakétatámaszpontjait Romániából és Lengyelországból.
A NATO terjeszkedése 1949-től 2020-ig. Forrás: Wikipédia
Mit akar Oroszország Ukrajnától?
Oroszország 2014-ben megszállta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, mindezt történelmi jogosultsággal magyarázva. Putyin tavaly “egy nemzetként” hivatkozott Oroszországra és Ukrajnára, valamint elmondta, a jelenlegi ukrán vezetés “orosz-ellenes” úton jár.
Bár Oroszország szemmel láthatóan rendkívül szoros kapcsolatot alakított ki a Kelet-Ukrajna egyes területeit irányító szeparatista lázadókkal, továbbra is egyértelműen tagadják, hogy részt vennének a hosszú ideje elnyúló konfliktusban.
Az oroszok által ellenőrzött, illetve megszállt területek Ukrajnában. Forrás: Pervenimus blog
A kelet-ukrajnai Donyeckben azonban gyorsított eljárásban juthatnak útlevélhez a lakosok, valamint a szeparatista területeken Oroszország finanszírozza a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét is. A Kreml ezt is tagadja.
Mindenesetre árulkodó, hogy az iskolákban is áttértek az orosz alaptanterv oktatásához, valamint tavaly már a június 12-i orosz nemzeti ünnepet is megünnepelték. Moszkva szerint ebben semmi különös nincs.
Milyen messzire hajlandó elmenni Ukrajnáért a Nyugat?
Vlagyimir Putyin és Joe Biden többször beszéltek telefonon a kialakult helyzet kapcsán. Az amerikai elnök figyelmeztette orosz kollégáját, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot, amennyiben folytatják a katonai lépéseket Ukrajnával szemben. Erre válaszul Putyin a két ország közötti kapcsolatok megszakadásával fegyegette Bident.
Vlagyimir Putyin és Joe Biden többször is egyeztettek telefonon
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója moszkvai újságíróknak elmondta, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések bevezése “hatalmas hiba lenne, amely súlyos következményekkel járna”. Hozzátette, Oroszország csak ugyanazt teszi, amit az Egyesült Államok is tenne, ha Oroszország fegyvereket telepítene a határai mellé.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvívője visszafogottabban nyilatkozott. Elmondta, több olyan terület is van, ahol érdemi előrelépésre van lehetőség mind a két fél számára, de vannak kibékíthetetlen különbségek, amelyeket lehetetlen lesz feloldani.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében jegyezte meg, hogy Ukrajna már csaknem nyolc éve védekezik a folyamatos orosz agresszióval szemben, annak ellenére is, hogy nem tagjai a NATO-nak. Most is képesek lesznek megvédeni magukat, akkor is, ha a Nyugat meginog és a megbékélést választja.
Az Egyesült Államok egyértelműen kijelentette, nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna megsegítésére, ám elkötelezettek a kelet-európai ország ügyét illetően.
A Nyugat legfőbb eszköze jelenleg az esetleges Oroszország-ellenes szankciókban, illetve az Ukrajna számára nyújtott indirekt katonai támogatásban van.
Az ukrán vezetés egy nemzetközi csúcstalálkozót sürget Oroszország, Franciaország és Németország együttes bevonásával. Több európai vezető is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a többi országot kihagyva, egymás között próbálja megoldani a kialakult helyzetet.
A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a koronavírus elleni oltottsági igazolás bevezetését előíró törvénytervezet legtöbb intézkedését, de nem engedélyezte annak használatát a politikai rendezvényeken, nevezetesen az áprilisi elnökválasztást megelőző kampány nagygyűlésein.
A kampányszervezők ugyanakkor minden „szükséges egészségügyi megelőző intézkedést alkalmazhatnak, így a résztvevők számának korlátozását, a maszkviselést vagy a szellőztetést” – olvasható a közleményben.
A testület indoklásában elismerte, hogy a jogalkotó az oltottsági igazolás elfogadásával az egészségvédelem alkotmányos értékének megóvását célozza. A politikai nagygyűléseken viszont azért nem kérhető el az igazolás, mert a törvény nem határozza meg eléggé, hogy milyen járványszintnél alkalmazandó. Ez azt is jelentheti, hogy az oltás, lezárás és védettségi igazolvány-ellenes pártok, pártszövetségek szervezhetnek tömegével nagygyűléseket, ahol védettségi igazolvány nélkül jöhetnek össze az emberek.
Az alkotmánytanácshoz mintegy hatvan baloldali képviselő fordult az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának szavatolására az augusztusban életbe léptetett védettségi igazolást felváltó oltottsági igazolás miatt.
A 16 éven felüliek számára hétfőtől kötelező bemutatni az oltottsági igazolást az ötven főnél több embert fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon.
Az oltottsági igazolás, amely három adaggal érvényes, az augusztus óta érvényes – a vírussal szembeni védettséget igazoló – dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) váltja fel. A jövőben egy negatív teszt nem elégséges a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket.
A vasárnap elfogadott törvény július végéig írja elő az oltottsági igazolás használatát. Jean Castex miniszterelnök csütörtökön jelezte, hogy amennyiben a körülmények engedik, elképzelhető a határidő előrehozása, de ennek feltételeit nem pontosította.
Az Odoxa közvélemény-kutató intézetnek a Le Figaro napilap által pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 62 százaléka támogatja az oltottsági igazolás bevezetését, de 71 százalékuk azt szeretné, ha az automatikusan megszűnne a járványhelyzet javulásával.
Az oltásra jogosultak 94 százaléka, a teljes lakosság nyolcvan százaléka (54 millióan) felvette az oltás első adagját, míg 78 százaléka a második adagot, 57 százaléka (32,2 millióan) pedig a harmadik adagot is megkapta.
Miközben a napi esetszám még nagyon magas, és a kórházban ápoltak száma még növekedőben van, az intenzív osztályon ápoltak száma egy hete folyamatosan csökkent. Az elmúlt 24 órában 400 ezer új fertőzöttet jelentettek a csütörtöki 425 ezer, a szerdai 436 ezer és a keddi 464 ezer után. A kórházakban január végén várható a tetőzés: az ápoltak száma jelenleg 28 500 ezer, ami ötszázzal több, mint az előző nap, az intenzív osztályokon pénteken 3792-en voltak, számuk ötvennel csökkent az elmúlt 24 órában. A járvány szövődményeiben 128 ezren vesztették életüket az elmúlt két évben.
A tél megmutatja igazi arcát. Kezdetben sok felhő lesz felettünk, csapadék nem várható, majd északnyugat felől több hullámban intenzív hózáporok érkeznek elszórtan. Többfelé alakulhat ki vékonyabb hótakaró a délutánra. Hajnalban -4 és -2 fok között alakul a hőmérséklet. Az északnyugati szél erős lesz, érdemes vastagon öltözködni!
Délutánra megszűnik a csapadék és kisüt a nap. A nyugati, majd később az északnyugati szél megélénkül, illetve megerősödik. A hőmérséklet 2-4 fok között alakul. Érdemes vastagon öltözködni ha a szabadba megyünk, a szél miatt csökkenhet a hőérzet. – írja a Meteo Mecsek.
Északnyugat felől már elérték a Balatont a hózáporok, és fokozatosan terjed dél felé a csapadékmező. A következő órákban már előfordulhatnak hózáporok térségünkben is. – írja a Meteo Mecsek.
Országos Meteorológiai Szolgálat radarképe
Fontos kiemelnünk, hogy a térség nem mindegyik részén fog esni hó, így lehetnek olyan területek is melyek kimaradnak az első adag havazásból. Számottevő mennyiség nem várható.
Reggel újabb adag csapadékmező érkezik északnyugat felől, így már több helyen eshet, de csak a délelőtt folyamán.
Január 15-én, szombaton történt a XXI. század eddigi legnagyobb vulkánkitörése a Csendes-óceán mélyén. Az ebből fakadó cunami szinte elsöpörte Tongát, a kis szigetcsoportokból álló miniállamot. A katasztrófáról készült videók bejárták a világot, rengeteg embert még máig keresnek. Most azonban egy egészen elképesztő történetre derült fény, amely egy kis fényt ad a sötét hangulatba az országban.
Egy 57 éves férfi ugyanis csodával határós módon élte túl a cunamit. Liszala Folau Tonga egyik legkisebb szigetén élt, Atatán összesen mintegy 60 ember lakik. Folau szombat este hétkor éppen az otthonát festette, amikor a bátyja szólt neki, hogy jobb lesz fedezékbe vonulni, mert közeleg az árhullám.
A férfinak már nem maradt sok ideje menedéket találni, ezért egy fára mászott fel, ahol az első hullámot sikeresen átvészelte. Ekkor azonban elkövette azt a hibát, hogy lemászott a fáról, a következő hullám pedig magával ragadta. Folau saját bevallása szerint 27 órát töltött a nyílt óceánon, ráadásul kisebb rokkantsága miatt csak nagyon lassan tudott úszni. Végül másnap este 10 óra körül jutott partra Tongatapu szigetén, az ország fővárosában.
A férfi csodálatos túlélésének köszönhetően gyorsan sztárrá vált az országban, hamar ráakasztották a „tongai Aquaman” becenevet, a DC népszerű képregényhőse után.
Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából.
Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányoknál azonban eddig ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a nőknél, akiknek a nagyapja vagy dédapja 13 éves kora előtt kezdett el dohányozni. A fiú unokáknál vagy dédunokáknál viszont nem találtak ilyen kapcsolatot.
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a bizonyos káros anyagoknak való kitettség olyan változásokhoz vezethet, amelyek generációkon keresztül öröklődhetnek. A Bristoli Egyetem kutatói a generációk közötti adatok részletessége és mélysége miatt tudták megtalálni a lehetséges kapcsolatot.
A Kilencvenes évek gyermekei nevű kutatás még 1991-ben kezdődött. Jean Golding professzor, a 30 évet átfogó projekt alapítója és a legújabb jelentés vezető szerzője elismerően szólt a 14 ezer állapotos nőről, akik annak idején beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, és megemlékezett gyermekeikről és unokáikról is.
A harminc évre rúgó kutatás az eltelt idő alatt több áttörő felfedezést hozott. Húsz éve jöttek rá, hogy azoknak a nőknek, akik a terhesség alatt olajos halat fogyasztanak, a gyermekeik élesebb látásúak lesznek. Egy 2013-as tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség alatti jódhiány káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a tanulmányban a résztvevők terhességének korai szakaszából származó vizeletminták és részletes feljegyzések álltak rendelkezésre arról, hogy a várandós anyák mit ettek.
A projektnek köszönhető az a felfedezés is, hogy a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam korai jelei már nyolcéves gyermekeknél is kimutathatók. A kutatók kapcsolatot találtak a mogyoróallergia és a mogyoróolajat tartalmazó bőrkrémek között is.
A Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb tanulmányhoz a kutatók a nagyapák és dédapák dohányzási szokásaira vonatkozó adatokat vizsgálták. A nagymamák és dédnagymamák közül olyan kevesen dohányoztak, hogy ezt nem lehetett felhasználni a kutatáshoz. Golding szerint két fontos eredményt hozott a kutatás: az első, hogy ha a serdülőkor előtt egy fiú ki van téve bizonyos anyagok hatásának (ilyen a dohányzás), az hatással lehet a következő generációkra. A másik, hogy a gyermekek elhízása talán nem csupán a jelenlegi étrendjükkel és a testmozgással függ össze, mint inkább az elődeik életmódjával vagy azzal, hogy az ezzel kapcsolatos tényezők fennmaradtak.
A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News.
Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Az enset (Ensete ventricosum) egy olyan növény, amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítő tartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére is használhatók.
A kutatók szerint a növény sokkal nagyobb területen termeszthető Afrikában, hiszen az enset vadon élő rokonai, amelyeket emberi fogyasztásra nem tartanak alkalmasnak, egészen a kontinens déli részéig elterjedtek. Modellezés és mezőgazdasági felmérések segítségével azt vetítették előre, hogy az enset a következő negyven évben potenciálisan akár százmillió embert táplálhatna.
James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatója egyetértett abban, hogy az enset jól jöhet szűkös időkben az élelmezésbiztonság növelésében. Hozzátette, a növényt néhány szokatlan tulajdonsága teszi különlegessé. „Bármikor elültethető, bármikor betakarítható és évelő. Ezért hívják az éhezés elleni fának” – magyarázta.
Az előrejelzések szerint a klímaváltozás komolyan befolyásolja az alapvető élelmiszernövények terméshozamát és eloszlását Afrikában és más kontinenseken. Ezért egyre nő az érdeklődés a táplálékot nyújtó új növények iránt, mivel az emberiség néhány alapvető növénytől függ. Az elfogyasztott kalóriák közel fele három növényhez köthető: a rizshez, a búzához és a kukoricához. „Változatosabbá kell tenni azokat a növényeket, amelyeket világszerte használunk, mert jelenleg a termények nagyon szűk skálájára támaszkodunk” – figyelmeztetett Borrell.
