StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Míg a múltkori lettországi, rigai kirándulásunk teljesen spontán jellegű volt, addig a legutóbbi utazásunkat hónapok óta terveztük, családtagjaink karácsonyi ajándék gyanánt kapták ezt tőlünk. Az úti cél pedig nem más volt, mint Lengyelország második legnagyobb, és véleményem szerint legszebb városa: Krakkó.

Krakkó a második kedvenc településem (Pécs után), immáron harmadjára jártam ott, de még most is lenyűgözött a lengyel város szépségével, hangulatával. Az első két alkalomnál busszal mentem, ahhoz képest némileg kényelmesebb volt a repülő, ami pénteken hajnalban indult, és hétfőn délután tért vissza Budapestre, a jegy oda-vissza 7 ezer forintba került. Ráadásul Airbnb-t is lehet találni kifejezetten olcsón, a belvároshoz közel három éjszakát két főre 25-30 ezerből simán meg lehet úszni. Krakkóba eljutni, aludni, és enni is lehet olcsón, ár/érték arányban talán ennyire szép, és történelmileg gazdag várost nem is igazán lehetne találni Európában. Szépsége, a látnivalók mennyisége és minősége simán vetekszik bármelyik nagyvároséval, cserébe kétezer forintnyi zlotyiért is nagyon-nagyon jókat tudunk enni.

Mit érdemes megnézni, ha Krakkóban járunk?

A főteret mindenképpen, amely a régió legnagyobb főtere, telis-tele pompás épületekkel, templomokkal, a híres posztócsarnokkal. Reggel, délben, és este is meseszép, a lovaskocsik pedig – ha lehetséges – még hangulatosabbá teszik. A főtér közelében is érdemes megnézni a kisebb utcákat, érdekességekre mindenhol bukkanhatunk, például egy múzeumra, ahol élő pillangók repdesnek, de különböző hüllőket is a kezünkbe foghatunk. Onnan nem messze található a kedvenc krakkói éttermem, ami egyébiránt egy magyar hely: a Balaton étterem. Sok helyen ettem már nagyon jó halászlevet, de olyan jót, mint ott még soha. Ha jól emlékszem 18 zlotyiba kerül, ami nagyjából 1400 forint. Potom ár, cserébe tényleg nagyon finom, és jól is lakunk vele.

Krakkóban érdemes megnézni a Schindler gyárat is, ami ezúttal kimaradt a programból, de korábban már kétszer is jártam ott, nagyon érdekes kiállítás, ráadásul hétfőnként ingyenesen látogatható. A régi zsidó negyedben, a Kazimierzben is érdemes sétálni egyet, és természetesen a vár is kihagyhatatlan program, de a sóbánya is megér egy napot.

Végül pedig természetesen Auschwitz-Birkenau, ami busszal kicsivel több, mint egy órányi távolságra van Krakkótól. Ha előre foglalunk jegyet, és nem kérünk idegenvezetést, akkor a jegy ingyenes, mi minden esetben így mentünk oda, és bár harmadjára jártam ott, harmadjára is ledöbbentett a hely, és az, hogy mit műveltek a nácik az emberekkel. Szörnyű, letaglózó, felfoghatatlan, de muszáj látni, muszáj átélni, hiszen ez talán a magyarság legnagyobb tragédiája. Nagyjából 350.000 magyar zsidót deportáltak oda, és többségük sajnos nem tért haza.

Krakkó busszal és autóval sincs messze, repülővel pedig csupán negyvenperc az út, ráadásul kifejezetten gyakran lehet kifogni olcsó járatokat. Az Airbnb-k is jó áron vannak, ahogy az éttermek, bárok is. Néhány tízezer forintból nagyon tartalmas, nagyon minőségi hétvégét kaphatunk Európa egyik legszebb városában. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy egyszer fedezze fel ezt a lengyel ékszerdobozt!

Joe Biden amerikai elnök arra utasította az Egyesült Államok védelmi minisztériumát (Pentagon), hogy több mint 3000 amerikai katonát helyezzen át az európai szövetségesek védelmének megerősítése érdekében – számolt be szerdán, kormánytisztviselőktől származó információkra hivatkozva az amerikai sajtó.

    A nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint „Biden ezen a héten hozzávetőleg 2000 katonát küld az Észak-Karolina államban található Fort Bragg katonai bázisról Lengyelországba és Németországba.” Ezen kívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker századhoz tartozó körülbelül 1000 katonát helyez át Romániába – mondták a tisztviselők.

    A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.

    John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.

    A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy „megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz „gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”

    Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.

    Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és „várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.

    Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy 30 ezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.