Kezdőlap Blog Oldal 2241

Kozármislenyben a Házasság hetére hangolódnak

0

Ma este 17 óra 30 perckor a Kozármislenyi Művelődési Központ indítja útjára a városban a Házasság hetének programsorozatát. A tavalyi évben útjára indult, és a kozármislenyiek szabadidejének kellemes, beszélgetős, kulturált eltöltését szolgáló KultúrSzalon Exkluzív kulturális talk show soron következő 2022. februári előadására a Kozármislenyi Művelődési Központ színháztermében kerül sor.

A beszélgetős talk show háziasszonya, Dombi-Mirolya Liza vendégei a mai pénteken Izsák Ildikó és Ferenc, valamint dr. Ivánfi Judit és dr. Tóth Gábor, kozármislenyi házaspárok lesznek.

A háziasszony és a meghívott vendégei az esti beszélgetés során szót ejtenek a hozott mintákról, értékekről, a párválasztásról, a tudatosságról és ösztönösségről, az elköteleződés előnyeiről vagy hátrányairól, a gyermeknevelésről szól, az örömök és a nehézségek tükrében, vagy ahogy azt Tolsztoj mondja: „Ahhoz, hogy az ember boldog legyen, hinnie kell a boldogságban!”

A kozármislenyiek már az elmúlt héten az ÉLESZT-Ő városmissziós programon is hangolódhattak a Házasság hetére a Schönstatti Apostoli Mozgalom fiataljainak segítségével a hit és a bizalom jegyében például olyan előadásokon, mint a „Házasság és bizalom” vehettek részt az érdeklődők valamint térzenén, kiránduláson, apa-fia focin és családi farsangon hangolódhattak az egymásra figyelésre.


Mi a Házasság hete?

Közel két évtizede Angliából indult el a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára igyekszik irányítani a figyelmet. A házasság hetét, amelyhez hazai és nemzetközi szinten is számos ismert közéleti személyiség csatlakozott kifejezve elköteleződését a házasság, a család ügye iránt, napjainkban már 4 kontinens 21 országában ünneplik a Házasság hetét. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével.

„A házasságban egy férfi és egy nő saját elhatározásából elkötelezi magát, hogy egymás bátorítására, segítésére és védelmére törekszik egész életében. Ilyen módon a házasság felelősségteljes, biztonságos és meghitt közösséget jelent számukra, és áldásul szolgál életük minden más területén is. A házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, mely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről. Igyekszik bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt.” – olvasható a Házasság Hete Szervezőbizottság weboldalán, a hazassaghete.hu oldalon.

Kiemelt kép: Kozármislenyi Művelődési Központ

Halálra gyógyszerezhették gyilkosai a milliárdos baranyai vállalkozót

0

Az orvosszakértői vélemény szerint halálra gyógyszerezhették gyilkosai azt a milliárdos vállalkozót, akinek összeégett holttestét 2020 augusztusában találták meg a Baranya megyei Báron – hangzott el a rendőrség pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. 

A 62 éves M. István meggyilkolása ügyében M. Zsoltot és K. Istvánt gyanúsítja a rendőrség előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel, továbbá a két férfit és három társukat sikkasztással is gyanúsítják – közölték. 

A nyomozás adatai szerint a társaság tagjai több mint 40 millió forintnyi értéket szereztek meg a mentálisan leépült, pszichiátriai beteg, alkoholfüggőséggel küzdő vállalkozótól, majd a gyilkosság leplezése érdekében a holttestre rágyújtották a férfi kastélyát – derült ki a tájékoztatón.

Petőfi Attila országos főkapitányi biztos elmondta: 2020. augusztus 10-én riasztották a lángoló bári kastélyhoz a tűzoltókat, akik az épületben egy felismerhetetlenségig összeégett holttestet találtak. Később is csak genetikai vizsgálattal sikerült igazolni az áldozat személyazonosságát, illetve kiderült, hogy a férfi emberölés áldozatává vált.

Az ezt követő nyomozás megállapította, hogy a mentális problémákkal küzdő férfi 2020 áprilisában, a pszichiátriai kezelése után ismerkedett meg a gyilkosság egyik gyanúsítottjával, M. Zsolttal. A gyanúsított által szervezett társaság izolálta a vállalkozót azzal a céllal, hogy megszerezzék a vagyonát. Elvették a mobiltelefonját és megakadályozták a kapcsolattartását a két lányával is.  

A férfit vényköteles gyógyszerekkel, antidepresszánsokkal és alkohollal tömték, és bódult állapotában különböző, a cégei és a vagyontárgyai megszerzésére lehetőséget nyújtó nyilatkozatokat írattak alá vele. Ezek között volt egy végrendelet is, amelyet a férfi az állítólagos „élettársa” javára írt alá, de ez a nő egyébként M. Zsolt barátnője volt – ismertette a vezérőrnagy. 

Harmati Béla, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója arról számolt be: a nyomozás adatai szerint a társaság tagjai akkor dönthettek áldozatuk sorsáról, amikor a lánya kezdeményezésére a férfit gondnokság alá helyezték. Ez vezetett ahhoz is, hogy a férfit a XII. kerületi villájából Bárra költöztették. Ezt követően ugyanis a gyámhivatal zárolta a férfi bankszámláit, illetve M. István ellenszegült, amikor az értékpapírjait akarták pénzzé tenni. A gyanúsítottak már biztosítottnak érezték az érdekeiket azáltal, hogy a végrendeletében M. István az élettársára hagyta a vagyonát. 

A végső lökést az adhatta meg, hogy augusztus 10-én az áldozatnak meg kellett volna jelennie a főváros XII. kerületében, a gyámhivatalban, M. István pedig azzal fenyegetőzött, hogy a meghallgatáson kitálal – mondta az ezredes.

Pál Adrián, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta, hogy a gyanúsítottak eladták a férfi csömöri telephelyén található vashulladékot, amivel 10 millió forintnyi kárt okoztak. Az áldozat lánya pedig arról számolt be, hogy 30 millió forintnyi érték tűnt el a bári kastélyból; ebből 5 millió forintnyi később megkerült.
    

Az egyelőre nem számszerűsíthető, hogy a társaság az eltelt hónapok alatt mennyi pénzt szerzett meg M. Istvántól, aki 5 és 10 milliárd forint közötti vagyonnal rendelkezett – számolt be a nyomozás eredményeiről a rendőr ezredes.

Forrás: mti.hu

Fotó: bixabay.com

A vártnál is sokkal magasabb lett a januári infláció

0

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4%-kal nőttek. – írja a KSH.

12 hónap alatt, 2021. januárhoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10,0%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4%-kal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8%-kal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7%-kal kevesebbe kerültek.

Szinte biztos, hogy lesz Kétfarkú Kutyapártos induló valamennyi baranyai körzetben

Mint ismert a Magyar Kétfarkú Kutyapárt külön fog indulni a választásokon, önállóan állít listát és egyéni jelölteket is, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a párt Baranya valamennyi körzetében megpróbál indulni, így a helyi ellenzéki szereplők kapnak egy új riválist, avagy az ellenzéknek is lesz ellenzéke Baranyában.

A Wikipédia szerint Baranya 1-ben Nagy Richárd, Baranya 2-ben Martos G. Csongor, Baranya 3-ban Pincehelyi Zita, míg Baranya 4-ben Molnár-Fulmer Gergely indulhat. A Fidesznél Kővári, Hoppál, Hargitai és Nagy, az ellenzéknél Mellár, Szakács, Schwarcz-Kiefer és Szarkándi Lajosné a négy jelölt. Elemzések szerint Baranya 2 és Baranya 4 is csatatér körzet lehet, azaz olyan választókerület, ahol kifejezetten szoros eredmény várható.

Kérdésünkre Pincehelyi Zita megerősítette, hogy valóban ők négyen lesznek a párt jelöltjei a baranyai választókerületekben. Szóba került az esetleges visszalépés is, melyre azt felelte, hogy a terv az, hogy valóban elindulnak a választásokon, azonban „ha elég olcsón ajánlanak elég sok hamis aláírást, még tárgyalhatunk.” – jegyezte meg hamisítatlan Kétfarkú Kutyapártos stílusban a képviselő-jelölt.

Korábban ezt írtuk az MKKP-ról.

Halálos baleset szemtanúit keresik a rendőrök Pécsett

0

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 02000/47/2022. bűnügyi számon nyomozást folytat halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt. Pécsett, a Tortyogói úton a Pécs Pláza bekötőút közelében közlekedett egy motorkerékpáros 2022. február 7-én 7 óra 9 perckor, amikor haladása során hátulról nekiütközött az előtte forgalmi okból megálló személygépkocsinak. A motoros a baleset során olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.  

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya kéri, hogy aki bármilyen érdemleges információval rendelkezik a balesettel kapcsolatban, hívja a 06-72-504-400-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, a 112 központi segélyhívó telefonszámon, vagy jelentkezzen személyesen munkaidőben (h-cs: 8 – 16; p: 8 – 13) a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán, a Pécs, Athinay út 7-9. szám alatt.

Tragédia: ismét gázolt a vonat

Nyílt pályán átkelő gyalogost ütött el a vonat.

Egy helyi házaspár közlekedett kerépárral a Bátaszék, Lajvér-pusztai földesúton 2022. február 11-én 9 óra 31 perc körüli időben. Mindketten át akartak kelni a -korábban már szalagkorláttal lezárt – földesutat keresztező vasúti síneken, amikor eddig tisztázatlan körülmények között az idős asszonyt elütötte egy Dombóvár irányából Baja felé közlekedő vonat. A nő olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette.

Az eset körülményeit a Szekszárdi Rendőrkapitányságon vizsgálják.

Rengeteg az eldobott maszk, és ez nagy gond a bolygónk miatt is

A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.

A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi gondatlanul kidobott orvosi maszk vagy más védőfelszerelés kerül a szemétbe. Ennek érdekében a kutatócsoport nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból származó adatokat elemzett, és tizenegy ország eredményeit vetette össze, köztük Nagy-Britanniáét, Németországét, Franciaországét, Ausztráliáét, Spanyolországét és Svédországét.

84-szer több a szemét

A kutatásból kiderült, hogy a nem megfelelően kidobott maszkok száma 84-szeresére nőtt a világjárvány 2020 márciusi kezdetétől 2021 októberéig. Országos összehasonlításban Nagy-Britannia teljesített a legrosszabbul (6%), az olyan országokban pedig, mint Ausztrália és Új-Zéland, a gondatlanul kidobott maszkok aránya 0,2 százalék alatt volt. Ez annak is betudható, hogy ezekben az országokban kevesebb korlátozást vezettek be a védekezés kapcsán.

Ez sem magyarázza azonban azt a meglepő eredményt, hogy a 2020 tavaszán bevezetett szigorúbb zárlatok idején csak lassan nőtt a szemétprobléma, de azonnal nagyobb lett, mihelyst az emberek  —nyáron és ősszel — ismét utazhattak, bár sok országban továbbra is érvényben maradt a maszkkötelezettség.

A maszkok növelik a fertőzésveszélyt és a műanyagáradatot

A maszkok eldobálásának negatív hatásai vannak az emberekre és a környezetre is. A vizsgálat szerint az első órákban és napokban az eldobott maszkok vagy egészségügyi törlőkendők potenciális hordozói a Covid-19 vírusnak, ha azt fertőzött személy használta korábban. Az eldobott tárgyak vizuális szennyezést is jelentenek, ami további pazarlást okozhat az érintett területen — a tanulmány szerint az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy az utcán eldobják a maszkjukat, ha az már amúgy is tele van szeméttel.

A hulladék a már meglévő műanyagproblémához is hozzájárul, hiszen a maszkok többnyire tartós műanyagból készülnek, amelyek évszázadokig sem bomlanak le. Az állatok ráadásul megfulladhatnak a maszkok nagyméretű maradványaitól, nem beszélve arról, hogy a lassan lebomló mikroműanyagok belekerülnek a talajba és a vizekbe, végül pedig az emberi táplálékláncba.

A kutatók intézkedéseket javasolnak

A fenti tanulmány szerint feltételezhető, hogy a maszkhasználat 2022-ben végig javasolt lesz, ami további szemétkárokat okozhat. A kutatók szerint a maszkhulladék ellen helyi és nemzetközi intézkedésekre van szükség. Javasolják például a jogszabályok elfogadását, a gyártók felelősségének növelését a hulladékkezelési infrastruktúra javításáért, de célzott figyelemfelkeltő kampányok bevezetését is. Fontos továbbá, hogy az intézkedések

  • ösztönözzék az újrafelhasználható eszközök használatát,
  • megkönnyítsék az egyszer használatos tárgyak begyűjtését és ártalmatlanítását azokon a helyeken, ahol kötelező a viselésük és
  • támogassák a hulladékkezelési infrastruktúrát az anyagok hasznosításában és későbbi ártalmatlanításában.

Az Ökopolisznál azon dolgoznak, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a saját lehetőségeikre is. Olvasd el a többi cikküket is és oszd meg másokkal is.

Elkapták a rendőrök a férfit, aki szó szerint kitépte a barátnője szemét

0

Ez a történet annyira szörnyű, hogy csak erős idegzetű olvasóink figyelmébe ajánljuk. A “Gengszter” névre hallgató 33 éves nyírségi férfi örökre megvakította volt barátnőjét, mert az nem akart visszatérni hozzá. Előre megmondta.

A 33 éves Gy. Attila először puszta kézzel nyomta ki volt barátnőjének mindkét szemét Kemecsén, majd egy árokba dobta és otthagyta áldozatát. Állítólag a csak gengszterként emlegetett Attila annyira dühös lett, hogy a szerelmét többször megverte, megszúrta, sőt, meg is vakította. Mint kiderült, azért akarta megölni a nőt, hogy az ne tudjon a bíróságon vallomást tenni. Az orvosok megállapították, hogy a fiatal nő látását már nem lehet megmenteni, így Gabriella életében utoljára a megnyomorítója arcképét látta.

Hencidán elfogták a rendőrök az európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján emberölés kísérlete bűntett elkövetése miatt körözött Gy. A.-t.

A rendőrség közleményéből kiderül, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Berettyóújfalui Rendőrkapitányságának munkatársai ellenőriztek egy hencidai ingatlant, mert az információjuk szerint ott rejtőzött a férfi. A lakóházat átkutatták, és a körözött férfit egy szekrény mögött, pokrócok alá elrejtőzve megtalálták, elfogták, és a Berettyóújfalui Rendőrkapitányságra előállították.

A férfi ellen aljas indokból vagy célból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást. Nyíregyházára szállították és az eljárást folytató nyomozó hatóság munkatársai megkezdték az élet elleni bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfi elszámoltatását, kihallgatása folyamatban van – írja a Blikk.hu.

A rendőrség közzétette az elfogásról készült videót is.

Akár 15 fok is lehet, ám estére érkezhet a vihar!

Reggelre sok felé lehet sűrű köd, majd a délelőtt folyamán mindenütt feloszlik. A délnyugati szél mérsékelt lesz, majd a nap második felében megélénkül, illetve viharossá fokozódik, egy közelgő hidegfrontnak köszönhetően. A minimumok 1-3 fok között alakulnak.

Délután észak felől egy vastag felhősáv vonul át felettünk, nagyjából 16-18 óra magasságában csapadék is társul hozzá, de számottveő eső nem várható. Kezdetben a délnyugati szél élénk lesz, majd a front érkezésekor erős, illetve élénk lesz az északnyugati szél. A hőmérséklet maximuma 13-15 fok körül alakul, majd estére a front átvonulta után jelentősen visszahűl. – írja a Meteo Mecsek

Gyenge Dániel: Orbán paktuma a szélsőséges populizmussal

0

A Fidesz elég széles ideológiai skálán mozgott az elmúlt három évtizedben, s lényegében mint a saját farkába harapó kígyó egy radikális szabadelvű, demokrata és individualista pártból vált egy antiliberális, vezérelvű, kollektivista erővé. Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg ezeket az eszméket, az elmondható, hogy a Fidesz minden ízében egy autoriter populista párt, akárcsak a madridi konferencián részt vevő spanyol radikális jobboldaliként definiált VOX, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, vagy Matteo Salvini Ligája.

Mindegyik pártban közös, hogy a karizmatikus vezető az egyeduralkodó, akinek személye elválaszthatatlan a párttól, s az ő diktátumaik határozzák meg a párt életét. Az is közös, hogy egy komolyabb gazdasági, politikai válsághelyzet kell ahhoz, hogy növekedjen a támogatottságuk, politikájuk alapvonása pedig az emberek félelmét, kétségbeesettségét, csalódottságát felkorbácsoló s gyűlöletté formáló demagóg és érzelmekre ható hangulatkeltés. Az is közös még, hogy a liberális elveken nyugvó alkotmányos, a jog uralma által korlátozott demokratikus berendezkedést radikálisan megreformálnák, mondván a begyöpösödött politikai elitet csak így lehet „megdönteni”, leváltani és változást hozni. A populisták mindig egy szebb jövő illúziójába kergetik az embereket; egységes, zárt, egy központi érdeket szolgáló közösségekben, s nem szabad akaratú egyénekben gondolkodnak; ebből kiindulva pedig szükségszerűnek tartják az államhatalom kiterjesztését és centralizálását.

Mindezt hűen tükrözi retorikájukban a globalizáció, a szabadkereskedelem és a nyitott határok erőteljes kritikája, melyeket mint a nemzeti szuverenitást és az „önálló fejlődést” veszélyeztető tényezők láttatnak. A populisták legalapvetőbb célja, hogy az állami gondoskodás és a kollektív biztonság szavatolásának ígéretével kivívják maguknak a néptömegek paternalista ragaszkodását, ezzel is bebetonozva hatalmukat. Mindebben profin utaznak a Madridban összegyűlt pártok, beleértve a Fideszt is.

A közös pontokon túl azonban van néhány különbség is az említett pártok között, melyek ellentmondásossá és abszurddá teszik a köztük kialakuló szövetség gondolatát. Hogyha a radikális jobboldali Vox politikai programját szemléljük, legfőbb céljuk a nemzeti kisebbségek autonómiájának megszüntetése, és egy erős központi hatalommal bíró spanyol állam kialakítása. Vagyis ez a párt kíméletlenül soviniszta, a baszkok és a katalánok elnyomásában, illetve eme közösségek erőszakos integrálásában érdekelt, akárcsak valamikor Francisco Franco spanyol katonai diktátor. A Vox nem támogatta, sőt következetesen ellenezte azt az összeurópai kezdeményezést, mely minden európai nemzeti kisebbség autonómiájának elfogadtatásáról szólt az erdélyi, partiumi magyaroktól és a Székelyföldtől kezdve az elzász-lotharingiai németeken és a tiroli olaszokon át a baszkokig és a katalánokig. Vagyis azt a kezdeményezést ellenezte, mely a magyar fél számára fontos – hiszen rengeteg honfitársunk szakadt a határon túlra egész faluközösségekkel, városokkal, nagyvárosokkal együtt. Elemi érdekünk, hogy az ő nemzeti önrendelkezésük biztosítva legyen, de ebben ez a párt egyáltalán nem bizonyult partnernek, sőt konkrétan a nemzeti érdekünkkel ellentétes álláspontot képvisel. Ez persze nem jelenti, hogy a magyar kormány maga se támogatná például a székely autonómia ügyét, de azzal, hogy egy olyan párttal kooperálnak az uniós politikában, amely ennek a szöges ellentétét képviseli, felvet bizonyos kérdőjeleket.

A másik nagyobb szövetséges politikus Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés, amely a politikai iránytűn éppen ellentétes utat járt be, mint a Fidesz. A Jean-Marie Le Pen családi vállalkozásaként működő francia radikális párt a különböző tradicionalista, köztársaságellenes, ultrakonzervatív, etnonacionalista csoportok gyűjtőhelyeként szolgáló szélsőjobboldali mozgalomként kezdte pályafutását, mely gyökeres ellentétjét képezte a republikánus eszményeknek. A párt legfőbb vezetője nem egyszer antiszemita és idegengyűlölő kijelentésekre is ragadtatta magát. Majd a szavazatmaximalizálás érdekében emberarcúvá akarták faragni a szélsőséges pártot, Marine Le Pen regnálásától kezdve pedig megindult egy mérséklődési folyamat: a párt lenyesegette magáról a francia nemzeti eszményekkel szembemenő szélsőséges vadhajtásokat, és a Nemzeti Tömörülés a jobboldal legszélső mezejéről a centrum felé tolódott, mondhatni kiegyezve a köztársaság által meghatározott szabályokkal. Ezzel szemben a Fidesz liberális, majd mérsékelt, nyugatias neokonzervatív pártként indult el a nemzeti radikalizmus irányába, mely egyre meghatározóbbá vált retorikájukban, kormányzati intézkedéseikben, külpolitikai orentációjukban is. Gondoljunk csak bele, hogy míg Orbán Viktor egykoron Torgyán Józsefet és Csurka Istvánt is politikai ellenfeleként határozta meg, most a kormányközeli médiumok az egykori MIÉP-elnök halálának évfordulóján írnak méltató nekrológokat, s állami kitüntetéseket osztanak ki olyan értelmiségieknek, akik a nemzeti radikális körök szellemi holdudvarában is sokat mozogtak.

Az az euroszkeptikus, elitellenes populista szövetség, amely összeállt a madridi találkozón, nemcsak hogy ellentmondásokkal és a tagpártok közötti komoly véleménykülönbségekkel terhelt (nem is szóltunk még arról, hogy míg a lengyel Jog és Igazságosság pártja mereven oroszellenes, a Matteo Salvini vezette Liga és a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés oroszpárti álláspontot képvisel, és putyini autoriter rezsimre is potenciális szövetségesként tekintenek), de mindezek tetejében olyan szélsőséges eszméknek is táptalajt ad, mint a sovinizmus vagy a totalitarizmus. A populizmus alapjában véve olyan autoriter rendszereknek alapoz meg, melyek szembe mennek olyan évszázados európai értékekkel, mint az alkotmányosság, a jogállamiság, vagy az önrendelkezés elve.

A szerző publicista.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a BaHír szerkesztőségének álláspontját.

Van véleménye? Küldje el az info@bahir.hu e-mail címre!

Photo by Zoltán Fischer/PM’s Press Office