StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Nagy mennyiségű haltetemet találtak egy mezőgazdasági területen Hajdú-Biharban, a berettyóújfalui rendőrök egy halastó tulajdonosát hallgatták ki gyanúsítottként az ügyben – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.

A vizsgálat kiderítette, hogy az elpusztult állatokokat egy közeli tóból vihették oda – írták. A rendőrök meghallgatták a tó tulajdonosát, aki azonnal beismerte, hogy ő szállította a helyszínre a több száz kilogrammnyi halat. Az állatok valószínűleg oxigénhiány miatt pusztultak el, a 40 éves férfi pedig úgy gondolta, hogy előbb összegyűjti az összes elhullott halat és csak utána értesíti a hatóságokat.

A nyomozás adatai szerint az elhelyezett, állati eredetű hulladék alkalmas lehetett volna az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve az élő szervezetek veszélyeztetésére.

A rendőrség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a férfi ellen – közölték.

MTI

Felvette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt honlapjára az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet – adták hírül hétfőn ukrán és orosz hírportálok.

Az oldalon olvashatók szerint a magyar kormányfő azért került fel, mert „az orosz háborús bűnösök cinkosa, bűntárs az orosz hatóságok Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeiben, részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agressziós cselekményekben, ukránellenes propagandista és együttműködik az orosz agresszorral”.

A honlapon Orbán Viktor személyes adatainál születésének dátuma szerepel, helyeként csak Magyarországot jelölték meg. Ezenfelül azt közlik róla, hogy „magyar államférfi és politikus, Magyarország miniszterelnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt vezetője”.

Ukrán hírportálokon megjelent beszámolókra, valamint a Youtube videomegosztón nyilvánosságra hozott felvételekre hivatkozva főként azt vetik a szemére, hogy „az egyetlen az Európai Unióban”, aki megtagadja, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek áthaladjanak országa területén, és „még hosszú távon is ellenzi” az orosz gázimport leállítását. A Mirotvorec bírálja azért, mert állítása szerint az orosz-ukrán háború témáját aktívan felhasználta saját választási programjához, állami szinten terjesztve az orosz narratívákat, miszerint a demokratikus ellenzék Magyarországot be akarja vonni a háborúba Ukrajna oldalán”. A honlap kiemelte még, hogy 2022. február végén, nem sokkal „Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem akar és nem is fog fegyvereket szállítani Ukrajnának a megszállók elleni védekezésre”.     

A Mirotvorec honlap 2014-ben jött létre Anton Herascsenko kezdeményezésére, aki akkoriban az ukrán belügyminisztérium külső tanácsadója volt. Azóta a portál olyan személyek adatait teszi közzé, akiket Ukrajna elleni agresszióval gyanúsítanak – írta a delo.ua.

A Mirotvorec kezdetben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már más olyan személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint „Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

Az oldalra 2020 végén felkerült Bocskor Andrea kárpátaljai születésű fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, jóval előttük pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is bekerült az adatbázisukba. Róla azt állították, hogy „támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.

MTI

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra, a szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik, hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány tíz méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Lakott területen elsősorban a varjúfélék, különösen a dolmányos varjak április végétől induló, és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor lehet számítani egyesek számára félelmet keltő madártámadásokra – olvasható a közleményben.

Mint írják, Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az úttestre. A közlemény emlékeztet, hogy támadó madarak esetében is hasonlóan kell eljárni, mint az embernek rontó kutyák esetében. Nem szabad elfutni, hanem az állattal szembefordulva, majd karunkat széttárva, magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek mutatva rá kell kiabálni az állatra. Rámenősebb madarak esetén nyugodtan ki lehet használni védekezésre a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt, kalapot, és így hátráljunk el – írja az összegzés. A rossz helyre tévedt, középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő varjúfiókát érdemes a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre vinni.

A tájékoztatás szerint Magyarországon leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól kell tartani, mert ha csónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmasan ütve támadhatnak. Ez a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára komoly kockázatot jelenthet. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat érdemes elkerülni.

Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók – áll a közleményben.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke úgy látja, több parlamenti pártról, köztük a Jobbikról is elmondható, hogy önállóan már nem tudnának elindulni a választáson.

Toroczkai László az M1 aktuális csatornán hétfőn azt mondta: nem tartja igazságosnak, hogy az összefogás pártjai közös listát hoztak létre, így olyan szerveződések is bejutottak az Országgyűlésbe, amelyeknek nincs valós országos lefedettségük. Hozzátette: most pedig, amikor a parlamenti bizottsági pozíciókról vitatkoznak, úgy próbálnak ezek a pártok fellépni, mintha hasonlóak lennének a Mi Hazánkhoz, amely teljesen önállóan állított országos listát és jutott be az Országgyűlésbe.

A pártelnök cirkusznak nevezte a tárgyalást a bizottsági pozíciókról, hiszen – mint mondta – a „balliberális” képviselők ugyan megjelentek az egyeztetésen, de rövidesen kivonultak, így nem volt érdemi munka. Jelezte, hogy a Mi Hazánk a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság vezetését szeretné, de örülnének annak, ha a tárgyalások a választópolgárok előtt történnének, és nem „füstös szobákban”.

Kérdésre elmondta azt is, hogy a Jobbik viselkedése szerinte nemzetbiztonsági kockázat, hiszen a párt először Oroszországhoz, majd az Egyesült Államokhoz „dörgölődzött”, és a pillanatnyi érdekei szerint alakítja az álláspontját. Toroczkai László úgy fogalmazott: hosszú távon nem lát jövőt a Jobbik számára.

„Olyan légüres térbe kormányozták ezt a valamikor szebb napokat látott pártot, ahonnan már nincsen visszaút” – vélekedett.

A politikus a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: méltatlannak tartja, hogy miközben a Momentum képviselői leteszik az esküt hétfőn az Országgyűlésben, mert „a pénzt azért fel akarják venni”, mégis kivonulnak, amikor szavazni kell arról, kik lesznek a parlamentben a tisztségviselők.

MTI

Az LMP országgyűlési frakciójának célja a parlamenti munka színvonalának emelése – mondta Ungár Péter, a képviselőcsoport megválasztott vezetője hétfőn az új törvényhozás alakuló ülését megelőző, ciklusindító sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: nem gondolják, hogy az Országgyűlésnek egy zsibvásár, egy kocsma vagy egy általános iskola színvonalát kellene produkálnia. Pártja komoly szakmai munkára kívánja használni az elnyert mandátumokat, mert álláspontjuk szerint erre kaptak felhatalmazást a választóktól.

Ungár Péter kijelentette: az LMP Magyarország zöld pártja, így azokat a választókat akarják képviselni, akik szerint a jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatatlansága okozza a klímaváltozást.

Az LMP rendszerkritikus párt is – jelentette ki, hozzátéve: nincs olyan zöld párt, amely szabadkereskedelem-párti is, sem olyan, amely úgy gondolja, hogy az állami újraelosztás rossz. Olyan zöld párt sincs, amely nem támogat semmilyen vagyonadót, sem olyan, amely szerint az lenne a zöldpolitika, hogy minden magyar állampolgár vegyen magának egy Teslát – fogalmazott. Úgy folytatta: egy gazdasági válság közeleg, amit „olyan embereknek kell megfizetni, mint én”, nem a szociális szektorban dolgozóknak vagy a fodrászoknak. Eljöhetne végre az a pillanat is, amikor a gazdasági válság kezelésének finanszírozásából kiveszik a részüket azok a multinacionális nagyvállalatok, amelyek szennyezik a környezetet és rengeteg profitot vittek ki az országból – jelentette ki.  

Ungár Péter arra a kérdésre, milyen együttműködést kíván pártja és a DK között az a megállapodás, amelynek értelmében az LMP az eredményén túl egyel több mandátumhoz jutott a DK-tól, így öt képviselővel frakciót alakíthatott, azt felelte: a frakciógarancia egy hatpárti megállapodás része volt.

A politikus arról nem tudott beszámolni, mely bizottságokban hány helyben és tisztségben részesül az LMP, mivel arra egyetértés hiányában Kövér László házelnök tesz név szerinti javaslatot.

MTI

Elhunyt Bradányi Iván dalszövegíró, műfordító, író. Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban – közölte Bradányi Iván gyámja, Munkácsy Sándor hétfőn az MTI-vel.

Bradányi Iván 1930-ban született Budapesten. A Magyar Rádió Zenei Osztályán tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, ő volt az első, aki dalszövegíróként került ide. 1949-ben jelentek meg első dalai. A hatvanas években Londonban, majd Barcelonában élt, 1972-ben tért vissza Magyarországra és a Magyar Rádió külső munkatársa lett.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó. Dalszöveget írt mások mellett Kovács Katinak (Egy nyáron át; Hogyha elhagysz; Indián nyár), Záray Mártának (Egyszer te, egyszer én; Mindenki jó barát; Olyan voltam én), Vámosi Jánosnak (Amíg itt vagyok; Felhőket hajt a szél; Vigyázz, ha jön a boldogság), Korda Györgynek (Amíg csak élek; Engedd meg, hogy szeresselek téged; Jó, hogy rád találtam), Cserháti Zsuzsának (Ábrándozás; Maradj még; Senki nem vigyázz rám), Máté Péternek (Ez majdnem szerelem volt; Ki tudja, miért?; Ma ősz van Velencében). Színészeknek is írt dalszövegeket, többek között Tolnay Klárinak, Márkus Lászlónak, Latinovics Zoltánnak sanzonokat. A rendszerváltásig mintegy kétezer dala került hangszalagra.

A hetvenes évek közepétől 1990-ig a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt, később dolgozott a Reader’s Digest és a Szekigráf Kiadónál. Mintegy háromszáz Disney-film magyar fordítása fűződik a nevéhez, ő készítette a West Side Story és a Hair magyar szövegét is. Számos színházi darabot jegyzett íróként, köztük volt az Esti pesti műsor (1975), az Őfelsége, a nő (1975), a Fiatalabbak is elkezdhetik… (1976), az Együtt, ameddig bírjuk (1983), a Vidám válás (1990), a Cyrano (2001, 2004), a Kék angyal (2010). Fordítóként a nevéhez fűződik az Ének az esőben (1985), az Edith és Marlene (1986), a Musical Musical (1986), a Mennyből a telefon (1987), a Me and My Girl (1988), Zorba (1988, 2005), a Mayflower (1993), a Párizs ege alatt (1999), a Kabaré (2002), a Sajnálom, Mr. Tegnap! (Pikáns négyes) (2003), a Slágerkoktél (2005), a Marlene (2009).

2008-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként heti rendszerességgel készítette a Sztárok és történetek című műsorát. Munkásságát számos díjjal ismerték el, eMeRTon-díjat 1988-ban és 1989-ben, Huszka Jenő-díjat 2000-ben, a Magyar Rádió Életműdíját 2005-ben, az Artisjus-életműdíjat 2011-ben vehette át, 2015-ben Újbuda díszpolgára lett.

MTI