StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Beiktatták hivatalába szombaton Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára.

Az Elysée-palotában tartott rövid ünnepség elején Laurent Fabius, az alkotmánytanács elnöke megerősítette, hogy az elnökválasztás április 24-i második fordulójában a franciák a szavazatok 58,55 százalékával választották újra köztársasági elnöknek Emmanuel Macront.

Az államfő rövid beszédében a „szüntelen cselekvést” ígérte egy „még függetlenebb nemzet” létrehozása érdekében.

A beiktatási ünnepségre mintegy 450 vendég kapott meghívást, az államfő és felesége hozzátartozói mellett jelen voltak a leköszönő kormány tagjai, a politikusok között pedig Nicolas Sarkozy és Francois Hollande korábbi elnökök az első sorban, egymás mellett foglaltak helyet.

MTI

Hajmeresztő mutatványt hajtott végre egy részeg férfi az az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszánál amikor úgy döntött, hogy keresztben átsétál a tízsávos úttesten az autók között. A gyalogos, amint átért a túloldalra, elsétált a közeli buszmegállóba és megvárta a buszt. Az esetet a közeli parkolóból videón is megörökítették.

„Én akkor értem oda, amikor a felén már átjutott, onnantól is legalább tíz perc volt, amíg teljesen átért. Láthatóan nagyon részeg volt” – mondta az egyik szemtanú, aki a a Budapesti Autósok oldalán tette közzé a videót.

Kiemelt kép: Illusztráció, Pixabay

Két ember meghalt, 18-an megsérültek, miután robbanás történt egy belvárosi lakóházban a spanyol fővárosban – közölte újságírókkal José Luis Martínez Almeida madridi polgármester a helyszínen pénteken.

A városvezető tájékoztatása szerint a két áldozat holttestét órákig tartó kutatás után az épület udvarán találták meg a tűzoltók, több tonnányi rájuk omlott törmelék alatt. A La Sexta kereskedelmi televízió értesülése szerint a 21 és 27 éves férfi a négyszintes épület legfelső emeletének egyik lakásában végzett vízvezeték-szerelési munkálatokat. Gázszagot éreztek, ezért lementek a földszintre, hogy elzárják a gázcsapot, amikor a robbanás bekövetkezett.

A 18 sérült többségét a helyszínen ellátták a mentősök, négy embert kellett kórházba szállítani. Egy 84 éves férfi sérülései olyan súlyosak, hogy intenzív osztályon kezelik.

A hatóságok lezárták a lakóházat, amelyben szerkezeti károk keletkeztek, és tartani lehet attól, hogy összedől. A detonáció több környező épületben, valamint az utcán parkoló autókban is kárt okozott.

mti

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.
    

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.
    

Az orosz erők által körbezárt és csaknem teljesen megszállt Mariupollal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás nem lehet Oroszországgal, ha hadserege megöli a kikötővárosban maradt ukrán katonákat és civileket, miközben szabadon is engedhetné őket.
    

„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.
    

Kifejtette, hogy Ukrajna a háború mielőbbi megnyerésére, területi integritásának és a megsemmisült vagyon helyreállítására törekszik, egyebek mellett az Oroszországtól elkobzott pénzeszközök segítségével.
    

Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek. „Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.
    

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz erőkkel. Szavai szerint 41 ukrán – köztük 28 katona és 13 civil – térhetett haza. Arról nem szólt, hogy cserébe értük hány orosz foglyot engedtek el.
    

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.

MTI

Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna ellen indított háborúját, amelynek tétje nemcsak Ukrajna szuverenitása és polgárainak szabadsága, hanem a nemzetközi közösség szabályokon alapuló rendjének jövője – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Hamburgban.

A volt hamburgi polgármester a tartományi rangú nagyváros egyik legtekintélyesebb egyesülete, az Übersee-Club alapításának századik évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja „korunk legnagyobb katasztrófája”. Mint mondta, Putyin „gyűlölete” a szabad Ukrajnával szemben erősebb, mint az elkötelezettsége saját országának gazdasági és társadalmi fejlődése iránt, és az Oroszország „hatalmáról és nagyságáról szóló imperialista és revansista ideológiája” fontosabb neki, mint saját népének jóléte.

Putyin a háborúval „szándékosan kilép a nemzetközi közösségből”, támadása Ukrajna ellen egyben „támadás a nemzetközi békerend és alapja, az ENSZ Alapokmánya és az egyetemes emberi jogok ellen”, és ha sikerrel jár, a „szabálynélküliség” válhat uralkodóvá a világban. Ezért sem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút – jelentette ki a német kancellár. Németország így nemcsak pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújt az agresszió ellen védekező Ukrajnának, hanem azért is mindent megtesz, hogy „ne keletkezzenek repedések a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett szilárdan kiálló globális szövetségben” – húzta alá Olaf Scholz.

Azzal összefüggésben, hogy Hamburg a világ nyitottságának, a nemzetközi kereskedelem szabadságának köszönheti évszázadok óta tartó virágzását és gazdagságát, kifejtette, hogy az 1989 óta még inkább szorossá vált nemzetközi kapcsolatok miatt „nagyon sok okos ember” tartott lehetetlennek olyan súlyos konfliktust, mint az ukrajnai háború. Racionális alapon szemlélve azt lehetett látni, hogy „a nemzetgazdaságok szoros kölcsönös függősége miatt már régóta annyira költséges a háborús konfliktus, hogy egyetlen szereplőnek sem juthat eszébe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjék”.

Azonban Vlagyimir Putyin háborúja „szembemegy minden gazdasági racionalitással, és ellentétes a békés, és kölcsönösen előnyös együttműködéssel és az orosz nép érdekeivel”. Az orosz elnök így „radikálisan új valóságot hozott létre Európában és az egész világon”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza kell fordítani az utóbbi évtizedek folyamatait, mert a bezárkózás és a protekcionizmus nem megoldás – mondta Olaf Scholz.

Kiemelte, hogy hazája is profitál a globalizációból, hiszen a kereskedelem világszerte, így Németországban is munkahelyeket teremt. Ezt mutatja, hogy a munkavállalók negyede az exportra termelő ágazatokban dolgozik. Ezért ki kell mondani, hogy „a deglobalizáció nem működik, nem jó ötlet”, és nem vált be, ahol megpróbálkoztak vele.

A világot átszövő gazdasági hálózatok lebontása helyett „okos” globalizáció szükséges, amelyben erős szabályok és intézmények határozzák meg a folyamatokat. Deglobalizáció helyett továbbá „fenntartható globalizációra van szükségünk, amely figyelembe veszi a természeti erőforrások végességét és a jövő nemzedékeit”, és „szolidaritáson alapuló globalizációra van szükségünk, amely mindenhol és minden polgár által mérhető és megtapasztalható” eredményekre vezet – fejtette ki a német kancellár.

MTI
Kiemelt kép:Pixabay

Csalók küldenek elektronikus leveleket magánszemélyeknek külföldi munkalehetőséghez vagy onnan érkező nagy összegű állítólagos pénzküldeményekhez kapcsolódó, az MNB által felszámítandó díjakról – közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken az MTI-vel.

A jegybank felhívja a figyelmet, hogy az MNB nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet. A megkeresett vagy megkárosított ügyfeleknek célszerű a rendőrséghez fordulni. Az MNB a nevével való visszaélés miatt tesz büntetőfeljelentést a nyomozó hatóságnál – áll a közleményben.

Tájékoztatásuk szerint ügyfélbejelentések alapján értesültek arról, hogy ismeretlenek a jegybank vagy annak elnöke nevében elektronikus leveleket küldenek  magyar magánszemélyeknek, különböző banki átutalásokkal kapcsolatos költségekről értesítve őket.     Az egyik ilyen értesítés szerint az adott ügyfélnek küldött nagy összegű külföldi pénzküldemény döntő részét „az MNB zárolta”, és ennek feloldásához a magánszemélynek több tízezer forintos jutalékot kell befizetnie egy külföldi bankszámlára. Egy másik eset szerint a külföldi átutalás teljesítéséhez több ezer dollárért „az MNB-nek kell újból aktiválnia” az adott ügyfél bankszámláját – írták.

Az ügyfeleknek küldött elektronikus levelek az MNB vagy annak elnöke nevéhez hasonlító elektronikus levélcímekről érkeztek. Az e-mailek szövegét több esetben rossz magyarsággal (esetleg fordítóprogram segítségével) írták. A vonakodó, habozó ügyfelek esetében a levelek hangneme idővel sürgetővé, agresszívvá válik, azzal fenyegetve őket, hogy ha rövid időn belül nem fizetik be a jutalékot, akkor a teljes átutalandó összeg elveszhet – áll a közleményben. A levelekben szereplő – az MNB-től, illetve annak elnökétől származónak látszó – információk hamisak, semmilyen formában sem fedik a valóságot. Az MNB a fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést közvetlenül nem végez (és így természetesen költségeket sem számít fel részükre), illetve azzal kapcsolatos ügyféladatokat sem igényel elektronikus levélben – rögzítették.

Mivel csalárd módon visszaéltek a jegybank és annak elnöke nevével, az MNB ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával tesz büntető feljelentést. Emlékeztettek: a jegybankra vagy annak állítólagos „elvárásaira” hivatkozva 2019 augusztusában, 2018 októberében, illetve 2016 decemberében is küldtek ki a mostanihoz hasonló megtévesztő csaló leveleket magyar ügyfeleknek.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – úgynevezett „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók véletlenszerűen nagy létszámú ügyfélkört keresnek meg főként pénzküldeményekről, kedvező külföldi munkalehetőségről, sorsolási nyereményről, örökségről szóló értesítéseikkel. Lehetnek olyan ügyfelek, akik élethelyzetük miatt esetleg valóban számítanak ilyen jelzésre. Ha ők gyanútlanul válaszolnak, esetleg pénzt küldenek a feladóknak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy elküldött összegeiket nem látják többé viszont – írták.

A mostani üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akiknek egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak – javasolta a jegybank.

MTI