StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Történelmi emlékhelyek Baranyában:

Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem

 Az emlékhelyről:

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak 1367-ben.

Programok:

Helyszín: 7621 Pécs, Dóm tér 1.

Janus Pannonius arcai – tematikus séta a pécsi püspök és humanista költő emlékére. Május 14. 14 óra. találkozási pont: a pécsi Püspöki Palota bejáratánál, a Liszt Ferenc szobor mellett, az előzetesen Székesegyházban megváltott jeggyel.

Mohács, Nemzeti Emlékhely

Az emlékhelyről:

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzete megváltozott, és alig másfél évtizeddel később az ország gyakorlatilag három részre szakadt. Az el nem foglalt nyugati és északi részeken a magyar király országolt, keleten az erdélyi fejedelemség viszonylagos önállóságot őrzött meg.

Programok:

Helyszín: Sátorhely,  (hrsz:0266)

9.00. Köszöntőt mond: Móczár Gábor főigazgató, Nemzeti Örökség Intézet
   Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos
  Závoczky Szabolcs igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
9.30. „Mohács500” rajzverseny eredményhirdetése
9.45. Sajtótájékoztató 
10.00. Dr. Varga Szabolcs történész előadása: „Kosovo-polje, Várna, Udbina. Oszmánellenes történelmi emlékhelyek a Balkán-félszigeten” 

Az emlékhelyenen 09.00 és 18.00 óra között folyamatosan, különleges szakvezetésekkel várjuk az érdeklődőket, amelynek során történelmi hagyományőrzők segítségével, interaktív módon ismerkedhetnek meg a közel 500 évvel ezelőtti fegyverekkel, viselettel, katonai szokásokkal. 2020-ban megkezdőttek a tömegsírok feltárása, melynek a bemutatása szintén a program része.  

Szigetvári vár

Az emlékhelyről:

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól 1689-ben szabadult fel.

Programok:

Helyszín: 7900. Szigetvár, Vár u. 19. – Szigetvári Vár

10:00 – 13:00  Kézműves foglalkozás
10:00 – 13:00  Kincskereső játék a várban
12:00 Az ünnepnap hivatalos megnyitása a Nemzeti Emlékhely sztélénél díszlövéssel
12:30 Koszorúzás IV. Zrínyi Miklós sírfedlapjánál
13:00 Lőfegyverek a 16. században – a vár új pistoléjának bemutatása, előadás
13:30 Kiss Ernő fafaragó népi iparművész Zrínyi kirohanása című domborművének bemutatása (a mű restaurálása az NKA Múzeumok Kollégiuma pályázatának keretében valósult meg)
14:00 Az új kőtár átadása, bemutatása
14:30 Viselet- és fegyverbemutató

Egész nap folyamatosan:
Népi játszóház
Tárlatvezetés a vártörténeti kiállításon a múzeumban, valamint a türbekiállításon a dzsámiban
Kézműves kirakodóvásár (10 és 17 óra között)

Kitart az olajembargó terve mellett Brüsszel – ezt először az M1-nek erősítette meg hivatalosan az Európai Bizottság szóvivője.

Az M1 aktuális csatorna híradója felidézte, hogy péntek reggel a Politico című brüsszeli lap írt arról, hogy a lehetséges magyar vétó miatt kivehetik a hatodik szankciós csomagból az olajembargó ügyét. Az M1-nek küldött hivatalos válasz szerint azonban kitartanak az olajembargó terve mellett.

mti

A Fidesz nagyon sokat tudott erősödni, míg az ellenzéki pártok többsége egyértelműen gyengült, egyedül az LMP a kivétel, akik újfent erősödni tudtak, igaz még a bejutási küszöb alatt vannak ők is, derült ki a legfrissebb Závecz-kutatásból.

Hatvan százalékot érne el a Fidesz–KDNP a biztos részvételt ígérő választók között, ha most vasárnap rendeznék az országgyűlési választást, az ellenzék közös listája pedig még rosszabbul szerepelne, mint április 3-án: akkor 34,4, százalékot kapott, most csupán 31 százalékos a támogatottsága – derült ki a Závecz Research április 25-e és május 4-e között végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint a Mi Hazánk tartja a választáskori eredményét, ugyanúgy 7 százalékon áll az aktív választói csoportban, mint akkor.Külön-külön nézve az ellenzéki pártok támogatottságát, azt láthatjuk, hogy a DK 11 százalékon, a Mi Hazánk pedig 8 százalékon áll, ők ketten jutnának be biztosan a Parlamentben. A Jobbik, az MSZP és a Momentum is az 5 százalékos küszöbön billeg, míg az LMP 3 százalékon áll. A Párbeszéd népszerűsége továbbra is mérhetetlen, ők 1 százalékot érnének el, ahogy az MKKP is.

Egy Kreml-közeli oligarchától kiszivárgott hangfelvételen a férfi arról beszél, hogy Putyin súlyos beteg, vérrákban szenved – írja a hvg.hu.

Az elmúlt időszakba többször lehetett olyan pletykákat hallani, hogy az orosz diktátor súlyos betegségben szened, azonban ezeket a szóbeszédeket nem bizonyították. A New Lines magazin egy Kreml-közeli orosz oligarchától kiszivárgott hangfelvételre hivatkozva most azt állítja, hogy az orosz elnök vérráktól szenved, súlyos beteg – írja a lap.

A hangfelvételen arról is beszélt a férfi, hogy a belföldi hírszerzésért felelő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) székhelyéről kiadtak egy szigorúan titkos minősítésű dokumentumot, és eljuttatták valamennyi regionális iroda vezetőjének. Christo Grozev, a Bellingcat oknyomozó portál vezetője szerint a dokumentumban az szerepel, hogy az FSZ-vezetői oszlassanak el minden kételyt, és ne adjanak hitelt a Putyin betegségéről szóló pletykáknak.