Meghalt Vangélisz Papathanaszíu, ismertebb nevén Vangelis. Az Oscar-díjas görög zeneszerző 79 éves volt.
Legismertebb alkotásai között szerepelt az 1981-es Tűzszekerek filmzenéje, és ő jegyzi Ridley Scott Szárnyas fejvadászának a zenéjét is, és nagy népszerűségnek örvend az 1492 – A paradicsom meghódítása című film jeleneteihez írt zenéje is.
Vangelis 1943-ban Görögországban született.
A török származású német ökölvívó, Musa Yamak szívrohamot kapott és összeesett a Németországban rendezett, Hamza Wandera elleni szombati mérkőzésén. A meccsre 8–0–0-s mérleggel érkező Yamak életét a kórházban sem tudták megmenteni.
A 38 évesen elhunyt Musa Yamak ugyan próbált kijönni a harmadik menetre, de a földre rogyott és eszméletlenül összeesett. A győzelmet így a veterán ugandai harcosnak, Hamza Wanderának – akit Kovács Tamás 2011-ben legyőzött – ítélték.
Később, a kórházban halottnak nyilvánították a szívrohamot kapó Yamakot, aki 2017-ben lett profi, négy évvel később pedig elhódította a WBFI-címet.
Idén nem ez volt az első haláleset a kötelek között: januárban az orosz Arreszt Szahakjan hunyt el. – írja az NSO
Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt csütörtökön Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.
A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása – folytatta -, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját.
Hozzátette: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.
Elmondta, hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában – hangoztatta.
Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.
A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Elmondta, új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel.
Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára – mondta.
A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is „elvigye” a kivitelező.
A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.
Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első – abban látja az ország aranytartalékát – , de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá – jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.
Közölte, integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.
Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz – ismertette.
Lázár János szólt arról is, hogy több mint 20 éve parlamenti képviselő és az utóbbi négy évet villamosépítéssel, egy mezőgazdasági vállalat felépítésével és legutóbb az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megverésével töltötte.
A bizottság tagjai konkrét beruházásokról érdeklődtek a jelöltnél. Dávid Ferenc (DK) a budapesti szuperkórház, az M0-ás körgyűrű, a tervezett két fővárosi Duna-híd jövőjéről érdeklődött. Csárdi Antal (LMP) a Biodóm sorsát, a Városliget beépítését, valamint a Fertő tó és a Balaton „lebetonozását” firtatta.
Mellár Tamás (Párbeszéd) felhívta a figyelmet a hatalmas építőipari árrobbanásra és arra, hogy az ország felzárkózásához a beruházások nem lesznek elegendőek, ahhoz az oktatást is fejleszteni kell.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy közel félmillió lakás üres az országban.
Witzmann Mihály (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva arról beszélt, hogy 110 strand van a Balaton körül, amelyek kétharmada szabadstrand. Barcza Attila (Fidesz) pedig a Fertő tavi beruházás kapcsán azt mondta, osztrák területen folyamatosak a fejlesztések, a magyar oldalon viszont minden a természeté, csak egy helyen van turisztikai fejlesztés, ahol eddig is ilyen fejlesztés volt.
Lázár János a Fertő tavi és más beruházásoknál a helyiek véleményének figyelembe vételét, azok becsatornázását ígérte a döntésekbe.
Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy az ország már így is túlépített és kifejezetten zavarja, hogy növekszik a „lebetonozás” aránya, ezért nagyon megfontoltan fejlesztene.
A Fertő tóról azt a kérdést tette fel, amit szabad Ausztriának, Magyarországnak miért ne lenne szabad.
A szuperkórház ügyét főként egészségügyi szakpolitikai kérdésnek nevezte. Az M0-ás körgyűrűre pedig szerinte feltétlenül szükség van, ahogy új nemzeti galériára is.
A bizottság 13 igen, egy nem szavazattal és három tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését. Igennel szavazott a jelenlévő ellenzéki képviselők közül egyedüliként Csárdi Antal.
Megduplázódott érdeklődés és értékesített lakótelkek – eredményesen zárult a Dénesi Ödön-program második köre. A kedvezményes telekvásárlási program célja a fiatalok Pécsett tartása.
– Az első körhöz képest kétszer annyian érdeklődtek a Dénesi Ödön-program keretében másodszor is meghirdetett kedvezményes lakótelkek iránt. Látszik, hogy egyre többen tudnak a programról, és ismerik az előnyeit. A beérkezett igényléseket egy széleskörű együttműködésen alapuló, szakmai zsűri bírálta el, amelyben az önkormányzat és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. szakértői mellett egyebek közt a Pécsi Tudományegyetem, az egyetemi hallgatói önkormányzat, valamint a szakképzési centrum képviselői is szerepeltek. A meghirdetett 11 telek közül ezúttal hét talált gazdára, így az első körben értékesített 4 telekkel együtt összesen 11 házhelyen épülhetnek fiatal párok és családok otthonai Borbálatelepen, a Mécses utcában – foglalta össze Fogarasi Gábor, a pécsi közgyűlés népjóléti és sport bizottságának elnöke.
A Dénesi Ödön-programot tavaly ősszel hirdette meg a pécsi önkormányzat. A pécsi városvezetés választási programjának legfontosabb célja a helyi és az egyetemen tanuló fiatalok Pécsett tartása, illetve visszacsábítása a városba. Ennek megvalósításához fontos, hogy az önkormányzat növelje a fiatalok lakhatási esélyeit. Ebben nyújt segítséget a Dénesi Ödön-program, amely kedvezményes áron biztosít telkeket a városban hosszú távra tervező, képzett fiatalok számára.
A közművesített telkeket a független értékbecslő által meghatározott piaci értékük 50 százalékáért lehetett megvásárolni. A házhelyeket csak saját célra lehet felhasználni, és ott három éven belül kell a felépített házra használatbavételi engedélyt szerezni.
A telket vásárlók legfeljebb 40 évesek lehettek, és előnyt élveztek a családi adókedvezményre jogosult, továbbá a felsőfokú végzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező pályázók.
A novemberben meghirdetett program első körének tapasztalatai alapján idén tavasszal megváltoztatott feltételekkel indult újra a pályázat, ami így jóval nagyobb érdeklődést generált.
– A program sikere mutatja, hogy a fiatal családok és párok részéről van igény a kedvezményes lakótelkek iránt, ezért azt tervezzük, hogy folytatjuk a Dénesi Ödön-programot. Új pályázati kiírást készítünk elő, és szakértőkkel vizsgáljuk, hogy mely területeken és milyen feltételekkel érdemes folytatni a pécsi fiatalok városban tartását célzó pályázatunkat – mondta el Fogarasi Gábor.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PVSK-Veolia a 2021/2022-es szezon végén az Atomerőmű SE ellen vívott drámai csata után kiesett az NB I A csoportjából. Az egyesület vezetése és a tulajdonosok sajnálattal vették tudomásul, hogy a csapat 20 év után nem folythatja az A csoportban.
Az utolsó mérkőzést követően az Elnökség és a csapatot működtető gazdasági társaság tulajdonosi köre első lépésként értékeli a csapat és a vezetőség teljesítményét, valamint feltárják az okokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy a 2022/2023-as szezont a bajnokság Piros csoportjában kezdjük meg. A reális kép megalkotásának érdekében az értékelés az elmúlt tizenöt évet öleli fel. Az Egyesület vezetésének meggyőződése, hogy a hosszú távú folyamatok elemzése az első lépés azon az úton, amely újra az A csoportba vezeti a csapatot. Az időtáv meghatározásánál figyelembe vettük azt is, hogy a 2008/2009-es szezonban a most playout-ot játszó két csapat még a bajnoki címért mérkőzött egymással.
A munka a playout harmadik mérkőzése után haladéktalanul elkezdődött. A legfontosabb megállapításokat már megtette a vezetőség.
– A csapat az elmúlt tíz évben rendszeresen a bajnokság egyik legalacsonyabb költségvetéséből gazdálkodott. Arányaiban az élcsapatok rendelkezésére álló forráshoz képest kevesebb mint a feléből teljesítünk egy-egy szezont. További probléma, hogy a támogatások kiszámíthatatlanul érkeznek, ami már középtávon is szinte lehetetlenné teszi a tervezést.
– Az Egyesület Centenáriumi évében sikerült megnövelni a gazdasági hátteret, és ezzel a bajnokságban harmadik helyen végeztünk, ám ez a finanszírozási szint nem volt tartható. A felelős gazdálkodás érdekében a 2020/2021-es évben vissza kellett térni a korábbi költségvetési szintre. A nemzetközi szerepléshez kapcsolódóan ígért többletforrásokat a gazdasági társaság csak részben kapta meg, ami tovább növelte a financiális nehézségeket.
– 2012 óta folyamatos volt a játékosok elvándorlása. Ez elsősorban a magyar tehetségek esetében volt nagy érvágás, eltávoztak a csapat gerincét adó játékosok: Eilingsfeld, Tóth N., Kovács, Krnjajski, Halász, Bíró. Ezt a folyamatot a 2021/2022-es szezonban sikerült megfordítani. A PVSK-Veolia fontosnak tartja, hogy a jövőben a csapat magját pécsi nevelésű játékosok adják. Ez a folyamat elindult. A vezetés elkötelezett ezen elv érvényesítése mellett, meggyőződésünk, hogy a csapat eredményességének, és a pécsi kosárlabdázásnak ez az érdeke.
– A szurkolók egy csoportja és a közösségi oldalak felhasználóinak egy része nem hajlandó tudomásul venni a tényeket. A velük történt folyamatos kommunikáció hatástalan volt, az előző szezonban annyira ellenséges, már-már gyűlölködő légkört alakítottak ki, amely Dragan Aleksic vezetőedző távozásához vezetett. Mindeközben a hasonló helyzetben levő paksi, zalaegerszegi vagy nyíregyházi együttest egyöntetűen támogatták szurkolóik.
– A COVID-19 járvány nagymértékben érintette a PVSK-Veoliát, az elsők között kellett mérkőzéseket elhalasztani, a járvány utóhatásival pedig a bajnoki év végéig küzdöttünk. Az idei szezonban a sérülések is az átlagosnál jobban sújtották a csapatot. Az egészségügyi háttértámogatóinkkal már év közben elemeztük a helyzetet, a sérüléshullám szakmai okokra nem vezethető vissza.
– A csapat vezetősége az elmúlt évtizedek sikeres munkája után ebben a bajnoki évben a játékosok és edzők kiválasztása során nem mindig hozott megfelelő döntéseket. A jövőben a tulajdonosi kör közvetlenül és nagyobb hatékonysággal kontrollálja a folyamatokat.
– Nem kerülhető meg a játékosok felelősségének kérdése sem. Kulcsjátékosok esetében is felmerültek morális és fegyelmi problémák.
A PVSK Elnöksége és a gazdasági társaság tulajdonosi köre leszögezi, hogy legfontosabb céljuk a PVSK-Veolia mielőbbi visszavezetése a bajnokság élvonalába. A régió és Pécs Város kosárlabdázásának bölcsője a PVSK, az innen származó magyar tehetségeknek ez a csapat jelenti a perspektívát. A múlt értékelése mellett megkezdődött a jövő építése, a támogatókkal és a játékosokkal felvette a kapcsolatot a vezetés, és azt az edzőt is keressük, aki visszavezeti a csapatot az első osztályba. Mindezek mellett szorgalmazzuk a város kosárlabda szervezeteinek összefogását a sportág racionális érdekei mentén.
Hajrá PVSK, hajrá Vasút!
A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette, kiszolgáltatott személy megalázásának vétsége és katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsánál három rendőr ellen.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügy vádirata szerint 2021 januárjában a húszas éveik elején járó két rendőr Mohács belterületén ellátott gépkocsizó járőrszolgálatuk során kiszolgáltatott élethelyzetű, hajléktalan életmódot folytató személyeket bántalmazott és alázott meg.
Egy alkalommal a fiatalabb rendőr a földön fekvő és ittassága miatt magatehetetlen sértettet társa jelenlétében többször megrúgta a fején.
Pár nap elteltével a rendőrök a kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva ugyanezen sértettet arra bírták rá, hogy „léggitározzon” és énekeljen. A sértett a felszólításnak eleget tett, amelyről egyikük mobiltelefonja segítségével videófelvételt készített, amelyet üzenetküldő szolgáltatáson keresztül elküldött egy mohácsi kollégájuknak. Az üzenetet fogadó rendőr reagált a videóra, azonban a tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről nem tett feljelentést, amellyel ő is bűncselekményt követett el.
A rendőrök további közösen ellátott szolgálataik során a sértettet és egy másik hajléktalan személyt a rendőrség által rendszeresített könnygázspray-vel indok nélkül – a korábban is bántalmazott férfit két alkalommal is – lefújták, míg a másik sértettet a fiatalabb rendőr lábon rúgta, amely cselekményükről szintén készítettek videófelvételt.
Mindezeken túlmenően az egyik bántalmazó rendőr további katonai bűncselekményt is elkövetett azzal, hogy szolgálata végén jelentésében – elöljáróit megtévesztve – valótlanul állította azt, hogy intézkedett egy személygépjármű vezetőjével szemben, holott az ellenőrzés a valóságban nem történt meg.
A nyomozó ügyészség vádiratában arra tett indítványt, hogy a kizárólag katonai bűncselekményt elkövető rendőrrel szemben – tekintettel a beismerő vallomására is – a bíróság alkalmazzon megrovás intézkedést. A kiszolgáltatott helyzetben lévő sértetteket bántalmazó rendőrök szolgálati jogviszonya időközben megszűnt, az ügyészség esetükben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta.
Az ügyészség az ügy kapcsán ismét cáfolja azt a sajtóban megjelent hamis értesülést, miszerint a „szolgálati autójuk fedélzeti kamerája élő adásban közvetített a pécsi központban ülő kollégáiknak”. Az ügyészség megerősíti, hogy a rendőrautó hivatkozott fedélzeti kamerája a bűncselekmények elkövetéséről nem rögzített képanyagot.
Negyvenórás munkavégzés esetén kínálnak bruttó 502 ezer forintot.
Az Aldi június 1. és augusztus 31. között kiemelt, vagyis az átlagosnál nagyobb forgalmú üzletté nyilvánítja 10 Balaton-környéki, valamint Gárdonyban található üzletét – közölte az áruházlánc csütörtökön.
A kiemelt státusz azt jelenti, hogy – a nagyobb forgalomra készülve – bővítik a dolgozóik létszámát, szezonális időszakra, meghatározott időre keresnek bolti eladókat. A közlemény szerint összesen mintegy 120 teljes és részmunkaidős pozíciót hirtettek meg.
A jelentkezők megnövelt bérre számíthatnak: heti 30 óra esetén bruttó 376 725 forint, 35 óra esetén 439 513 forint, míg 40 órás munkaviszony esetén bruttó 502 300 forint a járandóság. A vállalat a dolgozók számára vagy az érintett üzlethez közel szállást biztosít, vagy megtéríti a munkába járás útiköltségét.
Az Aldi szerint a juttatási csomaguk különösen vonzó mindazok számára, akik az ország területéről munkát vállalnának a Balatonnál nyáron, felsőoktatási hallgatók jelentkezését is várják.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőreit 2022. május 18-án 18 óra 25 perc körül a Margit hídhoz riasztották, mivel onnan egy ember készült beugrani a Dunába.
Az V. és a XIII. kerületből is perceken belül a helyszínre ért egy-egy járőrpáros, akik gondolkodás nélkül megragadták a férfi kezeit és visszahúzták a korlát másik oldalára.
Az egyenruhások a 18 éves férfit biztonságba helyezték, majd mentőt hívtak hozzá, akik kórházba vitték.
Nusreta Sivac évtizedeken át mesélt borzalmas dolgokat egy olyan háborúból, amelyet Európa nagy része igyekezett elfelejteni. A nő az 1992–95-ös boszniai háború elején a boszniai szerbek által működtetett hírhedt prijedori koncentrációs táborok egyikében volt fogoly több tucat más nővel együtt. Sivat tanúskodott a hágai büntetőeljárásokban, és még mindig tanúsvallomásokat tesz a hazájában, Bosznia-Hercegovinában folyamatban lévő háborús bűnökkel kapcsolatos perekben.
Mint elmondta, tragikusan ismerős receptet ismer fel az Ukrajnából érkező jelentésekben.
„Az Ukrajnában lemásolt modell a nők megerőszakolása” – mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Az etnikai tisztogatás, népirtás és nemi erőszak szinonimájává vált balkáni konfliktus túlélőiként ő és más bosnyák nők azt mondták, hogy a legfontosabb tanács, amit a jelenlegi háborút elszenvedő ukrán nőknek adhatnak, az az, hogy tartsanak ki, és dokumentálják a bűncselekményeket, és tekintsenek előre, arra az időre, amikor talán bíróság elé kerül az ügyük.
„Azt mondanám nekik, hogy gyűjtsenek erőt arra az időre, amikor lehetőségük lesz rá. Lehet, hogy most veszélyes, és nem helyénvaló beszélni, tanúskodni róla” – mondta Sivac, aki egykori bíró és a háborús bűnök áldozatainak aktivistája.
Nemzetközi megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy az 1992–95-ös boszniai háború alatt húsz- és ötvenezer közötti számú lányt, nőt és férfit erőszakoltak meg.
E bűncselekmények túlnyomó többsége büntetlenül maradt, annak ellenére hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó, erre a célra létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) nemzetközi ügyészei évtizedeken át erőfeszítéseket tettek a perek megindítására.
Az ICTY több mint harminc embert ítélt el háborús bűncselekménynek minősülő szexuális erőszak miatt az 1997-es első vádemelés és a 2017-es utolsó ítéletek között. A boszniai bíróságok további százharmincat ítéltek el háborús szexuális erőszak miatt, és még mintegy kétszáz ügy van folyamatban Boszniában. (Az ilyen ügyeket nyomon követő civil szervezetek szerint az elítéltek mintegy kétharmada három és öt év közötti börtönbüntetést kap.)
De az ukrán hatóságok aktivitása és az okostelefonok elterjedtsége a XXI. század első nagy európai háborújában azonnal felhívta a figyelmet a lehetséges háborús bűncselekményekre.
Az orosz csapatok által elkövetett visszaélésekről szóló jelentések megszaporodtak, bár a háborús övezet nagy része még mindig nehezen megközelíthető.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze márciusban vizsgálatot indított az Ukrajnában 2013 novembere óta elkövetett lehetséges bűncselekmények ügyében, azaz még az azelőtti időszakra, hogy Oroszország 2014-ben titokban megszállta és annektálta a Krímet, amivel kezdetét vette egy majdnem egy évtizedes konfliktus.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálóbizottságot hozott létre a háborús törvények lehetséges megsértése miatt, és felfüggesztette Oroszország tagságát.
A New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet rendkívüli nyilatkozatban figyelmeztetett az orosz csapatok által elkövetett nemi erőszakra és más atrocitásokra, és felszólított a bizonyítékok megfelelő megőrzésére, valamint sürgette, hogy közép- és hosszú távon is maradjon fenn a nemzetközi politikai akarat az ilyen bűncselekmények kivizsgálására.
Nemi erőszakról szóló egyéni beszámolók is napvilágot láttak, az áldozatok részletes vallomásait egyes esetekben már átadták az ukrán hatóságoknak, amelyek az orosz katonai offenzívák ellenére továbbra is működnek az egész országban.
Olekszij Danyljak, a déli Herszon régió helyettes ügyésze nemrégiben azt mondta a Szabad Európának, hogy hivatala több mint ezer ügyet indított állítólagos jogsértésekkel kapcsolatban, miután az orosz csapatok kivonultak az ottani megszállt területekről. Az ügyek közé tartoznak a gyilkosságok, az emberrablás, a deportálás vagy erőszakos áttelepítés, a kínzás és. a szexuális bűncselekmények gyanúja.
A lehallgatott orosz harctéri kommunikáció nyomán az egyszerű katonák ellen is felmerül a gyanú, hogy az ukránok terrorizálására és a háború folyatására alkalmazzák a nemi erőszakot.
Orosz tisztviselők nem reagáltak a harctéri nemi erőszakra vonatkozó vádakra, miközben az orosz hadsereg a polgári lakosságot is célba vette az offenzívában: rendszeresen bombázta a polgári területeket, beleértve lakóépületeket, iskolákat és kórházakat. Orosz tisztviselők tagadják, hogy kifejezetten civilek lettek volna a célpontok.
António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-án Moszkvában, az orosz illetékesekkel a február 24-én indult invázió óta első magas rangú találkozóján azt mondta, hogy aggódik a lehetséges háborús bűncselekmények miatt, és független vizsgálatokat sürgetett.
„Bármi is legyen ennek az agressziónak az eredménye, el kell köteleznünk magunkat a háborús bűnök dokumentálása mellett” – mondta Mirsad Tokača, a boszniai fővárosban, Szarajevóban működő Kutatási és Dokumentációs Központ alapító igazgatója.
Az igazgató szembeállította az ukrán helyzetet a háborús Bosznia helyzetével, ahol az egykori jugoszláv intézmények többnyire megszűntek működni. Ukrajnában még mindig vannak ügyészségek, bíróságok, rendőrség, nem kormányzati szervezetek, és már egy nemzetközi bizottság is megalakult, amely a vádak kivizsgálását hivatott elvégezni – mondta.
Tokača már felajánlotta központja segítségét és tapasztalatait. „Ez a XXI. század, látható a kommunikáció magasabb szintje – mondta. – Nekünk ez ’92-ben nem volt meg.”https://www.slobodnaevropa.org/embed/player/0/31768672.html?type=video&platformType=cross-promo&enablejsapi=1
Boszniai segélyakció Ukrajnáért
Két hónapja tart a háború, az orosz erők Kelet- és Dél-Ukrajna nagy területeit ellenőrzik, beleértve Luhanszk és Donyeck régió legkeletibb részeit, amelyeket 2014 óta az Oroszország által támogatott szakadárok irányítanak. Oroszország fenntartja a Krím annektálását is, amit az ENSZ országainak túlnyomó többsége megszállásnak tart és elutasít.
A mostani offenzíva első szakaszában elakadt az orosz előrenyomulás, amely nyugati katonai elemzők szerint jelentős költségekkel járt az orosz hadsereg számára. A nyugatiak szerint ennek oka részben az ukrán hivatásos katonák és önkéntesek szívós ellenállása, valamint az, hogy a nyugatiak fegyverrel és hírszerzési információkkal támogatják az ukránokat.
Halida Konjo-Uzunović 1992 és 1994 között a kelet-boszniai Foca régiót ellenőrző szerb csapatok etnikai tisztogatási kampánya során szenvedett el kínzást és bántalmazást, elvesztette a férjét és más családtagjait.
Focában mintegy háromezer bosnyákot öltek meg, és a hatóságok még mindig keresik több mint hatszáz áldozat maradványait – több mint egyharmaduk nő vagy lány volt.
Konjo-Uzunović elmondta, hogy az Ukrajnában készült képek felidézték a háborút, és együttérzést keltettek a háborús borzalmakat elszenvedő ukrán nők iránt.
„Csak mi, akik ugyanezen mentünk keresztül, tudjuk teljesen megérteni, és azt mondani nekik, hogy mindenben tartsanak ki, még akkor is, ha ez a legszörnyűbb dolog, ami egy nővel történhet – mondta a jelenleg Szarajevóban élő Konjo-Uzunović a Szabad Európa balkáni szolgálatának. – Személyesen tapasztaltam mindezt, valamint azt, hogy férfi családtagokat raboltak el, végeztek ki, és aztán azonosítanom kellett a holttesteket.”
Az ő és más áldozatok számára az egyik legnagyobb frusztráció forrása az, hogy nincs egységes intézmény az igazságszolgáltatásra Boszniában, amely közigazgatásilag és másképp még mindig megosztott etnikai vonalak mentén.
Elmondta, hogy az ukrán nőknek érezniük kell, hogy az igazságszolgáltatás szinte lehetetlen egy megosztott országban, és reméli, hogy nem kell szembenézniük a háború hasonló örökségével, mint ahogy neki és más bosnyákoknak kellett.
Konjo-Uzunović azonban hozzátette, hogy ő és más áldozatok talpra álltak ebből a „sebesült, megalázott és sérült”” állapotból, és „bátran haladtak előre az életükkel az évek alatt”.
A Mohácsi Járási Ügyészség embercsempészés bűntette miatt emelt vádat két török férfi ellen, akik 2021 novemberében azért utaztak Magyarországra, hogy egy szír családot Németországba csempésszenek.
A vád szerint a férfiak 2021 novemberében Németországban tartózkodtak. Az egyik férfit november 9-én felhívta egy ismerőse és megkérte arra, hogy egy Szerbiában rekedt öt fős szír családot segítsen Németországba szállítani. A férfinak nem volt gépkocsija, ezért felvette a kapcsolatot a társával, aki vállalta, hogy segítséget nyújt az embercsempészéshez.
A vádlottak telefonon kapták meg a család tartózkodási helyének koordinátáit. A férfiak gépkocsival Magyarországra utaztak, 2021. november 11-én, a kora délutáni órákban érkeztek Újmohácsra, a Duna partra. Ott felvették a magukat szír állampolgárnak valló két felnőttet és három gyermeket, akik okmányokkal nem rendelkeztek, illegálisan tartózkodtak Magyarországon. A vádlottak elindultak a gépkocsival, a rendőrök azonban még Újmohácson megállították őket, majd a két férfit őrizetbe vették.
A cselekmény több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettének megállapítására alkalmas, ami két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Mohácsi Járási Ügyészség vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a letartóztatásban levő vádlottakat börtönre ítélje és őket Magyarország területéről utasítsa ki.
Copyright Mojzes PR & MORE Kft.
