Miközben a Kárpát-medencében a 38 fokos kánikulában próbáltak az itthon maradottak enyhülést találni, addig én a svájci Alpokban, a Furka-hágó területén található Rhone-gleccsernél vacogtam a 10 fokos, szemerkélő esőben.
A Rhone-gleccser a svájci Gletsch falucska fölött található, és az Alpok egyik legrégebbi gleccserének tartják. A 2300 méterre a tengerszint felett található csodálatos természeti képződmény évről évre vonzza magához a turistákat.
A kutatások azt mutatják, hogy a gleccser 11 500 éves, és jégtömege jelentős turisztikai látványosságot képvisel, amit a saját szememmel tapasztalhattam meg. A turizmust megkönnyíti a könnyű megközelíthetősége, és a szolgáltatások bőséges választéka.
A terület közkedveltségét még az is fokozza, hogy a gleccser olvadó vize, illetve leszakadó jégtömbjei egy csodaszép gleccsertóban várakoznak amíg a gravitáció vonzásának köszönhetően vízesés szerűen, a víz által simára csiszolt köveken le nem zúdulnak a völgybe.
Miközben mi a Föld egyre fokozódó felmelegedését a bőrünkön érezzük, addig a gleccserek a világ minden táján egyre csak zsugorodnak. Sajnos ez alól a Rhone-gleccser sem kivétel, így aztán az impozáns jégtömeg 1856 óta mintegy 1400 méterrel lett kisebb.
A Rhone-gleccser területének fenntartói, hogy megvédjék ezt a rendkívüli képződményt évente óriási, speciális szélvédő paravánnal igyekeznek fékezni a gleccser folyamatos olvadását. A szerkezetet a német egyetem 27 diákja feszíti ki a Rhone-gleccser csúcsán. A 15 méter széles és 3 méter magas szélvédő felületet 2300 méter magasságban erősítik a jégbe több mint egy méter mélyen besüllyesztett acélrudakra. A különleges takaró kihelyezésének a célja ma is az, hogy amennyire csak lehetséges lefékezzék a gleccserről a völgy felé fúvó hideg szeleket, és ezzel természetes hideggócot hozzanak létre a gleccserjég megóvása érdekében. A tájba olvadó fehér takaróknak a színe visszatükrözi a fényt, még mielőtt az a jégbe ütközne, ezzel is igyekeznek lelassítani a gleccser zsugorodását, amit sajnos minden igyekezet ellenére sem tudnak teljes egészében megállítani.
A Rhone-gleccser belsejében, egy napjainkban is látogatható jégbarlang van. Ez alatt a vastag takaró alatt kell bebújni a gleccser gyomrába vájt jégalagútba. Az összesen 100 méter hosszúságú, kék színű jégalagút ma is bejárható, és az egyik különlegessége az, hogy 1870 óta minden évben a gleccserbe vágják.
A jéghideg alagútban botorkálva nem mindig jut az eszünkbe, hogy a gleccsermozgás a jégbarlang magasságában évi 30-40 méter, vagy éppenséggel napi 10 cm, ezért minden évben a semmiből vágják ki ezt a mesterséges jégbarlangot jelentős költséggel. A jégbarlang a szezon elején, vagyis júniusban több mint 100 méter hosszú, amiből a nyár végére mindössze közel 60 méter marad meg, mert a többi a nyár folyamán egyszerűen elolvad.
Az élet természetesen a jéghidegben sem állhat meg, hiszen a gleccserbarlangban „gleccserbolhák”, azaz milliméteres rugófarkúak laknak, amelyek szabad szemmel is láthatók, amint kis fekete mozgó pontokként mozognak a jégen. A barlangon kívül pedig különleges növények még különlegesebb szirmaik kibontásával igyekeznek elhitetni a látogatókkal, hogy itt a nyár.
Kiemelt fotó: Varga Ágota
