Kezdőlap Blog Oldal 2015

Itt jártam: Rhone-gleccser

Miközben a Kárpát-medencében a 38 fokos kánikulában próbáltak az itthon maradottak enyhülést találni, addig én a svájci Alpokban, a Furka-hágó területén található Rhone-gleccsernél vacogtam a 10 fokos, szemerkélő esőben.

Érkezés 10 fokban, esőben

A Rhone-gleccser a svájci Gletsch falucska fölött található, és az Alpok egyik legrégebbi gleccserének tartják. A 2300 méterre a tengerszint felett található csodálatos természeti képződmény évről évre vonzza magához a turistákat.

A gleccserbe vájt jégbarlangban

A kutatások azt mutatják, hogy a gleccser 11 500 éves, és jégtömege jelentős turisztikai látványosságot képvisel, amit a saját szememmel tapasztalhattam meg. A turizmust megkönnyíti a könnyű megközelíthetősége, és a szolgáltatások bőséges választéka.

A terület közkedveltségét még az is fokozza, hogy a gleccser olvadó vize, illetve leszakadó jégtömbjei egy csodaszép gleccsertóban várakoznak amíg a gravitáció vonzásának köszönhetően vízesés szerűen, a víz által simára csiszolt köveken le nem zúdulnak a völgybe.

Miközben mi a Föld egyre fokozódó felmelegedését a bőrünkön érezzük, addig a gleccserek a világ minden táján egyre csak zsugorodnak. Sajnos ez alól a Rhone-gleccser sem kivétel, így aztán az impozáns jégtömeg 1856 óta mintegy 1400 méterrel lett kisebb.

A Rhone-gleccser területének fenntartói, hogy megvédjék ezt a rendkívüli képződményt évente óriási, speciális szélvédő paravánnal igyekeznek fékezni a gleccser folyamatos olvadását. A szerkezetet a német egyetem 27 diákja feszíti ki a Rhone-gleccser csúcsán. A 15 méter széles és 3 méter magas szélvédő felületet 2300 méter magasságban erősítik a jégbe több mint egy méter mélyen besüllyesztett acélrudakra. A különleges takaró kihelyezésének a célja ma is az, hogy amennyire csak lehetséges lefékezzék a gleccserről a völgy felé fúvó hideg szeleket, és ezzel természetes hideggócot hozzanak létre a gleccserjég megóvása érdekében. A tájba olvadó fehér takaróknak a színe visszatükrözi a fényt, még mielőtt az a jégbe ütközne, ezzel is igyekeznek lelassítani a gleccser zsugorodását, amit sajnos minden igyekezet ellenére sem tudnak teljes egészében megállítani.

A Rhone-gleccser belsejében, egy napjainkban is látogatható jégbarlang van. Ez alatt a vastag takaró alatt kell bebújni a gleccser gyomrába vájt jégalagútba. Az összesen 100 méter hosszúságú, kék színű jégalagút ma is bejárható, és az egyik különlegessége az, hogy 1870 óta minden évben a gleccserbe vágják.

A jéghideg alagútban botorkálva nem mindig jut az eszünkbe, hogy a gleccsermozgás a jégbarlang magasságában évi 30-40 méter, vagy éppenséggel napi 10 cm, ezért minden évben a semmiből vágják ki ezt a mesterséges jégbarlangot jelentős költséggel. A jégbarlang a szezon elején, vagyis júniusban több mint 100 méter hosszú, amiből a nyár végére mindössze közel 60 méter marad meg, mert a többi a nyár folyamán egyszerűen elolvad.

Az élet természetesen a jéghidegben sem állhat meg, hiszen a gleccserbarlangban „gleccserbolhák”, azaz milliméteres rugófarkúak laknak, amelyek szabad szemmel is láthatók, amint kis fekete mozgó pontokként mozognak a jégen. A barlangon kívül pedig különleges növények még különlegesebb szirmaik kibontásával igyekeznek elhitetni a látogatókkal, hogy itt a nyár.

Kicsit szúrós, kicsit sápadt, de gyönyörű

Kiemelt fotó: Varga Ágota

Kötelező otthoni munkavégzést rendel el a PTE az elszálló rezsiárak miatt?

0

Belsős, kiszivárgott információk alapján a Pécsi Tudományegyetem az elszálló rezsiárak miatt kötelező, otthoni munkavégzésre rendelheti a kollégáit a nyári időszak során. A kormány döntésének értelmében az egyetem már nem rezsicsökkentett áron kapja az energiát, az elektromos ára a korábbi 54 kWh-ról 135 kWh-ra fog emelkedni, ami az egyetem számításai alapján öt hónapra nézve 2.2 milliárd forintnyi többletköltséget jelent.

A PTE szerint a „nyári melegben hatékony költségcsökkentést jelent az otthoni munkavégzés”, emiatt hétfőtől egészen augusztus 31-ig a Kancellár általános home office-t rendelt el. Ezen túl is súlyos intézkedések lépnek életbe.

Ahol például muszáj bemenni az irodába, ott azt kérik a kollégáktól, hogy egy irodában maximum hárman, négyen legyenek és a lehető legkevesebb irodában használják a légkondíciókat, a nem használt irodák összegyűjtését is kérték, azokat az irodákat pedig nem is fogják takarítani, melyeket használnak azokat is csak hetente egyszer. A karok egyébként maguk határozzák meg a további költségcsökkentést, az Egészségtudományi Kar például nyárra kvázi bezár, hetente mindössze egyszer lesz ügyfélfogadás.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz ősztől, ha megkezdődik a tanítás, azonban a PTE már készül a téli időszakra is, december 19 és 23 közé például kötelező szabadságot rendel el a munkáltató.

Az egyetem külön kéri a munkavállalóit, hogy az elektromos áramot fogyasztó eszközöket „takarékosan” használják.

Frissítés: az Egészségtudományi Karon a Szepesy utcában lesz ügyfélfogadás és ügyintézési lehetőség is, minden nap 8 és 14 óra között a nyári szünet alatt is.

Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke

0

Előrehozott tisztújító kongresszust tartott ma Budapesten a Jobbik, ahol a tagság végül is Gyöngyösi Mártont választotta elnökké, aki fölényes győzelmet aratott kihívójával, Földi Istvánnal szemben.

Az előzetesen kiszivárgott hírek még arról szóltak, hogy hárman indulnak majd a mai szombaton a pártelnöki székért, időközben azonban Ander Balázs visszalépett Gyöngyösi Márton javára.

„A Jobbik küldetése a nemzet felemelése! A mi feladatunk az, hogy Magyarországot egy büszke, a múltját tisztelő és a jövőjét építő országgá tegyük.” – olvasható Gyöngyösi Márton nem rég közzétett üzenete a közösségi oldalán.

Három diplomát is behazudott magának

0

Volt, hogy nőgyógyásznak, majd máskor ügyvédnek, vagy közjegyzőnek adta ki magát egy 24 éves férfi Pécsett. A rendőrök kezdeményezték a letartóztatását.

Kihallgatását követően a rendőrök őrizetbe vették 2022. június 29-én azt a 24 éves darányi férfit, aki magát orvosnak kiadva orvosi tevékenységeket végzett, ezután ügyvédnek adta ki magát, majd a saját halálát előadva a szükséges eljárások intézéséhez csaknem 12 millió forintot csalt ki Pécsett. A gyanú szerint a férfi nőgyógyásznak adta ki magát, majd 2022 tavaszán a saját, illetve a sértettek lakásán több alkalommal megvizsgált három sértettet, akiktől különböző mintákat vett, majd részükre orvosi diagnózist állított fel, és kezelést ajánlott. A férfi az orvosi tevékenységekhez a szükséges végzettséggel nem rendelkezett, azokat jogosulatlanul végezte.

A nyomozók azzal is gyanúsítják, hogy 2021. november eleje és 2022. június vége között egy másik sértettet azzal ejtett tévedésbe, hogy magát ügyvédnek kiadva baráti kapcsolatot épített ki vele, a bizalmába férkőzött. Ezt követően telefonon ismét egy másik személynek kiadva magát elhitette vele, hogy „ügyvéd barátja” tragikus hirtelenséggel meghalt. Ezután több különböző, nem létező személynek adta ki magát, és többek között pénz kért a temetésre, illetve a hagyatéki eljárásra is, mivel azt is előadta, hogy az elhunyt nagyértékű vagyont hagyott a sértettre. Folyamatos hazugságaival csaknem 12 millió forintot csalt ki a sértettől, aki a nyomozóktól értesült arról, hogy becsapták.

A férfi ellen kuruzslás, valamint jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság.

Forrás: police.hu

A fenntartható energiaforrások fejlesztését sürgeti az LMP

0

Magyarország lemaradása óriási a megújuló energia felhasználásában, ilyen fejlesztésekre évente 300 milliárd forintot kellene fordítani 2023-tól a központi költségvetés keretéből – mondta szombati videóüzenetében az LMP társelnöke.

Schmuck Erzsébet a közösségi oldalára feltöltött videóban egy kutatásra hivatkozva kijelentette, hogy 30 év múlva már a teljes energiafogyasztást megújuló forrásokból lehetne fedezni. Azt követelte, hogy 2037-re az energiafogyasztáson belül a megújulók aránya érje el a 100 százalékot. 

A Paks 2 projektet azonnal le kell állítani, mert a megvalósítása nem indokolható sem környezetvédelmi, sem üzleti, sem biztonsági okokkal. Az építésére szánt összegből megújuló energiaforrások fejlesztését, hálózati integrációját, szélturbinák telepítését, energiaközösségek támogatását lehetne finanszírozni – tette hozzá.     Az ellenzéki politikus szerint a klímaválság itt van, kevés idő van elkerülni a katasztrófát, azonnali lépésekre van szükség, a kormánynak ugyanakkor „esze ágában sincs lépni ebbe az irányba”. A zöld fordulat megköveteli az energiatakarékosságot, az energiahatékonysági intézkedéseket, a mielőbbi átállást a fosszilis és az atomenergiáról megújuló energiaforrásokra – mondta Schmuck Erzsébet.

Forrás: mti.hu

Halálos áldozata is van a migránsok fegyveres összecsapásának a magyar határ közelében

Migránsok két csoportja támadt egymásra lőfegyverekkel szombat hajnalban a magyar határhoz közeli szabadkai erdőben, a helyszíni beszámolók szerint legalább hat sérült és egy halott is van, a rendőrség, a katonaság és a mentőszolgálat is nagy erőkkel vonult a helyszínre.

A szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó stábjának információi szerint a sérülések mindegyikét lőfegyver okozta, a legsúlyosabb állapotban egy 16 éves lány van. 

A szabadkai rendőrségre éjjel háromkor érkezett bejelentés, hogy a szerb-magyar határ mellett fekvő erdőből fegyverropogás hallatszik. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges egységei, amelyek golyóálló mellényben közelítették meg a helyszínt. Az erdőt és az arra vezető utakat lezárták. A Pannon RTV információi szerint a migránsok a rendőrökre is tüzet nyitottak.

Szerbiában jelenleg körülbelül hatezer illegális bevándorló tartózkodik. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, főként Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek.

Beszámolók szerint az utóbbi időben nőtt a nyomás a szerb-magyar határszakaszon, és arra is volt példa, hogy a migránsok megdobálták a határőröket, így az sem zárható ki, hogy a most használt fegyvereket eredetileg nem egymás, hanem a határt védők ellen akarták használni.

Meg nem erősített hírek szerint migránsok két – egy afgánokból és egy pakisztániakból álló – csoportja támadt egymásra szombat hajnalban a szabadka mellett fekvő erdőben – jelentette az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója.

A tudósító azt mondta, hogy a szabadkai kórházban hat migránst ápolnak tűzfegyver okozta sérülésekkel, közül egy 16 éves lány van a legsúlyosabb állapotban. A szabadkai erdőben egyébként családos migránsok is vannak – tette hozzá.   

A tudósító közlése szerint az összecsapásnak eddig egy halálos áldozata van. 

Elmondta, megérkezett a helyszínre Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter, aki megtekinti a rendőri akciót.  

Az egyik rendőr a tudósítónak azt mondta, hogy állítólag a migránsok a rendőrökre lőttek, ezért a hatóság munkatársainak tűzparancsuk van.

A migránsok egyik csoportja továbbra is szökésben van – hangzott el az M1 aktuális csatornán.

Forrás: mti.hu

Fotó: police.hu Fotónk illusztráció!

Párbeszéd: el kell kezdeni a klímaadaptációt

0

A megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodást, a városi hőszigetek felszámolását sürgette a Párbeszéd frakcióvezetője szombaton.

Tordai Bence online sajtótájékoztatóján elmondta: a 20. század első harmadához képest a 21. században megháromszorozódott a hőhullámos napok száma, és ha a klímaváltozás így folytatódik, minden nyári napon hőhullám lesz. A következő évtizedekben arra kell felkészülni, hogy nyaranta túl kell élni a városi hőhullámokat – tette hozzá. 

Azt mondta, sorsdöntő lehet a zöldfelület, amikor a városi hőszigetek csökkentéséről, „a brutális hőhullámok túléléséről van szó”.  

Megjegyezte, hogy 36 Celsius-fokos melegben a betonfelület 60-62 fokra melegszik fel, ahol viszont zöldfelület van, ott 25-30 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Még jobb, ha vízfelületeket építenek a városokban, mivel a víz amellett, hogy hűti a területet, a párolgással újabb hőt von el a környezetből.

„Most az a dolgunk, hogy a nagyvárosi hőszigeteket felszámoljuk, és minél élhetőbbé – vagy kevésbé élhetetlenné – tegyük a nagyvárosokat” – jelentette ki Tordai Bence.

Forrás: mti.hu

Migránsok két csoportja támadt egymásra fegyverekkel a magyar határ közelében

0

Migránsok két csoportja támadt egymásra lőfegyverekkel szombat hajnalban a magyar határhoz közeli szabadkai erdőben, a helyszíni beszámolók szerint több súlyos sérült van, a rendőrség, a katonaság és a mentőszolgálat is nagy erőkkel vonult a helyszínre.

A szabadkai rendőrségre éjjel háromkor érkezett bejelentés, hogy a szerb-magyar határ mellett fekvő erdőből fegyverropogás hallatszik. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges egységei, amelyek golyóálló mellényben közelítették meg a helyszínt. Az erdőt és az arra vezető utakat lezárták.    

A helyiek beszámolói szerint a mentők folyamatosan szállítják a sérülteket, nem hivatalos adatok szerint legalább két halottja is van az összecsapásnak.  

Szerbiában jelenleg körülbelül hatezer illegális bevándorló tartózkodik. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, főként Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek.

Beszámolók szerint az utóbbi időben nőtt a nyomás a szerb-magyar határszakaszon, és arra is volt példa, hogy a migránsok megdobálták a határőröket, így az sem zárható ki, hogy a most használt fegyvereket eredetileg nem egymás, hanem a határt védők ellen akarták használni.

Forrás: mti.hu

Fotó. police.hu

Fotónk illusztráció!

Ormánság-emlékülést rendeznek Sellyén

0

Ormánság múltja és jelene címmel emlékülést rendez a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán szakkollégiuma szerdán a Baranya megyei Sellyén – közölték a szervezők az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az ormánsági kisváros református templomában megrendezésre kerülő eseményt a szakkollégium július 4. és 7. közötti időpontra szervezett nyári egyetemének keretében tartják meg.   

A szerda délelőttre tervezett első ülés levezető elnöke Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzora lesz. Azon Koloh Gábor Egykézés az Ormánságban címmel, Kurucz Réka a bodonyi búcsúról, Teleki Szidalisz Az ormánsági lélek Kodolányi János műiben címmel, valamint Berta Kristóf a népi írók és az Ormánság kapcsolatáról tart előadást – ismertették a szervezők.

Mint hozzátették, a második szekcióban, amelynek műhelyvezetője Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet, Kitanics Máté az ormánsági horvátokról, Heindl Péter Romák és szegénység az Ormánságban, Ács Mariann pedig Benda Kálmán 1955-ben az Ormánságban címmel tart értekezést.

Forrás: mti.hu

Fotó forrása: wikimedia.org

Életet mentettek a bajai rendőrök

0

Felakasztotta magát, de a járőrök időben érkezve megmentették az eszméletlen férfi életét.

Bejelentés érkezett a rendőrségre 2022. július 1-jén az esti órákban, hogy egy bajai férfi végett akar vetni az életének. Fehér Viktor Lászlót r. törzsőrmester és Hám Zoltán r. őrmester azonnal az 5506-os úton megjelölt helyre mentek, ahol a férfi párja elmondta, hogy társa az út melletti szántóföldre sétált be és azt hangoztatta, hogy öngyilkos akar lenni.

Az egyenruhások a férfi keresésébe kezdtek. A szántóföldön egy nagyfeszültségű távvezeték oszlopánál – az úttól körülbelül 300 méterre – láttak egy alakot. Azonnal odarohantak és azt látták, hogy a keresett férfi felakasztotta magát. Az egyik rendőr az eszméletlent két kezével megemelte, míg társa elszakította a kötelet. A földön kitapintották a pulzusát, és a mentők kiérkezéséig telefon keresztül tartották a kapcsolatot az OMSZ munkatársával, aki utasításokat adott az eszméletlen személy megvizsgálására. A kiérkező mentőszolgálat munkatársainak átadták a férfit, akit azonnal kórházba szállítottak.

Forrás: police.hu