StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

A KR NNI a napokban zárta le az 1996-ban Gersekaráton megölt H. Sándorné nyomozati aktáját. A nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsított 47 éves vasvári férfi ellen a nyomozók vádemelést javasolnak.      

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Életvédelmi Osztálya folytatott nyomozást N. Zsolt ellen, ahogy arról korábban már hírt adtunk.

A kistelepülésen élőket különösen megrázó eset 1996. december közepén történt. Az már korán kiderült, hogy a gersekarátiak közösségi életét meghatározó Joli néni halálát bántalmazás okozta. Arra azonban, hogy ki lehetett a tettes, 25 évet várni kellett. A széleskörű nyomozás ellenére ugyanis ezt csak később sikerült kideríteni, 2021-ben, amikor a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival összefogva az ügy nyomozásába bekapcsolódtak a KR NNI életvédelmi nyomozói is. Majd a tudomány modernkori vívmányait segítségül hívva, végül szakértői vizsgálatok hozták meg az eredményt, vagyis az elkövető személyét, akit a két szerv 2021. július 6-án fogott el Vasváron.

A büntetőeljárást a KR NNI Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Életvédelmi Osztálya folytatta le a jelenleg 47 éves N. Zsolttal szemben. A mindenre kiterjedő, aprólékos nyomozás során a rendőrök beszereztek minden olyan bizonyítékot, mely egyértelműen alátámasztja a gyanúsított bűnösségét. Így bő egy évre az elfogását követően lezárhatták a vele szemben indított nyomozást, majd az ügy valamennyi iratát megküldték a napokban a Vas Megyei Főügyészségnek.

Az LMP szerint a jövő évi költségvetés nyertesei a multinacionális nagyvállalatok.   

    Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden, a 2023. évi költségvetés zárószavazása előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelt, a büdzsé már az elfogadása pillanatában megbukik, nem több, mint egy egyszerű sajtpapír; nem kezeli az ország előtt tornyosuló problémákat, így az energiaválságot, az élelmiszerválságot, az inflációt, a klíma- és ökológiai válságot sem. 

    A neoliberális gazdaságpolitika kritikátlan követésével a magyar kormány a multinacionális cégeket részesíti előnyben az állampolgárok helyett – folytatta, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetést leginkább a kiskeresetűek, majd utánuk a középosztály szenvedi meg.

    Kritikaként fogalmazta meg, hogy a jövő évi büdzsében 5,2 százalékos inflációval és 370 forintos euróval számolnak.

    Rámutatott: az LMP több mint száz módosító javaslatot nyújtott be, de a Fidesz-KDNP „olvasatlanul” lesöpörte azokat az asztalról.

    Javaslataik között szerepelt az „adóelkerülő multinacionális nagyvállalatok” nagyobb teherviselése. Mint mondta, több alkalommal is rámutattak, hogy még az európai szinten is rendkívül alacsony nyereségadót sem fizetik be, amit a társasági törvény előír, és sokszor még egyszázalékos adóterhet sem vállalnak. Csárdi Antal kifejtette: míg a jövő évi költségvetésben az áfabevételek 7100 milliárdra, az szja- és jövedelemadó típusú bevételek 4000 milliárdra vannak tervezve, addig a cégek nyereségadója csupán alig 800 milliárdra.

    Követeléseik között szerepelt az is, hogy az állam „legalább a saját alkalmazottait fizesse meg”, és vezessenek be inflációkövető béremelést a közszférában. Azt tapasztalni, és mindenki azt érzi, hogy minden eddigi béremelés elinflálódott, értékét tekintve kevesebb marad a zsebekben, mint egy-két éve – mondta.

    Megjegyezte: a kormány ezt sem támogatta, ahogy a pedagógusbérek emelésére vonatkozó javaslatukat sem, és azt sem, hogy 12 éves „bűnös semmittevés után” kezdjék meg az energiafüggetlenség megteremtését. Valódi rezsicsökkentésre van szükség – hangoztatta. Kitért az épületszigetelésre és a megújuló energiákat terhelő adók csökkentésére vonatkozó kezdeményezésükre, és sürgette a zöld energiaforrások támogatását. Felidézte a fenntarthatóság jegyében megfogalmazott javaslatukat az 5 ezer forintos klímabérletről, az ivóvízrendszerek felújításáról, a vízvisszatartó tájgazdálkodásról, és a nagy tavak 50 méteres parti sávjában érvényesítendő építési tilalomról.

Átalakította a frakciófinanszírozást és az európai parlamenti (EP-) képviselőkével megegyező vagyonnyilatkozati rendszert vezetett be az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan a parlament kedden.

    Kormánypárti képviselők kezdeményezésére 135 igen, 45 nem szavazattal fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását.

    A jövőben a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között. Az egyik előterjesztő, Kocsis Máté (Fidesz) korábban azt mondta, a jogszabály 3 milliárd forintot von el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól.

    Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.