StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez augusztus 8-ára hat ellenzéki frakció. Szerintük megélhetési válság alakult ki az országban, és az azt enyhítő javaslataikról tárgyalnának.

A Momentum, a DK, a Párbeszéd, az MSZP, az LMP és a Jobbik a rendkívüli ülésen a kata-törvény visszavonásáról, a rezsiemelés eltörléséről, az élelmiszerek drágulásának megfékezéséről, áfacsökkentésről, a „klímabérlet” bevezetéséről és a lakóépületek szigetelésére vonatkozó országos program elindításáról tárgyalna – hangzott el az ellenzéki pártok hétfői, közös sajtótájékoztatóján.
    

Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő a kezdeményezést azzal indokolta: a rendkívüli ülésen még a hatályba lépés előtt eltörölhetné a parlament az új kata-törvényt, illetve az érintettekkel való egyeztetés után új szabályozást dolgozhatna ki, amely ésszerű időben, jövő januártól lépne életbe.
    

Emellett – folytatta – a Magyarországon kialakult szociális válsághelyzet miatt azonnali döntésekre lenne szükség több kérdésben is, mert egyértelművé vált, hogy a „megszorítások kora” következik Magyarországon, a kormány a választási osztogatást, illetve az elhibázott gazdaságpolitikáját a magyar emberekkel fizettetné meg. Ki fog derülni, hogy egyáltalán eljönnek-e erre az ülésre a Fidesz képviselői, hazajönnek-e a nyaralásukról, hajlandóak-e megvitatni az ország ügyeit augusztusban is – fogalmazott.
    

Kálmán Olga, a DK-frakció szóvivője közölte: a rendkívüli ülésen megtárgyalnák a DK határozati javaslatát is, amelyben a rezsiemelés visszavonására és egy családokat segítő, gazdaságilag fenntartható rezsicsökkentés kidolgozására szólítják fel a kormányt. Szerinte Orbán Viktor hazudott, amikor a rezsicsökkentés megtartásáról beszélt, miközben rezsiemelésbe és „minden idők legnagyobb megszorító csomagjának végrehajtásába kezdett”.
    

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt: Magyarországot brutális élelmiszerválság sújtja, egyre nőnek az élelmiszerárak és a következő hónapokban tovább fog súlyosbodni az inflációs helyzet. A Párbeszéd határozati javaslata ezért arra szólítja fel a kormányt, hogy teremtse meg az élelmiszer-önrendelkezés feltételeit, vezesse vissza a 2016-ban megszüntetett stratégiai élelmiszer-tartalékot és tegyen lépéseket azért, hogy a klímakatasztrófa hatásaihoz alkalmazkodni tudjon az ország.
    

Az LMP 5000 forintos, minden közlekedési eszközre érvényes bérlet bevezetésére szólítja fel a kormányt – közölte Gál József szóvivő. Hozzátette: a „klímabérlet” nemcsak azoknak lenne segítség, akik nem tudják kifizetni még a 480 forintos benzinárat sem, hanem nagyon sok autóst átterelne a közösségi közlekedésre.
    

Az MSZP országos, otthonszigetelési program elindítását követeli, nemzeti és uniós forrásokból – mondta Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke. Szerinte ez a program biztosítaná az olcsó, megfizethető rezsit és a fenntartható rezsicsökkentést a magyar családoknak.
    

Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője közölte: pártja az alapvető élelmiszerek és a gyerekneveléshez szükséges eszközök áfájának eltörlésére szólítja fel a kormányt. Hozzátette: azt is követelik, hogy a gáz és az áram, valamint a tűzifa áfabevételeiről is mondjon le az állam. Hangsúlyozta: a rendkívüli ülésre „elvárják” a fideszes képviselőket, ők is tartoznak a saját szavazópolgáraiknak annyival, hogy eljönnek és ezekben a fontos kérdésekben elmondják a véleményüket.

MTI

Az LMP gratulál a tatai civileknek, tatai polgároknak, akik a helyi népszavazáson védték meg a tatai Öreg-tavat. Kersztes László Lóránt, a Fenntartható Fejdlődés Bizottságának elnöke szerint ez a helyi civilek harca volt, amit az LMP támogatott, így segítve természeti értékeink megóvását.

A tervezett luxushotel megépítéséről szóló helyi népszavazáson a részt vevő tatai polgárok 93 százaléka utasította el a gigantikus szálloda tervét. Keresztes elmondta, hogy a népszavazás hivatalosan nem lett érvényes, de a város polgárai világos döntést hoztak, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartani. Hasonló volt a helyzet Pécsett, 2007-ben, amikor a NATO-lokátor elleni népszavazáson sem haladta meg a részvétel a jogi érvényesség küszöbét, de az emberek döntése világos és megkérdőjelezhetetlen volt.

Az LMP fontosnak tartotta és támogatta a helyi civilek harcát a tervezett beruházás ellen, és aktivistáink a népszavazási hajrában is küzdöttek a minél magasabb részvételért. Az LMP álláspontja szerint a helyiek döntése egyértelmű, melyet az önkormányzatnak kötelessége elfogadni, és elállni a szállodaépítés tervétől.

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények már fesztiválként értelmezhetők – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Kovács Zoltán emlékeztetett: tavaly a koronavírus-járvány hulláma utáni felszabadultság tükröződött az államalapítás ünnepe köré szervezett rendezvények látogatottságán. Több mint kétmillióan keresték fel a programsorozat helyszíneit és több mint félmillióan érkeztek a tűzijátékra.
    

A nemzeti összetartozás tudata, az egymásra való figyelés és a gondoskodás is tükröződni fog a programokban – emelte ki. Az államtitkár mindenkit arra kért, hogy méltóságteljesen ünnepelje augusztus 20-át a nemzet fővárosában, a szervezők mind tartalmi, mind biztonsági szempontból erre készülnek.
    

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint hétfő reggel ülésezett a rendezvény biztonságos és zavartalan lebonyolításáért felelős operatív törzs, amely elfogadta a rendezvény biztonsági tervét.
    

Hangsúlyozta: augusztus 20., Szent István napja kiemelkedik a nemzeti emléknapok, ünnepek sorából, évek óta ezen a rendezvényen szólítják és mozgatják meg a legtöbb embert a programokkal.
    

Az államtitkár arról is beszélt: politikai hangulatkeltés zajlik, „megint kipécézték a tűzijátékot”, amelyet tavaly is megpróbáltak ellehetetleníteni. Hangsúlyozta: a tűzijáték esetében nemcsak a szerződések köttettek meg már tavasszal, hanem a beszerzések is megtörténtek.
    

Ebben a pillanatban drágább lenne nem megtartani a tűzijátékot, mint megtartani – fogalmazott, hozzátéve, hogy a költségek a tavalyi évhez képest a tűzijáték és a programsorozat esetében sem változtak.
    

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a legjelentősebb ünnepnek nevezte augusztus 20-át. Az ünnepségsorozatra idén a tavalyi közel kétmillió látogatónál is több résztvevőre számítanak, húsznál több helyszínen, több száz programmal várják a kilátogatókat.
    

A Szent István-nap rendezvényeinek előkészületein és a négy napon át folyó programok megvalósításán több mint 12 ezer ember dolgozik – mondta.
    

Ismertetése szerint a nemzeti ünnep rendezvényei hagyományosan a Kossuth téri zászlófelvonással és a Szent István-napi díszünnepséggel kezdődnek, ezt a Magyar Honvédség légiparádéja, a Kapisztrán téren pedig hadászati bemutató követi, a tisztavatást idén is a Kossuth téren tartják. Az ünnepnapon ingyenesen megtekinthető az Országházban a Szent Korona.
    

Hozzátette: a négynapos ünnepségsorozat részeként családi és gyerekprogramok, valamint könnyűzenei koncertek is várják az érdeklődőket. A Mesterségek ünnepe mellett idén újra megrendezik a Divat & Design Fesztivált, a gasztronómiai kínálatot pedig a Magyar Ízek Utcája, a Csárdafesztivál, illetve a Food Truck Show színesíti.
    

A látogatók ellátásáról a meglévő vendéglátóipari egységek mellett több mint százötven kitelepülő kereskedő is gondoskodik, akiktől a tavalyi évben bevezetett megfizethető, szabott áras termékeket lehet megvásárolni – hívta fel a figyelmet.
    

Jakab Zsófia rámutatott: a rendezvénysorozat jelentős hozzáadott értéket képvisel a fővárosi turizmusban, tavaly a napi vendégéjszakák száma duplája volt az átlagos budapesti hétvégéknek. Augusztus 20-án meghaladta a 30 ezret, a négy nap összességében pedig 107 ezer vendégéjszakát töltöttek el a programokra érkezők Budapesten. A külföldi vendégek száma is 60 százalékra emelkedett – tette hozzá.
    

Azt mondta, a programok nemcsak számtalan vállalkozás és több tízezer vendéglátó megélhetéséhez járulnak hozzá, de komoly segítséget jelentenek Budapestnek a nemzetközi turizmus fellendítésében is.
    

A tűzijátékról Tóth Ferenc, a NUVU Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a megszokott időben, 21 órakor kezdődik a körülbelül félórás műsor, amely komplex audivizuális élményt nyújt drón show-val, vetítéssel, épületfestéssel és hangjátékkal.
    

A Margit híd és a Petőfi híd között 4,5 kilométeren hét fő kilövési pontról – 80 méteres bárkákról – mintegy 250 méter magasra lövik fel a nagyobb elemeket, tűzvirágokat, az eget pedig az ezek között elhelyezett 65 másik vízi eszközről kisebb, 50 méteres magasságig emelkedő effektekkel díszítik. Bevonják az Erzsébet és a Szabadság hidakat is, ahonnan a történelmi műsorhoz igazodó szimbólumokat lőnek majd fel, a tűzijátékot hagyományosan görögtűz zárja.
    

Tóth Ferenc megjegyezte: a 40 ezer pirotechnikai eszközt 230 kilövési pontról lövik fel, 50 pirotechnikus és további közel száz ember dolgozik azért, hogy minden a helyére kerüljön. Kiemelte: minden pirotechnikai eszköz – amelyet Németországból, Olaszországból, Szlovéniából, Spanyolországból és Kínából szereztek be – rendelkezik európai minőségi megfelelőségi tanúsítvánnyal, a fellövést szabotázsvédett számítógépről vezénylik, és bármikor leállíthatók a tűzijátékok, akár egyesével is.
    

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleményének tájékoztatása szerint a tűzijáték költsége nettó 1,3 milliárd forint.

MTI

Elhunyt Vagyim Bakatyin, a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) utolsó elnöke, 85 éves volt – jelentette hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökség jólértesült forrásra hivatkozva.

Bakatyin a Mihail Gorbacsov szovjet elnök-pártfőtitkár ellen 1991. augusztusában megkísérelt puccs után került a KGB élére. Ebben a minőségében leginkább arról vált ismertté, hogy az államfő jóváhagyásával, Moszkva jószándékának jeleként átadta az Egyesült Államoknak a moszkvai amerikai nagykövetség új épületének eredeti lehallgatási tervét.
    

Vagyim Bakatyin 1937. november 6-án született a Novoszibirszk megyei Kiszeljovszkban. Elvégezte a Novoszibirszki Építőmérnöki Egyetemet, az építőiparban dolgozott, majd 1973-ban belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába, ami elindította politikai pályafutását.
    

A Kirov, később a Kemerovo megyei pártbizottság első titkára volt, majd a párt Központi Bizottságának tagjává választották. 1988-ban belügyminiszterré nevezték ki. 1991-ben versenybe szállt a választáson Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségéért, és hat jelölt közül az utolsó helyen végzett.

MTI

Az elmúlt hetekben tapasztalt természeti katasztrófák arra ösztönöztek bennünket, hogy a katasztrófavédelmi rendszerben kijelölt állandó állomány mellé további erőket állítsunk készenlétbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka hétfőn az MTI-vel.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy felidézte, hogy két héttel ezelőtt két magyar helikopter állománya Szlovéniában segédkezett vízszállítással egy kiterjedt erdőtűz megfékezésében, de látható, hogy több országban is hasonló katasztrófákkal küzdenek.
    

A hétvégi esőzés ellenére hasonló helyzetek Magyarországon is előfordulhatnak, ezért – összehangban a honvédelmi miniszter által elrendeltekkel – a Magyar Honvédség munkacsoportokkal és nagyobb személyi állománnyal erősítette meg állandó készenléti és készültségi szolgálatait – mondta a parancsnok.

MTI

A magyar versenyzők összesen 47 érmet szereztek az Európai Egyetemi Játékokon (EEJ) július 17-30. között a lengyelországi Lódz városában.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) közleménye emlékeztetett arra, hogy a viadalra 17 magyarországi egyetem képviseletében 313 hallgató utazott. Kiemelték: korábban ennyi egyetemista sportoló nem képviselte még Magyarországot az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) által szervezett multisporteseményen, amelyen rekordszámú érmet szereztek.
    

A kétévente megrendezendő európai viadalra az egész kontinensről érkeztek hallgatók: ezúttal 38 országból több mint 400 egyetem 4000 egyetemista sportolója vett részt. Lódzban 14 helyszínen, 20 sportágban mérhették össze tudásukat, ezekből 18-ban magyar induló is akadt.
    

Magyarországot összesen 417 fő (versenyző, kísérő és játékvezető) képviselte a játékokon, továbbá még számos vendég és megfigyelő is részt vett rajta, mivel a soron következő, 2024-es EEJ-nek Debrecen és Miskolc ad otthont. Utóbbi az 1965-ös Universiade óta a legnagyobb egyetemi multisportesemény lesz Magyarországon.
    

A magyar egyetemisták összesen 47 érmet szereztek, a kiutazó 17 egyetemből 14 gyűjtött érmet. A legeredményesebb magyar egyetem a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem lett 12 éremmel (5 arany, 7 bronz), amellyel a negyedik helyen zárt az összesített ponttábla alapján. Ebben a rangsorban az utolsó előtti napig az élen állt.

MTI

A koszovói kormány azzal vádolja Szerbiát, hogy feszültséget és bizonytalanságot akar kelteni Koszovóban azzal, hogy a helyi szerbeket útlezárások felállítására buzdítja, míg Szerbia szerint a koszovóiak keltenek feszültséget azzal, hogy a szerb kisebbség jogait csorbítják.

A pristinai kormány bejelentette, augusztus elsejétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
    

Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Véleménye szerint a koszovói miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepét szeretné betölteni egy olyan forgatókönyvben, amelyben a szerb elnök testesíti meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.
    

A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.
    

A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
    

Albin Kurti szerint a helyi szerb kisebbség lépéseit Belgrád irányítja, a tiltakozásokért a szerb kormány és Aleksandar Vucic tehető felelőssé. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök pedig a közösségi médiában azt írta: „Aleksandar Vucic destabilizációs törekvései el fognak bukni”.
    

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

MTI
Kiemelt kép: Illusztráció, Pixabay