Nagyszabású diákhitel-elengedésről tett bejelentést szerdán az amerikai elnök – 10, illetve 20 ezer dollárral csökken a hiteltartozások zöme, a költségvetés ezzel mintegy 300 milliárd dolláros bevételről mond le.
A Fehér Ház közleménye szerint a kormány 10 ezer dollárral (több mint 4 millió forint) csökkenti azon magánszemélyek szövetségi diákhitel-tartozását, akik évente 125 ezer dollárnál (több mint 50 millió forint) kevesebbet keresnek. A hátrányos helyzetű családból származó diákoknak, akik a Pell Ösztöndíjnak nevezett diáksegélyben részesülnek, 20 ezer dollárral kevesebbet kell törleszteniük hitelükből. A közlemény kiemeli, hogy a magas jövedelmű egyének és háztartások – ez a jövedelmek felső 5 százalékát jelenti – nem részesülnek a visszafizetési kedvezményből. Számukra, illetve a fennmaradó diákhitelek adósai számára a törlesztési moratóriumot az év végéig meghosszabbították.
Az intézkedést ismertető fehér házi közlemény külön fejezetben foglalkozik az adósságelengedés társadalmi egyenlőségre gyakorolt hatásával, amikor rámutat arra, hogy a feketékre különösen nagy terhet rak a diákhitel. „A tipikus fekete diákhitel-felvevő, aki 1995-96-ban kezdte a főiskolát, 20 évvel később a felvett összegnek a 95 százalékát még nem tudta visszafizetni” – fogalmaznak a közleményben, hozzátéve, hogy az intézkedés a „faji alapú vagyoni szakadékot is csökkenti”.
A program az adósságelengedés mellett felső összeghatárt is megállapít a havi törlesztési részletekre.
A számítások szerint, ha minden adós igényli a kedvezményt, akkor a 43 millió adósból nagyjából 20 millióan teljesen megszabadulnak a további törlesztési kötelezettségüktől. Az oktatási minisztérium adatai szerint ma az Egyesült Államokban a 43 millió diákhiteladós 21 százaléka 25 évnél nem idősebb, 44 százalékuk 36-39 év közötti, több mint harmaduk 40 év feletti, és van 5 százaléknyi, aki már az idős korosztályba tartozik.
A mostani adósságelengedési program a számítások szerint az államot 300 milliárd dollár (több mint 120 ezer milliárd forint) bevételtől fosztja meg, ami nagyjából egyenlő azzal az összeggel, amellyel a költségvetés hiányát csökkentené a közelmúltban elfogadott nagyszabású, úgynevezett inflációcsökkentési törvény.
Az amerikai állam teljes kintlevősége diákhitelek formájában 1600 milliárd dollár, miközben a teljes államadósság a pénzügyi tárca adatai szerint 30 700 milliárd.
Gazdasági elemzők is erre a tényre hívták fel a figyelmet; a The Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikket közölt, amely „inflációnövelő törvénynek” csúfolja és szavazatvásárlásnak nevezi a jogszabályt.
Mitch McConnell, a szenátus kisebbségi, republikánus csoportjának vezetője a szélsőbaloldalnak tett engedménynek minősítette az adósságelengedési programot, és annak inflációnövelő hatásáról beszélt. A republikánusok emellett úgy vélik, hogy az intézkedéssel azokat a családokat éri méltánytalanság, amelyek nem hitelben gondolkodtak, hanem hosszú ideig spóroltak annak érdekében, hogy gyereküket taníttatni tudják.
A diákhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztéséről még 2020 márciusában a Donald Trump vezette adminisztráció döntött a koronavírus-járvány kezdetén. Joe Biden kormánya ezt a moratóriumot többször meghosszabbította, az utolsó határidő augusztus 31-e volt, ezt tolták ki most az év végéig azok számára, akiket nem érint az adósságelengedés, illetve, akiknek a 10 ezer dollár levonása után további hitelük marad fenn. Az elmúlt hónapokban részleges adósságelengedésről már születtek döntések, mint a közszolgálatban dolgozók, a fogyatékkal élők és egyes, időközben megszűnt tanintézmények egykori hallgatói számára.
