StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely részletezi, hogy melyik intézményekre nem vonatkozik a korábban bejelentett 18 fokos hőmérséklet-korlátozás – írja a Telex. Ennek értelmében például a Magyar Nemzeti Bankban sem kell pulóverben dolgoznia a hidegebb időre érzékenyeknek.

A jogszabály négy helyen is felsorolja azokat a kivételeket, amelyekre nem vonatkozik a korlátozás. Ilyenek az egészségügyi és a bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények, valamint a gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtók. A nagyközönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben szintén lehet 18 foknál magasabb a hőmérséklet, ahogy az általános iskolákban is.

Ezek azért érthető kivételek, hiszen a betegek és a gyermekek egészsége valóban fontos, ahogy egy uszoda hideg vizéből sem szerencsés a 18 fokba kiszállni. A törvény értelmében azonban kivételt jelent a jegybank is, ami már felvet kérdéseket.

A rendelet szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bank nem számít intézménynek, és ezért rájuk szintén nem vonatkozik a fűtési korlátozás. Az MNB a Telex kérdésére megerősítette a rendelet tartalmát. Szerintük a Nemzeti Bank szervezeti, működési és gazdálkodási függetlenségét az Alaptörvény és a jegybanktörvény biztosítja.

„Németország támogatja, hogy Magyarország elveszítse a vétójogát az Európai Unióban” – mondta Anna Lührmann, az ország európai ügyekért felelős minisztere.

Az interjú és az állítás apropója, hogy tegnap az Általános Ügyek Tanácsában arról vitáztak a tagállamok miniszterei, hogy mit kezdjenek a vétójoggal. A kérdés különös tekintettel a külpolitikai és a biztonsági ügyeknél merült fel, ahol Magyarország rendre blokkolja a döntéseket.

„Mindenképpen fel kellene számolni az egyhangú uniós döntéshozatalt a külpolitikában és a biztonsági ügyeknél is” – jelentette ki Anna Lührmann. „Magyarország az egyedüli vétójával többször blokkolta már a tanácsi döntéseket, ezért szerintem fontos az, hogy elmozduljunk a vétójogtól a közös külpolitika és a biztonságpolitika területén, hogy hatékonyabban léphessünk fel Oroszország fenyegetésével szemben” – folytatta.

Hozzátette, hogy Németország azt is támogatja, hogy az Európai Bizottság szankciókat javasol Magyarország ellen a jogállamisági eljárásban. A bizottság 7,5 milliárd eurós büntetést javasol Magyarországnak, amennyiben nem tesznek valamit sürgősen a korrupció ellen.

Forrás: 24.hu

A spanyol kormány átmenetileg öt százalékra csökkenti a földgáz általános forgalmi adóját (áfa) a jelenlegi 21 százalékról – jelentette be a döntést Teresa Ribera ökológiai átmenetért felelős miniszterelnök-helyettes a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón.

 A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 190 millió eurós megtakarítást eredményezhet a magán és a céges fogyasztók számára a következő három hónapban. Az október elsején életbe lépő rendelkezést szükség esetén kész meghosszabbítani jövőre is a kabinet – tette hozzá.

A kormányfőhelyettes elmondta: az áfacsökkentés számos más alternatív fűtőanyagra is vonatkozik, mint például a tűzifa, a pellet vagy a faforgács. Ezek iránt az utóbbi hetekben megnövekedett kereslet tapasztalható, amelyet Ribera szerint a fosszilis tüzelőanyagok további drágulásától, és az esetleges ellátási hiánytól való aggodalom okoz.    
Utóbbi intézkedéstől 19,4 millió eurós fogyasztói megtakarítást vár a spanyol kormány.
Teresa Ribera kitért arra is, hogy az áram előállításához használt földgázra vonatkozó, június közepén bevezetett, átlagosan megawattóránként 40 eurós árplafont kierjesztik az úgynevezett kapcsolt energiatermelő létesítményekre is.

A döntés mintegy 600 ipari üzemet, például kerámia-, papír-, vegyi anyag gyárakat érint, amelyek az ország gázfelhasználásának mintegy 20 százalékát teszik ki, ugyanakkor az ipar által előállított bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát termelik meg.